Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

í KECSKEMÉTI JEGYZET ♦ ■■ ■ .1. . ■ .... __ , . : Köszönöm,... köszönöm,... köszönöm,... I Üde színfoltja esténként Kecskemét városának az a vad kézitusa, melyet a tanácsháza előtt az elszánt utazók tömege vív, — hogy az utolsó autóbuszon talpalatnyi he­lyet sajtoljon ki. legalább az egyik lába számára. Tanulóéveim alatt versenyszerűen birkóztam, de a haj­dani szabadfogáséi edzések emléke csupán szelíd gyógytor­nának tűnik ezekhez a kíméletlen küzdelmekhez képest. Most megpróbáltatásaim végetérnek, — amennyiben a tanács jóváhagyja a Cépkocsiközlckedési Vállalat javas- latát. És vége a téli éjszakák romantikus gyalog-túráinak is, I — amikor a színházban a darab helyett egyre az foglalkoz- - tatta képzeletemet, hogy vajon csak térdig ér odakinn a hó, vagy már derékig? A tervezet szerint ezentúl éjfél körül indulna az utolsó járat!!! Nem tudom, ki váltotta valóra annnyiunk régi álmát, de hálásan köszönöm neki és ha ismerném a keresztnevét, talán még egy szép verset is írnék hozzá, különös megbe­csülésem jeléül . , . Fényes István $ Behatóbb párt ellenőrzést Solton Nagyobb feladatok hárulnak az idén a Délmagyarországi Rostkikészítő püspökpusztai üze­mére, mint valaha. Nagyok, mert a rostkenderkóró beváltási ára emelkedett és ennek révén megnövelték a dolgozó pa­rasztok e vetésterületeiket. így tehát a több termés nagyobb fel­adatokat ró az üzemünkre, ame­lyek megoldására már mi az év eleje óta készülődünk. Hálózati áramot vezettünk az üzembe, s ezzel biztosítottuk a folyamatos üzemeltetést, még akkor is, ha az áramszolgáltató generátorunk felmondaná a szolgálatot. Űj kóckikészítő so­rozatot rendszeresítettünk. Ez pedig azért lesz jó, mert sok tilóóra szabadul fel a száltilolás javára. Ezután már az új kócki- készítő-sorozatot is villanymeg­hajtással üzemeltetjük. Az üzemrészekben ventilátorokat szereltünk, amelyek elszívják a port. Generáloztattuk a nyáron az erőgépet. öt szoha-konyhás lakást épí­tettünk munkásainknak, hogy a napi fáradságos munka után ne kelljen több kilométert gyalo­golnak. Ezekután úgy tervezzük, hogy átépít jük, ki bővítjük az anyag­tároló pajtánkat. Jövőre két új áztató medencét is építünk. Or­vosi rendelőt is tervezünk, hogy ne kelljen Dávodra menni, két kilométerre, az orvosért. Üzemünk gazdagodását, mun­kásainkról való lelkiismeretes gondoskodást dolgozóink szép munkasikerekkel köszöntik. — Augusztus hónap kivételével, — amikor a rendkívüli esős időjá­rás gátolta a munkánkat, —ter­vünket minden hónapban túltel­jesítettük. A lemaradást is fel­számolják lelkes dolgozóink vál­lalásai. A múlt hónapban is fe­lülteljesítettük a tervünket 110 százaléknál. Ez nem is csoda, hiszen olyan dolgozóink vannak, mint Sugár Jánosné tilos, aki 124 százalékot is teljesít. Földesi Ferenc hasonlóan. Szépek az eredményei a Lelovics-féle rá­zós brigádnak, majdnem 150 szá­zalékot teljesítenek. A Keszthe­lyi toros brigád sem adja alább a 181 százaléknál. így indulunk neki a nagy mun­kának. A rostkender begyűjtés már javában folyik. Dolgozóink mindig újításokon törik a fejü­ket. Rövid idő alatt máris 27 olyan javaslatot tettek, amelyek lényegesen gyorsítják a terme­lést és csökkentik az önköltsé­get, Horváth János igazgató, Forgó Géza párttitkár, Mezó' István ÜB-elnök. A Minisztertanács rendeletet hozott a kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződéskö­tésekről. A rendelet végrehaj­tása a tanácsok, begyűjtési hivatalok, terményforgalmi és állatbegyűjtő vállalatok, föld­művesszövetkezetek feladata. Azonban a rendelet végrehaj­tása pártügy is, ezért az ille­tékes szervek munkáját párt- szervezeteinknek ellenőriznie kell. Solton a községi tanács, a földművesszövetkezet, a be­gyűjtési hivatal, a termény- forgalmi és állatforgalmi ve­zetői megtárgyalták a szerző­déskötések kezdeti problé­máit. A megbeszélésen részt vett Mezei elvtárs, a községi paribizottság titkára is. Hasz­nos politikai tanácsokkal já­rult hozzá a megbeszélések sikeréhez. Ez az értekezlet véget vetett annak a huza­vonának, mely a kukorica­szerződéskötések megkezdését gátolta. Először ugyanis nyomtatványhiány, majd a község területének felosztása volt a tétlenség oka. A közsé­get négy körzetre osztották. Két körzetet a terményforgal­mi, két körzetet pedig a föld­művesszövetkezet kapott. A nyomtatványok ügyében is in­tézkedtek. Szombaton a földművesszö­vetkezet 52 dolgozója 26 kör­zetre osztotta a község hozzá­juk beosztott részét. Az ügy­vezető elvtárs a 26 szerződte­tő párral ismertette a kuko­ricaértékesítési szerződésről szóló rendeletet, Megbeszél­ték a szerződéskötések politikai és adminisztrációs kérdéseit is. Vasárnap a szerződtetök fel­keresték a termelőket. Ezen a napon 145 egyéni paraszttal 435 mázsára kötöttek kukori- caértékesítési szerződést. Kü­lönösen jó eredményt ért el Szilágyi István és Homo Gá­bor. Együtt dolgozva 98 má­zsa kukoricát szerződtettek. Az első nap szép eredmény­nyel járt, — azonban ha a számok mögé tekintünk, ko­moly hibákat találunk, me­lyek lerontják az eredmény értékét. A 26 szerződtető pár a körzetében lakó gazdák név­sorát kezébe kapta. Egy-egy körzethez 40—50 termelő tar­tozik. Az első hibát ott követ­ték el a szerződtetök, hogy egy nap alatt akarták elvé­gezni a feladatot. Futó, meg­győzésnélküli munkát vé­geztek és így a felkeresett gazdák alig 20 százaléka szer­ződött csak. A másik hiba a szerződtető párok összevalogatásában veit. Vannak, akik a felvilágosító munkában már jártasak és vannak, akik kevésbé járta­sak. Nem fordítottak gondot arra, hogy a gyengébb felké­szültségű szerződtetőket a képzettebbek mellé osszák be. Szilágyi Tstván és Homo Gá­bor például mindketten a ta­pasztaltabbak közé tartoznak és együtt végezték ezt a mun­kát. Helyesebb lett volna, ha mindkettőjük mellé kevésbé tapasztalt szerződtetőt osztot­tak volna be. A helytelen el­osztás következménye az lett. hogy sok termelőt nem tudtak felvilágosítani a szerződéskö­tés előnyeiről. A szerződő ter­melők nagyrésze.pedig a kí­vánt mennyiségen alul kötött szerződést. A Minisztertanács dolgozó népünk jobb hús- és zsírellá- tása érdekében bocsátotta ki a kukoricaértékesítési szerző­désről szóló rendeletét. Az ez- évi kukoricatermés bőséges­nek Ígérkezik. Ugyanakkor a szerződési feltételek igen ked­vezőek a dolgozó parasztság számára. Ahol a szerződtetök gondosan, részletesen megma­gyarázták a gazdáknak a szer­ződés jelentőségét és feltéte­leit, ott a vártnál is többre szerződtek. Ez azonban kevés helyen fordult elő a község­ben. A kukoricaértékesítési szer­ződéskötésről szóló rendelet végrehajtása nem a solti párt­bizottság feladata. A munkát ellenőrizni azonban nemcsak joga, hanem kötelessége is Mezei elvtárs a politikai mun­kában szerzett tapasztalatai révén hasznos tanácsokat ad­hatott volna a szerződtetés! munka megszervezéséhez, irá­nyításához. A pártellenőrzés gyakorlásával megelőzhette volna a hibákat. A solti községi pártbizottság az eddigi tapasztalatokon okulva már az elkövetkezendő napokban ellenőrizze behatób­ban a Minisztertanács e fontos rendeletének végrehajtását. Továbbra is a Solti Gépállomás vezet a megyei ^gépállomások versenyébe«! A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgató­sága október 3-án értékelte ismét a gépállomá­sok őszi versenyét. Az értékelés idején megyénk gépállomásai összes lalajmunkatcrvükct 21, ve­téstervüket 38,5, vetőszántási tervüket pedig 25,3 százalékra teljesítették. Legjobb eredményt a Solti Gépállomás érte el, amely az értékeléskor 37 százalékos talajmunkaterv teljesítéséről adott számot. Ezen a gépállomáson az egy traktoregy- segre jutó teljesítés 117,3 normálhold. Második a Bácsalmási Gépállomás, amely különösen a vetőszántási terv teljesítésével tűnik ki. Harma­dik a Kiskunmajsai Gépállomás lett, amely ve­téstervét közel 50 százalékban teljesíícttc. A gépállomási brigádok versenyében a solti Kohn Konrád brigádja vezet továbbra is, egy gépre jutó 43,2 műszaknormás teljesítménnyel. Második I. Szabó János kecskeméti traktoros­brigádja 38,6 egy gépre eső teljesített műszak- normával. A harmadik legjobb brigád a solli Hcd- rio.h Miklós brigádja, melynek az egy gépre jutó teljesített műszaknormája 31,8. A traktorosok közötti versenyben továbbra is Tilianics István, a Kecskeméti Gépállomás trak­torosa vezet, 73,8 műszaknormás teljesítményével, Második Kachstädter Márton solti traktoros 65,2 műszaknormás teljesítménnyel. Harmadik Klein Péter, ugyancsak solti traktoros 63,3 mfiszaknor- más teljesítménnyel. Az évadnyitó operettbemutató: „A SZELISTYEI ASSZONYOK" MEGERŐSÖDVE, felfrissült mű­vészgárdával, új vezetéssel nyitotta, meg idei sziniévadját a Kecskeméti Katona József Színház. »A szelistyei asszonyok« — ez a bájos, Mikszáth- novellából színpadra átültetett törté­net két évvel ezelőtt valóban megér­demelt sikert aratott már a Fővárosi Színház színpadán. A kecskeméti szín­ház ezzel a romantikus operettel nyi­totta meg kapuit. A bemutató lelkes hangulata azt mutatta, hogy Kecske­méten is visszhangra találtak az örökifjú történet tanulságod. Az alko­tás és az átélés azonos érzéseket vál­tott ki színészből, közönségből már az első alőadáson. Gyakran felcsattan a taps, a premier sikerének fokmérője. »A SZELISTYEI ASSZONYOK« mulatságos történetét jó érzékkel dol­gozták át operetté a szerzők, Semsei Jenő és Benedek András. Uj szállal gazdagították a mese szövetét. Meg­mutatták a Mátyás elleni összeeskü­vés drámai mozzanataival még mar­kánsabb vonásokkal az igazságos ki­rály történelmi alakját. Drámává szé­lesítették a történelmi anekdota kere­teit. Érdekes, újszerű a zene, melyet a zenekar Wiesenbacher Sánd.or veze­tésével általában egységesen, zengő hangon szólaltatott meg. Nemcsak azért szokatlan ez a zene, mert az úgynevezett »klaszikus« operett szab­ványaival nem mérhető és erőteljes népi gyökerekből táplálkozik, de azért is, mert a szerző, Sárközy István, — tajnos — nem aknázza ki eléggé a legnagyszerűbb hangszer, az emberi hang lehetőségeit. Elég kevésszer csendült fel a színpadon énekes szí­nészeink egyre szárnyalóbb, egyre kulturáltabb éneke. Annál erőtelje- tebb a zene a hangulatfestő, az ese­mények drámaiságát alátámasztó ki­térő részekben. A HÁROM SZELISTYEI asszony szerepében Szendrey Ilona, S. Gyólay Viktória és Vértes Afeliy mutatkozott be a premieren. A nagyravágyó An­nát megszemélyesítő Szendrey Ilona ebben a szerepében is megmutatta ki­tűnő, természetes humorát, jó ízlését. Az általa megszemélyesített alakot világos eszközökkel, sokoldalúan jel­lemezte. A sajátos mikszáthi humor mértékével mérve kifogástalant ala­kít. Vértes Nelly Vuca szerepében ugyancsak bőkezűen bánt a humor eszközeivel. De talán a novellához képest valamivel komplikáltabbá, ér­zelmesebbé formálta alakját. Es ez nem vált kárára az alakításnak, mert alkalmat nyújtott arra, hogy több oldalról jellemezze az általa színpadra vitt alakot. Gyólay Viktória Anna méltóságteljesebb, komolyabb jelle­mét jól érzékelteti. Szárnyaló éneke egyre teljesebben bontakozik ki nagy gonddal felépített, alaposan kidolgozott énekszámaiban. Talán kissé kevesebb szín van a palettáján A.nna megfor­málására, mint ami telne tőle. Csak a harmadik felvonás érzelmekkel te­lített utolsó jeleneteiben találja meg teljes színességében az emberábrázolás erejét úgy, ahogy azt a nagy mese­mondó, Mikszáth Kálmán megál­modta. A LEGNEHEZEBB feladatok egyike a Nagy András szerepét játszó Csa- jányi Györgyé. Elég kevés módja van arra, hogy ezt az alakot élettel telítse. Nemcsak azért, mert kevésszer van színen, hanem azért is, mert eléggé egyoldalú megvilágításban viszik szín­padra a szerzők András alakját. így aztán nem csoda, ha Csajányi György páthosza gyakran nem tűnik őszinté­nek. Énekes jelenetekben mutatott szép teljesítményével, zengő, életteli hangjával nem áll arányban még szí­nészi alakító ereje, bár kitűnő külső adottságai sokszor átsegítik a nehéz­ségeken. GARICS JÁNOS Hunyadi Mátyás szerepében szép sikerrel mutatkozott be a prózai alakítások után az ope­rett-színpadon is. Az általa megfor­mált Mátyás király fiatalos hevületé­vel a méltóságteljes királyi arc mö­gül elő-elővillanó, érzelmekben gaz­dag emberi vonásaival igaz és szép alakítást mutat. Különösen a második felvonás legtöbb jeleneteiben világos a jellemábrázolás. A harmadik fel­vonásban — a bemutatón — kissé esett alakításának hőfoka. ERDÖDY KÁLMÁN, a darab ren­dezője, rendelkezik kétségkívül a leg­több lehetőséggel arra, hogy bősége­sen szórja a humor csillámait. Rend­kívül >hálás szerepében kacagtató per­ceket teremtett. A mikszáthi Mujkó kettős ábrázatából a király csípős nyelvű muiattatójának vonásait dom­borította ki, jóval erőteljesebben, mint amilyen eszközökkel fel kellett volna tárnia a nevetés álarca alatt dobogó szívet. Egyéni humora sokszor meg­csillant és ezek a csillámok azt az igazán egyéni másik Mujkó vonásait is megmutatják, amivel egy-egy jele­netében adós marad. Ehelyett a buda­pesti előadás nem egyszer hanglejtés­ben, mozdulatokban is ismételt utó­érzését adja, A KIRÁLY PAJTÁSAI, Györy Er­nő, Sülé Géza, Takács Lajos, Nyer­ges Ferenc, az együttes munkájába szerepeik közben mindig rokonszen­ves eszközökkel, biztos mozgással pon­tosan azt adják, amit a Mikszáth-no- vella kíván. Oláh György hosszú évek óta első ízben alakít ellenszenves fi­gurát és valljuk be őszintén, szép si­kerrel. Marini lovag tenyérbe mászónr, utálatos, összeesküvő alakját kevés színnel, jól jellemzi. Kifogástalanok összeesküvő társai is. Különösen Pa­gonyi Nándor formál kis szerepéből olyan alakítást, amely egy nagyhatal­mú, gőgös és erőszakos öszeeskiivő főár visszataszító vonásait is meg­mutatják egy-egy villanásnyi időre a simulékony, méltóságteljes külső mö­gött. A két budai korcsma mulatságo­san vetélkedő gazdái, T. Szabó László és Mojzes Mária, emelkednek ki a kisebb szerepek alakítói közül, Já- noky Sándor mellett, aki Rostó Pál alakját mulatságosan formálja meg a tőle megszokott alapossággal, A TÖMEG JELENETEK, a kar mun­kája azonban még komoly csiszolásra vár. Az első felvonás egyébként ii túlságosan beépített, szűk határokat mutató színpadán nem bontakozhatott ki az a vásári forgatag, amely való­szerűvé tette volna ezt az egyébként igen mozgalmas képet. Az egyes rész­letek nem eléggé átgondoltak. Több némaszereplő nem látja még világo­san tennivalóit, mozgásának határait a színpadon. A kar hangerőben, muzi­kalitásban azonban fejlődött az előző évekhez képest. A rendezőnek, Erdűdy Kálmánnak, még sok tennivalója van abban a tekintetben, hogy az elsőt is a második és a harmadik felvonót színvonalára emelje. A tehetséges Rédei Béla első önálló díszlettervei stílusosak és szépek, Csak a. vásári kép színpada. túlságosan kicsi és nem mutat, távlatokat. Különösen n trónt erem mutatja, fiatal díszletterve­zőnk erejét és képzelőtehetségét. A zenekar a melodrámai részekben épp olyan kifogástalan teljesítményt, nyúj­tott, Wiesenbacher Sándor vezénylésé­vel, mint az énekes jelenetekben, Felkészült a megnövekedett munkára a püspök pusztai rost ki készítő üzem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents