Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

Több támogatást érdemel a kulturális tömegmozgalom Katymáron! NAGY ESEMÉNY TÖRTÉNT nemrégiben Katymáron. A Szta- hanov Termelőszövetkezet, mely egyike a legtekintélyesebbeknek Katymáron, 20 tagú kultúrcso- portot hozott létre. A színját­szók, a táncosok és az énekesek máris készülődnek november 7- re, a nagy évforduló méltó meg­ünneplésére. A próbák megin­dultak, a kultúrotthonban tart­ják minden szerdai és pénteki napon. Megindult tehát Katy­máron is a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével egyidőben a szocialista mezőgazdaságban dolgozó parasztságunk kulturális igényeinek kielégítéséért folyó harc. Ebben a harcban rövidesen bizonyára a többi termelőszövet­kezetek is bekapcsolódnak és lé­péseket tesznek azért, hogy dol­gozóik művelődési igényeit az adott körülmények között minél eredményesebben kielégíthessék. ÜGY ILLIK, hogy ennek a most szerveződő harcnak a szín­iere, a katymári kultúrotthon, minél jobb adottságokat biztosít­son termelőszövetkezeteink kul­túra iránt lelkesedő dolgozói szá­mára. A jelek azt mutatják, hogy legalábbis a döntő tárgyi elő­feltételek megteremtése érdeké­ben már tett is lépéseket a kul­túrotthon igazgató, Pólyák László tanító, a községi tanács­osai együtt. Rövidesen megindul az erősen elhanyagolt kultúrott­hon tatarozása. Sajnos, ez a ta­tarozás nem jelenti csak a szo­kásos karbantartást Katymáron. Lehet, hogy ez az éppen egyik jelentős oka annak, hogy a kul­turális élet ebben a szép határ­menti községünkben az utóbbi esztendőkben igen elmaradt. A kultúrotthonnak ugyanis — amely a község egyik legszebb, emeletes épülete, — egy-két év­vel ezelőtt meglazult a tetőzetén egypár cserép. Senki nem törő­dött vele az illetékesek közül, hogy ezt a jelentéktelen hibát ki kellene javítani. A becsurgó eső azután szörnyű pusztítást vég­zett. Ma már fel kellett támasz­tani a bedőlés veszélye miatt a kultúrotthon nagytermének a mennyezetét. Most azután sok­szoros áron kell végrehajtani a tatarozást, minthogyha évekkel ezelőtt azt a két cserepet kicse­rélték #olna. Persze, a javítási munkálatokat végre kell hajtani, mert az épület jelenlegi állapo­tában nem használható ki és nem nyújt elég teret a bontakozó katymári kulturális élet száma­ra. A KÜLTÜROTTHONNAK je­lenleg sincs munkaterve az őszi és a téli tennivalókról. Pólyák elvtárs, aki a közelmúltban vet­te át a kultúrotthon vezetését, inkább csak ötleteket mond munkatervi feladatok felsorolá­sa helyett. Véleménye szerint ebben az esztendőben már javul a helyzet a katymári kulturális életben. Lesz bábjátszó és tör­ténelmi szakkör is. Rendeznek diavetítéseket a termelőszövet­kezetben és a hangoshíradón népszerűsítik a termelésben élenjáró dolgozókat. Persze kul- túragitáció — ha egyáltalán a hangoshíradón való puszta be­mondás annak számít — más formában nincs is Katymáron. Tervbevettek egy szüreti bált és szeretnének létrehozni egy me­zőgazdasági szakkört. A község­ben működő termelőszövetkeze­tek érdeklődő dolgozóit akarnák összevonni ebben. MIT MUTAT MINDEZ? Azt, hogy a helyi és járási tanács évek óta súlyosan elhanyagolta a katymári kultúráiét támogatá­sát. Elnézte, vagy legalábbis nem volt ereje megakadályozni, hogy a kiváló épület lassú pusztulás­nak induljon. Nem ösztönözte kellőképpen a helyi kulturális A Kecskeméti Víz- és Csator­namű Vállalat igen nagy fába vágta a fejszét. A kecskeméti déli kör vezetékén dolgozik, va­gyis a Kecskemét város déli ré­szén lakók vízügyi problémáit segíti megoldani a vezeték elké­szítésével. A vezeték hosszúsága megközelíti a 2000 métert. Indul a Kada Ele£ utcától és beletor­kollik a Kurucz körútba. Eddig a város fővezetéke a Szabadság téren volt, és onnan ágaztak el a vezetékek a perifériákra. Most bekapcsolódik a fővezetékbe a város déli része és lehet mellék­vezetékeket elágaztatni a déli körről más irányba is. Tehát így javul és tökéletesedik évről évre Kecskemét város vízellátása. A szivattyútelepen is bővítést végez a vállalat, amely majd újabb kútbekötés céljára szol­gál. Ezenkívül többfelé végez mélyfúrású kútjavításokat. Je­lenleg az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban javítanak egy kutat, amelyik a javítás előtt percenként 120 liter vizet adott, most a javítás révén már 420 li­tert ad percenként, de teljesít­ményét még mindig fokozni akarják, vezetőket sem. Ez pedig tanácsi feladat. A tanácsnak a dolga többek között, hogy megfelelő vezető csoport alakuljon ki és aktivistáknak a közreműködése segítse a kultúrotthont, MOST KATYMÁRON — hála a termelőszövetkezetek kultúra iránt lelkesedő dolgozóinak — újfajta kulturális megmozdulá­sok vannak kibontakozóban. A járási tanácsnak tehát nagyobb erővel kell pótolnia eddigi mu­lasztásait, a helyi tanácsnak pe­dig sokoldalú szervező munká­val, a vezetők, a kulturális ak­tívák munkájának támogatásá­val, ellenőrzésével és irányítá­sával kell döntő változást te­remteniük Katymáron. Biztosí­tani kell a lehetőségeket a mű­velődés iránt érdeklődő termelő­szövetkezeti dolgozók számára, a község minden lakója számára, aki szorgalmas munkájával igényt tart arra, hogy színvona­las szórakozást, művelődést ta­láljon ebben a kitűnő adottsá­gokkal rendelkező községben. — Csáki — A vállalat szerelői a város kü­lönböző területein házi bekötése­ket is végeznek. Ilyen bekötések folynak most a Kinizsi és a Sztahanov utcában. Vidéken is ismerik a vállalat munkáját. Kiskunhalason jelen­leg kútfelújításokat végez. Ásott kutakat hoz helyre, szivattyúkat szerel rájuk, lezárja őket, hogy a kút vize kívülről ne szennye­ződhessen. Borotán mélyfúrású kút kompresszorozását végzi. Tisza- kécskén is megkezdi a napokban a mélyfúrású kutak javítását, il­letve helyrehozását. A vállalat dolgozói rövidesen hozzáfognak Harta községben a törpe vízmű építéséhez, amely egy mélyfúrású kút vizét öt helyre vezeti, hogy a község lakóinak ne kelljen messziről vinni a vizet. Még e héten megkezdik a munkálatokat a Kecskeméti Gőzfürdőnél. Ahhoz, hogy a gőz­fürdő rendesen üzemeljen, je­lentős átépítéseket is kell végez­ni, mert a gőzmalom villamosí­tása révén már nem a malomtól kapja a fürdő a melegvizet és a gőzt, hanem magának kell elő­állítani, Épül a kecskeméti déli kör, meg a hartai törpe vízmű Miért jövedelmezőbb a nagyüzemi gazdálkodás? A nagyüzemi gazdál­kodás fölénye mellett már számtalan példa tanúskodik, s ezt sze­retném én is megerősí­teni alábbi cikkem­mel. A szabadszállási Vörös Traktor Ter­melőszövetkezet tagjai is bebizonyították, hogy jó és helyes gazdálko­dás mellett sokkal jobb eredményeket lehet el­érni, mint az egyéni kis parcellán. Például vegyük először az át­lagterméseket. A Vö­rös Traktor TSZ át­lagtermései már évek óta messze felülmúlják az egyéniekét, s bogy csak az utóbbi évet említsem, az idén ta­vaszi búzából 8,72 má­zsát, rozsból 13,55 má­zsát, őszi árpából 12,13 mázsát, zabból 7,36 má­zsát takarítottak be holdanként. Az átlagtermések kedvező alakulása tük­röződik a tagok jöve­delmében is. Nézzük például Fehér József tsz-tag és családja ke­resetét, Az 1953—54-es gazdasági évben 30 mázsa búzát, 5 és fél mázsa rozsot, 18 má­zsa tengerit, 5 és fél mázsa árpát, 18 mázsa szálastakarmányt, 64 mázsa burgonyát, egy mázsa kölest, 5 mázsa babot, 87 mázsa takar­mányrépát, valamint 3876 forint készpénzt vitt haza. Beleszámít­va a háztájin termett 25 mázsa kukoricát is, összes jövedelme meg­haladta a 38 ezer fo­rintot. Ebben az évben a Fehér-családnak négy tagja dolgozott a kö­zösben s egy-egy tag­jára jutó átlagos évi jövedelem pénzérték­re átszámítva 9521 fo­rint volt, ami havi 793 forint jövedelem­nek számít. Ezzel szemben az idei gazdasági évben eddig már 52 mázsa búza, 19 mázsa rozs és 26 mázsa árpa előleget kaptak 1008 munka­egység után. Év végéig még mintegy 250 mun­kaegységet akarnak teljesíteni. így zárszá­madáskor az idei jö­vedelmük 87 300 forint körül alakul. Az idén 60 mázsa búzát, 30 mázsa rozsot, 26 mázsa árpát, 31 mázsa ku­koricát, 62 mázsa bur­gonyát, 37 mázsa ta­karmányrépát, egy má­zsa kölest, két mázsa babot és sok más egyéb élelmiszert — például cukrot, olajat, bort, al­mát, gyümölcsöt — szállítanak haza a zárszámadásig. Az idén már az egy családtag­ra jutó havi jövede­lem meghaladja az 1800 forintot. Ez a példa fényesen igazolja, hogy a fejlett termelési módszerek szinte egyik évről a másikra milyen hatal­mas arányban teszik lehetővé az életszínvo­nal emelkedését. Egyé­ni gazdálkodás keretei között ilyen ütemű fejlődés szinte elkép­zelhetetlen. Csak egyet­len példát szeretnék említeni errevonatko­zóan. Somogyi Sándort példamutató, szorgal­mas dolgozó paraszt­nak ismerik közsé­günkben. 12 holdon gazdálkodik család­jával együtt. Saját bevallása szerint évi jövedelmük 52 ezer fo­rint körül van. Ebből a kiadások összege 30 —35 ezer forint. Ami ezen felül megmarad, éppen hogy kifutja a család évi szükségletét. Jövedelmük minden évben hasonlóan ala­kul, csupán kedvező időjárás esetén számol­hatnak lényegesebb emelkedéssel. A kis parcellákon nem le­hetséges a nagyüzemi módszerek alkalmazá­sa, melyek egyébként kizárólagos biztosítékai a magasabb termés- eredmények elérésé­nek. íme, ezért jöve­delmezőbb a fejlettebb nagyüzemi gazdál­kodás. Kóródy •Károly, mezőgazdász, Szabadszállás, KALOCSAI NAPLÓ MEGÚJUL A MOZI Napok óta megélénkült az Otthon Mozi környéke. A moz­gás arra enged következtetni, hogy építkezésre készülődnek. Valóban a kalocsai Otthon Mo­zi hosszú hónapok óta üresen álló épületét államunk közel 1 millió forintos költséggel újjá­építteti, tataroztatja. A íalbort- tási munkálatok már meg is kezdődtek. A tervek szerint 1956 januárjában adják át a meg­újult, korszerű, a városhoz való­ban méltó mozihelyiséget a ka­locsai dolgozóknak. NYÍLT A városi tanács és a városi pártbizottság közös kis helyi híradója érdekes levelet közöl szeptember 13-i számában. A levelet Török Sándor, a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet egyik tagja írta. A levélíró 57 éves, meglett korú parasztember, aki hosszú esztendőkön keresztül cselédeskedett a felszabadulás előtt. A földreform adott neki is lehetőséget a felemelkedésre a nehéz cselédsorsból, öt holdat kapott akkor, új életünk hajnalhasadása idején. Azóta szorgalmasan dolgozott földjén, amíg végül arra határozta ma­gát, hogy belép az akkor ala­kulóban lévő Iszkra Termelő- szövetkezetbe. De hadd beszél­jen Török Sándor nyílt levele arról, hogyan határozta el ma­gát a belépésre és hogyan bol­dogul a szövetkezetben. »Átböngésztem az alapszabályt, hogy s mint megy ott a dolog (a szövetkezetben). Este a felesé* gemmel is ismertettem a szán­dékomat. Û, aki egyideig felült a pletykáknak, eleinte ellenke­zett egy kicsit, de végülis bele­egyezett abba, hogy megpró­báljuk az újat. A kezdet, bizony nem volt könnyű, jómagam is többet fog­lalkoztam minden egyébbel, mint a közös munkával. A párt ak­kor is segítségemre sietett és ÉPÍTKEZNEK Szült és egészségtelen cseléd­házakban éltek az egykori bé­resek, a volt érseki uradalom­ban. Gyermekeik a szomorú cse­lédsorsban nőttek fel és nem na­gyon ismerték a világot, amely­től elzárta őket az érseki földek testet-lelket emésztő robotja, mint valami hatalmas börtön. Az érseki uradalom egykori cselédjei ma nagyrészt a kalo­csai Béke Termelőszövetkezet tagjai. A tsz-tagok most, szövet­LEVÉL megmutatta a helyes utat, ame- lyen járnom kell. Alig egy-két év alatt termelő- szövetkezetünk olyan gazdasági és politikai átalakuláson ment keresztül, hogy tagjainak jöve­delme már jóval meghaladja as egyéniekét. Jómagam szinte szé­gyenkezve gondolok vissza azok­ra az időkre, amikor meghátrál­tam a kisebb nehézségektől. Most már — nem dicsekvésből mondom— de nem cserélnék egy 15 holdas egyéni paraszt- gazdával sem. Ebben az eszten­dőben, már idáig 270 munkaegy­ségem van, mely után 20 000 fo­rintot kapok, csak készpénzben. Háztáji gazdaságomból is szép jövedelmet várok. Nyugodtan fekszem le, bizakodva kelek, en­gem nem háborgat a végrehaj­tó.« Török Sándor czekután le­vele végén arra hívja fel egyéni­leg termelő dolgozó praszttár- sait, akiknek a sorából lépett ő is a termelőszövetkezetbe pár évvel ezelőtt, hogy kövessék példáját, lépjenek ők is a pa­raszti felemelkedés igazi útjá­ra. Egyben meg is hívja a becsü­letes kívülálló dolgozó parasz­tokat. »Látogassátok meg virágzó szövetkezetünket — hívja őket — és akkor saját szemetekkel látni fogjátok, hol a ti helyetek> is.« K TSZ-TAGOK kezetük erősödésével, gazdag jö* védelemhez jutottak. A gazda-« sági megerősödés most lehetővé tette, hogy eltüntessék a föld szí-« néről egykori cselédéletük mai még álló bizonyságait, a szűk cselédházakat. A múltnak ezek az itthagyott nyomai rövidesen rombadőlnek, mert a szövetke­zet tagjai állami segítséggel és saját erejükből szép, egészséges, új családi házak építését kezdik meg. TÖBB, MINT FÉLMILLIÓ FORINT LAKÁSTATAROZÁSRA Államunk jelentős összegeket fordít minden esztendőben a lakásviszonyok javítására és a meglévő, korábban eléggé elha­nyagolt, állami tulajdonba ke­rült házak újjáépítésére, tataro­zására. Bizony nagy erőfeszí­téseket kell tenni népi demok- íáciánknak, hogy a korábbi ház- tulajdonosok mulasztásait pótol­ják, és emeljék a lakáskultúra színvonalát is. Az idén Kalocsán csak a leg­utóbbi időben, 9 új lakás lé­tesült. Az állami beruházással újjáépült lakások közül 7 eddig teljesen lakhatatlan, romos ál­lapotban volt, kettőt pedig úgy építettek, hogy feleslegesen sok helyiséget elfoglaló irodákat te­lepítettek össze. A lakásépítés több, mint 200 000 forintba ke­rült. Az állami házak tatarozására is hatalmas összeget fordít a ta­nács. Majdnem háromnegyed millió az az összeg, amellyel az Ingatlankezelő Vállalat által gondozott lakások karbantar­tására, javítására fordítanak az> idén. Az államunk által nyújtott kislakásépítési hitelt is egyre többen veszik igénybe. Eddig lx állami támogatással épült házba költöztek be a boldog tu­lajdonosok. Az építtetők 24 000 forint értékű építőanyagot kap­tak egyenként. Jelenleg is folya­matban van Kalocsán négy csa­ládi ház építése. KALOCSAI HÍREK Vasárnap a kalocsai Béke Ter­melőszövetkezetben látogatást tettek a környékbeli dolgozó pa­rasztok. A 67 látogató, nagyrészt egyéni paraszt, nagy megelége­déssel nézte végig a termelő- szövetkezet gazdaságát és beha­tóan megismerkedett a gazda­sági eredményekkel, a szövetke­zeti tagok életkörülményeivel. A Fajszról, Szakmárról, Homok- mégyről, Hülyéről érkezett láto­gatók között a szomszéd közsé­gek termelőszövetkezeteinek tagjai is ott voltak, akik tapasz­talatcsere érdekében keresték fel a kalocsai Békét. * Szerda este 7 órakor ankétot tartottak az összes kalocsai is­kolák szülői munkaközösségei­nek vezetői és a város pedagó­gusai. Az ankét egyik napirendi pontja előadás volt az iskolai éz a családi nevelés kérdései­ről. Az előadás után megvá­lasztották a jelenlévők a kalo­csai iskolák közös szülői mun­kaközösségét. Ennek az újonnan alakult csúcsszervnek lesz a fel­adata, hogy összehangolja az is-' kólák társadalmi tevékenységé- és segítséget nyújtson különbö­ző rendezvények, iskolai ünnepé­lyek előkészítésében. * Kalocsa a múltban egyike volt a legelmaradottabb vízellátású városoknak. A tanács nagy erőfeszítéseket tesz a vízszolgál­tatás megjavítására. Az ötéves tervben például 16 kútat építet­tek újjá és látták el korszerű medencével. Nem szabad azon­ban elfeledkeznie az illetékes szerveknek arról sem, hogy 3 Szabadság téri közkútat is végle­gesen használhatóvá tegyék. Ez a mélyfúrású kút sok bosszúsá­got okoz, van úgy, hogy napo­kig nincs ellene panasz, aztán váratlanul két-három napra is felmondja a szolgálatot, Ássák az úttörőház parkjába«, az állami támogatással létesül«? új kísérleti üvegház alapját. Aïs ifjú természetkutatók szolgála­tára épülő üvegház a tervek sze­rint december 1-re készül el,

Next

/
Thumbnails
Contents