Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

36 munkaszervezés — teljesített vetésterv Megyénkben lassan halad az őszi kenyérgabona elvetése. Az idő pedig egyre inkább sürget. Kétségtelen, hogy az őszi szán- tást-vetést megnehezíti a kapá­sok késői érése, de mégsem le­het mindent ezzel indokolni. Pél­da erre a bajai és a kalocsai járás. Ezekben a járásokban a ku­korica 35—30 százalékát tör­ték csak le annak ellenére, bogy már 90 százaléka meg­érett a törésre. A kukoricától felszabaduló föl­deken sok helyen nem végzik el izonnal a szárvágást és ezért a vetőszántás és ezzel együtt a ve­tés is késik. Kiskunfélegyháza ugyancsak »ráér«, mert mi lehet más a magyará­zata annak, hogy a kukoricatö­rés 85 százalékát befejezték, vi­szont a vetéstervet csak 60 szá­zalékra teljesítették. Az ilyen halogató politikán sürgősen változtatni kell. Több gépállomásunknál is a munka aanyag megszervezése miatt nem tudnak elég segítséget adni a termelőszövetkezeteknek. A fok­tői Béke Termelőszövetkezetben még hátra volt az őszi szántás­vetés zöme, mégis a Kalocsai Gépállomás egy hétig halogatta három erőgép kijavítását. Annál is inkább súlyos hiba ez, mert a háttom erőgép szinte egyszerre esett ki a munkából és a gépál­lomás veztőinek nagyfokú nem­törődömségére vall, hogy több­szöri sürgetés ellenére egy hétig vesztegeltek a gépek. Nagyon fontos, hogy a gépállomások és a terme­lőszövetkezetek jól összehan­golják a munkát. Közösen szervezzék meg az őszi oetakarítást, szántást-vetést. Ha ezt így csinálják, akkor zökke­nésmentesen halad a munka. Bi­zonyíték erre a Solti Gépállo­más. A solti Szikrában például egy napon végzik a kukoricatö­rést, a szárvágást, ezzel párhu­zamosan halad a szántás és a vetés, mire a kukorica lekerül a földről, addigra a vetés is befe­jeződik. A gépállomás a hartai Lenin Termelőszövetkezetnek se­gített a cukorrépa betakarítás­ban. Cukorrépakiemelő gépének munkába állításával teljes egé­szében betakarították a termést két nap alatt, sőt le is fejelték á répát és elszállították. Nagyon fontos, hogy a termelőszövetkezetek is minden rendelkezésre álló munkaerőt kihasználjanak. Nem helyes, amikor a géderlaki Úttörő Termelőszövetkezetben azon töprengenek, hogy jó len­ne kívülállókkal végeztetni a kukoricatörést, nem gondolnak arra, hogy ez majdnem 30Q má­zsa kukorica elvesztését jelenti. Nemcsak a termelőszövetkeze­teknél, hanem az egyéni parasz­toknál is elmaradás tapasztal­ható. Kitűnik ez abból is, hogy nagyon kevés dolgozó paraszt kötött szerződést a gépállomá­sokkal. A Kiskunhalasi Gépállo­máson például csak 550 normál­hold őszi talajmunka elvégzésére kötöttek szerződést az egyéni pa­rasztokkal; Félő, hogy éppúgy, mint az el­múlt években — amikor már körmükre ég a dolog — akkor szaladnak a gépállomásra segít­ségért.. Ilyenformán az a veszély fenyeget, hogy a gépállomások az őszi munkák utolsó szakaszá­ban túl lesznek terhelve és nem képesek ellátni a feladatokat. Ezt szem előtt tartva az egyéni gazdák is igyekezzenek igénybe­venni a gépállomások segítségét, hogy a saját és az ország érde­kében minél előbb befejezzék az őszi gabonafélék elvetését. Segítjük a termelőszövetkezeteket Az őszi betakarítási munkálatokban gépállomásunk segítsé­get nyújt a termelőszövetkezeteknek. Két napraforgó-kombájnnal dolgozunk és eddig 58 katasztráüs holdról takarítottuk be velük a napraforgót. A cukorrépa betakarításában a cukorrépakiemelő­vei adunk segítséget a termelőszövetkezeteknek. Eddig már két tsz-nél lazítottuk fel ezzel a géppel a cukorrépát. Sajnos azonban, a vetés előkészítésében elég gyenge a helyzet a betakarítás lassú­sága miatt. A gépállomás körzetébe tartozó tsz-ek a búzavetés­terület 20 százalékát, a rozs 92 százalékát vetették el. Megnehe­zíti munkánkat az, hogy a kukoricaszár betakarításához sajnos, nem tudtunk megfelelő betakarító gépet szerkeszteni. A Solti Állami Gazdaság által már régebben készülőben lévő szárvágó­gépet akartunk mi is elkészíteni. De ez nem felelt meg a köve­telményeknek. Egyébként dolgozóink igyekeznek derekas munkát végezni. Legjobb traktorosaink: Kachstädter Márton, aki eddig 72,21 mű­szaknormát teljesített és ezzel őszi tervét 78,1 százalékra teljesí­tette. Eredménye 295,29 normálhald. Ugyancsak szép eredménye­ket értek el Klein Péter, Papp József traktorosok is. Rajtuk kívül még sok, nagyon jól dolgozó traktorosunk van. Mindannyiuknak eltökélt szándékuk, hogy az elmúlt éveknél sokkal jobban készít­sék elő a vetöágyakat, biztosítva ezzel is a jövő évi nagyobb ter­mést. November 7 tiszteletére 52 traktorosunk tett vállalást, Arra törekszünk, hogy a megyei gépállomások között megszerzett első helyünket meg tudjuk tartani és eddigi eredményeinket túlszár­nyaljuk. Perczcl János, Solti Gépállomás. \ * Mindannyian ismerjük a Solti Gépállomás dolgozóinak kiváló, derekas munkáját. Lapunkban adott tanácsunkkal is az a célunk, hogy Perczel elvíárs levelében említett nehézségeken segítsünk. Azt írja ugyanis, hogy a kukoricaszár betakarítása azért megy lassan, mert nincs megfelelő betakarítógépük. Éppen ezért java­soljuk a Soltiaknak, nézzék meg a mezőgazdasági újítókiáüításon már bemutatott — a Mélykúti Gépállomás által szerkesztett szár­vágógépet, — Ismerve a Solti Gépállomás kollektívájának ügyes­ségét, egészen bizonyosan a legrövidebb időn belül el tudják ké­szíteni a gépet. Első lépések NEM MINDENNAPI története van a nem­rég alakult kecskemé­ti Szabad Föld Terme­lőszövetkezetnek. A kecskeméti Győzelem Termelőszövetkezet ta­valy ősszel a talfáji ha­tárrészre »költözött«, mert a földrendezés so­rán összefüggőbb föld­területet kapott. Csak • három tag maradt meg a régi területen. Bor­bély Istvánné, Bódogh Antal s Keresztes Sán­dor megmakacsolták magukat. Azt mondták, hogy ők már négy év ófa gondozzák az öt hold szőlőt, meg a gyü­mölcsöst, ők egész éle­tükben szőlőműveléssel foglalkoztak, tehát nem mennek át Talfájára- A szőlőt meg a meg­maradt szántót ők to­vábbra is megművelik, közösen. Bódogh Antal rá is írta a munkaegy­ségkönyvekre szép gömbölyű betűkkel még januárban, hogy ■»Március 15 Termelő- szövetkezet«. Az volt a tervük ugyanis, hogy eddig az időpontig megalakítják az új szövetkezetét ezen a néven. A városi tanáccsal megbeszélték, hogy mint előkészítő bizott­ság működnek majd tavaszig. Biztosra vet­ték, ’hogy addig sike­rül meggyőzni néhány környékbeli dolgozó parasztot a termelőszö­vetkezetbe való belé­pésre. Ez azonban "nem ment könnyen. A hosz- ezú téli estéken csak érlelődött a gondolat, de új belépő nem je­lentkezett. A munka meg sürgetett. Az elő­készítő bizottság tagjai azonban nem csügged­tek el. Továbbra is kö­zösen, munkaegységre dolgoztak, mint valami szövetkezet. Mind . a három család szorgal­masan részt vett a munkában. Egész nyá­ron a hátukon volt a permetezőgép, féltő gonddal lesték, figyel­ték a tavaszi rügyfaka- dást, óvták a gazdag­nak ígérkező termést, és nem is hiába. A leg­nagyobb baraçkfa alatt, amit szabadtéri gyű­lésteremnek neveztek el tréfásan, sokszor meghányták-vetették a jövő útját s ezek a meg­beszélések újabb erőt öntöttek beléjük. Győz­tek a szőlő és a gyü­mölcs szerelmesei. Bi­zony a környéken alig találni olyan dúsan megrakott almafákat, olyan szépen tömött szőlőfürtöket, mint az ci szőlőjükben, és ka­pások is jó termést ígértek. MIKOR MÁR lát­szott ez a szép termés, az előkészítő bizottság tagjai új erővel láttak a felvilágosító munká­hoz. Felkeresték ismét a község dolgozó pa­rasztjait, napról-napra járták a baliószögi, csa- lánosi tanyákat és el­mondták eredményei­ket. Most már köny- nyebben ment a dolog, hiszen azok is íélszem- mel állandóan az ő munkájukat figyelték. A magyarázó szónak ékes nyomatékot adott a szép gyümölcsös, az érlelődő gazdag termés. Az idei nyár amolyan vizsgálóié volt, ahol ez a lelkes kis csoport képviselte a diákságot, a tanári kar pedig az egyéni gazdák voltak. A vizsga jól sikerült, amit az bizonyít leg­jobban, hogy egymás­után jelentkeztek a be­lépők az alakítandó termelőszövetkezetbe. S október 9-én meg is alakult Szabad Föld né­ven az új termelőszö­vetkezet. Tíz családdal, 16 taggal és 60 hold földterülettel. Ezt az érdekes kis történetet Balogh An­tal, a termelőszövetke­zet elnöke mondotta el Borbély Istvánnévai közösen, amint járjuk a tömött szőlőfürtökkel terhelt szőlősorokat, gyönyörködünk a ros- kadásig teli aimafák- baq. ALIG EGY HETE, hogy megalakult ez a termelőszövetkezet, de máris jelentős terveik vannak. — Jövendő termelő- szövetkezetünk — ma­gyarázza az újdonsült elnök — fő jövedelmét a szőlő- és gyümölcs- terméeből kapja majd, mert valamennyi ta­gunk évtizedek óta ez­zel foglalkozik. Mi nagyüzemi módon akarjuk továbbfejleszT teni a híres kecske­méti szőlő- és gyü­mölcskultúrát. Termé­szetesen emellett ter­melünk gabonát és ta­karmányt is. Szüksé­günk van állatállo­mányra, mivel a sző­lő és a gyümölcsös trá­gyát is igényel. Borbély Istvánné pe­dig a legközelebbi ter­vekről beszél. Elmond­ja, hogy szőlővessző­ket adnak el tpvább- szaporításra. Ebből osz­tanak majd pénze'őle- get az új tagok munka­egységeire. Emellett már most készítik az egyholdas kertészetet, melyből tavaszra szin­tén jelentékeny jöve­delemre számítanak. A napokban pedig meg­kezdi a traktor a szán­tást és a hét végére földbe kerül a kenyér­gabona vetőmagja is. A vetés után megkez­dik az első szüretet a közösben* FELEGYHAZI KRÓNIKA HÉT VAGON VETŐMAGOT KAPOTT A VAROS A megfelelő talajelőkészítésen túl, a gazda csak úgy várhat jó termést, ha jó magot vetett a földbe. A vetőmag pedig sok gon­dot okoz a szántó-vető embernek. Ezért a városi tanács gondos­kodott arról, hogy legyen a városnak jó vetőmagja. A hét vagon kenyérmagból ötöt a termelőszövetkezetek kapnak, kettőt pedig az egyénileg gazdálkodó parasztok között osztanak szét. Mindenki nagy türelmetlenséggel várja már, hogy mikor ke­rül szétosztásra a vetőmag. A terményforgalmi már szívesen szét­osztotta volna, hiszen neki is csak a raktárhelyiségeit foglalja el, de nem oszthatja mindaddig, amíg a megyei Terményforgalmi Vállalat nem adja meg rá az engedélyt. A gazdák türelmetlensége érthető, hiszen a rendelet megszabja, hogy október végéig el kell vetni a tisztabúzát. Miért várat hát magára annyit a megyei Ter­ményforgalmi Vállalat, miért akadályozza, hogy a termelők eleget tegyenek a rendeletnek? ZENEISKOLA — ISKOLA NÉLKÜL Jó hírneve van a félegyházi zeneiskolásoknak. Nem is csoda ez, hiszen a város legkiválóbb zenetanárai foglalkoznak velük, számszerint tizenketten. A hall­gatók száma is meghaladja a százhúszat. Tehát élénk zenei élet folyik az ifjúság körében. Csak hát az a baj, hogy nincs helyük, ahol nyugodtan tanul­hatnának. A harmadik kerületi pártszer­vezet önzetlen segítsége folytán a tanulók egyrésze már épületbe jutott, mert a pártszervezet a párthelyiségét oktatás céljára kölcsönadta nekik, de még ezzel mindig nem oldódott meg a pro­bléma, mert a hatalmas létszám és befogadóképesség nem áll arányban egymással. Helyre vök na még szükség, hogy nyugodt mederben folyhatna a tanítás. Nagyon üdvös lenne, ha a vá­rosi tanács segítségére sietne e sok zenekedvelő fiatalnak. Se­gítene a bajon, hadd lenne érte hálás a város minden zenerajon­gó dolgozója és fia egyaránt. NEM VÁLIK BECSÜLETÉRE A TERMÉNYFORGALMI VÁLLALATNAK Az idei gazdag gahonatermés alaposan megbuggyantotta a raktárakat. Sőt még más olyan helyeket is kellett keresni, ame­lyek alkalmasak arra, hogy ott tárolják a gabonát egy ideig. Erre a célra néhány tantermet is igénybe kellett venni. Ez eddig rend­jén is van. Mindenki elismerj, hogy első a kenyér. A hiba azonban ott van, hogy a Terményfprgalmi Vállalat a gabonától kiürített tantermeket nem takaríttatja ki, az oktatási osztálynak viszont nem áll módjában egy évben két alkalommal tantermeket me- szeitetni. Ugyanis mielőtt a gabona terembe került volna, már ki- meszeltette. Á Kossuth utcai általános iskola tanterméből már két héttel ezelőtt elvitték a gabonát, de a terein még mindig ott áll szennyesen, piszkosan. Miért nem akarja a Terményforgalmi Vál­lalat, hogy ott is meginduljon a tanítás? SILÓZÁS A nagyüzemi gazdálkodásban a jószágállomány teleltetésének úgy van nagy jelentősége, ha a jószágok nem szenvednek a tél folyamán vitaminhiányt. A vá­ros tsz-einek nagyrésze belekez­dett a silózásba, sőt már olyan is van, amelyik a végefelé jár. A Lenin Termelőszövetkezet 6C0 köbmétert akar silózni, és ebből már 445 köbméter siló alatt van. A Vörös Csillag is hasonlókép­pen áll. A 600 köbméterből mái csak 200 köbméter van hátra. A Fejlődés TSZ befejezte már há­romnegyed részben. Akadnak azonban olyan tsz-ek is, amelyek még hozzá sem fogtak. Ilyen a Haladás, meg a Harcos Terme­lőszövetkezet. Illenék már sür­gősen hozzáfogni nekik is. Mire várnak? KERESKEDELMI DOLGOZÓKAT TÜNTETTEK KI Az Eszak-Bácsmegyei Népbolt termelési értekezletén több dol­gozó kapott oklevelet és jutalmat. Kiváló dolgozónak nyilvánította az értekezlet az egyes számú népbolt dolgozói közül Bakos Imrét, Szúrom Annál, Mucsi Gyulái és Szabó Károlyt. A hetes számú boltból Vakulya Sándort érte ez á nagy megtiszteltetés. A tizenötös számú boltnak Pál Sándor a kiváló dolgozója, Páifi Józsefné pedig élenjáró dolgozója. A fizen- nyolcas számú boltban Gulyás Jenő és Gál Valéria élenjáró dol­gozó. Kiváló dolgozó lett Cakó Irén a tizenküenees számú boltból. Élenjáró dolgozók lettek: Fekete Károlyné az egyes számú boltban. Fekete Zoltánné és Elek Lőrinc a nyolcvanhármas számú boltban. A nyplcvankettes számú boltban pétiig Túrái Gézáné és Tarjányi Istvánná. SZAPORODIK A VAROS ÉAKOSSAGA Nincs olyan nap a városi ta­nács kereskedelmi osztályán, hogy ne kellene kiadni csecsemő­kelengye utalványt. Sokszor egy­másnak adják a kilincset a ter­hes anyák. Szeptemberben és októher első felében több, mint 140 anya jelentkezett, hogy át­vegye a 400 forintos kelengye utalványt. PANASZKODNAK A NÉPMŰVELÉSI ÜGYVEZETŐK A városi tanács népművelési előadóját sűrűn megszólítják a város határában dolgozó népművelési ügyvezetők. — Pesir ejytársnő, mikor kapjuk már meg a tiszíeletdíjunkat? — Pesir elvtársnő, már hét hónap óta nem kaptunk a mun­kánkért egy vasat sem. Pesir elvtársnő, amikor Kecskeméten jár, mindig elmondja a megyei tanács népművelési ügyvezetőket közvetlenül a megye fizeti, illetve ezek szerint csak fizetné. Jó lenne, ha a megyei ta­nács népművelési osztálya most már nem húzná, halaszíaná to­vább, hanem ki is fizetné az adósságát. VÉGEFELÉ JÁR A BETAKARÍTÁS A cukorrépa betakarítást a termelőszövetkezetek nagyrész« befejezte, A kukoyicatörést azonban gyorsítani kell, mert még a tsz-ek kukoricájának egynegyed része nincs letörve. A Dózsa tsz is még csak most fog hozzá a 135 holdas hsterózis kukoricájának a töréséhez. Két termelőszövetkezet bizonyosfokú munkaerő­hiánnyal küzd, mégpedig az Uj Élet és a Harcos TSZ. Hiba azon­ban nem lehet, mert a többi tsz-ek segítségükre sietnek a rászo­rulóknak. Az Uj Eleinek segít a Felszabadulás, a Harcosnak pedig a Táncsics,

Next

/
Thumbnails
Contents