Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-16 / 244. szám
vwws^ Tudomány —Irodalom r Északi Sark — a végtelenben Aho! megszűnnek a világtájak Tekintsünk a földgömbre. Az észak-déli irányba húzódó hosz- ezúsági körök két pontban csomósodnak, az Északi- és Déli- Sarkon. A hosszúsági, vagy délköröket derékszögben metszik a .párhuzamos körök. Ez a hálózat teszi lehetővé a földtekén a tájékozódást, a földrajzi hosz- szúság és szélesség meghatározását, a hajó, vagy repülőgép irányának és tartózkodási helyének megállapítását. A földrajzi helyzet meghatározásának ezt a többszázéves rendszerét nemcsak a hajózásban, hanem a geodéziai munkálatoknál is alkalmazzák. S míg ez a rendszer a középső szélességeken teljesen kielégíti az utazókat és geográfusokat, addig az Északi- és Déli-Sarkon a navigációs tisztek botránykövévé vált. Valóban: a földrajzi Északi- Sarkon csupán egy világtáj létezik — a déli. Az Északi-Sarkon nincs se észak, se nyugat, se kelet. Ezenkívül az Északi- Sarkon még az álló órák is ab- szclút pontos időt mutatnak, hi- ' szén itt ugyanakkor lehet éjféi is, meg dél is, reggel is, meg este is. Egyirányú ellenszelek Mit tegyen azonban a repülő, ha a póluson mindenütt csak déli irány Van? Tegyük fel, hogy a Tikszi-öbölből elindult egy repülőgép egyenes vonalban az Északi-Sarkra, s ugyanezen irányban repülve kell elérnie, mondjuk Grönland északi partjait. A repülőgép útirányában az Északi-Sarkon már 180 fokos eltérés tapasztalható, anélkül, hogy a repülőgép egyetlen fokra is eltért volna eredeti útirányától. A meglévő térképek alapján a magas földrajzi szélességi helyeken végzett repüléseknél ez a körülmény. olyan nehézségeket és zavarokat okozott, hogy olykor fennállt a tájékozódás teljes elvesztésének veszélye. így például egyszer egy repülökö- telék derűit, napsugaras időben, tapasztalt pilóták vezetésével elérte az Északi-Sarkot és a pilóták — igaz, hogy régebben nem repültek magas földrajzi szélességi helyeken — elvesztették tájékozódási képességüket. E sorok írójának rádió útján kellett helyes irányba téríteni, majd rá- dióirányítássai rendeltetési helyükre vezetni a gépeket. A délkörök egymáshoz való közeledése és egy pontban történő összefutása zavart okozott a szélirány meghatározásában is. Tegyük fel például, hogy az É6zaki-Sark felé repül egy gép. A gép a farka felől kapja a szelet, tehát délről, az Északi-Sarkon túl azonban ellenszéllel találja magát szemben — és az is A m i r ő — Most jut eszembe, egy zsák sárguló platán levélre van szükségem. — Sokkal fontosabb az enyv. — Jó. És a gyümölcsökkel, tor- tacskókkal, kitömött madarakkal mi van? — Ez is fontos, de azon gondolkodj, milyen fegyverekre van szükségünk a támadáshoz, mert azt se könnyű szerezni! Mi ez? összeesküvés? Dehogy! Műszaki megbeszélés a színház főrendezője és a szcenikai főnök között, a Cyrano előkészítő munkáiról. Kevesen tudják, hogy milyen óriási munkát vállalt magára a színház vezetősége, amikor elhatározta, hogy a tavalyi eredményeket tovább fejleszti és színrehozza Rostand darabját. A Cyrano ugyanis rendkívül nehezen oldható meg a színház mai technikai felszerelésével, ugyanakkora marad. Ez pedig azt jelenti, hogy még a sarkon is minden világtáj megmarad: az északi is, a nyugati is, a keleti is, a déli is . : ; A közelmúltban a sarki repülőtisztek új térképet készítettek a magas földrajzi-szélességű helyeken végzett repülésekre. A sarkvidék-térképére feltételes délkörök hálózatát rajzolták. Egyes délkörök párhuzamosan haladnak a Greenwichi-délkörrel, mások pedig a keleti hosz- szúság 90 fokának délkörével, így tehát most a magas földrajzi szélességű helyeken végzett repülés kiszámításához a navigációs tiszt a feltételes délkörök két csoportja közül bármelyikhez viszonyíthatja az útirányt. Ez a rendszer, amelyet a sarki repülők »a feltételes délkörök« rendszerének neveznek, alkalmazást nyer majd a jövőben a viiágürrepüléseknél is, mivel bolygórendszerünk sarkpontja szintén valahol a végtelenben van.. ; V. Akkuratov, sarki repülő A/vvvywAA<vv'Avvwwvvyvvw>^vvvw»««vw>/vwyvvvvwvwvvvMVVwwvvvw» déli. Eszerint az ellenszelek — egyirányúaknak bizonyulnak! 1937-ben találkoztunk először ezekkel a nehézségekkel, amikor I. P. Mazuruk, a sarki expedíció pilótája az Északi-Sark környékén gépével leszállt. Akkor még nem volt rádióirány tűnk, s felmerült a kérdés: milyen irányban repüljünk Papa- nyinék táborába? Több javaslat és vita után úgy döntöttünk, hegy nem vesszük figyelembe a sarkpontot. Hiszen ez a pont feltételes, ha pedig így van, akkor a sarkpontot áttehetjük a végtelenbe. A »felféleles délkörök« rendszere Ha a sarkpontot a végtelenbe helyezzük, akkor a geometria törvényei szerint, minden feléje tartó egyenes párhuzamos lesz egymással. Eszerint tehát a délkörök nem közelednek egymáshoz, s a repülőgép útvonala és a délkör által bezárt szög mindig NAGY ISTVÁN: A fogadás Sajgó szemünk sokáig kísérte távolba is a büszke csillagot, mely gépházunk homlokzatán immár másodszor villogott. Megfogadtuk igaz csküszóval, hogy nem mulasztunk percet sem napot, harmadszor is hű falunkra tüzzük, azt a fénylő, büszke csillagot. Egymásba fogott két dolgos kezünk, égett a munka tenyerünk alatt, termelésünk fürge grafikonja napról napra előre szaladt. Egyem bérként vívtuk meg a harcot, im arcunkon már mosoly derül, tudjuk, hogy az élüzemi csillag gépházunkra ismét fölkerül. KECSKEMÉTI JEGYZET Két ház Az egyik a Batthyány utcában van, a másik a Kéttemplom közben. Az egyik ház — a Batthyány utcai — sivár, nagy épület, amely egy óriási, teljesen üres udvart kerít be. Az udvar egyetlen »dísze« néhány kötélen száradó ruhadarab. A másik ház szintén nem palota, de nem udvara, hanem kertje van, ami Kecskeméten bizony ritkaság. Ezen a kerten meglátszik, hogy valaha igen jói gondozták, de ma már jelverte a gyom és a régi szép fák teli vannak vadhajtásokkal; az elhaji- gált almahéjakról és lerágott kukoricacsutkákról nem is szólva. A sivár épületben a Városi Tanács bölcsődéjének adtak helyet, a kertes házat pedig a Tüzép Központnak utalták ki. Biztos, hogy a Tüzép dolgozói nagyon örülnek a kertnek, de talán mégis okosabb dolog lett volna az egy-két éves csöppségeket odaköltöztetni.'Akkor nem kellene őket naponta a forgalmas útvonalakon lepedővégre csomózva -sétálni vinni, hogy egy kis napfényhez és levegőhöz jussanak. (ra) I kevesen tudnak 000000000000000000000000000000000000000000000-0 0 O g Fazekas Tiborc : g Az erdő példája § Gőgös fenyő a messzi bérctetön, g magányba zárva büszkén, tüntetőn . . o Áll, áll és senki másra gondja nincs, g zordon fölénnyel nézi társait. § Én fent vagyok, ti lent' A törpe had kacajra készti minden gallyamat! Így szól lenézve, s boldogan nevet, továbbtekintve erdők, fák felett. Nyugodt a táj, még szél se rezzen, ám sasok felelt is, túl a hegy fokán gomolyogva készül szörnyű, vad vihar, mindent elsöprő, rémítő, szilaj. Jöhetsz szélvész, így szól a büszke fa, le engem senki nem győzhet soha; összes lény közt az első, legnagyobb, legizmosabb is én, csak én vágtak! Az erdőn döbbent, néma csend honol, egymásra, néz a sok fa és bokor. Megosztva bajt, ad biztatást, erőt egymásnak mind a nagy veszély előtt. Üvölt, mint farkas, durván tépve mar, tombol, dühölig a szörnyű, vad vihar. Mily hirtelen jött, illan úgy tovább és rendületlen állnak mind a fák! Egy dőlt le, ott fenn, csonkja néma jel: így jár, ki gőgös, nem tart többivel! A fák családja rengeteggé nő, boldogság része és biztos jövő! OOO OO OOOOOOOO00-00000OOOOOO0-000-0OO0-0-CC 0 0 ooo o coo Megyéníi irodalmi hagyományai Tóth Kálmán mai szemmel Öt felvonáshoz öt egymástól teljesen különböző színpadképet kell építeni. A negyedik felvonásban még az egyébként nem látható hátsó színpadot is fel-' használják és így nagyobbítják meg a csata színterét. A spanyol csapatok a színház folyosóin kezdik majd támadásukat a francia seregek ellen. A színpadot azonban magasságában is ki kell használni, mert a szereplők emelet magasságú karzatokon és dombokon játszanak. Megnövekedtek a számok is. A szabómühelv hozzávetőlegesen 500 méter anyagot használ fel az átlagos 300 méteres szükséglet helyett. A kellékesnek a megszokott 50—80 kellékkel ellentétben most több száz darab kelléket kell előteremteni. A Cyranohoz közel 1000 négyzet- méter díszletvásznat használnak, i»íg egy háromíelvonásos darabhoz: átlagban 700-750 négyzetméterre van szükség. Elképzelhető, mennyi fa és festék kei! ahhoz, hogy ebből a töméntelen anyagból királyi játszóterem, cukrászda, illatos kert és csatatér váljék, méltó kerete Rostand csodáíatós darabjának. A színészek még a próbák kezdetén tartanak. Most ismerkednek a darabba], szerepükkel. A rendező most magyarázza el a szereplőknek az elképzeléseit a színpadon. A próbák után azonban tovább folynak a minden apróságra kiterjedő megbeszélések az asztalos és festő munkákról, a világításról, a ruhákról, kellékekről, bútorokról, ékszerekről és arról a sok apróságról, ami a színpadot »egy darab életté« varázsolja minden néző nagy gyönyörűségére. Révi Anni A költő alakját és munkásságát — úgy látszik — végleg a feledés vette birtokába. Szülővárosában, Baján kevés szó esik már róla. A környék népe pedig, amely annak idején az egész országgal énekelte kedves népdalait, alig ismeri a nevét. Nem akarom Tóth Kálmán homlokán a múlt század 60-as és 70-es éveiben méltán érdemelt babérkoszorút felfrissíteni. Ez hiábavaló nagyotakarás lenne. Nem mehetünk el azonban a költő, mellett szótlanul, ha költői kincseit, a holnapot építő mai ember is felhasználhatja. Költői munkásságának legtermékenyebb korszaka az elnyomatás szomorú idejére esik. A győzők kegyetlenül pusztították a magyart, a titkos rendőrség terrorja elviselhetetlen volt. A költőket a szigorú cenzúra némította el. A magyar hazafinak el kellett fojtania keserűségét. Ebben a nyomasztó légkörben indult el Tóth Kálmán költői útjára. Már a 17 éves ifjút magával ragadták 1848 szabadság eszméi. Az Életképekben korán napvilágot látott »A szabad magyar jobbágy dala« című költeménye, amelyben a múlt béklyóitól megszabadult jobbágy lélegzik fel szabadon. A szabadság megvédésére a lelkes fiatalember is kardot köt. 1849 elején beáll honvédnak és Perczel Mór bácskai hadosztályában több ütközetben részt vesz »Még gyönge ifjú voltam akkor én, tölgyek közt fűszál, de ott valók«. Ifjú, fogékony lelkére nagy hatással voltak ezek az események és megtermékenyítették líráját. Évtizedeken keresztül szavalták »Előre! című költeményét, mely a hazafias érzés minden időre szóló kifejezése: »Nekünk is volt egy jelszavunk. Lázba jött a honvéd tőle: Nem volt abban a halálról, Nem volt abban megadásról, Égy szó volt csak, hogy: »Éleire!«... 1860-ban, amikor általános tespedés után újraéledt a nemzet, megindítja a »Bolond Miska« című politikai élclapot »a nemzeti érzelmek felizgatása céljából«. Az 1859-i olaszországi vereség az osztrákokat már engedékenyebbé tette. A lapján a politikai jelszó azt hirdette: »Ne bántsd a magyart!« Ehhez híven lapja ostora lett azoknak, akik a nemzet jogait megnyirbálni merészeltek. Ez az első politikai élclap sokáig táplálta az újra ébredő nemzet hitét és reményeit. — Legszellemesebb mindig akkor volt, amikor az osztrák uralomról és az adórendszerről irt. A »Kolumbusz tojás« című rovatban így epés- kedik a költő, hogy a fejadói még nem rendezték eléggé: a kéz-, láb-, sőt a káposzta- és szőlőfejekre is ki kell vetni a fejadót. Bátor kiállása miatt kétszer is bezárták. A néppel való találkozás mindig gazdag élmény volt számára. »A nép« című versben »édes vérem, édes nemzeteimnek nevezi. Boldog, mert megismerhette a nép nyelvét, szokásait és dalait, örül, mert meg- győződhetett szabadságszerete- téről. Romantikus népszemlélete ilyen sorokra készteti: »Csak hogy a fán is minden izmos ág A törzsöknél van mindjárt. odalenn, S a tenger gyöngyét ne a víz színén. Hanem alant keresd, a fenekén.« Népe iránti szeretetébői fakadnak kedves népdalai. E téren valóban nagy érdemeket szerzett. Dalaiban, melyeket országszerte énekeltek, finom ihlettel, érzéssel tükrözi a nép gondolat- világát, érzéseit. A legszebbek: »Fütyül a szél...«, »Felleg borul az erdőre«, »Befútta az utat a hó«, »Búza közé«, — bejárták az egész országot. Sok vált népdallá. Szülővárosa büszke volt költőjére. És ma sem feledkezhetik meg arról, hogy például a főgimnázium államivá tételét, a tanítóképző intézet és az önálló törvényszék felállítását neki köszönheti. Nem feledhetjük el a költőt, aki a dolgozó népet dalaival vigasztalta, elhagyatottsá- gá'ban szívével melegítette. Schwalm Pál.
