Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-21 / 248. szám

A NAP ESEMÉNYEIBŐL Milyen munkát végez a Francia Kommunista Párt a falvakban A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága összeült a Párizs környéki Saint-Denisben. Az ülésen Marcel Cachin elnö­költ. A bizottság meghallgatta Waldeck Rochet képviselő jelen­tését a francia parasztság hely­zetéről, valamint a Francia Kommunista Pártnak a falvak­ban végzett munkájáról. A képviselő részletesen ismer­tette a francia paraszttömegek Az év eleje óta a ruhrvidéki bányákban 456 bányász vesztette életét. Ez csaknem heti 11 halál­esetet jelent. Ezt a megdöbbentő magas számot kedden az Észak­A japán kormány előkészüle­teket tesz arra, hogy a Hama- macui központban visszatartott kínai állampolgárokat sürgősen Tajvanra telepítse. A Csang Kaj- sek féle központi hírügynökség szeptember 18-1 tokiói jelentése szerint a japán kormány ebben a kérdésben megállapodásra ju­tott a csangkajsekista klikkel. A csangkajsekista főkonzul Jokohamában szeptember 13-án beismerte, hogy 150 Japánban visszatartott kínai személyt fog­Pietro Nenni, az Olasz Szocia­lista Párt főtitkára a Szovjet­unióban és a Népi Kínában tett útjáról csütörtökre virradó éj­szaka visszaérkezett Rómába. A repülőtéren újságírók előtt ki­jelentette: A Szovjetunió most még job­ban, mint valaha, el van hatá­rozva, hogy folytatja a nemzet­közi enyhülés politikáját. Ami Kínát illeti, azt várja, hogy meg­oldódjék Formóza és az ENSZ- be való felvételének problémá­ja. Nenni ezután elmondotta, nehéz helyzetét és rámutatott arra, hogy a nehézségek oka a jelenlegi francia politikai hely­zet. Ezt a politikát kell megvál­toztatni, hogy a parasztság sor­sa megjavulhasson — mondotta. El kell űzni a hatalomból a re­akciót és olyan politikát kell kö­vetni, amely a béke és a szabad­ságjogok védelmén, a szociális haladáson és a nemzeti függet­lenségen alapul. Rajna Vesztfáliai tartományi gyűlés ülésén közölték, amely a nyugatnémet bányavidékek sze­rencsétlenségeivel foglalkozott, nak kényszerrel Tajvanra tele­píteni. A japán kormány hajót is bérelt már erre a célra. A ha­jó — a tervek szerint — novem­ber 2-án indul Japánból Ki- lungba. A japán kormánynak ez a tör­vényellenes cselekedete a köz­vélemény felháborodását váltot­ta ki Kínában. A kínai nép kö­veteli, hogy a japán kormány változtassa meg teljesen éssze­rűtlen döntését. hogy a kínai vezető államfér­fiakkal általános érdekű és olasz vonatkozású problémákat vitatott meg. Hozzátette, hogy az Olaszország és a Népi Kína kö­zötti kereskedelmi kapcsolatok kérdését késedelem nélkül ren­dezni kell, mert Kína »nagy le­hetőségeket kínál az olasz ipar számára-«. Kijelentette, hogy Olaszország felvételének kérdé­se az ENSZ-be moszkvai eszme­cseréinek középpontjában állott. »Ügy vélem — mondotta —, hogy a hat ország (Olaszország, Finnország, Ausztria, Magyaror­szág, Bulgária és Románia, ame­lyek eleget tettek a békeszerző­désből folyó kötelezettségeknek) felvételének formulája a legtöbb lehetőséggel bír arra, hogy el­fogadják.« Hazánkba érkezett V. Sz. Koleszovszkij Sztálin- dijas főrendező Hazánkba érkezett V. Sz. Ko­leszovszkij Sztálin-díjas érde­mes művész, a Moszkvai Köz­ponti Gyermekszínház főrende­zője. Hat heti ittartózkodása alatt megtekinti a Magyarorszá­gon bemutatott szovjet-orosz színdarabokat, ellátogat a szín­házi próbákra és megbeszélése­ket folytat a magyar színházak képviselőivel. (MTI) Diszisták silózási versenye A Császártöltési Állami Gaz­daságban a silózási versenyben mindenütt elsők a DlSZ-fiata- lok. A gazdaság I-es számú üzemegységének silózási terve 1200 köbméter volt. Ezt a fiata­lok 14 nap alatt 300 köbméter­rel teljesítették túl. Különösen kitűntek a munkában Lendner István, Schaffer Menyhért és Lei Antal, akik fáradságot nem ismerve, a késő esti órákig ott álltak a silógép mellett. Nagy segítség volt számukra Vén Já­nos zetoros jó munkája is, aki a silónak szánt takarmányt gé­pével levágta. A gazdaság veze­tősége mindent elkövetett, hogy biztosítsa gépi erővel a kaszá­lást, a gyors betakarítást és a silózógépek állandó üzemképes­ségét. A gazdaság fiataljai ezt a munkát még most sem hagy­ták abba, arra törekszenek, hogy a silóterveket túlteljesít­sék. Erdélyi Károly párttitkár. ./VI A garai Vörös Csillag Termelőszövetkezeiből jelentik A garai Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben a betakarítás mellett meggyorsult a vetés is. A tervezett 10 h rozs helyett ed­dig már 20 holdat vetettek el és 125 holdon a búzavetőmag is a földbe került. Ezzel egyidejűleg szorgalmasan végzik a tagok a betakarítást. 25 holdról átlago­san 98 mázsa burgonyát takarí­tottak be, a kukoricaszedést pe­dig úgy szervezték még, hogy a szárvágók nyomon követik a kukoricatörőket, a gépállomás vontatója pedig a behordást gyorsítja. Ejyéni gazdák FiqyelEM! Most kössünk szántási szerződést készpénzfizetés ellenében. A szerződésben megszabott időben pontosan végzik a munkát a gépállomások. Szerződés köthető a gépállomásokon, a bri­gádszállásokon, a községi agronómusoknál és a traktoro­soknál. Vetőszántás: 106, mélyszántás 120 Ft. Gépi szántás több termést, magasabb jövedelmet biztosít. 519 Hetenként tizenegy bányász veszti életét Kinai személyek kényszcrtelcpítése Tajvanra Nenni visszaérkezett Rómába Király Dezső Áz asszony és a kötvény Szatirikus jelenet Személyek: férj, feleség. Feleség: (Otthon ül és lázasan köt.) Fér): (Belép) Szervusz anyuci! Feleség: (Fanyarul) Hazajöt­tél Alfréd? Férj: (Vidáman és harsányan) , Haza bizony! Tudod, mi újság, anyuci? Feleség: A te újságjaid!. j. Biztosan azzal akarsz hencegni, hogy előbb lettél kész a tervíel- bontással, mint a Kloíák ... Eh, ismerem én a te nagy újságjai­dat. Fér): (Derűsen) Tévedsz : : ; Ezúttal nem a Klofákról akar­tam beszélni.. ; Találd ki, mi az újság? , Feleség: Majd én megmon­dom mi az újság! A Kovácsék- uak kihúzták a békekölcsönköt­vényüket! Tudod mennyivel?... A, tudsz is te valamit!... Al­fréd, te olyan ügyetlen vagy! Férj: Kihúzták a kötvényü­ket? Ne mondd... Feleség: Persze te ezt ilyen nyugodtan fogadod ... Bezzeg másoknak minden sikerül ! Ezer­ötszázzal húzták ki, ha tudni akarod!... De akarod te tud­ni? ... Egy fenét! Téged az Ilyesmi nem érdekel! És az se érdekel, bogy most utaznak a Mátrába és a kis fiuknak vesz­nek egy horoszkópot, Férj: Talán mikroszkópot. Feleség? Csak fitogtasd a mű­veltségedet! Bezzeg te nem ve­szel a mi Béluskánknak se ho­roszkópot, se mikroszkópot. Pe­dig új cipő is kellene neki. Férj: De szivecském... Feleség: (Nem engedi szóhoz jutni) Tudom, majd. ha megka­pod a prémiumot! De kapod? Mindjárt megmondon, mit kapsz!... Jaj, ha egyszer mi nyernénk, nem, nem is ezeröt­százat, csak ezret! Tudod, hogy kellene nekem egy új télikabát? Mit tudsz te? Miattad a Bélus- ka mezítláb járhatna az iskolá­ba. Férj: De .drágám, hisz még cl sem mondhattam ... Feleség: Ne is mondd!... Is­tenem, ezer forint... Mit ezer ? .. Ha csak nyolcszázat nyer­nénk . .. Az alkalmiban láttam egy cuki zsorzsetruhát apró lila tupfokkal, Béluskának vehet­nénk nyárra egy szandált és a te ruhádból kivétetném a folto­kat, mert leöntötted vadas szósz- szál. Jaj Alfréd, te olyan ügyet­len vagy. Férj: Kedves, hogy rám is gondolsz... Feleség: Mit tudsz té? ... Nem is kellene nyolcszáz, csak öt­száz! . :. Megnéznénk a Csárdás­királynőt, vennék egy pár nylon- harisnyát és Béluskának zok­nit... Férj: Most már engedd meg ... Feleség: De te olyan ügyetlen vagy, hogy... Bezzeg mások nyernek... Mit ötszáz! Ha csak háromszázzal húznák ki, már mehetnék ondoláltatni, Bélus- kónak vennék félkiló nápolyit, neked ... neked ... mondd — mennyi állva egy dupla fekete? Férj: De szivecském, hallgass rám ... Mehetsz ondoláltatni, megveheted a cuki zsorzsettet és a nylont, meg az új télika­bátot, Béluskának cipőt és zok­nit, a foltos ruhámat is nyug­díjba küldhetjük. Feleség: Nem értem ... Mit recsegsz? Férj: Nem érted? Nyertünk!... Szivecském, kihúzták a kötvé­nyünket. Feleség: Alfréd, te olyan ügyetlen vagy? ... Ezt csak most mondod? Férj: Hiszen nem hagytál szó­hoz jutni... Feleség: Mondd gyorsan! Mennyivel húzták. ki? Férj: (Ünnepélyesen) Ezerrel! F eleség: Csak ezerrel... Mit lehet ezerrel kezdeni... Jaj, Al­ii éd, te olyan ügyetlen vagy ... — Függöny.—­Őszi tagérlebezlelek elölt A földművesszövetkezeti há­lózatban október 20 és november 30 között kerül sor a III. ne­gyedévi tervbeszámoló tagérte­kezletek megtartására. A koráb­bi tagértekezletek mutatják, hogy mind nagyobb tömegek kapcsolódnak a földművesszö­vetkezetek tényleges működésé­be, bátrabban bírálják a vezető­ségek munkáját és konkrét ja­vaslatokat tesznek a meg meg­lévő hibák kijavítására. Az elért eredmények azonban még ko­rántsem kielégítőek. Az eddigi­nél sokkal szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni földművesszövet­kezeteinknek saját tagságukkal. A szövetkezeti tagértekezletek alkalmasak arra és céljuk is az, hogy a beszámolók és azok meg­vitatása alapján a falusi lakos­ság megismerje pártunk és kor­mányunk célkitűzéseit, fontosabb határozatait, tájékozódjék a íöld- művesszövetkezet politikai és gazdasági tevékenységéről. Ezek a gyűlések hivatottak arra is, hogy a tagsággal még közelebb­ről megismertessük a szövetke­zés előnyeit, és a termelőszövet­kezetek eredményeinek népsze­rűsítése, a nevelő munka útján elősegítsük a tsz-ek számszerű növekedését, gazdasági, szerve­zeti és politikai megszilárdítá­sát. Fel kell használni a tagér­tekezleteket ' az állampolgári a (öldniBvesszövetkezelek kötelességek teljesítésének elő­segítésére, valamint a termelési szerződéskötések ösztönzésére is. A tagértekezleteken választ­ják meg, illetve egészítik ki s földművesszövetkezetek helyi szerveinek vezetőségeit és a kü­lönböző tagbizottságokat. A választások során a leg­szélesebbkörű szövetkezeti de­mokráciának kell érvényesül­nie. A tagság bizalmából az arra legérdemesebbek kerülje­nek a helyi szervek és a tagbi­zottságok élére, hogy elkövetke­zendő munkásságuk egyben a szövetkezeti mozgalom további fejlődésének biztosítéka legyen; A választott szervek vezetői mérjék fel a tagértekezletek je­lentőségét a földművesszövet­kezetek tömegpolitikai munká­jának megjavításában és ennek alapján mozgósítsanak a meg­jelenésre. Ne legyen a község­ben egy olyan szövetkezeti tag sem, akit az aktívák ne szemé­lyesen hívnának meg e fontos eseményre. E felelősségteljes feladatok végrehajtásának eredménye a tagsággal való szoros kapcsolat megteremtése lesz, mely a szö­vetkezeti mozgalom további si­keres fejlődésének záloga. Kralovánszky József, >. MÉSZÖV lg* elnök. Dolgozóink derekas munkája Toliüzemünk az eltelt hat év alatt kis üzemből V70 fővel dol­gozó gyárrá vált és az elismer­ten jól dolgozó ipari vállalatok közé tartozik. Dolgozóink mun- kaverseny-lendületének köszön­hető, hogy egymás után kétszer elnyertük az élüzem kitüntető címet. A feldolgozott nyersanyag 90 százalékát exportra készítik el és nem egyszer kaptunk már dicséretet az általunk szállított kiváló minőségű tollárukért. Brigádban dolgozó munkása­ink egymást segítve, tanítva ad­ják át munkamódszerüket. Ez­zel magyarázható egy-egy bri­gád kiemelkedő jó teljesítmé­nye. Táncos Ferencné, Almádi Antalné háromszoros sztahano­visták példamutatása ösztönző­leg hat a fiatalabbakra. Például Feri Magdolna — aki 9 hónap óta dolgozik az üzemben — máris 188 százalékot ért el. Mi­nőségileg is kifogástalanul dol­gozik. Sőt a legutóbbi két hó­nap óta már teljesíti a sztahano­vista feltételeket. Üzemünk férfi dolgozói is derekas munkát vé­geznek. Palásti Ferenc, — az üzem gépkarbantartója —, azon dolgozik, hogy gépállás ne le­gyen nálunk. Sikerült is elérnie, hogy a gépállások nálunk a mi­nimumra csökkentek. Csikós Józsefné párttitkár, Kiskunfélegyháza, Toliüzem, A híradástechnikai konferencia részvevői megkezdték tanácskozásaikat A Magyar Tudományos Aka­démia Műszaki Tudományok Osztálya és a Híradástechnikai Tudományos Egyesület rendezé­sében csütörtökön a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségének Reáltanoda utcai székházában híradástech­nikai konferencia kezdődött. A konferencián az ország legkivá­lóbb híradástechnikai szakem­berei, tudományos kutatói vesz­nek részt. Kolos Richárd, a műszaki tu­dományok kandidátusa, kohó- és gépipari miniszterhelyettes üd­vözölte a megjelenteket, majd a híradástechnikai ipar jelentősé­géről beszélt. Ezután Dénes Péter Kossuth- díjas, a műszaki tudományok doktora, Peres Tibor, Pál Lé* nárd, a fizikai tudományok kan­didátusa, Istvánífy Edvin, a műszaki tudományok doktora és Gobbi István tartott előadást. A híradástechnikai konferencia részvevői pénteken folytatják tanácskozásaikat, (MTI) M^/VI/S^VVVVVW</WWVWV Emlékezzünk régiekről 144 évvel ezelőtt, 1811 október 21-én született a Sopron megyei Doborjánban Liszt Ferenc, az európai zeneirodalom egyik nagy alakja, a tüneményes pályát befutott zongora­művész. Emlékezéseiben azt írja magáról, hogy korábban írt kóla- fejeket, mint az ABC betűit. Valóban 9 éves korában már Sop- ronban és Pozsonyban hangversenyezik. Bámulatos tehetsége már ekkor megmutatja oroszlánkörmeit. Csodagyermeknek tart­ják, aki bámulatos technikájával, egyéni felfogásával a legna­gyobb feladatokat is képes megoldani. Valóban végigjárja min­den ismert hangverseny dobogóját Európában. Es amint nő, fér­fivá érik, úgy mélyül, válik forradalmi erejűvé művészete. Jel­lemző, hogy erősen rokonszenvezett Párizsban a júniusi forra­dalommal, a saint-simonizmussal. Főleg agitatív forradalmasító erejével válik később a modern muzsika szószólójává, a modern zene apostolává. Hazájáról soha sem feledkezik meg. Az 1838-i nagy pesti árvíz idején nem tud ugyan visszatérni a fővárosba, de külföl­dön jótékonycélú hangversenyek egész sorát tartja az árvízká­rosultak javára. Később többször megfordul Budapesten. Első ízben 1840-ben, amikor alapítványt is tesz a nemzeti zenekultúra fejlesztésére, nemzeti zenede létesítésére. 1846-ban ismét a ma­gyar fővárosban hangversenyez, sőt Erdélybe is ellátogat. Kom­ponálni csak később kezd, amikor Weimárban első ízben letelep­szik. A programzene csodálatos alkotásai fűződnek nevéhez. Nagyjelentőségű, hogy az ö műveiben ismerte meg a külföld a magyar népzene értékeit. Első ízben vitte az európai hangver­senydobogókra népűnk zenei képzelő erejének nagyszerű alko­tásait. Rapszódiáit szerte a világon játsszák ma is. Szimfónikus zenei alkotásai, egyházi művei a legnagyobbak között méltó he­lyen szerepelnek, ma is az előadóművészek és zenekarok műso­rában. Kiolthatatlan úttörő, újító ereje, kutató ösztöne jellemzi egész életművét és amikor késő öregségében elhunyt, neve és a magyar zene Európaszerte ismert és megbecsült volt. 1886-ban, Bayreuthban, a hagyományos zenei ünnepségek idején hal még útközben szerzett tüdőgyulladásban. Emlékét a róla elnevezett budapesti Zeneakadémia is őrzi, amelynek alapítása után első elnöke volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents