Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-24 / 276. szám

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata

az aiapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok

újjáválasztásáról 1956, január 1 és április 23 között

A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, a községi pártvezetőségeket és a pártbizottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti pártbizottságokat, továbbá a budapesti kerületi, a városi, a járási, a megyei, a budapesti revíziós bizottságokat, hogy a Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően számoljanak be végzett munkájukról a párt-taggyűlések, illetve pártértekezletek előtt.

Január 1-től február 20-ig az alapszervezetek megválasztják az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat, — március 10—április 5-e között a városi, a kerületi, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5—április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságokat és a revíziós bizottságokat.

J. /

Az aiapszervezetekben a be-1 újjáválasztása a következőképszámoló és a pártvezetőségek | pen történjék:

A)

A taggyűlés és a beszámoló

1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van, — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőségvá- lasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Amennyiben a beszámolóvezetőségválasztó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg, úgy a taggyűlést meg kell ismételni.

4. Szavazati joguk van: a párt- szervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a 1 2 3

tagsági járulék fizetésével, b) A felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók: a) Az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok; b) A területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, kik bár valamely üzemi, hivatali, vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak; c) Pártértekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) A párt- szervezet vezetőségének beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása; b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket.

c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahany vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választani.

7. A jelöltek névsorának ösz- szeállítása:

A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden parttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapon a jelöltek sorrendjét a következőképpen kell megállapítani:

A szavazólapra először jelölő- bizottság által beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell felvenni.

Ezt követőleg kell a párttagság által pótlólag javasolt jelölteket a kapott szavazatok sorrendjében a szavazólapra felvenni.

Azokban a 30 párttagon aluli pártalapszervezetekben, ahol nem választanak jelölőbizottságot, a kapóit szavazatok arányában kell a jelöltek sorrendjét megállapítani.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják, és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapom fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el.

9. A szavazás módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró pái'ttagoknak, s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró

párttag a szavazólapon annvi jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet.

Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva, sajátkezűleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

10. A szavazatok összeszámlálá- sának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszám- lálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a sza1. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója és újjáválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre javasolt küldöttek megválasztása pártértekezie- ten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban: azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja a 300-at, valamint azokban a községekben, ahol a párttagság szama a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 100-at

2. A párlértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket az alapszervs- zeti taggyűléseken, illetve a párt. értekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve párlérte- kezleteken tanácskozási joggal megválasztottak és azoknak, akiket a pártbizottságok a pártértekezletre meghívnak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek allai megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, varost pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság es a pártszervezetek számának figyelembevételével — 100—390- nál ne legyen több; a községi pártértekezletek részvevőinek száma általában 100-nái, a megyei pártértekezleten részvevő küldöttek száma 200—600-nál, a budapesti pártértekezleten 600--- 900 küldöttnél ne legyen több.

1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják:

a) Az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7— 45 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt.

b) Az 5—9 tagú jelölőbizottsái vazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a tizet nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhe- lycttest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell megküldeni, másodpéldányát pedig, mint bizalmas okmányt az alapszervezet vezetősége megőrzi.

14. A megválasztott párt vezetőségeket a felsőbb pártszerv a megválasztást követő két héter belül hagyja jóvá, indokolt eset ben újabb választást tűzhet ki.

15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 100-nái kevesebb és kettő, vagy ennél több alapszervezet van, községi párt vezetőséget kell választani; Ezeken a helyeken először kü- lön-külön választják meg az aiapszervezetek vezetőségeit : majd utána összevont taggyűlésen a községi pártvezetőséget és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket.

Ezen belül a tanácskozási jogú küldöttek arányát a tagjelöltek számának figyelembevételéve! kell meghatározni.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó szavazati joggal rendelkező küldöttek és a tanácskozási jogú küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg.

4. A beszámoló és vezetőség- választó pártértekezletnek a budapesti kerületekben, a városokban, a járásokban, a megyékben és Budapesten három napirend; pontja legyen.

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a párt- szervezet további feladatai;

b) A reviziós bizottság beszámolója a végzett munkáról;

c) A pártbizottság és a reviziós bizottság megválasztása. A küldöttek megválasztása a felsőbb pártórtekezletekre. (A budapesti és a megyei pártértekezletek küldötteket nem választanak.)

5. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, a községekben két napirendi pontja legyen:

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a párt- szervezet további feladatai;

b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

6. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját a pártbizottság, illetve a reviziós bizottság ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamely)« pártbizottsági, Illetve reviziós bizottsági tagnak a pártbizottsa- gi, illetve reviziós bizottsági ülésen kifejtett álláspontját a part* bizottság, illetve a revíziós bizottság elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti;

got a pártbizottságba választandó tagok, póttagok és a reviziós bizottságba választandó tagok továbbá a felsőbb pártértekezlet(Folytatás a 1. oldalon»

B)

A jelölés és a választás az alapszervezet taggyűlésén

1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja:

a) A taggyűlés elnökét és 3— 25 tagú elnökségét (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tízen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen harmincon alul van, nem kell jelölőbizottságot választani).

d) 3—5 tagú szavazatszedő bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan megválasztja:

a) Az alapszervezet vezetőségét;

b) A szavazati joggal es tanácskozási joggal bíró küldötteket a felsőbb pártértekezletre.

A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelölt-névsort nem terjeszthet be.

6. A jelölés módja:

a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma: a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati, javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától függetlenül joga van minden jelenlévő párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket.

b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után a

II.

A)

A pártértekezlct és a beszámoló

B)

A jelölés és a szavazás a párlértekezleten