Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-20 / 221. szám

A SZÖVETKEZET LEGIFJABB TAGJA A hús- és zsírellittits — Legfiatalabb tsz-tagunk — mutatják be Nagy Lászlót, a ffcjsőszentiváni Vörös Csillag tagját. A nevető, kékszemű, 1? éves fiú kihúzza magát. Ko­csizörgés hallatszik be az ud­varról. — Biztosan a Bálint érkezett meg — mondja nyugtalanul a fiú. A többiek gyorsan megnyug­tatják, hogy Elek Bálint kocsi­ja csak most indult a felső ta­nyába, jó óra lesz abból, mire megfordul. Beszélgetünk, s köz­ben a fiú szava is megered: — Aki ipari pályát választ magának, az ebben a korban megy el tanulónak. Én nem ezt választottam. Nagyon szeretem a földet, a szabad természetet, a paraszti életet. De egyedül, magányosan az sem jó. így vá­lasztottam a szövetkezetét. Dol­gozni jöttem, ám tanulni is aka­rok. Nemcsak a v Many szerelés­nek, az esztergályozásnak, vagy az. asztalosságnak van ezer csinja-bínja, hanem a paraszti munkának is. Ezt is jól meg kell tanulni, hogy az ember mesterévé válhasson. Nemcsak ő gondolkozik így, hanem egyik legjobb, legmeg- hittebb barátja, az Elek Bálint is, aki szintén most töltötte be 17. életévét. A Bálint Nagy Laci példája nyomán lépett a ter­melőszövetkezetbe. Ó az állato­kat szereti jobban, így lett fo­gs les. Az ősszel, amikor azután a terület felosztására került a sor, i szövetkezet elnöke, Stefanovics elvtárs azt találta mondani, hogy a Lacinak elég lesz a fele is az egy-egy tagra jutó terület­nek, hadd erősödjék a fiú. Azt jó lett volna csak hallani, hogyan tiltakozott Nagy Laci. Egészen megsértődött, hogy őt nem nézik egész emberszámba. Bedig már otthon is — méghoz­zá nem egyszer — measunant a kasza kezében a nyári aratás­kor. A súlyos zsákokat is ő se­gítette az apjának a padlásra hordani, szántáskor pedig az apja is csodálta kitartását. Hát ekkor a termelőszövetkezetiek úgy határoztak, hogy legyen a fiúnak igaza. Kis munkaegység­könyvébe azóta már nem ke­vesebb, mint 192 munkaegysé­get jegyeztek be, amire előle­gül 9,80 jnázsa búzát, 5 mázsa árpát vitt haza. Ebből is látszik, aogy Nagy Laci rászolgált a tagság bizalmára. Mikor erről van szó, Nagy Lacit bizony örömmel tölti el, hogy sikerült bebizonyítani a maga igazát. S ez egyben Nagy Laci minden vágya, hogy egy­szer ott foghassa meg a munkát, ahol a szövetkezet kiöregedő tagjai abbahagyják, ök, a fia­talok lesznek majd az élet to- vábbfolytatói, a szocializmus lelkes építői. Kíváncsi az ember, hogy egy ilyen alig 17 éves gyerek meg­tanulta-e már megbecsülni a magáét is — vagyis hát a ke­resményét. Nagy Laci itt is pél­dásan vizsgázott. Úgy állított haza a kocsi terménnyel, hogy öröm volt nézni: — Édes szülém ezt maguk­nak hoztam — mondta nevetve, mikor az anyja csodálkozó arcát megpillantotta. Tellett azután beiőle ruhára, cipőre, kalápra, szép ingre, meg egy kerékpárra is, kis húgának kabátra, báty­jának ingre és más ruhanemű­re, A császártöltési Kossuth Ter­melőszövetkezetben is szorgos munka folyik. Megkezdtük az őszi vetést, a fűszerpaprika sze­dését. A vetés alá 30 katasztrá- lis holdat trágyáztunk és elvetet­tünk 30 hold őszi árpát és 20 hold rozsot. Bár az idő nem kedvező, de minden percet megragadunk a betakarításra. Sürget a széna­hordás is. Eddig körülbelül ü— 600 mázsát hordtunk össze, de még mintegy 1000 mázsa vár összerakásra, illetve kazalozásra. Nagyon fontos, hogy ezt minél előbb elvégezzük, mert szeret­nénk elegendő takarmányt bizto­sítani jószágállományunknak. Ezért készítünk 200 köbméter si­lót is. Tavaly is sokkal jobb lett volna a tejhozam a teheneinknél, ha már idejében gondoskodunk takarmányról. Készülünk a szüretre is. Mos­suk, javítjuk a hordókat. Több új belépőnk van, akik szintén segítenek már a közös Nagy Lacit csak egy dolog bántja, egy nagy gondja van, — s ha ettől megszabadul, nem lesz a földkerekségén nála boldo­gabb fiatal. Erről is szó esik a rövid tere-fere közben: — Mondom otthon apámnak váltig, lépjen be ő is a termelő- szövetkezetbe, mit kínlódik azzal a kevéske földdel. Szeretném már, ha a mi egész családunk neve ott sorakozna a többi tsz- tagok neve mellett. — Nem baj Laci, ami késik, nem múlik — bíztatják a tsz- tagok. — Az bizony már nem fog sokáig késni — válaszol a gye­rek sokat sejtetően. Künn az udvaron a fiatalok munka közben vidám dalba fognak, s távolról kocslzörgés hallik. Be is fordul az útra Elek Bálint kocsija. — No visszaérkezett a Bálint, — intenek a tagok Lacinak, aki rögtön nekirugaszkodik, hogy társának segítsen az illatos szé­nát kocsira hányni. munkában. Négyen ki. .k már meglátogatták a mezőgazda­sági kiállítást is, ahol sokat ta­nultak és nem győznek beszá­molni a látottakról. Az utazással kapcsolatban azonban van egy-két megjegyzé­sünk. Azzal kezdődött, hogy az első autóbusz nem vett fel ben­nünket. Mikor fel akartunk szállni, a kalauznő gorombán elutasított bennünket. Hát el­utaztunk a második autóbusszal. Kiskőrösről sebesvonattal men­tünk négyen, de itt is kellemet­lenség ért bennünket, mert csak két kocsiból állt a szerelvény és rajtunk kívül még sokan utaz­tak a kiállításra, úgyhogy egy­más hegyén, hátán voltunk. Pes­tig jóformán mozdulni sem lehe­tett. Helyes lenne, ha a MÁV legalább kényelmes »állóhelyet« biztosítana az utasoknak, akik a kiállításra mennek. Szalontai István, a császártöltési Kossuth TSZ elnöke. Nagy a forgalma a kecskeméti könyves­boltnak Jelenlegi időszakban a kecske­méti Szikra könyvesbolt óriási forgalommal dolgozik. Most, a pártoktatási év előtti időben, kü­lönösen nagy a keletje azoknak a könyveknek, amelyek az or­szág politikai kérdéseivel foglal­koznak. Nagyon sokan keresik Rákosi elvtárs »Válogatott cik­keit és beszédeit«, valamint azo­kat a kiadványokat, amelyek magukba foglalják a pártfőisko­lán elhangzott előadások egy ré­szét. Hatalmas ütemben halad a tankönyvek vásárlása is. Eddig szeptemberben több, mint 300 000 forint értékű tankönyv hagyta el a bolt raktárát, Termelőszövetkezetünk életéből A dolgozók forintjaiból épül, szépül, városunk A várospolitikái terv keretén belül tovább szépítjük, parkosít­juk városunkat. 35 000 forintos költséggel az elhanyagolt Szé­chenyi teret üde parkká vará­zsoljuk. A munkálatok még szep­temberben elkezdődnek. A gya­logjárót négy méterre szélesít­jük ki és a park közepébe fákat ültetünk. Ugyancsak lakosságunk érde­két szolgálja az a két új autó­busz, melyet 500 000 forintos áron megvásároltunk és forgalomba állítottunk. Szabó János, Kecskemét, Városi Tanács. * Ott büszkélkedik városunkból kiemelkedve az új víztorony. Ezt a létesítményt 2 millió 700 000 forintos értékben építettük fel. S különösen azért örülhet lakos­ságunk, mivel ha áramzavar kö­vetkezik be, akkor a víztorony szolgáltatásának segítségével egy napig cl tudjuk látni vízzel a vá­ros lakóit. Ennél még örvende- tesebb az, hogy a közelmúltban három, úgynevezett ejektoros kutat készítettünk el a tavalyi békekölcsön 25 százalékából. Az új kutak a Puskin és Aradi utca, valamint a Kenderesi és Kaszap utca sarkán és a Kurucz tér kö­zelében létesültek. Az új kutak azt jelentik, hogy a külső kerü­letek dolgozóinak, különösen té­len a nagy sárban nem kell 500 métert gyalogolni, hogy vízhez jussanak. S még ami ugyancsak fontos, az új kutakból egészséges, emberi élvezetre alkalmas vizet kap a lakosság. Szappanos Jenő főmérnök, Kecskemét. * Kecskemét város ugyan nem fürdőhely, de azért az itt lakó dolgozók is kedvelik, szeretik a strandot. Ezt mutatta az is, hogy a nagy kánikula idején a meden­cék túlzsúfoltak voltak. Éppen ezért még két újabb medence építését terveztük és az egyik medence már el is készült. A másik október 15-re készül el és ha már idén nem is veszik hasz­nát az emberek, de jövőre már használni tudják. Új kabinok is épültek a strandon, összesen 128 darab és emellett még 100 000 forintos költséggel fásítjuk a medencék környékét, rendbe­hozzuk a pázsitot, egyszóval ar­ra törekszünk, hogy a dolgozók jól és kellemesen pihenjenek. Meg kell említenem még a víz­hálózat bővítésének nagy mun­kálatait is. Ez évben összesen 3400 folyóméter vezeték épült. Nagy eredmény az, hogy a vá­ros déli részén, a Kossuth körút és Szegedi Lajos utca környékén rendbehoztuk a vízellátást. Fel­építettük az új déli vízhálózatot, az úgynevezett körvezetékeket 470 000 forint költséggel. Ez a munka még nem fejeződött be teljesen, de máris érezhetik a déli városnegyedek lakói, hogy egészségesebb, jobb vizet kap­nak. Illés István, Kecskeméti Vízcsatornamű. * A közeljövőben egy műszaki és rádió-szakboltot létesítünk a városban. Itt villanykapcsolókat, mosógépet és hasonló háztartási, műszaki árukat vásárolhatnak a dolgozók. Elsősorban azért szándékozunk ilyen boltot nyit­ni, mivel fontos célunk, hogy megkönnyítsük a háziasszonyok otthoni munkáját. És amit em­beri erővel kell a háztartásban elvégezni, azt egyre inkább az ügyes, modern háztartási gépek vegyék át. Az új bérházak kör­nyékét is ellátjuk üzletekkel. A most épülő bérházban egy mo­dern élelmiszer és húsboltot rendezünk te. Természetesen azt is meg kell jegyeznem, hogy nemcsak a belső kerületek jobb áruellátására gondolunk, hanem Kecskemét külső városrészeire is. Éppen ezért még ez évben kibővítjük a 39-es árudánkat a Bajcsy-Zsilinszky úton. Ezenkí­vül a külső kerületek elavult kis boltocskáit bővítjük, moder­nizáljuk. Piros Géza, KISKER Vállalat, megjavítása érdekében A hús- és zsirellátás frontján hosszú idő óta nincs javulás. En­nek főoka, hogy begyűjtési appa­rátusunk nem eléggé szorgal­mazta az állatbegyűjtést és az állati termékek begyűjtését. Me­gyénk például már hosszú idő óta utolsók között kullog a ser- tésbegyújtésben. Most sem ha­lad megfelelően az állat- és ál­latitermékek begyűjtése, mert bár a gabonabegyűjtésben dicsé­retes, szép eredményt értünk el, de begyűjtési apparátusunk ezzel párhuzamosan nem eléggé szor­galmazta más cikkek begyűjté­sét. Az állat- és állatitermékek be­gyűjtése országos viszonylatban nem kielégítő. Tekintettel arra, hogy az idén az eddigi becslések szerint kiváló kukoricatermésre számíthatunk, azonkívül megnö­vekedett sertésállományunk is, lehetőség van, hogy a hús- és zsírellátás megjavítása érdeké­ben az állam az úgynevezett te­rületi begyűjtésen kívül szabad felvásárlás és szerződéses hizla­lás útján is elegendő hús- és zsirkészlethez jusson. Ezért ho­zott a Minisztertanács nemrég határozatot a kukoricaértékesí­tési és sertéshizlalási szerződés- kötésekről. Szerződéskötések segítségé­vel a kedvező kukoricater­mést és a megnövekedett sertésállományt hathatósan felhasználhatjuk a lakosság élelmiszerszükségleteinek na- gyobbfokú kielégítéséhez. f Azt mindenki tudja, hogy az ál­lami hizlaldában lévő sertéseket csak központi készletből takar- mányozhatjuk. Ehhez szervezet­ten kell gondoskodni hizlaló ta­karmányról és a kötelező be­gyűjtés mellett szükség van az értékesítési szerződésre felvá­sárolt kukoricára is. Ez az egyik fontos szempont, amit fi­gyelembe kell venni, a másik pedig az, hogy ezzel a rendelkezéssel az ál­lamunk megakadályozza a kukorica-spekuláció elterje­dését. A szerződést kötőknek az ál­lam kedvező feltételeket bizto­sít. Dolgozó parasztságunk a kenyérgabona-értékesítési szer­ződéskötéseket annakidején ked­vezően fogadta, mert az állam magas árat és számos kedvez­ményt biztosított a dolgozó pa­rasztoknak. Másrészt a terme­lők is megértették, hogy az ál­lamnak szüksége van a készle­tekre. Ugyanez a helyzet most a kukoricaértékesíté-i, valamint a sertéshízl alási szerződéskötések­nél is, mert államunk itt is je­lentős kedvezményeket biztosít és viszonylag magas árat ad a szerződést kötőknek. A kukoricáért, májusi mor- zsoltra átszámítva, mázsán­ként 240 forintot fizet az állam. Aki a szerződést megkötötte, az előlegként előre megkapja a vé­telár felét. Akik iparcikk juttatásra tartanak igényt, azok má­zsánként 200 forintot kap­nak a kukoricáért, ezenkí­vül 1956 januártól kezdődő­en átvehetik az iparcikkeket is. Ha tehát valaki 8 mázsára köt szerződést, az 960 forintot kap kézhez, a másik 900-at pedig 8 nap múlva, mivel a kukoricái ezalatt kell beszállítani. Ha pe­dig igénybe veszi az iparcikk­utalványt, 200 forintos mázsán­ként! ár mellett köthet szerző­dést. Kedvező feltételek mellett lehet kötni az értékesítési szerződést sertéshízlalásra is. A leszerződött sertések után mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek részére 600 forint, a dolgozó parasztoknak pe­dig 400 forint hízlalási elő­leget fizetnek ki a szerző­dés megkötésekor. Aki 1955. év negyedik negyedé­ben adja át a sertést, alacso­nyabb átvételi ár mellett, az ta­karmánybeadási kedvezmény­ben is részesül. Ha egy dolgozó paraszt például egy 127 kiló sú­lyú sertésre köt szerződést, kap 400 forint előleget, az átadáskor azonkívül még kap 1632 forin­tot, Ugyanakkor 100 kilogramm takarmánybeadási kedvezmény­ben részesül. A termelőszövet­kezet ugyanebben az esetben 600 forint előleget kap és 130 kilo­gramm takarmánybeadási ked­vezményben részesül. Lapunkban már közöltük, hogy aki sertéshízlalásra köt szerződést, az átadott sertés minőségétől és súlyától füg­gően 18—22 forint kilogram­monkénti árat kap. Vagy alacsonyabb, 16—18 forint kilogrammonkénti készpénz­ár mellett a terület utáni ku­koricabeadási kötelezettség­ből a sertés súlyától függően 100—230 kilogramm beadási kedvezményben részesül. Az 1955. negyedik negyedévre alacsonyabb átvételi ár mellett leszerződött sertések után a ku­koricabeadási mérséklést az 1955. évi kötelezettségből, az 1956. I—III. negyedévi átadásra leszerződött sertések után csak az 1956. évi kukoricabeadási kö­telezettség előírásánál lehet a kedvezményt érvényesíteni. Az értékesítési szerződést ön­kéntesen kötik meg, azonban a rendelet kimondja, hogy azokat a termelőket, akik a rendkívül előnyös szerződést gazdasági adottságukhoz mérten nem kö­tik meg, ki akarják vonni ma­gukat az ország jobb ellátásából, azokat kötelezni lehet a szerző­dés megkötésére. Az értékesítési és hízlalási szerződéseket a Terményforgal­mi Vállalat megbízottai, föld­művesszövetkezetek, az Állat­forgalmi Vállalat kijelölt dolgo­zói kötik. A feltételek minden becsületes dolgozó parasztot ki­elégítenek, aki jó árat akar kap­ni terményéért, vagy sertéséért. Nemcsak a termelők számára előnyösek a feltételek, hanem a? egész ország szempontjából is. Mezőgazdaságunk jelenlegi vi­szonyai között ezen az úton le­het elérni, hogy megjavuljon e városi ellátatlan lakosság hús­os /sírellátása. Éppen ezért fon­tos a most kezdődő őszi és :én begyűjtési szakasz, mea’t ennek sikerétől függ az élelmiszerellá­tás megjavítása. A kecskeméti TÜZÉP várja a vásárlókat A tavalyi évhez viszonyítva, lényegesen jobb a kecskeméti TÜZÉP-telepek anyagellátása, mind építőanyag, mind tüzelő­anyag szempontjából. A vállalat már felkészült a tétre. A vásár­lók hatféle szén között válogat­hatnak. Csak egy példát: koksz­ból ötszörannyit tárolnak a tele­pek, mint tavaly ilyen időtáj­ban. Tehát, ha valakinek koksz- tutésű kályhája van, minden kü­lön igazolás nélkül vásárolha* kokszot. A vállalat kiváló minőségű tőzeggel is rendelkezésére áll a vásárlóknak, amelyet a me­gyénkben működő Kecelj Tőzeg­bánya termel. Nincs hiány építőanyagban sem. Egyaránt rendelkezésre áll az építőknek a deszka, a geren­da és más építőanyagok.

Next

/
Thumbnails
Contents