Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-22 / 249. szám

Miért lett újra terményraktár a szalkszentmártoni Petőfi-ház? Az elmúlt esztendőben több országos napilapban is napvilá­got látott az a kívánság, hogy na­gyobb megbecsülésben részesít­sük haladó hagyományainkat és múltunk dicsőséges alakjainak tárgyi emlékeit is. Dolgozó né­pünk állama valóban hatalmas összegeket fordít minden eszten­dőben műemlékeink védelmére. De még mindig sok jelentős ér­tékünk megy veszendőbe álla­munk minden erőfeszítése mel­lett, amiatt, mert egyes szervek, vállalatok bürokratikus nemtö­rődömséggel elfeledkeznek kö­telességükről. A szalkszentmártoni Petőfi- ház egyike a nagy forradalmár- költő életének emlékeit őrző épületeknek. Néma tanúja Pe­tőfi költészete egyik termékeny korszakának. Többször hibáztat­ták a múlt esztendőben újság­cikkek a Terményforgalmi Vál­lalatot amiatt, mert semmit sem tesz e pusztuló emlék megőrzése érdekében. Közönséges raktárrá degradálták a Petőfi-házat. A cikkek után történt is intézke­dés. Járási és községi tanács- natározat született, hogy a Pe- íőfi-házat vissza kell állítani •redeti állapotában és úttörőház céljára kell a helyi iskola ren­delkezésére bocsátani. Azzal a kikötéssel, hogy az épület egy szobáját helyi Petőfi emlékmú­zeummá alakítják át. Ma azon- oan még mindig begyűjtő hely és terményraktár a Petőfi-ház. Rendkívül elhanyagolt állapot­ban van. Ha a helyzet nem vál­tozik, nagymérvű pusztulását semmi sem akadályozhatja meg. Pedig lehetne sokmindent tenni a Petőfi-ház megmentése érdekében! És itt függ össze a Petőfi-ház sorsa azzal, hogy a Terményfor­galmi Vállalat felületesen szer­vezte meg a begyűjtést Szalk- szentmártonban. A helyi tanács többször javaslatot tett a Ter­ményforgalminak, még a Be­gyűjtési Minisztériumnak is ar­ra, hogy alakítsák át termény­átvevőhellyé a hosszabb idő óta nem működő két szalkszentmár­toni malmot. Az egyik malom, a helyi becslés szerint, körülbelül 20 vagonos, a másik 15 vagonos raktárt biztosíthatna. Semmi egyebet nem kellett volna ten­ni, csak a gépek még ottlévő ma­radványait az egyik helyiségben elraktározni, a többi malomteret kimeszelni, kitakarítani, megfe­lelőképpen előkészíteni — per­sze jóval a begyűjtés megkezdé­se előtt — terményátvétel cél­jára. Miért lett volna ez célszerű? Csak azért, hogy a Petőfi-házat megmentsék? Nem. A műemlék, védelme egyúttal a helyi gaz­dák számára is nagy könnyebb­séget jelentett volna. Mert ho­gyan folyik most Szalkszentmár- tonban a begyűjtés? Ügy, hogy sorra igénybeveszik a termelők kisebb-nagyobb góréit. Van olyan gazda, aki a beadásra ko­csira rakott kukoricáját három­négy ilyen begyűjtőhelyre is el­szállítja egymás után. Kényte­len ide-oda vándorolni a község­ben, amíg végre valahol rákerül a sor. ­De mi lesz, hogyha az összes górék megteltek és a kukorica­begyűjtés még mindig nem fe­jeződik be? Talán akkor kezde­nek hozzá a malmok átalakításá­hoz, vagy pedig prizmába rak­ják a kukoricát, holott két ki­válóan alkalmas épület üresen áll a községben? így aztán a szalkszentmártoni gazdák a Terményforgalmi, a begyűjtő vállalatok hanyagsága miatt súlyos hátrányt szenved­nek. De hátrányt szenvednek az őszi mezőgazdasági munkák is, mert minden várakozással elfe­csérelt perc késlelteti az őszi ve­tés, a szárbetakarítás határide­jét, kárt okoz dolgozó népünk­nek, államunknak. Mi mindent hészít a Kislm!élegy!iázi Gépgyár? Ha valaki belép a gyárba, a kíváncsiság ösztöne magával ragadja, olyan sokféle gyártmány köti le a figyelmét. Vegyünk sorra közülük néhányat. A szerelőcsarnokban fülsiketítő kopácsolás közepette szület­nek a sörtartályok. Fekete Ferencék csoportja még ebben a ne­gyedévben 90 darabot készít. Ugyancsak ebben a csarnokban dolgozik egy másik psoport is, a Hideg-féle brigád. Nekik is nagy a feladatuk. Dagasztó- teknőket készítenek, még ebben a negyedévben több, mint 600 darabot. Kirí István csoportja éppen azt csinálja, amiből az udvaron Oly sokat lát az ember: tengerigórékat vascsőből. A jövő hónap 10-e körül 15 darabot adnak át szállításra készen. Ha onnan tovább állunk, ismét szorgos munkában leljük a Petróczi-csoportot. Ök a Hideg-csoport által készülő dagasztó- teknőknek csinálják a lábakat, azonkívül segítenek a tengeri- górék készítésében. Másik brigádnál már olyanokat hall az ember, hogy a Dél­magyarországi Rostkikészítő Vállalatnak rövidesen elkészül a két darab szárítóberendezés. Már folyik a fűtőtestek összeállítása, meg a platós kocsik szerelése. Az Óbudai Hajógyárnak még ebben az évben szintén 2 darab 18 méter hosszú szárítót gyártanak. Mindent nem lehet felsorolni, ami a gyárban készül, az hosz- szadalmas lenne, de ebből a néhány adatból is kitűnik, hogy a gyár jelentős részt vállalt magára a szocialista építés munkájából. Exportra készült gyártmányok már eddig is híressé tették a nevét külföldön is. Az izsákí II. Kongresszus TSZ pártszervezetének feladata a zárszámadáskor TERMELŐSZÖVETKEZETEINKBEN ezekben a napokban állítják össze az egész évi munka eredményének mérlegét. Nagy- jelentőségű esemény ez. A tagság most tudja meg, mi lett fáradt­ságos munkájának gyümölcse. Mennyit fejlődött a tsz egy év alatt, hogyan növekedett a közös vagyon. Már látni lehet, hogy nem fog csalódást okozni a zárszámadás termelőszövetkezeteink tagságának. Ez évben szép termést taka­rítottak be minden terményféleségből. Néhány helyen azonban olyan káros nézetek kaptak lábra, hogy — minden terményt, most, azonnal kiosztani. — Egyes tsz-tagok nem gondolnak a közös ál­latállományra, a közös vagyon növelésére, mely főjövedelmük alapját képezi. Ezek a tsz-tagok önkéntelenül is akadályozzák, hogy a jövőben még tovább növekedjen úgy a saját, mint az egész tagság jövedelme. E káros nézetek visszaszorítása tsz-pártszervezeteink feladata. Mint már annyiszor, most is nyúljanak a politikai munka eszközé­hez, értessék meg a tagsággal, bizonyítsák be nekik számokon keresztül, mennyire káros a — minden terményt kiosztani — jelszó. Az IZSÁKI II. Kongresszus TSZ tagsága is szép jövedelemre számíthat a zárszámadáskor. — Szántóterületük nem nagy, mindössze 95 hold. A fő jövedel­met a 30 hold szőlőjük adja. Nem szenvednek hiányt azon­ban kenyérgabonából sem. Mun­kaegységelőlegre kiosztottak 2,10 kilogramm kenyérgabonát, zár­számadáskor pedig még 1.10 ki­logrammot osztanak. Ezenkívül kaptak krumplit, árpát, pálin­kát, diót és még cukrot is osz­tanak a cukorrépatermésük után. A tsz szép termést takarít be kukoricából. 15 holdról kb. 400 mázsára számítanak. Ha a je­lenlegi állatállomány szükség­letét és a beadási kötelezettsé­get tekintjük, marad még kb. 230—240 mázsa. A tagság egy- része azt akarja, hogy ezt mind osszák szét. Persze, vannak olyanok is, akik a kiosztást helytelenítik, idézzük, kiknek van igaza. A háztájiban minden család 1000—1200 öl kukoricát vetett, amiről 30—32 zsákkal vittek haza. Ez a házi szükség­letet bőven fedezi. Akár két disznót is meghízlalhatnak be­lőle és a baromfitartást is fe­dezi. UGYANAKKOR sokkal ma­gasabb jövedelemre tehetnek szert, ha a tsz a kukoricát híz- A II. KONGRESSZUS TSZ lalásra használja fel. A hízott- sertésért kilónként 20—22 fo­rintot kapnak az államtól. Ez hozzávetőlegesen is 170 000 fo­rintot jelent, míg a kukoricáért jó áron eladva is csupán 45—46 ezer forintot kapnának. Ha hiz­lalnak, rendszeresen tudnak pénzt osztani. Számoljunk to­vább. A földek, szőlők trágyá­zása is jobb lenne, mint a jelen­legi gyér számú állatállomány­nyal. Azután a hazafias kötele­zettség is ezt diktálja. Dolgozó népünknek több húsra és zsírra van szüksége. Éppen a kukorica­osztás mellett ágáló egyik tsz- tag mondotta a közgyűlésen, hogy tavaly nem tudott vágni és most alig tud zsírhoz jutni. A TSZ IGEN SZÉP, kb. 500 hektós bortermésre számít. A szerződés, beadás teljesítése és a fejadag kiosztása után meg­marad még kb. 200 hektó. A ta­gok egy része amellett van, hogy ki kell osztani. Helyes ez vajon? A fejadagon felül 4 forint fo­gyasztási adót kell fizetni min­den liter után. Literenként el­mérni pedig törvényellenes. Ha viszont kétszer lefejtett állapot­ban eladják az államnak, 8—9 forintot is kapnak érte literen­ként. Megteheti a tsz azt is, hogy Kecskeméten, vagy akár Budapesten borkimérőt nyit, ez még nagyobb jövedelmet jelent; pártszervezete is álljon a sarkára. A párttagság egységesen álljon ki a helytelen — minden terményt most, azonnal kiosztani — elmélet ellen, mert igazán többet osz­tani csak ésszerűen lehet. Harcoljanak az olyan zárszámadásért amely biztosítja a tsz további fejlődését, a tagság biztosabb és még magasabb jövedelmét. Á gabonatermelési ankétok margójára Az őszi kenyérgabona vetések meggyorsítása és a munka minő­ségi megjavítása érdekében me­gyénkben október 11-től 18-ig rendezték meg a gabonaterme­lési ankétokat. Kilencvenhat községben 7200 dolgozó paraszt vett részt ezeken az ankétokon, ahol az előadások során megis­merkedhettek azokkal a legfon­tosabb agrotechnikai módszerek­kel, amelyek alkalmazásával biz­tosíthatják a jövő évi magasabb terméshozamot. Az ankétokon a dolgozó pa­rasztok megvitatták a hallotta­kat és az élenjáró gabonaterme­lők is elmondták sokatérő ter­melési tapasztalataikat és mód­szereiket. Több helyen érdekes viták zajlottak le. Tiszakécskén a dolgozó parasztok egyrésze olyan véleményt alkotott, hogy az őszi esők beállta előtt kár lenne elvetni a kenyérgabonát, mert a száraz talajban úgysem indul meg az élet. Ugyanakkor több felszólaló amellett foglalt állást, hogy a kenyérgabonát azonnal el kell vetni, mert ha az esős őszi idő beköszönt, az csak újabb kiesést jelent. A va­sárnap megtartott ankét hatása megmutatkozott a tiszakécskei határban. Addig alig 20 hold bú­zát vetettek el, két nap múlva pedig már 160 holdon került földbe a vetőmag. A vetőágyat is lényegesen nagyobb gonddal, körültekintéssel készítik elő az ankét óta a falu dolgozó paraszt­jai. Ezt igazolja Sós József 8 holdas gazda példája isf aki köz­vetlenül az ankét után látott hozzá nagy gonddal a talaj elő­készítéséhez és ugyancsak a hét első napjaiban befejezte a búza vetését. A kiskőrösi járásban szintén eredményesnek mutatkoznak a megtartott termelési ankétok. A járás 13 községében 1200 dolgo­zó paraszt részvételével szervez­ték meg ezeket a megbeszélése­ket, melyeknek megszervezésé­ben nagy része volt Kőrös elv­társnak, a járási tanács elnök- helyettesének, akit az előkészítő munkával a járási pártbizottság bízott meg. Az ankétok megren­dezése előtt Kőrös elvtárs össze­hívta az előadókat és részletesen beszélték meg azok megrendezé­sét s az előadások tárgyát. Nem lehet ilyen elismerően nyilatkozni a kalocsai járásban megrendezett ankétokról. Itt ugyanis csak három községben — Bátyán, Fajszon és Úszódon — tartották meg, mindössze 67 részvevővel. A járási tanács je­lentése szerint a többi ankét ér­deklődők »hiányában« elmaradt Ezért nagy felelősség terheli a járás valamennyi községének vezetőjét, hiszen éppen a kalo­csai járás az, amely a vetéster­vek teljesítésében évről évre az utolsók között kullog. Nem be­szélve arról, hogy a fejlett ag­rotechnika ismeretének hiányá­ban az átlagtermések sem ala­kultak kedvezően. A helyi ve­zetőknek sokkal többet kellene törődni a mezőgazdasági terme­lés további fejlesztésével, s re­méljük, ezt a tanulságot hama­rosan megszívlelik a kalocsai já­rásban is. Bene András EMELKEDIK A FORGALOM A jó termés már érezteti ha­tását a kereskedelemben. A ba­jai vásáron a Dc!-Bácsmcgyci Népbolt Vállalat több, mint egy­millió forintot árult. A legna­gyobb kereslet a ruházati cik­kekben volt. Ugyanezt tapasztal­hattuk a kiskőrösi vásáron is. Itt az állami kereskedelem for­galma mintegy félmillióra tehe­tő. Nagy kereslet mutatkozott a szövetkezeti egységeknél Is. Az elmúlt napokban csúcsf ir­galmat ért el a kiskunhalasi 88- as nagy ruházati bolt. Egy nap alatt 200 000 forint értékű — fő­ként téli — ruhaneműt adott cl. cA QucLák-emLád is Megtalálta számítását, Judák Mihály gyermekkora nem volt különb, mint az apjáé. Már 12 éves korában a cselédek keserű kenyerét ette a kulákok birtokain. Nem egyszer csattant rajta az ostor vége, ami­kor este fáradtan feküdi le és emiatt nem munkában érte a napkelte. Házásodás után any- nyiban változott meg az élete, hogy nem egye­dül, hanem ketten küzdöttek a napi kenyérért. Nehéz életük volt, de reménykedtek abban, hogy egyszer csak vége lesz a cselédsorsnak. 1345 tavasza meghozta Judákéknak is a felszabadu­lást. Elsők között harcoltak a kommunisták sorai­ban annak az elvnek a megvalósításáért, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. A földosztás­kor ők is kaptak 5 holdat. A Judák-család ré­szére végleg megszűnt a cselédélet. Maguk gazdái lettek. öt évvel ezelőtt több dolgozó parasztcsalád áj életet kezdett Páhin. Beléptek az Alkotm.ány Termelőszövetkezetbe. A közös gazdálkodás kez­detén voltak nehézségek, de a párt segítségével is a tagság összefogásával az Alkotmány TSZ megszilárdult és azóta a szövetkezet tagjainak az élete is megváltozott. A Judák-család, amikor aláírta a belépési nyi­latkozatot, 5 hold földje volt. Most pedig egy igazán jómódú középparaszttal sem cserélne. Eddig több, mint 1100 munkaegységet teljesí­tettek, melyre jutott bőven gabona, kaplak 10 mázsa burgonyát, 50 liter bort, 3000 forint készpénzt előlegként. Természetesen ez az évi jövedelemnek csak egy kis része. Judák elvtárs boldog, megelégedett ember családjával együtt. A múltban álmodni sem mer­tek arról, hogy valaha is saját házukban fog­nak lakni. Amióta a termelőszövetkezetben dol­goznak, a szerzett jövedelemből családi házat is tudtak venni. A többi termelőszövetkezeti tag élete is hasonló a Judák-családéhoz. Őket és a többi jó módban élő tsz-tagot követte az all család, amely 107 hold földön újabb termelő­szövetkezetet alakított. Arató Sándor VB-elnök, Páhi. (Az alábbi írás a Népújság »Miért jobb az élet a termelőszövetkezetben« című pályá­zatára érkezett.) A nép államát akartak megkárosítani Idős Czár István és ifj. Czár Tstván kiscsertői kulákok már tavaly is megkárosították a nép államát. Nem teljesítették kuko- I ricabeadásukat és mikor a la- I kasukon keresték őket a hiva- ] talos emberek, erőszakot alkal­maztak. Az idén újabb aljasság­gal tetézték bűnlistájukat. Ismét nem tettek eleget kukoricabe­adási kötelezettségüknek és a törvények ellenére Kiscsertőről Kecelre szállítottak eladás vé­gett nagyobb mennyiségű kuko­ricát. A jogtalan eladásra már nem kerülhetett sor, elfogták őket. A két kulák körültekintő volt. Már jó előre megállapod­tak Béleczki István imrehegyi lakossal, hogyha leleplezik üz­letüket, hamisan vallja felesbér­let hozamának, a kuköricameny- nyiséget. így is történt. De ké­sőbb Béleczki bevallotta, hogy semmi köze sincs a kukoricához, A két kulák fölött már kihir­dették az ítéletet. Idős Czár Ist­vánt 4 évi börtönre és egyéb mellékbüntetésre, ifjabb Czár Istvánt pedig 3 évi börtönre ítél­ték. Büntetésüket tetézi még ta­valyi aljasságuk, mely még nem emelkedett jogerőre. Törvények védik a dolgozóink érdekeit, akik ellene cselekednek, elnyerik méltó büntetésüket. A WVWW r Újra fenyeget a sertéspestis A Kiskunfélegyházi Városi ta­nács úgy határozott, hogy a ser­téspestis veszélye miatt ismér lezáratja a. sertéspiacot, tekint­ve, hogy a sertéspestis nyomai észlelhetők a város területén, ki­sebb mértékben. Egy ideig tehát, nem lehet a gazdáknak sertése­ket vinni a piacra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents