Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-19 / 246. szám

Az érsekesanádi termelési bizottság «iájáról kalocsai járási begyűjtési hivatal adjon loi segítséget a kapások begyűjtésében a helyi megbizottaknak Az érsekesanádi tanácshá­zán éppent bent találjuk Nagy Károly elvtársat, a fiatal köz­ségi agronómust. A termelési bizottság munkája után ér­deklődünk. — Hát, bizony elvtársak, a bizottságtól nem sok segítsé­get kapunk. Csere László elv­társ, a község tanácselnöke ha­sonlóan nyilatkozik, melyből kitűnik, hogy a bizottság nem működik, pedig 35 tagját a község legpéldamutatóbb gaz­dáiból válogatták össze, az olyanokból, mint Kis Ferenc, Bor Sándor, Korsós László, Kenyeres Béni, akik az idén is elsőnek, példamutatóan végzik az őszi munkákat. Csakhát éppen szervező és termelést segítő munkájukról nem le­het dícsérőieg nyilatkozni. Pe­dig az elmúlt évben a terme­lési bizottság részt vett min­den kezdeményezésben és te­vékenyen sürgette a mezőgaz­dasági munkák időben való el­végzését. Akkortájt sűrűn for­dultak meg a bizottság tagjai a tanácsházán is. — Korsós László például a Deák Ferenc utcában az egyik átvezető híd rendbehozatalát sürgette, hogy a fogatok gyorsabban juthas­sanak ki a határba. A többiek sem elégedtek meg azzal, hogy csupán a lakosságot mozgósít­sák, hanem az akadályokra is felhívták a tanács figyelmét. A közös munka meg is hozta eredményét. Érsekcsanád a A felemelt silózási terv, — melyet ezen a héten már a já­rásokban is felbontottak közsé­gekre — végérvényesen tíz köb­méterben állapítja meg minden egyes számosállatra jutó silózott takarmány szükségletet. Az ed­digi értékelésekben figyelembe vették az idénytervek teljesíté­sét, az elkövetkező időben azon­ban már csak az évi terv telje­sítését veszik figyelembe. így az évi terv szerint a járá­sok tervteljesítése következő­iképpen alakult: Első a dunavecsei járás, évi ;ervének 43,9 százalékos teljesí­tésével, második a bajai járás, 34,9 százalékos tervteljesítéssel, harmadik a kiskunhalasi járás 32,3 százalékban teljesítette évi tervét. A városok közül Kalocsa az első 49,2 százalékkal, második Baja 41,6 százalékkal, harmadik Kecskemét 40,9 százalékkal. A városok százalékos eredmé­Szüreti vásárokat rendez a kiskereskedelem Baján az elmúlt napokban a kiskereskedelem dolgozói, veze­tők és az eladók termelési érte­kezleten beszélték meg a negye­dik negyedéves terv feladatait. A beszámolóból kitűnt, hogy a kis­kereskedelmi vállalatok csak globálisan teljesítették tervüket. Egyes boltok a megengedettnél nagyobb költségekkel dolgoznak. Az idén a bolti dolgozók csak­nem négymillió forinttal többet forgalmaztak, mint tavaly ha­sonló időszakban. Kereskedel­münk az idén sokkal jobban ki tudja elégíteni a dolgozók igé­nyeit, hiszen jelenleg is több, mint 12 milliós raktárkészlete van a Bajai Kiskereskedelmi Vállalatnak. A fogyasztók kí­vánságának tesz eleget a kiske­reskedelem, amikor szüreti Vá­sárokat szervez a termelőszövet­kezetekben és állami gazdasá­gokban. A konfekcióipar gyárt­mányait divatbemutatókon is­mertetik. A nyitvatartási időt is a dolgozók kívánságának meg­felelően állapítják majd meg. A felszólalók többsége a for­galom növelésére, a tájigények kielégítésére tett javaslatot. Töb­ben szóvátették a BELSPED ké­sedelmes áruszállításait. Mások kifogásolták az újfajta cikkek elosztását. .............................. ^ O LVASSA, fixessé elő a Népújságot! járás községeinek versenyé­ben az elsők közé jutott az aratás, cséplés gyors befejezé­sével. Ezután az eredmény után azonban megnyugvásféle han­gulat lett úrrá. Az elbizako­dottság azonban rossz tanács­adó. A termelési bizottság munkája elakadt, mert hiány­zott belőlük a további kezde­ményezés és tagjait a tanács sem bízta meg új feladatok­kal, nem hívták meg őket a fontosabb mezőgazdasági tár­gyú megbeszélésekre, tanács­kozásokra. Ezenkívül a tanács javaslatára az elmúlt negyed­évben például csak egyetlen­egyszer hívták össze a terme­lési bizottság tagjait, és akkor is rosszul választották meg az időpontot, mert alig néhányan jelentek meg. Azóta a bizott­ság újbóli összehívására még mindig nem került sor. Pedig a község jelenlegi helyzete is bizonyítja, hogy nagy szükség volna a termelési bizottság se­gítésére, aktív munkájára. So­kat tehetnének például azért, hogy a határban gyorsabb ütemben haladjon az ősziek vetése és a kapások beta­karítása. A tanulság az, hogy a termelési bizottság munkájá­ért nagyobb felelősséget kell éreznie a tanácsnak is, és a jö­vőben a bizottság tagjainak maguknak is, minden tehetsé­gükhöz mérten munkához kell látni, nyei között nincs nagy differen­cia, ezzel szemben a járások szá­zalékos eredményeinél nagy a különbség. A legrosszabb kiskő­rösi járás például 13,9 százalék­ban teljesítette eddig évi tervét. Ugyancsak 20 százalékon alul van a kunszentmiklósi és a kis­kunfélegyházi járás. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a gépállomásoknak a silózási terv teljesítésére, hiszen az nagyrészt rajtuk, gépeik mun­káján múlik. A lemaradt járá­sok gépállomásain különös fi­gyelemmel vizsgálják meg, mi a hiba, és azonnal orvosolják, hi­szen a silózás meggyorsításával most adódik leginkább lehetősé­gük a lemaradás pótlására. Hiába, vannak még különös véletlenek. Ezek közé sorol­hatjuk az alábbi esetet is, amelyről nemcsak glosszát, hanem tanulságos kis mesét is lehetne írni, ha valami író­ember lenne olyan áldozat­kész, hogy vállalkoznék rá. Persze, számolnia kellene a nehézségekkel is, mert amíg a Borforgalmi Vállalat igaz­gatójának elefántcsont torony- kárából« eljutna egy egysze­rű, közönséges kis borpincéig, végig kellene járnia a bürok­rácia rögös útvesztőjét. Tanulságképpen egy példát szeretnék csak említeni. A keceli borpincénél nagy a sür­gés-forgás, — ami érthető is, hiszen a környékben javában áll a szüret. A borpince veze­tője, Sleisz Kálmán elvtárs, szinte éjt nappalá téve ipar­kodik, dolgozik, hogy az át­vételre ne legyen panasz s minden feltételt biztosítson a munka meggyorsítására, mert- hát nem kis dolog az, ami a borpincére az idei őszön há­rul. 36 000 hektoliter must be­gyűjtésére számítanak és e hónap 6-ig már többet vettek át, mint tavaly egész évben. 13-án például a központi bor­pincénél 1200 hektolitert, az imrehegyi kirendeltségen 922 hektót és Kecelen a falusi át­vevőhelyen 850 hektót. Tehát megközelítőleg 3000 hektót. Mindezt a munkát 30 ember végzi. Méltán megérdemelnék tehát, hogy dicsérő szóval emlékezzünk meg munkájuk­ról. Sajnos, azonban amit a2 egyszerű dolgozó paraszt is megtehet, ez egy esetben tilt­va van az újságíróknak: — A kalocsai járás, a legfris­sebb értékelés szerint 11,9 szá­zalékra teljesítette kukorica­begyűjtési tervét, míg a nap­raforgót 36,3 százalékban, a burgonyát pedig 60,1 százalék­ban gyűjtötték be. Meglehető­sen gyengék ezek az eredmé­nyek, s elmondhatjuk azt is, hogy a begyűjtési tervek tel­jesítésének üteme messze le­marad a betakarítás mögött. A járás területén ugyanis ed­dig 3525 termelő jelentette be a kukorica törését, 1158 ter­melő teljesítette határidőre kö­telezettségét és 406 olyan hát­ralékos van, akit már összeír­tak a begyűjtési megbízottak, a valóságban azonban 'ennél jóval több van. A napraforgó­beadásban szintén több mint 260 hátralékos van és több, mint 220 termelő hátralékos burgonyabeadásával. Hidegebbre fordult az idő. Fa­lun, városon egyaránt elkel a meleg holmi. A falusiakat, meg a tanyaiakat az idei szép ter­més jó pénzhez juttatta. így hát könnyebben megoldódik a téli probléma, mert több telik ruhá­ra, lábbelire, és egyéb dolgokra. Akár a városi, akár a falusi üz­letekbe nyit be az ember, min­denütt zsúfoltak a polcok, nagy a választék, sok a vevő. A föld­művesszövetkezetek dicséretére legyen mondva, nagyon lelkiis­meretesen felkészültek a téli időszakra. Árukészletük bőséges és választékos. Foktőn Ebben a kicsi községben nagy az őszi vásárlás, A 6-os számú boltban mind a három kiszol­gálónak ugyancsak a sarkára kell állnia, ha ki akarja elégí­teni a boltban naponta megfor­duló vásárlókat. Nem ritka az olyan nap, amelyik 10 000 forin­tos forgalmat eredményez. Az üzlet áruellátása aránylag elég jó. Készruha kivételével csak­nem mindent lehet kapni, amire szüksége van a dolgozó paraszt­ságnak. Sok tűzhely cserélt gaz­dát szeptembertől október dere­Mégpedig az, hogy munkáju­kat megismerve, őszinte véle­ményt alkothasson róluk. Sleisz elvtárs szívesen meg­engedné, hisz ő érzi legjob­ban, hogy milyen nagy erőfe­szítésbe kerül helytállni ezek­ben a napokban és szívesen beszélne arról is, hogy hogyan készültek fel a nagy begyűj­tési idényre, hogy győzik a munkát, vagy esetleg milyen problémáik vannak. Csak hát megköti egy hivatalos válla­lati utasítás, mely szerint a sajtó munkatársainak a vál­lalatvezető előzetes beleegye­zése nélkül semmiféle adatot kiadni nem szabad. Ez az utasítás nemcsak szó­ban, hanem írásban is megér­kezett még a múlt év decem­berében a vállalati igazgató aláírásával, és a következő »értékes« dokumentumokat tartalmazza. A levél hivatko­zik Sári Károly boripari igaz­gató rendelkezésére, amely a következőképpen hangzik: »... egyes helyi sajtószervek­ben olyan közlemények jelen­nek meg a területileg illetékes borforgalmi vállalatokkal kap­csolatban, amelyek vagy poli­tikai, vagy gazdasági szem­pontból kifogás alá eshetnek. Ennek elkerülése végett a jö­vőben igazgatóságunk a fon­tosabb sajtóközleményeket jó­vá kívánja hagyni.« Ehhez a rendelkezéshez fűz­te hozzá a Kecskeméti Borfor­galmi Vállalat igazgatója újó­lag véleményét, amikor így folytatta a levelet: »Minden sajtó részére adandó közle­ményt kiadás előtt minden Ezek a számok azt mutat­ják, hogy sem a járási be­gyűjtési hivatal, sem a közsé­gi megbízottak nem küzdenek erejükhöz mérten a tervek tel­jesítéséért. Az helyes, hogy az egész járásban nagy gondot szentelnek a sertéshátralékok begyűjtésére, hiszen ez is sür­getően fontos feladat. Helyte­len azonban, hogy emellett nem gondoskodnak körültekin­tően a kapások begyűjtéséről. Például Foktőn elég jól fel­szaporodott a hátralékosok száma. Mégis egyetlen felszó­lítást, helyszíni elszámoltatást nem alkalmaztak a hátraléko­sokkal szemben. Nem folyik az agitációs munka sem. De hát lehet-e ezen csodálkozni, például Foktő esetében, ami­kor a járási begyűjtési hiva­tal községi megbízottnak egy begyűjtésben járatlan, tapasz­káig, szám szerint 13. Sok ekét, még több zománcos edényt vásá­roltak a foktőiek. A bolt min­dennap olyan, mint a méhkas. Jánoshalmán Gyönyörű áruház fogadja a vásárlót. Kalapeladásban nyil­ván megyei szinten ők tartják a rekordot. A múlt negyedévben is eladtak vagy 500-at. Hát még most az őszön mennyi elkel. De nemcsak kalapot, hanem mele­gebb ruhaféléket is vásárolnak. Bundanadrágból még többet is eladnának, ha volna. A paplan is keresett. Szeptemberben ab­ból is eladtak 20-at. Cipő, ba­kancs szintén sok van, de úgy viszik, mintha ingyen adnák. Az áruház most cipő- és kon­Mint minden esztendőben, az idén is megélénkül a kulturális élet ősszel és télen. így van ez Kecskemét környékén is, ahol a széles tanyavilágban a népmű­velési apparátus egész hálózata irányítja a dolgozók művelődési esetben központunk titkársá­gára be kell küldeni jóváha­gyás, illetve igazgatóságunk­hoz történő továbbítás vé­gett.« No már most mi a teendő, ha egy újságíró történetesen riportot szeretne írni a keceli borpincéről? Először enge­délyt kell kérni a vállalat igazgatójától, hogy a borpin­cét meglátogathassa. A válla­lat igazgatója értesíti a pin­cevezetőt az újságíró megér­kezéséről, tájékoztatja arról, hogy milyen adatokat bocsát­hat rendelkezésére. Ezután az újságíró helyszínen megsze­rezheti a riporthoz szükséges adatokat, utána azonban újra le kell ellenőriztetni a válla­lat kecskeméti központjában és ha az nem ért egyet az írásban foglaltakkal, akkor csak a Boripari Igazgatóság adhat arra engedélyt, hogy a cikkben foglaltak nyilvános­ságra kerüljenek. Ügylátszik azonban, hogy azok a vezetők, akik az ilyen rendelkezéseket kiadják, nem­csak a sajtóban megjelenő bí­rálattól félnek, hanem nem is­merik a Minisztertanács ren­delkezését sem, mely szerint a sajtó munkatársainak min­den további felsőbb »intézke­dés« nélkül jogában áll bete­kintést nyerni bármely válla­lat, vagy állami szerv mun­kájába, tevékenységébe. He­lyes lenne ezt végre tudomá­sul venni a Borforgalmi Vál­lalat igazgatójának s felettesei­nek is. Azért pedig elnézést kérünk — persze csak utólag —, hogy minden felsőbb »en­gedély« nélkül megírtuk az igazságot. —Kulcsár— talatlan elvtársat helyezett ki még három héttel ezelőtt, és jóformán semmi segítséget nem nyújtottak eddig munká­jában. Hasonló a helyzet a járás több községében is, mert mintegy 8 községben helyez­tek, a kapások begyűjtésének megkezdése előtt, új embert, azonban ezeknek támogatásá­ról, a munkákra való felkészí­téséről elfeledkeztek. Bár tör­téntek kísérletek arra és a be­gyűjtési hivatal jelenleg is azt tervezi, hogy a hivatalból egy­két elvtárs néhány napot tölt ezekben a községekben, azon­ban ez a segítség még mindig nem elég operatív. Nagyobb fi­gyelmet, több gondot kell for­dítani tehát a járási begyűj­tési hivatalnak a kapások be­gyűjtésének irányítására, hogy eredményeiket megjavíthas­sák. fekcióosztállyal bővült. A vevők száma mindennap több és több. Az üzlet jól ellátott. Gyermek- kocsi, kerékpárbelső, motorke­rékpár, telepes rádió és mind­azok a cikkek megtalálhatók, amit a község lakói keresnek. íme, csak két példát ragad­tunk ki megyénk községeinek földművesszövetkezetei közül, de ha megnéznénk a többieket, még csak jobban megerősítenénk azt az állítást, hogy földműves­szövetkezeteink és kiskereske­delmünk áruellátása évről évre nagyobb, szélesebb és választé­kosabb lesz, hiszen tavaly még sok olyan árucikk hiányzott, amelyekből az idén már garma­dával van. igényének kielégítése érdekében folyó tevékenységet. Megindul az ismeretterjesztés is. A Szabad Föld Téli Esték jól bevált módszere ismét erőre ka­pott. Legutóbb például Balló- szögön mezőgazdasági szakelő­adás volt. A Szabad Nép Ter­melőszövetkezetben a Katona József Színház színjátszói tartot­tak műsoros estet. Ebből az ün­nepélyes alkalomból alakult meg a termelőszövetkezet DlSZ-szer- vezete is. Katonatelepen szomba­ton Madarász László gimnáziu­mi tanár Gorkijról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. A téli idényben Ballószögön e kadafalvi iskolában, Katonatele­pen, Ménteleken, Miklóstele- pen, Méheslaposon, Törökfáiban folynak ilyen előadások. Több helyen tanfolyamszerűén — a legkiválóbb tudományos kuta­tók, mezőgazdasági szakembe­rek bevonásával tartanak a ha- tárrész termelési arculatának megfelelő előadásokat. Katona­telepen és Miklóstelepen például a szőlő- és borkezelésről és a gyümölcstermelésről rendeznek sorozatos előadásokat a kutató- intézetek tudományos munkatár. sai. Gyakran rendeznek előadá­sokat, mezőgazdasági ismertető­ket a kecskeméti termelőszövet­kezetekben is. A mezőgazdasági előadások mellett a Magyar Szovjet Tár­saság előadói is eljárnak a kecs­keméti határ minden részébe. A városi tanács népművelési osz­tálya és a Magyar Szovjet Tár­saság kecskeméti szervezete kö­zött megállapodás jött létre, hogy az őszi és a téli idényben 64 alkalommal tartanak a Szov­jetunió népei gazdaságát, életét ismertető előadást a legjobb elő­adók bevonásával. Rendszeressé váltak a filmve­títések is. Körülbelül 12 helyen minden héten tartanak a leg­újabb műsorfilmekből sorozatos előadásokat. Vasárnap például Katonatelepen három előadást kellett rendezni egymás után a nagy érdeklődés miatt. Több figyelmet fordítsunk a silózásra! Riport helyett... Őszi forgalom a földműresszövetkezetekben Élénk kulturális élet a Kecskemét környéki tanyavilágban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents