Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

Az elmaradtak kövessék az élenjárók példáját MEGYESZERTE MEGKEZ­DŐDÖTT a kukoricaértékesítési és a sertéshizlalási szerződéskö­tés. A begyűjtés sokrétű felada­tához tartozik, hogy ez a fon­tos munka is jól, zökkenőmen­tesen haladjon. A megyei be­gyűjtési hivatal legutóbbi érté­kelése szerint a Minisztertanács 2 fontos rendeletének végrehaj­tásában a bácsalmási járás érte si a legjobb eredményt. Ebben a járásban valóban jól halad a munka. Ezt néhány példával alá lehet támasztani. Mátételke máris teljesítette ter­vét. Katymáron is a napokban elérik a 100 százalékot. Ebben a községben különösen szívén /viseli a községi tanács a be­gyűjtés és a szerződéskötések ügyét. Nem hiányzik a párt- szervezet irányító és segítő te­vékenysége sem. Kisgyűléseken, «épnevelőértekezleteken ismer­tetik a kedvezményeket. A dol­gozó parasztok miután megisme­rik a rendeletet és a szerződés- kötések előnyeit, örömmel köt­nek egyezséget az állammal. A SERTÉSHIZLALÁSI szer­ződéskötések tervét Tataháza is már teljesítette. Általában a sertéshizlalási szerződéskötés jól halad a járásban, ezt bizo­nyítja, hogy az Állatforgalmi Vállalat dolgozói már majdnem 3600 sertést lekötöttek. Bár a kukoricaértékesítési szerződések kötése is viszony­lag jobban halad, mint a me­gye néhány más járásában, azonban még mindig sok hiba van. Az előbb említett Katy- márt és Mátételkét kivéve elég gyengék az eredmények. E két községben egymással párhuza­mosan jól oldották meg a ku­koricaértékesítési és a sertéshiz­lalási szerződéskötéseket. Tata­házán azonban sem a Termény­forgalmi Vállalat, sem a föld­művesszövetkezetek dolgozói nem sokat törődnek a szerző­déskötésekkel. Míg az Állatfor­galmi Vállalat alkalmazottai már 200 darab sertést lekötöttek október 1-ig, addig a Termény­forgalmi Vállalat dolgozói csak 280 mázsa kukoricára kötöttek szerződést ugyaneddig az idő­pontig. A földművesszövetke­zet alkalmazottai bele sem kap­csolódtak ebbe a munkába. — Ugyanerről panaszkodik a bács- szöllősi tanácselnök is. A köz­ségben október 4-ig még egyet­len mázsa kukoricára sem kö­töttek értékesítési szerződést, mert sem a Terményforgalmi Vállalat, sem a földművesszö­vetkezet részéről nem végeznek ilyen irányú munkát. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy ebben a községben még átvevőhelyet sem létesített a Terményforgal- mi Vállalat. Ezért a dolgozó pa­rasztoknak Bácsalmásra, Csiké- riára kell hordani a beadandó terményt, ami egy napot igény­bevesz, ez csökkenti a terme­lők beadási készségét. Ezért Bácsszöllős általában sereghajtó a járásban a begyűjtési tervek teljesítésében. Természetesen ehhez hozzájárul az is, hogy a tanács sem képes összefogni a begyűjtés sokrétű feladatát. — Kunbaján is csak a Termény­forgalmi Vállalat adminisztrá­tora köt Szerződéseket az irodá­ban, de nem megy ki a dolgozó parasztokhoz. A TERMÉNYFORGALMI Vál­lalat és a földművesszövet­kezetek járási vezetőinek meg kell szüntetni ezt a nemtörő­dömséget. Az idő sürget. Itt a begyűjtés és a kukoricatörés ideje. Most kell megkötni az ér­tékesítési szerződéseket. A fel­tételek, a lehetőség meg van rá, hiszen a kukoricatermés jó és a dolgozó parasztok is szíve­sen kötnek szerződést, mikor megtudják, hogy az állam a ku­koricáért — májusi morzsoltra átszámítva — mázsánként 240 forintot fizet. S aki a szerződést megkötötte előlegképpen, azon­nal megkapja készpénzben a vételár felét. Azok a termelők pedig, akik iparicikkjuttatásra tartanak igényt, mázsánként 200 forintot kapnak a kukoricáért és ezenkívül 1956 januárjától átvehetik az iparcikket is. Az természetes, hogy az is megkap­ja a szerződéskötéskor előleg­képpen a vételár felét, aki igénybe veszi az iparcikkjutta­tást. Ezek a feltételek tehát minden olyan dolgozó paraszt számára előnyösek, akik nem spekulálnak a kukorica árának felhajtására, hanem tisztességes, jó árat akarnak kapni termé­nyeikért. AZ ELMARADT KÖZSÉGEK tanuljanak az élenjárók példá­jából. A járási tanács és a köz­ségi tanácsok igyekezzenek jól összefogni a begyűjtés felada­tait és szigorúbban ellenőrizzék a Terményforgalmi Vállalat és a földművesszövetkezetek alkal­mazottainak ilyen irányú tevé­kenységét. E fontos rendelkezés végrehajtása mindnyájunk kö­zös ügye. Éppen ezért az eddi­ginél jobban ismertessék külö­nösen a kukoricaértékesítési szerződéssel járó kedvezménye­ket a szerződéssel elmaradt köz­ségekben. Őszi csúcsforgalom a vasútállomásokon A Népújság szerkesztősége kérte az állomásfőnököket, hogy mondják meg, milyen eredmé­nyeket érnek el az állorhások dol­gozói, az őszi csúcsforgalom ide­jén. Ezideig három állomásfő­nök küldte meg üzenetét. Kecskemét: Lőrincz Unta! A csúcsforgalom már július hónapban megkezdődött nálunk. A gyümölcs- és zöldségszállítás forgalma be sem fejeződött, ami­kor megérkezett a répa,- a gabo­na, a tüzelőanyag és az építés; anyagok zöme. A tavalyi forga­lomhoz képest az idén 50—60 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le az állomás. A tava­lyi átlagos leadási kocsiforgalom 30—80 kocsi között mozgott, az idén csak a Kinizsi Konzervgyár részére befut a napi 50—60 ko­csi. Az állomás napi átlaga 120— 150 kocsi. Ahhoz, hogy a Kecs­kemét környékéhez tartozó vo­nalak állomásai a napi berakási tervüket teljesíteni tudják, Kecs­keméten 800—1000 kocsi befu­tását kell feldolgozni. A Zöldszöv értékelése alapján Kecskemét állomás országos vi­szonylatban is a jók közé számít. Kevés hibát követ el a szállítás­nál, a legkevesebb lemaradás van a kocsik időben történő biz­tosításával s az exportáruk szál­lításával. A forgalmi és kereskedelmi dolgozók az őszi csúcsforgalom sikere érdekében vállalásokat tettek. A teljesítésük szépen ha­lad. Különös gonddal indítják menetrend szerint a gyorsteher és egyéb vonatokat. Ehhez na­gyon sokat segít Fenyvesi Esz­KIRAKAT-VERSENY A kereskedelem október 10 és november 15 között rendezi meg az őszi kirakatversenyt. A ver­seny során igen sok új és eddig még nem eléggé ismert cikkek tárulnak a közönség szeme elé. Az üzletekben a vásárlók ízlé­sének és szükségletének megfe­lelően, bőséges árukészlet áll rendelkezésükre. A verseny győztesei iutalomban részesül­nek; ter, Balogh Ferenc és Herpai László forgalmista. Ezek a vas­utasok nem sajnálják a fáradt­ságot. Ám csak dicsérni lehet Sziládi István, Kállai Mihály és Tóth Ferenc tolatásvezetőket és brigádjukat is. Kiskunhalas : Gurisattl Ferenc Műszaki konferencián tárgyal­ták meg az állomás dolgozói még szeptemberben a csúcsfor­galom alatti tennivalókat. Ügy határoztunk, hogy a tehervona­tok átlagos terhelési tervét 103 százalékra teljesítjük. Ma már 106 százaléknál tartunk. A ko­csitartózkodási tervünket 107 százalékra terveztük, ma már 112 százalékot teljesítettünk. A vonatok menetrendszerinti indí­tási tervét 109 százalékra vál­laltuk, azonban már 21 százalék­kal túlszárnyaltuk az akkori vál­lalást. így, vagyunk a fajlagos kocsimozgatási tervünkkel is. Azt vállaltuk, hogy 107 százalék­ra teljesítjük és Íme, a 118 szá­zaléknál tartunk. Tudvalévő, hogy az állomá­sunk keresztmetszete szűk, tehát sok nehézséget kell legyőzni, de állomásunk dolgozói nem riad­nak ettől vissza. Különösen ki­tűntek a jó munkájuk révén Bu­dai Lajos forgalmi szolgálattevő, meg Szabados Gábor tolatásve­zető, a brigádjával együtt. Kalocsa: Setényi Béla Az őszi csúcsforgalom idején az állomás minden dolgozója vál­lalást teljesít. A vontatási dol­gozók szénmegtakarítást ígértek. A forgalmi dolgozók a vonatok menetrendszerűségének biztosí­tása mellett harcot indítottak a tolatási egységidő leszorításáért, valamint a kocsitartózkodási terv teljesítéséért. A kereskedel­mi dolgozók a rakodási egység, meg a kocsikihasználási terv ér­dekében tevékenykednek. Az eddigiek folyamán különö­sebb nehézségeink az őszi for­galomba nem voltak. Azt a célt. amit kitűztünk, már elértük. 23 százalékkal több szenet takarí­tottunk meg, mint amennyit a hivatalos terv ránk ró. A vona­tok menetrendszerűségét 116 szá­zalékra, a kocsitartózkodást 114 százalékra, a kocsikihasználási tervünket 137 százalékra teljesí­tettük. Zökkenő nélkül tudtuk meg­oldani a kocsikba való ki- és berakodást, mert jó kapcsolatot építettünk ki a vállalatokkal. A Margit malom pontos és terv­szerű szállítással segíti állomá­sunkat a nagy forgalomban. Ha­sonlóképpen a Tüzép is, meg a Paprikafeldolgozó Vállalat is. Bízva a vállalatokkal megtar­tott további jó együttműködés­ben, állomásunk valamennyi dol­gozója iparkodik, hogy legjobb munkájával segítse továbbra is az őszi csúcsforgalom sikerének lebonyolítását, Képek a Bajai Gyapjúszővefgyárbél Átépítették a ványolót. A régi ványoló 10 gépe az új ványolóba költözött, amely szellős, világos és tágas. A régi ványolóban a gépeket transzmissziós felső meghajtás üze­meltette, az új munkateremben alsóvezetékes, motorikus erő hajtja. A régi helyiség szűknek bizonyult, korszerűtlen volt és nem szolgálta a dolgozók kényelmét. Űj szárítógépet kapott a gyár a Német Demokratikus Köztár­saságtól. Az új gép teljesítése naponta 3000 kilogramm. A né­met gép meg fogja gyorsí­tani a munkát. Az üzemben dolgozó 4 szárítógépnek a napi teljesítése 4500 kilogramm, azaz egy-egy gép átlaga 1100 kiló. Ezeket a számadatokat csak öszehasonlításként közöljük, hogy olvasóink világosan lás­sák, milyen nagyteljesítményű lesz az új gép munkája, amely­nek a beszerelését már meg­kezdték. A gép nagy előnye, hogy nem szakaszos, hanem fo­lyamatos szárítást végez. Az els5 ötéves terv rengeteg pénzt fordí­tott az üzemre. 800 000 forintos költséggel ki­bővült a fonoda épüle­te. 600 000 forintból új kazánház épült. 170 000 forintból nyers­anyagraktár létesült. 500 000 forintot for­dítottak munkásvé­delmi beruházásokra. 90 000 forint volt az elektromos targonca beszerzési költsége. Most pedig, 1500 négy. szögölön nyersanyag- raktár épül és ezzel megszűnik a raktárhi­ány. Az új raktár még ebben az évben elkészül. Az üzemben módosították a hulladékanyag-gazdálkodást. Az átszervezés során megvalósítot­ták a kártológépek egységesíté­sét. Az eddig hulladékba került értékes fonal megmentése céljá­ból beállítottak egy magukszer- Kesztettc keresztorsózógépet. Az egész átszervezésnek az lett aj eredménye, hogy az első félév­ben 12 000 kilogramm fonalai mentettek meg, amiből 10 000 méter szövetet gyártottak, s ez­zel a megtakarítás összegét 500 ezer forintra emelték. Az első félévben az üzem dolgozói a tervtúlteljesítés ré­vén 8000 öltönynek való szövettel gyártottak többet. A szövő­gépek többféle szövetet szőnek. Itt készül a zöld, barna, meg a szürke lódenanyag is. Akadnak azonban fonák dol­gok is az üzemben. Egy ilyen dologról értesít az üzem képes faliújságja. Uj formája alakult a bújócskajátéknak. H. K. tépő 4 órahosszáig kereste a lakatost. Persze ezidő alatt a • Nem értjük, miért kell a zett könyvállványt földigérő, gépe állt. Viszont a lakatos is 4 órahosszáig kereste H. K. té- pőt, sajnos azonban nem találta sehol. Két dolgozónak 8 órai termelő munkája esett ki az új játékban. főbejáratnál azt a szép üvege- áthatolhatatlan függönnyel a ke­reső-kutató szemek elől elrejteni. Hiszen olyan könyveket ta­lál ott a kereső tekintet, az olvasni szerető ember, mint Jorga Amado: Zsubiaba című regényét, Fjodor Glatkov: Gyermek­korom című kötetét, József Attila verseit, meg egy sereg szak­könyvet. Hulljon le a lepel és áradjon szét a könyvekből a gondolat szépsége, tudás és a műveltség. r Uj szakosztály alakul Nemrég adtunk hírt arról, hogy az MSZT Kecskeméti Vá­rosi Szervezete a képzőművész és pedagógus szakkör mellett létrehozta az agrár szakosztályt is. Ez a fiatal együttes máris komoly munkába fogott, lelke­sen készül az e hónapban tar­tandó Micsurin-ünnepségekre. Most újabb szakosztály születé­Október 10-én megalakult a jo­gi szakosztály. A megyei, já­rási, városi ügyészek, ügyvédek ebben a közösségben tanulmá­nyozzák majd az őket érdeklő szovjet irodalmat, vitatkoznak majd munkájukról, módszere­ikről. A jogi szakosztály létre­hozását örömmel fogadták az érdekeltek; séről kaptunk felvilágosítást, cxKKioooooooooooooóooiKKKKiooooooooóoooeo-oooooooooooooooooooooooooooooo. Van miről írni a József Attila TSZ-ben is Lassan három éve lesz annak, hogy Serfőző Andrásné, a kiskőrösi József Attila TSZ dolgo­zója tollat fogott a kezébe és megírta az első levelet a Népújságnak, amelyben beszámolt éle­tükről, a szövetkezet helyzetéről. A levél így szólt: A József Attila TSÉ 1949-ben alakult. Fér­jemmel 1952-ben léptünk be 8 hold juttatott földünkkel. A szövetkezt ekkor szétoszló félben volt, de a becsületes tagok látták, hogy élet­képes és megvédtek a hangadókkal szemben. — E levelet követte a második, harmadik és a többi. Serfőző elvtársnő gyakran írt a tsz eredményei­ről és a hibákról. Pár hónap múlva mindenki tudta, hogy le­velez az újsággal. A tagság egyrésze helyeselte, de voltak — még a vezetőség között is — akik­nek nem tetszett. Amikor egy-egy írása megje­lent az újságban, azt suttogták, hogy szeret di­csekedni és örül, mert nevét olvashatja. Serfőző elvtársnő valóban örült, de nem azért, mert ne­vét olvashatta, hanem azért, mert levelének min­den sora a szövetkezet erősödését eredményezte, a tagok megváltozott életét tükrözte. Arra is vál­lalkozott, hogy új emberekkel növelje a levele­zők táborát. Volt olyan hét, hogy hat levelet is kaptunk a József Attilából. Végülis a sok szóbeszéd az új levelezőket el­hallgattatta és Serfőző elvtársnőtől is ritkábban jött levél, később pedig egyáltalán nem írt. Szer­kesztőségünk levelére szóban válaszolt, amikor kint jártunk a tsz-ben. — Sok kellemetlenségem Volt a levelezés miatt — mondta szomorúan —, de érzem, hogy hibás vagyok, amiért nem írtam. A jövőben azon­ban pótolom a mulasztást. Nemcsak Serfőző elvtársnő, levelezőink több­sége találkozott már olyan esettel, amikor nem értették meg a tárgyilagos, segítőszándékú bírá­lat előrelendítő erejét, — de nem szabad meg- hátrálniok, mert az igazság mellett áll a párt, a párt lapja is. Megvédi a bírálót azokkal szem­ben, akik elragadtatják magukat, vagy meggá­tolják a bírálat alkalmazását, A napokban ismét kimentünk a szövetkezet­be, hogy helyszínen felfedjük levelezőnk hallga­tásának okát. Ütünk a tsz pártszervezetéhez ve­zetett. Már amikor tsz-területre értünk, láttuk, hogy a tagok vidáman dolgoznak, az arcokról a megelégedettség sugárzott. Serfőző elvtársnő is azzal fogadott bennünket a cséplőgép mellett — éppen a kölest csépelték —, hogy megváltozott a termelőszövetkezetük, csak idő nem volt, hogy erről írjon is. Húsz taggal erősödtek az idei gaz­dasági évben. Az új tagok mindegyike dolgozik a közösben. — Krajcsovícs Istvánná és Rékási Benőné bármelyik férfivel felvehetné a versenyt, — e szavakat már Pólyák elvtárs mondta, a ts2 párttitkára, aki nemrég került a szövetkezetbe a járási tanácstól. — Az idejében végzett szántás, vetés és gon­dos növényápolás szépen gyümölcsözik, — mondta tovább a mi levelezőnk. — Kalászosokból jóvá! magasabb termésátlagot értünk el, mint a? egyéniek. Érdemes megemlíteni, hogy a kalászosok többségét géppel arattuk — vette át a szót Pó­lyák elvtárs — július 21-re 1200 mázsa gabonánk raktárba került. A gépi munka nemcsak azt je- lentete, hogy az aratás idején nyugodtan végez­hettük a növényápolást, hanem azt is, hogy 48 c gabonával több került szétosztásra. Az előlegosz­táskor 5 kiló gabona jutott munkaegységenként Kapásokból is jó termést várunk. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy van miről írni a József Attila TSZ-ben. Az őszi munka is jól halad. Elvetettek 17 hold árpát és 34 holt rozsot. Négy traktor pedig most is szánt. A trak­torosokat is meg lehetne dicsérni, mert kivált munkát végeznek. Vajon ki tartja a szoros kapcsolatot az újság­gal? — teszi fel a kérdést Pólyák elvtárs —, ht nem a levelezői Pártszervezetünk segíteni fogja Set'főző elvtársnőt levelező munkájában, meri nálunk is szükség van a dicsérő, de a harcOE tolira is. Sőt magam is írok és azon leszek, hogy minél többen levelezzenek szövetkezetünkből t Népújsággal. Abban a reményben búcsúztunk el, hogt hetenként kapunk híreket, a kiskőrösi Józse1 Attila Termelőszövetkezet régi és új levelezőitől.

Next

/
Thumbnails
Contents