Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-01 / 231. szám
„Gépesítési bemutató“ a Császártöltési Állami Gazdaságban A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság" az elmúlt héten tapasztalatcsere értekezletre hívta össze a kiskőrösi járás termelőszövetkezeti elnökeit, a gépállomások műszaki vezetőit és mezőgazdászait, A tapasztalatcsere színhelye a Császártöltési Állami Gazdaság volt. Nagy érdeklődés előzte meg ezt az őszi betakarítás gépesítésével és megszervezésével kapcsolatos bemutatót, hiszen ettől is egy-egy feleletét vártunk arra a kérdésre, hogy hogyan szervezhetnénk még meg jobban az őszi betakarítási munkákat, hogyan tudnánk még többet köny- nyíteni a termelőszövetkezetek gondján. Növelte érdeklődésünket az is, hogy termelőszövetkezeteink területileg, szervezetileg állandóan erősödnek és ez gépesítés terén is újabb feladatok elé állít bennünket. Gondoltuk, hogy az ezzel kapcsolatos problémákban segítséget nyújt ez a tapasztalatcsere, s újabb tapasztalatokkal gazdagodva térünk vissza mnukahelyünkre. Ezzel úgy gondoljuk, meg is irtuk, mit szerettünk volna látni. Most még arról szeretnénk írni, hogy mit láttunk. i A Kiskőrösi Gépállomás tehergépkocsijával érkeztünk a Császártöltési Állami Gazdaság központjába, ahol egy elvtárs csatlakozott hozzánk és kivezetett bennünket a mintegy 18 kilométerre lévő üzemegységbe. Földúton mentünk és bizony elég jól eltelt az idő, mire kiértünk. Az üzemegységbe érkezve láttuk, hogy silózási bemutató is van. Ezt megnéztük mindannyian, de azután rövidesen tovább mentünk. Megnéztük a répaszedést. A répa kiemelése állítólag géppel történt Volna, te odaérkezésünkkor úgy ásták ki kézi érővel. Az egyik kiemelő kar ugyanis munka közben, még a bemutató elején eltörött. Kicserélték és Végre tovább folytatódott a bemutató. A gépnek két sort kellett volna kiemelnie egyszerre, de sajnos, csak az egyiket sikerült úgy ahogy elfogadhatóan. A másik sorból a répát csak ásóval lehetett kipiszkálni. Itt találkoztunk egyébként az üzemegységvezetővel és a főagronómussal. A gépesítésről, munkaszervezésről azonban ők sem szóltak semmit. Néhány kérdést tettünk Cél az üzemegységvezetőnek a mezőgazdasággal kapcsolatos egyéb dolgokról, ha már ők nem Voltak hajlandók e nélkül nyilatkozni. Megkérdeztük többek között, hogy a Vetésforgót hogyan állították össze és hogyan Valósítják meg, mivel azonban feleletre hiába vártunk, rövid ott tartózkodásunk után elindultunk hazafelé. Az üzemegység központjáig velünk jött az egyik agronómüs, míg az üzemegységvezető egy másik kocsin jött Utánunk. A munkatársi viszony nem a legszebb megnyilvánulásának lehettünk azután tanúi, amikor a központba értünk. Az üzemegységvezető ugyanis meglehetősen durván, mindannyiunk megbotránkozására dorgálta meg az agronőmust azért, mert nem ővele jött a kocsival, hanem velünk tartott. Az agro- nómus bizonyára látta azt a fonák helyzetet, amely a '»vendégfogadás« alkalmával kialakult és enyhíteni próbált rajta. Ügylátszik, ez nagy hiba volt az üzemegységvezető elvtárs szemében. Az úgynevezett bemutatónak tehát vége volt anélkül, hogy valami érdemlegeset láttunk volna. Míg az ebédidő elérkezett, bőven Volt időnk megnézni a gazdaság sertésállományát, elmentünk egy másik Üzemegységbe, megnéztük a szőlőkéi;, de ez nem tartozott Szorosan á bemutató tárgyához. A teljesség kedvéért még annyit szeretnénk megemlíteni, hogy ebéd sem jutott mindenkinek, s a vendéglátók közül senkit sem láttunk asztalunknál. A Mezőgazdasági Igazgatósághoz az lenne a kérésünk, hogyha legközelebb bemutatót szerveznek, lobban készítsék elő, úgy, hogy a meghívottak abból Valóban tanulhassanak is, ne hiába fecséreljék el drága idejüket. A Kiskőrösi Gépállomás mezőgazdászai. * A Kiskőrösi Gépállomás mezőgazdászainak levelét kivizsgáltuk. A bemutató valóban gyengén sikerült és ezért felelősség terheli a Megyei Mező- gazdasági igazgatóságot. Az őszi munkák idején igen nagy jelentőségűek ezek a bemutatók és mindenütt nagy érdeklődéssel várják. Több figyelmet, nagyobb gondot kell fordítani az igazgatóságnak az ilyen bemutatók megszervezésére, mert a kiskőrösi példa már nem az első eset, hasonló hibák Voltak a Városföldi Állami Gazdaság- ben és még néhány helyen megszervezett gépesítési bemutatón is. Szerkesztőségünk postájából Járásunk termelőszövetkezeteinek asszonyai derakasan részt Vállalnak a mezei munkákból A dunapataji Petőfi Termelő- szövetkezet asszonyai kora tavasztól kezdve dolgoznak ä közös gazdaságban. Jelenleg tízen a cukorrépát szedik. Versenyeznek, mégpedig azért, hogy a kimért parcellán ki Végzi el hamarabb a szedést. De arra is ügyelnek, hogy ne sáros, hanem szépen megtisztított répát küldjenek a cukorgyárnak. A több- gyermekes anyák közül Albert Jánosné, Pitrík Jánosné és Bé- nyei József né tsz-tagok elhatározták, hogy jövőre kertészetet létesítenek és paprika, saláta termesztésével is növelik pénzbeli jövedelmüket. A hartai Lenin TSZ-ben 12 asszony a burgonyaszedést végzi, szorgalommal, hogy minél előbb végezzenek a kapások betakarításával. A solti Dózsa TSZ asszonyai jelenleg a dohányt fűzik. Apostagon 40 MNDSZ-asszony végez családlátogatást, felkeresik a régi tagokat. Ez alkalommal beszélgetnek az asszonyok mostani életéről és az MNDSZ munkájáról. De minden háznál szó esik arról is, hogy államurik mire használja fel a dolgozók által kölcsönzött forintokat. Városi Józsefné férje 500 forintot jegyzett, de Városiné is jegyzett ICO forintot. Gál Gáborné, Durtavecsc. Levelezőink jelenük az őszi munkákról Bagó Pál főagronómus, Városföldi Állami Gazdaság: A rendkívül hűvös és csapadékos időjárás miatt a kapások betakarítása, a szántás, vetés elhúzódott. Ezt figyelembe vettük az őszi kampánytervünk kidolgozásánál, de azért úgy szerveztünk meg minden munkát, hogy október 20-ig elvessük a kalászosokat. Később azonban úgy döntöttünk, hogy a tervszerinti határidőt négy nappal lerövidítjük és október 16-ra befejezzük a vetést. 150 holdon az őszi árpa vetőmagja már földbe került. Elvetettünk 260 hold rozsot. A búza vetését is megkezdtük. ismét a helyes munkaszervezésre szeretnék visszatérni, mély nélkül lehetetlen az őszi munkák időbeni elvégzése. Megkezdtük a kukorica és répa szedését. Amikor egy tábláról betakarítjuk a kapásokat, azonnal megkezdjük a tdlajelökészí- íést a búzavetéshez. A burgonyaszedést nagyrészben már gépekkel fogjuk végezni. Szabó Zoltán, gazdaságunk főgépésze által szerkesztett burgonyaszedő géppel 100 hold burgonyát akarunk a felszínre forgatni. Békési János tsz-elnök, Kunfehértő, Vörös Hajhal TSZ: Többen megkérdezték tőlünk, mi a titka annak, hogy kalászosokból 3—4 mázsával magasabb átlagtermést értünk el, mint az egyéniek. A 12 és fél mázsás rozs, valamint a több, mint 14 mázsás átlag búzatermés elérésének semmi más titka nincs, mint az, hogy idejében szántottunk, vetettünk. Mi már megszoktuk, hogy előhántós ekével szántunk és szántáskor minden hold 120 kilogramm műtrágyát kapott. Idejében vetettünk, csávázott, üszögmentes vetőmagot. Vetés után hengereltünk és tavasszal fogasoltunk és pétisóval íelültrágyáztünk. Az idén kombájn aratott nálunk. Minden szem gabonánk az esős idő beállta előtt magtárba került. Jól felkészültünk az őszi munkák gyors elvégzésére is. Közgyűlésen felmértük saját erőnket és megvitattuk, hogy mi mit tudunk elvégezni és mi- beh igényeljük a gépállomás segítségét. A napraforgót kombájn aratta le, így az előző évek 6 mázsás átlagterméséhez viszonyítva most 10 mázsás termésátlagot értünk él, mert a kombájnaratással számokban alig kifejezhetően alacsony Volt a szemveszteség. A mi tagjaink nem idegenkednek a gépek alkalmazásától, mert azt is kiszámítottuk, hdgy a munkálatok gépesítése évente 35—40 000 forint megtakarítást jelent. A burgonya betakarítását is géppel végezzük, mely 8—10 ember helyet dolgozik. A cukorrépa szedésénél is használunk kiemelő ekéket, de a további betakarítást mi végezzük. Répából 220 mázsás termésátlagot értünk el, eddig elszállítottunk 2200 mázsát a Szolnoki Cukorgyárba. Kazinczi István igazgató, Bácsalmási Állami Gazdaság: A Minisztertanács felhívásé- Gazdaságunkban megszűnt á munkaerőhiány, mért 200 idénymunkást toboroztunk és így minden feltétéi megvan arra, hogy az őszi munkákat késleke- 6és nélkül elvégezzük. Gazdaságunk három üzemegységében a kalászosok betakarításával egyidejűleg folyik a szántás, vetés. Eddig elvétettünk 180 Hold takarmánykeverékét, 300 hold őszi árpát és 2Ü0 höld őszi búzát. nak megjelenése után állami gazdaságúnk dolgozói már az első órákban bebizonyították, hogy forintjaikkal is elő akarják segíteni a második ötéves terv célkitűzéséinek megvalósítását. Dolgozóink 90 százaléka az első nap jegyzett békekölcsönt. Az egy főre eső átlag több mint 340 forint lett, Nemcsak forintjainkkal, hanem jó munkánkkal is igyekszünk válaszolni a felhívásra. bácsi is kint volt. No, elég az hozzá, hogy elmentek az egyik kolhozba, ahol egy egész napot töltöttek. Megnéztek mindent. Este azután, amikor lefekvéshez készülődtek, betoppant hozzájitk egy fiatalember és tört magyarsággal meghívta őket az esti kultúrműsorra, amit a kolhoz fiatalsága rendezett az ő tiszteletükre. Apám azt mondta, hogy olyat még nem láttak. Volt ott minden: zenekar, színdarab, tánc, szavalat, még balett is. És ezt a fiatalok mind a saját erejükből csinálták. A szerepeket a kolhoziskola tanítója és óvónője tanította be. Azt mondta apa, hogy a felszerelést pedig az egyik osztáskor a kolhoz vezetősége vette a fiataloknak. — Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha mi is alakítanánk egy ilyen kultúrcsoportot? A többiek nagy, lelkes helyesléssel fogadták. — Hát ahhoz mit szólnátok — folytatta tovább Mohos Feri, — ha megalakítanánk a mi termelőszövetkezetünkben is a ü ISZ-szervezetet? — Alakítsuk meg most! — kiáltott fellelkesülten a Mészáros-gyerek. Alig mondta ki az utolsó szót, az ajtón Mohos bácsi lépett be, utána meg Zámbó elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke. — Ne haragudjatok, hogy zavarunk benneteket — kezdte Zámbó, — de tudtuk, hogy mindannyian itt vagytok és szeretnénk veletek egyet s mást megbeszélni. Minden szem fehjük fordult ér kíváncsian bízatták tekintett tökkel a beszélőt — Régi dolog ez már — /o!.y- Uitta tovább Zámbó elvtárs, — sokszor beszélgettünk róla Mohos bátyátokkal, és úgy érezzük, hogy most meg is lehetne valósítani. Tudjátok ebben az évben derekasan dolgoztunk valameny- nyien, jobban, mint az eltelt négy esztendő akármelyikén. Ez meg is látszik majd holnap az előlegosztáskor. Mi nem vagyunk már olyan fiatalok, de szerét- nőnk, ha ti itt még jobban érez- nélek magatokat, még szebb lenne az életetek. Olyan, mint abban a kolhozban, amiről Mohos bátyátok mesélt nekem egyszer. Munka után szólna a zene, s még vidámabbak, jobbkedvűb- bek lennétek. Elmesélem nektek, amit Mohos bácsi arról a távoli kolhozról mesélt... — Nem kell elnök elvtárs: — kettyantotta ki Julika, — hisz az imént mondta el Mohos Feri. — Hogy-hogy? Hát ti miről beszélgettetek tulajdonképpen? — Először mondják meg maguk, hogy mire gondoltak — évődött a kis Marika. — Hát mi nem egyébre — kezdte Zámbó, — hogy alakítsátok meg a DISZ-szervezetet. — Mi is éppen erről határoztunk most! — csendült fel büszkén Feri fiatalos hangja. — Már előbb is eszetekbe juthatott volna — korholta hamiskásan fiát az öreg Mohos bácsi, de a gyerek válaszára büszkén kihúzta magát, mert az ezt mondta-. — Nem baj az apa! Most sem késő. Csak hogy van nekünk egy nagy bajunk! — Mondd már ki, ne kerülgesd, mint a forró kását: — Valami felszerelés kellene nekünk... a színjátszáshoz, meg azután a muzsikáláshoz... — akadozott el hirtelen Feri szava, mert näUt tudta, hogyan fugadják majd a kérésüket. — Eh, látom, nem kell titeket félteni ■■— nevette el magát Zámbó elvtárs. ÍII; Másnap már a termelőszövetkezett központjával szemben a párthelyiséget csinosították a fiatalok. A készülődés izgalmában észre sem vették, mennyire eljárt az idő. A fiatalok már valamennyien együtt voltak,-amikor megérkeztek a járási D1SZ- bizottság kiküldött munkatársai. A többi már nagyon hamar ment. A vezetőség tagjait hamarosan megválasztották. Amikor vége volt az alakuló gyűlésnek, senki sem ment haza rögtön. Kisebb csoportokba verődve szétoszlottak a párthelyiségben. Az egyik csoportban elhatározták, hogy szerepet tanulnak, a másik csoportban a zenekar megalakításáról tárgyaltak egymás- között a fiatalok. A hangos beszélgetés és a felfelcsendülő énekszó közben észre sem vették, hogy az öreg Mohos bácsi belépett a terembe. Leült a padra, Zámbó tsz-elnök mellé és vígan bodrozódó pipa- füstjén keresztül kedvtelve szemlélte a sürgő-forgó fiatalságot. — Idehallgass, Feri — szólalt meg nagysokára. — Hallgatom, Mohos bátya! — Nézd ezeket a gyerekeket, milyen szépen szórakoznak! Azt mondom én neked, ha már jó pár eve így lennének, akkor ma kélszerannyit oszthatnánk mindenkinek, mert ha ezeknek a szorgalma, jókedve, lelkesedése jo kézben összpontosul, akkor különbet, nagyobbat tesznek, ntint mi, fiatal korunkban ... Szabó Attila, Kalocsa. \ Mi n i s á ^ P A községi tanács nagy gondot fordít az ivóvízellátás állandó javítására, 'föbbezer forintos költséggel felújították a régi kutakat. A napközi otthon és á2 Újtelep mélyfüratú szivattyús kutat kapott. hin? Kiss Jánosné, az alapszervi párttitkár felesége lett az újonnan alakult 22 tagú Rákosi TSZ elnöke. A közgyűlésen a tagság úgy döntött, hogy az őszi munkák györs elvégzéséhez a gépállomást hívják segítségül; A sertéshizlalási szerződés [nagy segítsége a dolgozó parasztságnak Érdemes sertéshizlalási szereződést kötni. Ezt mondja Páko- ihtz Gyula, Baja, KiScSávoly kerületrészben lakó egyénileg dolgozó paraszt is. Ezt erősíti Kálid .ár Ferenc MártonszállásróL Az idén jelentős kukoricatermésre van kilátás. Pákölitz Gyula úgy gondolta, lesznek majd kételkedők, akik azt mondhatják, a beszéd még nem bizonyít. Nos azokat számadatokkal győzi meg. Esténként ezzêl a számadással kopogtat be paraszttársaihoz, hogy kövessék példáját. A látogatások során elmagyarázza, hogy akinek például 60 kilós süldője van, mit nyerhet a szerződéses hizlalással. |Egy mázsa kukorica, •— mor- izsolt ó-kukoricát véve alapul, A iaiai Sütőipari Vállalat keres megvételre egy db 1 Va—2 tonnás, jóállapotban lévő pótkocsit. •— 20—25 kilós súlygyarapodást eredményez. A 25 kilós súlygyarapodás az állami átvételi áron számolva 570 forintot jelent. A süldő 15Ô kilós súlygyarapodásáig 4.20 mázsa kukoricát fogyaszt el. Ez nem kevesebb, mint 90 kilós súlygyarapodást eredményez. A 150 kilós sertés átvételi ára 3420 forint. Ha ebből levonjuk a süldő szabadpiaci árát, a beleetetett kukoricát, 5Í2 forint tiszta nyereség mutatkozik. Nem számítva ebbe a ser- téshízlalási szerződés után járó kedvezményes kukoricabeadást Pákölitz Gyula maga 5 sertésre kötött tavaly hizlalás! szerződést. Összesen 17 030 forintot kapott értük. Tiszta nyereságc- meghaladta a 6000 forintot Nem is maradt egy percre Sen szerződés nélkül. Négy darabra már a zsebében a szerződés. Kalmár Ferenc is úgy találta, csak magát károsítaná, ha nem szerződne. Mikor leszállította sertését, nyomban újabb szerződést kötött. A szerződéskötés kifizetődő és egyik legnagyobb segítsége a dolgozó parasztoknak. A KECSKEMÉTI GYÜMÖLCSSZESZIPARI VÁLLALAT minden mennyiségben átvesz friss, egészséges, nem cslgcrezétt, homok- és penészmcnícs swÁí fió tór fc Of y í azonnali térítés ellenében, 1,2 liter 50%-os törköly- pálinkáért telepein és körzeti átvevöhelyein. 451
