Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-15 / 243. szám

 pártoktafásí év beindulása előtt Beszélgetés egy propagandistával Sziklai Ferenc elvtárs, a Ka­locsai Paprikafeldolgozó Válla­latnál vezeti a politikai iskolát. Ott is dolgozik, így sűrűn van alkalma találkozni hallgatóival. Elmondta, hogy a hallgatók ki­válogatásában is részt vett és azóta már négyszer beszélt min­den hallgatójával az oktatással kapcsolatban. Legutóbb szemé­lyesen adta át mindegyiknek az oktatási anyagot. Ezután a saját tanulására te­relődött a szó. — 1949 óta ve­szek részt pártoktatásban — mondotta — két év óta pedig mint propagandista működöm. Saját politikai képzésemre azon­ban — sajnos — nem fordított kellő gondot eddig sem a párt- szervezetem, sem a városi párt- bizottság, Még minden évben csak alapfokon tanultam. Ezen is végeztem a propagandista munkát. Szeretnék már maga­sabb oktatási formán is tanulni. Beszélgetés Sziklai Sziklai elvtárs szemináriumá­ra 14 elvtárs jelentkezett. Né­meth Jenőné elvtársnő 1951 óta vesz részt pártoktatásban. El­mondta, hogy az első években szervezetlenebb volt az oktatás, sok szeminárium elmaradt, ezért még most sem tartja elég kép­zettnek magát, hogy felsőbb ok­tatási formára jelentkezzen, — No, meg kevés a szótehetségem — fűzte hozzá — és nem mer­tem eddig a vitákba sem bele­kapcsolódni. Pedig tudtam ugyanazt, amit a többiek el­mondtak. Elhatározta, hogy erőt vesz most már félénkségén, szorgal­masan fog tanulni és sokszor hozzászólni a szemináriumokon, mert jövőre a »Marxizmus— leninizmus alapjai« tanfolyamon akar továbbtanulni. Az új oktatási év első propa­gandista tanfolyamának anya­gára 3 hétig készült Sziklai elv­társ. Megmutatta jegyzeteit. Bő és tartalmas. Hiányzik azonban belőle a kötelező irodalom je­lentős része. Arra a kérdésre, hogy mi ennek az oka, azt vá­laszolta: nem tudta beszerezni a megfelelő könyveket. Ez semmi esetre sem elfogad­ható érv Sziklai elvtárs részé­ről. Ha megkövetelte volna a városi pártbizottságtól, bizonyá­ra megkaphatta volna az irodal­mat. Hibás a városi pártbizott­ság is. Ellenőrizni, vagy a párt- alapszervezet vezetőségével el­lenőriztetni kellett volna a pro­pagandisták felkészülését a pro­pagandista tanfolyamra. Gon­doskodni kellett volna arról, hogy a pártoktatók házában megkapják a szükséges könyve­ket. Ezt a hiányosságot az okta­tás beindulásáig meg kell szün­tetni; elvtárs hallgatóival Másik hallgatója Sziklai elv­társnak Molnár Borbála DISZ- íiatal. Az elmúlt évben vett részt először pártoktatásban. Elmond­ta, hogy szeret szemináriumra járni. Tavaly is csak egyszer hiányzott, akkor is azért, mert esti műszakban dolgozott és nem sikerült műszakot cserélni. A népnevelőgárdának is tagja. Már igep sok hasznát vette az agitáoióban, hogy jár pártokta­tásra. Ö is magasabb fokon szeretne jövőre tanulni. Ezért ebben az évben még szorgalmasabban fog tanulni, mint azelőtt. Egy prob­lémája van csak: váltott mű­szakban dolgoznak és az okta­tási napon mindig cserélni keli valamelyik dolgozótársával. Re­méli, hogy ez minden alkalom­mal sikerülni fog, de ehhez a pártszervezet segítségét is kéri. A kecskeméti üzemek munkájáról A Kecskeméti Cipőgyár október hó első tíz napján teljesítette tervét. A gyermekci­pők minőségében változás tör­tént. Ötödikén nagyobb vissza­esés volt a minőségi munkánál. Emiatt az első tíz napban más­fél százalékkal csökkent az el­sőosztályú cipők száma. Ezt a mulasztást már kikü­szöbölték. Ismét rendszeresen teljesítik a tervet s a cipők mi­nősége 94,4—95 százalék között váltakozik. A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban arról adtak hírt, hogy október első tíz napjában csak 77 száza­lékra teljesítették a tervet. Ez bizony nem dicséretes dolog. Mutatja, hogy a negyedik ne­gyedév előkészületei nem voltak olyanok, mint ahogy azt a meg­növekedett termelés megkí­vánná. Remélhetőleg a második tíz napban az elmaradást pótol­ják. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyáráén október 7-én még arról esett szó, hogy az első dekád-tervet túlteljesítik. Másnap telefonon az Élelmiszeripari Minisztérium Konzervipari Igazgatósága kö­zölte: 4 millióval több terméket kell előállítani, mint ahogy azt az eredeti tervben jóváhagyták. Az üzem műszaki vezetősége ennek szellemében kezdett más­nap a munkához. Bármilyen nagy is volt az erőfeszítése, a megnövekedett feladatoknak nem tudott teljes mértékben ele­get tenni. De még így is dicsé­retre méltó munkát végzett. A 33,3 százalékos esedékes havi tervből 31 százalékot teljesítet­tek. Október 11-én űjabb erőfeszí­tést tettek a műszaki és fizikai dolgozók. Ezen a napon 163 szá­zalékra teljesítették napi tervü­ket, Ez is mutatja, hogy a gyár vezetői és dolgozói milyen szív­vel és lélekkel munkálkodnak a felemelt terv teljesítésén. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat csak 40 százalékra teljesítette az első tíz nap tervét. Ehhez hoz­zájárult az is, hogy megyénk a baromfibegyűjtésben az utolsó, s a gyár dolgozói ezért nem jut­hattak nyersanyaghoz. Dicsére­tes a gyár munkájában, hogy hosszú idő óta először tartották be az anyagnormát. Említésre méltó még az is, hogy a minő­ségi árukihozatal 5 százalékkal nagyobb az előírtnál. Az utolsó két-három napon 50- 60 mázsa baromfival több jött be, mint az azt megelőző idő­ben. De ez a mennyiség is kevés. Ezenfelül legalább 70 mázsa ba­romfira van szükség a napi terv teljesítéséhez; Hírek Halasról A helyt ZÖLDSZÖV-telepére naponta 100 mázsa alma, 25—30 mázsa burgonya és egyéb zöld­ségféle érkezik. * A Központi Általános Iskolá­ban Ványi Teréz pedagógus 40 évi munkássága alatt egyetlen napot eem mulasztott igazolat­lanul. Idős Sebők József 1955. már­ciustól júniusig 6 borjút vágott feketén, hármat továbbadott jar- latlevél nélkül. A bíróság mint feketevágót vonja felelősségre. Segítse a TTIT a technika fejlesztését! Kezdje meg A Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesz­tő Társulat legfontosabb fel­adata, hogy terjessze a társa­dalmi és természettudományi ismereteket, folytasson követ­kezetes harcot a tudoroányelle- nes, valamint az áltudományos nézetek ellen, ápolja a ma­gyar tudomány és művészet haladó hagyományait, A Társulat a tudományos is­meretek terjesztését vala­mennyi tudományág területén végzi, megyénkben működő szervezete is ennek a célnak áll a szolgálatában. Szakosztá­lyai szép eredményeket érnek el és mélyen vetik el dolgo­zóink agyában a marxizmus— leninizmus talaján álló tudo­mány és művészet magvait. A Társulat kebelén belül műkö­dő szakosztályok megyénk ér­telmiségének színe-virágát ma­gukba foglalják és így széles tömegek közé jut be a tudo­mányos ismeretek garmadája. Mégis azt kell megállapítani, hogy nem minden szakosztály dolgozik egyformán. Sőt van a szervezetnek olyan szakosz­tálya is, amelyik csak papíron szerepel, tehát jóformán mit sem tesz a szocialista tudo­mány terjesztése érdekében. • a munkát a műszaki Ez a műszaki szakosztály. Va­jon mi ennek az oka? A társulat megyei szerve­zete eddig nem sokat törődött ezzel a szakosztállyal. Szak­osztályüléseket nem tartott és ennek következtében termé­szetes, hogy semmiféle mű­szaki tudományokkal kapcso­latos előadás, ismeretterjesz­tés nem történt. Pedig lett volna miről elmélkedni, hi­szen üzemeink műszaki szín­vonalának az emelése, mező- gazdaságunk agrotechnikai fejlesztése napjaink legfonvo- sább kérdései. Az új techni­kai eljárások alkalmazása, az elavult módszerek tökéletesí­tése, a születő új elősegítése, és ki tudja, hányféle kérdés vár megoldást a TTIT mű­szaki szakkörétől. A törté­nelemben még soha nem állt olyan szöges ellentétben a ré­gi és az új, mint most. Me­gyénk munkásosztálya még viszonylag fiatal, de nagy az ereje és hatalmas az új iránti érzéke. Segítséget kér sok-sok dologban az Ismeretterjesztő Társulattól. Hogy ezt eddig nem kapta meg megyénkben, az csupán szervezési kérdése­ken múlott. Azon, mert mű­szaki értelmiségünk készsége­ssakosztály sen segítené a TTIT megyei szervezete életét. Mi sem mu­tatja ezt jobban, mint az, hogy megalakult a szakosztály és hogy üzemi, városi mérnöke­ink, mezőgazdasági szakembe­reink és a műszaki apparátu­sunk dolgozói bármelyik pil­lanatban készek a szolgálatra. A szervezet úgy tesz, mintha a műszaki szakköre dolgozna.; Munkatervet állított össze, amelyben a második félévben előadássorozatok, klubestek és egyéb értelmes dolgok szere­pelnek, csak éppen, hogy vég­re nem hajtják, Legalábbis még eddig nem. A szervezet ugyan már rá­eszmélt arra, hogy a jelenlegi állapot tovább nem tűrhető. Megtette az első lépéseket an­nak érdekében, hogy újra* élessze a szakosztályt. Felke­reste a tagjait, akik készsége­sen felajánlották segítőkész­ségüket. Kilátás van arra, hogy rövid időn belül újjáéled és megkezdi a munkát a mű­szaki szakosztály. Fontos fel­adat áll előtte, az, amire pár­tunk figyelme most különösen ráirányul, az ipari és mező- gazdasági technika fejlesztése, a gépek korszerűsítése és mindaz, ami az elhivatottságá­hoz hozzátartozik. Budapesttől Bajáig egyenletes, sima úton Ha valahol javítani kell az or­szágutat, új járdát kell építeni, megjelenik az Ütfenntartó Vál­lalat kékre festett csukott ko­csija. Kirakják a szerszámokat és máris hozzálátnak a munka mielőbbi elvégzéséhez. Nem könnyű az ő munkájuk. Nyáron a rekkenő nap égeti érdesre bő­rüket, télen a fagyos szél dide- regteti meg a követ aprító, bitu­ment terítő útépítő munkást. És ha leszáll az este, a csillagok útján üzenhet csak családjának. Csak akkor veszünk tudomást róluk, ha elzárják az utat, de amint zökkenőmentesen gurul újra a kocsi, senkinek sem jut eszébe, hogy legalább gondolat­ban elismerését fejezze ki jó munkájukért. A Kecskeméti Útépítő Vállalat dolgozóira nagy vagyont bízott a nép állama. Az országutak háló­zata szövi be megyénk területét, azokat vigyázza, javítja a válla­lat minden dolgozója. Már né­hány hónapja dolgoznak az 51 -es út felújításán. Hat millió forint értékben Dunapataj és Solt között egy 18 kilométeres útszakaszt építenek, hogy Budapesttől Bajáig síma műúton száguldhassanak a ko­csik. Ez a munka — mely már & héten befejeződik — sok gon­dot okozott a vállalatnak. Hogy­ne, hiszen hatalmas földmunkát igényelt ez az útszakasz. Ha volt ember, hiány volt a kordák­ban, ha viszont volt kordé ele­gendő, akkor a segédmunkás gárda ment el aratni, csépelni. Nem haladtak terv szerint a munkák és ez megérződött a vállalat harmadik negyedéves tervteljesítésén. 96 százalék volt mindössze a félév 120,6 százalé­kával szemben. Azután hat szkréper túrta a földet, hogy pótolják a lemaradást. Egy gép 24 óra alatt 100 kubikos mun­káját végezte el. Nagy harc volt, de elkészült az út. Nincs a megyének — sőt Szol­nok és Pest megye egy részének sem olyan községe, ahol ne dol­goztak volna már. Az út védel­méhez tartozik a fásítás is. Tavasszal 30 090 suhángot ültettek az országutak men­tén, az ősszel 50 000-et tesz­nek még a földbe. A hófúvásos részeken erdősávo- kat ültetnek még az elkövetke­zendő hónapokban. Kőröstetét- lenen, Kali majorban új bekötő­utat építenek és ki győzné fel­sorolni a kisebb-nagyobb mun­kát, amelyek még az utolsó ne­gyedévre várnak. Meg les2 a terv, leszünk mi még az utolsó negyedévben él­üzemek — bizonygatják a dol­gozók. Az éves tervüket szeptem­ber 30-ig 104 százalékra tel* jcsítették, nincs már nyoma a lemaractas- nak. A 20 budapesti üzem fel­hívásához ők is csatlakoztak és azóta is rendszeresen értékelik a versenyt, a dolgozók 95 száza­léka vetélkedik egymással. A termelékenységben máris szép eredményeket értek el, az egy főve eső termelési érték elérte a 110 százalékot. A vállalatnak egész sor kiváló dolgozója van. Botykai János útmunkás kormánykitüntetési tűz az ünnepeken kabátja haj­tókájára; az 51-cs úton dolgozó sztahanovista kubikos-brigád mind a 12 tagja a szakma kiváló dolgozója. A vállalat 29 dolgo* zója kiváló dolgozó, 78-an okle­veles sztahanovisták. Eddig még minden ígéretüket megvalósítot­ták. Rajtuk és többszáz dolgozó­társukon múlik, hogy az év vé­geztével újra az élüzem-csillag büszke birtokosai legyenek. DISZ-fiatalok jövőjükérl­Kecskemét—Tiszapalkonya — Tiszapalkonyának készül. A hó végére késznek kell lenni. Sürgős! — ilyen és eh­hez hasonló párbeszé­dek zajlanak le a Kecs­keméti Épületlakatos- ipari Vállalat lemez- műhelyének művezetői irodájában, amikor Bo­kor Pál művezető in­nét az üzembe megy, ahol a DISZ-fiatalok Tiszapalkonyának ké- « szítik a hatalmas vas- ajtókat. — Mire van szükség — hogy álltok? — kér­di Szabó Feri DlSZ-fi- ataltól. Feri kész a válasszal: — Csavarok, apróbb alkatrészek szüksége­sek. Pali bácsi megemlíti, hogy versenytársaik, Kulcsár és Étál előbb­re vannak, mint ők. — Nem csoda, hisz kisebbméretű profilaj- tóliat készítenek. De többet, mint ti — felel a művezető. — Ez igaz, Pali bácsi, de a jövő héten majd meglátjuk; ki lesz az első. A szerelés már nem olyan nehéz, mint az összeállítás. — Szóval, kész lesz 29-re? — Arra mérget ve­het, Pali bácsi. A ha­táridő nekünk is szól- Nem szeretnénk sze­gyenben maradni a ti- szapalkovyiak előtt: — DISZ-tagok vagyunk. Még néhány szót vál­tanak Bokor művezető­vel. Utána még lelke­sebben munkálkodnak a 9 darab 315 centimé­ter magas és 260 cm széles vaskapu gyors elkészítésén. Bokor Pál innen a versenytárshoz: Kul­csórékhoz megy. — Szabó Férték el akarnak hagyni benne­teket —kezdi a beszé­det. — Mi is ott leszünk. Ezenkívül van mit tör- leszteniök, mert szep­temberben csak 71 szá­zalékot értek el — Az akkor volt — kel védelmére Fenéknek a művezető. — Most más a helyzet. Hallot­tam, a hó végére el­érik a 120 százalékot. A kistermetű, gön­dörhajú Kulcsár »gye­rek«, aki már kiszol­gált katona, teliszájjal nevetve válaszol: — Mi megtoldjuk 15 —20 százalékkal, lás­sák, kik vagyunk. A borítékba dolgozzuk az 1300—1400 forintot. — Ha pedig több lesz, odaadjátok nekem — tréfálkozik a müve- zető. — Nem tudna vele mit csinálni, Pali bá­csi! — Bízd csak rám:... Kulcsár Józsi, a DISZ-fiatalok között a legjobb lemezlakatos, Az idősebbek azt mond­ják: a keze, meg az esze úgy forog, mint a ihotolla, Végülis Bokor Pál megkérdezi; — Mikorra készül* tök el a. 23 vasajtóval? — Előbb, mint Szabó Ferkóék. — No majd nyugta* val dicsérjük a napot — köszön el a két DISZ-fiataltól a mű* vezetőjük. A négy DISZ-fiataX ilyenformán segíti ipa* runk új büszkeségének megszületését: a Tisza« vidéki Vegyikombiná* tot.-m Veness ■=*

Next

/
Thumbnails
Contents