Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Ara SW t’Mér 1955. OKTOBER 5. SZEROA Az új technika segítségével az évi terv teljesítéséért Egyre több szó esik üzemeinkben mostanában az eves verseny­vállalásokban foglaltak megvizsgálásáról. Több üzemi pártszer­vezetünk, amikor számonkéri a gazdaságvezetéstől a végzett munkát, első dolga, hogy az éves vállalás konkrét feladatait pontról, pontra elemezze, vitassa. Az ilyen törekvés igen célszerű és követendő. Ezenkívül szükséges és fontos is, hogy üzemi pártszerveze­teink az eddiginél alaposabban törődjenek a vállalások teljesíté­sével. Bár nincsenek pontos számítások a III. negyedévi termelés gazdaságos voltáról, az előzetes adatok azonban azt mutatják, hogy több üzemünkben nem olcsóbbodott,a termelés. Két baromfi- feldolgozó vállalatunk nem teljesítette IÏI. negyedéves tervét. A megengedettnél nagyobb a negyedosztályú árumenyiség, amely növeli az önköltséget. Vasipari üzemeinkben a műveleti utasítá­sok nem mindig írják elő a hulladékanyag-felhasználást. Keveset törődnek néhány helyen a műszaki előfeltételek biztosításával, mely a lelkes versenyzés és a termelékenység emelésének egyik biztos alapja. Ez volt az oka többek között annak, hogy a Bá­nyászati Berendezések Gyára, a Kecskeméti Gépgyár és a Laka­tosipari Vállalat, de még néhány üzemünk, csak ígérte az olcsóbb termelést, de nem valósította meg, sőt ezek az üzemek az első félévben szerzett előnyüket is elvesztették. Pár napja léptük át a IV. negyedév küszöbét. Néhány üze­münkben már november 7 tiszteletére folynak előkészületek. A tervet nemteljesítő üzemek pártszervezeteinek, szakszervezeteinek feladata, hogy azzal a jelszóval: pótoljuk az elmaradást, teljesít­sük az éves vállalásban foglaltakat, — mozgósítsák a dolgozókat. Erről beszéljenek majd a termelési értekezleteken, műszaki be­számolókon. Erről szóljanak a szakszervezeti aktivisták, a nép­nevelők, művezetők. Azokban az üzemekben, ahol a tervet teljesítették, ott most az éves vállalás ídőelőtti teljesítésén munkálkodnak. Két mész­homoktéglagyárunk, a Kinizsi Konzervgyár, a Kecskeméti Cipő­gyár, Gyufagyár, a Bajai Ruhaüzem és még több üzemünk dol­gozói a pártszervezet irányításával további harcba indulnak a még olcsóbb termelésért, E munka sikerének biztosítottak az előfeltételei, A termelés technikai színvonalának emeléséért folytatott két hónapos munka eredményeit már összegezték üzemeink műszaki vezetői, a műszaki intézkedések tervében, mely megjelöli a köze­lebbi és távolabbi tennivalókat. Sok helyütt már hozzá is kezdtek a megjelölt intézkedések megvalósításához. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban az új gépi meghajtással működő zárógép naponta 4000-rel növeli a kész konzervek számát. Üvegmosógép, ládamosó­gép, s cimkézőgép is rövidesen gyorsítja a termelő munkát. — A Kinizsi Konzervgyárban a finomfőzelékhez szükséges répát az idén nem kézzel, hanem géppel vágják kockára. A Bányászati Berendezések Gyárában a gyártmányok festését géppel végzik. Itt azonban elfeledkeztek a Koleszov-módszer bevezetéséről. Ez a munka csupán a kezdet. A további új gépek beállításá­nak szorgalmazása, az újítások, az új módszerek elterjesztése ko­moly feladatot ró üzemi pártszervezeteinkre, mert ez a munka még nem vált az egész kollektíva ügyévé. Párt- és szakszerveze­teinknek egyik fontos feladata tehát, hogy figyelemmel kísérjék a műszaki intézkedések tervében megjelölt új technológiai uta­sításokat, hogyan hajtják végre, alkalmazzák-e a munkában. Ez azért szükséges, mert csak így lehet több és jobb szövetet, kon- zervet, cipőt, fürdőkádat és egyéb közszükségleti cikket készíteni. Az új technikai módszerek termelésben való okos felhasználása éppen ezért megkívánja, hogy ne holnap, hanem már ma haszno­sítsuk. Pártszervezeteink politikai nevelőmunkája tartalmának javí­tásával hozzá kell járulni ahhoz, hogy az új technológiai eljárások alkalmazása elősegítse az éves vállalások teljesítését, illetve túl­teljesítését. Megindultak a jelentkezések a két őszi országos képzőművészeti kiállításra November 12-én nyílik meg s budapesti Ernszt-múzeumban a vidéki képzőművészek máso­dik kiállítása. A kiállításra minden vidéken élő képzőmű­vész beküldheti alkotásait, sze­mélyenként legfeljebb nyolc művet. A beküldés határideje 1955 október 24—25—26. A VI. Magyar Képzőművé­szeti Kiállítás lesz a legnagyobb eseménye a magyar képzőművé­szeti életnek az idén. A nagy­szabásúnak ígérkező tárlat de­cember 17-én nyílik meg a Mű­csarnokban. A kiállításra min­den képzőművész legfeljebb öt művét küldheti be november hó 21—22—23-ra. Megyénk Képző­művészeinek részvételét a kiál­lításon a megyei képzőművész munkacsoport vette gondozásá­ba, melynek vezetője Kiss Zol­tán. (Hoffmann János utca 21., telefon 13--11.) Kukoricabetakaritás a Szovjetunióban. A kolhozparasztok meg osztásos be és silózzák a kukoricát. módszerrel takarítják Az idén majdnem 20 midié forint állami segítséggel építkeznek megyénk termelőszövetkezetei A Kiskunság és Bácska ter­melőszövetkezetei évről évre újabb, korszerűbb gazdasági épületekkel gyarapodnak. Ez év őszén is többezer számosállatot helyeznek el világos, egészséges, újonnan épített istállókba. A gazdasági épületek felépítéséhez az idén majdnem húszmillió fo­rint hitelt kaptak az államtól a tsz-ek. A kecskeméti járás ter­melőszövetkezetei az állami hi­telből egymillió forintot vettek igénybe és több, mint három­millió forint értékű építkezést végeztek szeptember végéig. Az orgoványi Alkotmány Termelő- szövetkezetben ugyancsak álla­mi segítséggel 50 férőhelyes te­hénistállót, 100 férőhelyes ser- téshízlalót és 52 férőhelyes fiaz- tatót építettek. A bugaci Béke Termelőszövetkezet tagjai is új, korszerű 50 férőhelyes tehénís­tállóba helyezik el szarvasmar­haállományukat. A járás egyik legjobban mű­ködő 'termelőszövetkezetében, a lajosmizsei Sallaiban nemrégen készült el a 30 férőhelyes tehén- istálló, mesterséges borjúnevelő­vel és a 100 négyzetméteres gép­szín, amelynek felépítési költsé­geit negyedrészben állami hitel­ből fedezték. Megyénk termelőszövetkeze­tei az új gazdasági épületek mel­lett mezőgazdasági kisgépekkel és egyéb gazdasági felszerelé­sekkel is gyarapodtak az idén. Ezek beszerzésére az állam közel két millió forintot adott kölcsön a termelőszövetkezeteknek. Eb­ből nyolc termelőszövetkezet vásárolt kalapácsos darálót, öt termelőszövetkezet tejszepará­tort és 39 termelőszövetkezet igáskocsit. Ezen kívül számos mezőgazdasági kisgéppel gyara­podott az állami segítség révén a legtöbb termelőszövetkezet. A mezőgazdaság gépesítési és újítási kiállítása A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Igazgatósága és az Állami Gazdaságok Mi­Épül a kecskeméti anyás-csecsemőotthon Kecskeméten a Bethlen város­ban megkezdték az anyás­csecsemőotthon építését. A kő­falakat már felhúzták, jelenleg a belső válaszfalak építésén, aj­tók és ablakok elhelyezésén dol­goznak. A vasbetonszerkezet már elkészült. Az egész épületet központi fűtéssel és vízvezeték­kel látják el. Az anyás-csecsemő­otthont a tervek szerint 195G októberében adják át rendelte­tésének. Népi demokratikus ál­lamunk 2 076 000 forintos beru­házással segíti az építkezést, A képen: ilyen lesz az anyás-csecsemőotthon. nisztéri urnának Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága Kecskemé­ten, a Műkertben, 1955 október 9-től 14-ig mezőgazdasági gépe­sítési és műszaki újítási kiállí­tást rendez. A kiállítás szemlél­tetően bemutatja a gabona-, ku­korica-, burgonya- cukorrépater­mesztés és az állattenyésztés gé­pesítését, valamint a megye gép­állomási és állami gazdasági dol­gozóinak időszerű műszaki újí­tásait. A kiállítás megnyitása október 9-én délelőtt 10 órakor lesz és megtekinthető minden nap reggel 8-tól délután 6 óráig. Mezőgazdasági kiállítás Bátyán Vasárnap Bátyán járási me­zőgazdasági kiállítás volt. Itt a Hildpusztai Állami Gazdaság, a Kalocsai Kísérleti Gazdaság, a kalocsai járás termelőszövetke­zetei és az egyénileg dolgozó parasztok mutatták be termé­nyeiket. Az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon díjat nyert termény is szerepelt a járási bemutatón. „röeLLk a hőrdóejka, jé ímr ürmn htmie..” Kocsirúd kocsidere­kat ér, hosszú szekér­sor várakozik. Az egyik kocsin egy nagy hordó, a másikon két kisebb. Sok az ember, hosszú a szekérsor, de nem unja el magát a ló és gazdája itt, Kecs­keméten, a máriaváro- si borpince udvarán. Szinte percenként in­dul a sor négy-öt lé­pést előre, mégsem fogy hosszúsága. Újab­bak állnak a sor végé­re. Megkezdődött vá­rosszerte a szüret és máris hozzák végnél­kül a mustot. Ki a be­adásnak siet eleget tenni, ki a szerződé­ses szőlőt szállítja, ki pedig felesleges must­jának egy részéről akarja letenni a gon­dot. De nézzük csak, mi történik az udvaron? Hosszú gumicső merül a hordó nyitott szájá­ba, gyorsan telik az üvegedény. Most követ­kezik az izgalmas pil­lanat, a cukorfokolás. A teli üvegbe megfúr» dik a fokmérő, játszik, egyet-kettőt ugrándo­zik benne, mintha termelőjével incselked­ne. De lám, megjuhá- szodik, mozdulatlanul áll a mérő és a beosz­tásról gazda és átvevő, szinte egyszerre olvas­sa: »húszfokos«. A pince »Feri bácsi­ja«, a OS éves, fárad­hatatlan Sw'úger Fe­renc ott terem. Szak­értő szemével csak egy pillantást vet a mintá­ra és megadja a jelt, hogy melyik hordóba kerüljön az átvett must. Mert cukorfok és szín szerint osztá­lyozzák a sokféle bor- nakvalót. Felbúg a fej- tógép motorja, néhány perc és máris áll ar- réb a kocsi, Lent, a pincében, Varga Dezső felügyelete alatt, »be­oltják« a hordóóriások tartalmát. 500 hektóli­teres is megvan néme­lyik. Néhány napig ülepszik a must és aztán másik hordóba fejtik a tiszta bornak- válót. A must egy ré­szé újra kocsira kerül és az Alföldi Konzerv­gyárból sűrített must formájába kerül visz- sza az üvegfalú beton­hordókba. Ezzel ja­vítják majd a cseme­geborokat. A must másik része a pincé­ben érik itókává. Hát ennyi, amit lát­tunk és amiről így nem szerzünk tudo­mást, arról Márton József pincevezető elv- társ szól, — Az első forgal­mas nap ez a mai. Alig múlt dél, de már több, mint 100 hektoliter borral lett gazdagabb a pince. De nekünk még ez nem jelent forgal­mat. Naponta tízszer- ennyi must átvételét is zökkenőmentesen vég­zi ez az olajozott gé­pezet. Reméljük, az el­következendő napok­ban ki is próbálhatjuk munkabírásunkat. így vélekedik Már­ton elvtárs és így érez­nek a többiek is. Leg­alábbis jó kedvük, frisseségük erre en- ged következtetni. Vér­beli pincemunkások ők valamennyien és már előre örülnek, hogy néhány hét múl­va nem kon.g majd egyetlen üres hordó sem a pincében. Mert ez ám az ő igazi bol­dogságuk. Lám, fogott a jóki- vánság. Alig egy évvel ezelőtt azt kívántuk a pince dolgozóinak, hogy ebben az esztendőben csupán egy gondjuk le­gyen, a kevés hordói Es ha az idén nem is a- pince befogadóké­pessége kétséges a dolgozók előtt, — hi­szen jóformán minden hordójukat kiürített ék a nagy napokra, —- de az udvaron tornyosuló cserehordók gyorsan fogyó sokasága gondol- kozlatja el néha Már­ton clvlársat. De se- baj, jó gondok czeki Nincs az a nehézség, amit meg nem oldana ez a fáradhatatlan, munkárakász együttes; Ua-ü-ó-ak xz xzáz

Next

/
Thumbnails
Contents