Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

Megjavítják a népnevelőmunkát a VII. kerületben ,...A KERÜLETI PÁRTSZERVE­ZETEK meggyengültek, amikor megalakultak az ipari üzemek, termelőszövetkezetek, hivatalok pártszervezetei. A kommunisták legjobbjai azonban nem feled­keztek meg régi pártszerveze­tükről és vissza-vissza térnek segíteni a kerületben folyó po­litikai munkát. A kecskeméti városi pártbi­zottság nem rég foglalkozott a kerületi pártszervezetek munká­jával és elhatározta, hogy párt- megbizatásként adja az üzemi pártszervezeteknek egy-egy ke­rületi pártszervezet politikai te­vékenységének segítését. így már nemcsak egy-két öntudatos Kommunista, hanem egész üzemi pártszervezetek szervezetten se­gítenek a kerületekben. A KECSKEMÉTI VI—VII. KERÜLET összevont pártszer­vezetében a napokban tartottak megbeszélést az alapszervezet slőtt álló feladatokról és az ez­zel kapcsolatos politikai munka megindításáról. A pártszervezet tagjainak többsége idős élvtár­sakból és elvtársnőkből tevődik ősszé, de az este 7 órára hirde­tett gyűlésre, már jóval 7 óra előtt gyülekeztek, beszélgették. (Sok más pártszervezet tagjai tanulhatnának tőlük pontossá­got.) A gyülekezők között sok »idegen« is volt. Ők azonban jólismert »-idegenek«. A patro­náló üzemi pártszervezetek tag­jai. Az ő segítségükkel tarta­nak rendszeresen havonta 20— 34 kisgyűlést a két kerületben. MOST IS ARRÓL folyt a szó, rogy az alapszervezet tagjai és i patronálok újjászervezik a népnevelőhálózalot, felosztják a két kerület területét körzetekre, ahol a népnevelőpárok politikai munkát végeznek. Blum elvtárs, i kerületi pártszervezet titkára arról beszélt, hogy több felelős­séget kell érezni a munka iránt.. Sajnos — mondta — a válasz­tások idején több patronáló cso­port vezetője, köztük a megyei lanács patronálói is csak arra fordítottak gondot, hogy a kör­zetüket meglátogassák, arra azonban már nem, hogy a láto­gatás során eléggé meggyőző po­litikai munkát végezzenek. Még ennél is súlyosabb, hogy a vá­rosi pártbizottság pártmegbiza- tásként a Kézműipari Vállalat és a Villamosmű pártszervezetét a kerületbe osztotta be patro- nálóknak és máris azzal kezdik, hogy ők nem tudnak segíteni. Ugyanakkor megdicsérte az Épí­tőipari Vállalat, a Kiegészítőpa­rancsnokság patronálóinak jó munkáját, a pedagógusok részé­ről pedig személy szerint Ka­rácsonyi elvtársat. A pedagógus patronálok ré­széről felszólalt Fekete elvtárs. Elmondta, hogy tapasztalatai szerint az agitációs munka ne­hezebb a magánszektorban dol­gozók között. Ezért javasolta, hogy a pedagógusokat úgy osz- szák be, hogy a tanítványaik szüleihez mehessenek. Vélemé­nye szerint e helyeken eredmé­nyesebben tudnának agitálni, mint más népnevelők; A patronAlö csopor­tok vezetői megbeszélték e kör­zetek felosztását is egymás kö­zött. Az egyik elvtárs elmondta, hogy kicsinek találja a körzetét és nagyobbat kér. A másik, aki­nek kevesebb népnevelője van, elcserélte vele. Molnár László elvtárs javasolta, hogy állandó­sítsák a körzeteket. Saját ta­pasztalatából tudja, hogy jó ez. Már személyesen ismeri körze­tének lakóit. Tudja a nevüket, foglalkozásukat, ismeri gondjai­kat, bajaikat, örömüket, bána­tukat. így, ha elmegy hozzájuk, már előre tudja, hogyan készül­jön fel a látogatásra; Megállapodtak abban is, hogy a nagyobb népnevelő kampá­nyok idején az alapszervezet ve­zetősége állandó ügyeletet tart a pártirodán, ahol a népnevelők leadják jelentéseiket és esetle­ges problémákat tisztázhatnak. ÉRTÉKES VOLT a VII. kerü­leti pártszervezetben lefolyt megbeszélés. Kitűnt, hogy az alapszervezet kommunistái a patronálókkal karöltve eredmé­nyes politikai munkát tudnak végezni. Még eredményesebb lesz ez akkor, ha nemcsak kam­pányszerűen végzik az agitációt, hanem állandósítják a népne­velő munkát. A párt politikáját pártszervezeteinknek nap mint nap népszerűsíteni, hirdetni kell, megvalósítására mozgósítani a tömegeket. Tudott dolog az is, hogy az osztályellenség nem vált kezesbáránnyá sem váro­son, sem falun. Ahol csak al­kalma nyílik, folytatja ártalmas tevékenységét. Ezért is szükség van a nagyobb agitációs kampá­nyok közötti időszakokban a népnevelő munkára. Még nem évült el az az igazság: hogy lég­üres tér nincs. Ahol a párt sza­va nem hallatszik, ott az ellen­ség hangja érvényesül, Pénteken Moszkvába érkezik a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége A Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya közötti megálla­podás értelmében szeptember hó 16-án Otto Grotewohl elvtárs­nak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének vezetésével Moszkvába érkezik a Német Demokratikus Köztár­saság kormányküldöttsége, A Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttségének moszkvai tartózkodása során folytatják' azokat a tárgyaláso­kat, amelyek a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya között N. A. Bul- ganyinnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tag­jának ez év júliusi berlini tar­tózkodása idején kezdődtek a Szovjetunió és a Német Demo­kratikus Köztársaság baráti vi­szonyának továbbfejlesztése és erősítése céljából teendő további lépésekről és a két felel érdeklő más kérdésekről. A marokkói kérdésről PÁRIZS. (MTI) A francia po­litikai élet érdeklődésének kö­zéppontjában változatlanul a marokkói kérdés áll. A helyzet még szerdán sem tisztázódott s megfigyelők továbbra is feszült­nek minősítik. René Coty köz- társasági elnök Ben Arafának írt levelét, amelyben a hírek szerint tapintatosan távozásra szólítja fel, Boyer de la Tour főhelytartó még szerdán sem ad­ta át; Az öttagú kormánybizottság, amelyhez még Teitgen, Palewski és Duchet miniszterek is csatla­koztak, szerdán csaknem egész nap ülésezett, hogy kormányha­tározatot dolgozzon ki Marokkó Franciaországhoz való viszonyá­ról. A kormány a hírek szerint egyidőben akarja hivatalosan bejelenteni Ben Arafa távozá­sát, közzétenni a francia marok­kói kapcsolatokról szóló nyilat­kozat szövegét, valamint a ma­rokkói kormányzótanács össze­tételét. Csütörtökön hír szerint rend­kívüli minisztertanácsot tarta­nak e nyilatkozat szövegének tanulmányozására. Tények és adatok 1944-ben mindössze 48 óvo­dánk volt. Ennek is majdnem fele városokban létesült. Ma óvodai intézményeink száma el­éri a 128-at. 1954-ben átlagosan 7406 gyermek járt óvodáinkba. • Kecskeméten a piacra 1954 első felében 7661 kg élőcsirkét hoztak. 1955-ben már 10 848 ki­logrammot. Ugyanakkor a puly­kafelhozatal megkétszereződött. * Megyénkben 1950-ben 12 kul­túrotthon volt. 1954-ben számuk 75-re emelkedett. Kultúrottho- nainkban 1950-ben a művészeti csoportok száma 110 volt. Jelen­leg 590 a számuk. A szakkörök közül 23 mezőgazdasági, 8 mű­szaki, 9 természettudományi, 19 foto, 12 irodalmi és olvasó, 11 gazdasszony és 88 egyéb. * Kecskeméten a Csáky utca kövezése 88 000 forintba került. A vásártér bekerítése pedig 30 ezer forintba. A városi tanács a Mezőgazdasági Technikum, a Zeneiskola és az általános isko­lák korszerűsítésére 190 000 fo­rintot fordít, A városi sportpá­IWVWWWWWWVS/VAA/WWW lya korszerűsítése 22 000 forint' ba fog kerülni. * Kiskunfélegyházán járdát épé. tenek 150 000 forint költséggel A piactér bekerítésére és vízve* zetékkel való ellátására 30 001 forintot fordítanak. * A kecskeméti megyei kórház, ban 1952-ben 28 ágyas tüdőosz* tály létesült. 1953-ban épült a korszerűen felszerelt laborató­rium és proseetúra. 1954-ben a csecsemő-gyermekosztály ágy- számát 35-ről 50-re emelték. — Ugyanebben az évben létesült a 38 ágyas baleseti sebészet. * Baján a földalatti nyilvános WC építésére 190 000 forintot fordítanak. Az autóbuszok ré­szére garázst építenek 180 000 fo­rintos költséggel. * Csávoly 54 000, Bácsbokod pe­dig 45 000 forint költséggel be­tonjárdát épít. • Jánoshalmán korszerűsítik a fürdőt és utakat javítanak 60 ezer forintos költséggel. ítélet a kecskeméti fiatalkorúak bűnügyében Csütörtök délután 2 órakor hirdetett ítéletet a Kecskeméti Megyei Bíróság Koncz János, Fátrai Tivadar és Baksa Meny­hért bűnügyében. A bíróság mindhárom vádlottat bűnösnek találta és Koncz Jánost halálra, Fátrai Tivadart 14 évi börtönre és Baksa Menyhértet pedig 7 évi börtönbüntetésre ítélte. — Koncz János az ítélet kihirdeté­se után enyhítésért és kegyele­mért folyamodott. Baksa Meny­hért is enyhítést kért. Az ügyész Baksa ügyében súlyosbításért fellebbezett. Baksa Menyhértet még a Budapesti Bíróság is fele­lősségre vonja az Ikarusz-gyár­ban elkövetett bűntettei miatt; A burmai képviselőház megerősítette az ország távolmaradását a délkelet-ázsiai szövetségből RANGUN. A burmai kép­viselőházban a munkás—pa­raszt párt határozati javaslatot terjesztett elő arról, hogy a parlament erősítse meg a kor­mány elhatározását: az ország távolmarad a délkelet-ázsiai ka­tonai szövetségből, a SEATO-bói; A képviselőház a javaslatot elfogadta. (MTI) Ez történt a nagyvilágban BERLIN. Nyugat-Németor- szágban egyre nagyobb mére­teket ölt a dolgozók békemoz­galma. Nyugat-Németország mintegy 16 millió munkása és alkalmazottja közül jelenleg kö­rülbelül négymillió folytat aktív küzdelmet munkabérének fel­emeléséért. Nyugat-Németor­szág dolgozói munkabéreik 10— ló százalékos felemelését köve­telik. MOSZKVA. Szeptember 14-én szovjet mezőgazdasági küldött­ség utazott Moszkvából Bécsbe. A küldöttség tagjai I. M. Kuznyecov, a Szovjetunió Ál­lattenyésztési Intézetének igaz­gatója, G, P. Kulefejev, a Szov­Tamás bácsi gondja ií ^ ádár Tamás bácsi nyaká­ba kanyaritotta jó nagy köpönyegét és a szemerkélő eső­ben átballagott a raktárból a tsz irodájába. A köpönyeg úgy borult rá, mint valami jó meleg takaró és Tamács bácsi büszkén nézegette hetykén lefegő ujját; — No lám csak, egészen legé- nyesen nézek ki ebben a kabát­ban — gondolta, s magában egy jóízűt mosolygott hozzá. Úgy megszaporázta lépteit, hogy a sietségben, meg az új köpeny feletti örömében minden más gondját elfelejtett. Arcáról még akkor sem tűnt el a halványan játszó kis mo­soly, amikor az iroda küszöbét átlépte: — No, látom már megint, mind itt gubbasztotok az irodá­ban — csörrentett csipkelődve a bentlévőkre, pedig hát az elnökön, brigádvezetőn, meg a könyvelőn kívül nem volt ott más tsz-beli, s azok is csak az eső elöl húzódtak be egy kicsit. Horváth Lajos — aki egyéb­ként, hogy mindent eláruljunk, a brigádvezelöi tisztséget viseli a kisszállást Petőfi Termelő- szövetkezetben — jól érti a tréfát, hát ö is a maga módján akart élcelödni az eleven eszű kis öreggel: — Ha ideadná a köpönyegét Tamás bátyám, bizony én is ki­mennék az esőre. — Vegyél magadnak, ha olyan nagy szükséged van rá — csat­tant vissza az, — majd szelí­den, huncutkás sajnálkozással hozzátette: — szívesen köl­csönözném neked a rávalót, de az asszony most nagy zsandár otthon, meg aztán a zsebemben niég pénzmagnak sem lelnéd a helyét, f&'íind a hárman jóízűt ka- cagtak, csak Tamás bá­csi tartott ki továbbra is az elkomorult, gondokkal kűzködő ember álarca mögött. — No, mit lógatod az orrod, pajtás — csapta tréfásan hátba az elnök, — tán nem kaptál elég részesedést? Tamás bátya csak a fejét in­gatja: — Nem is kaptam én olyan sokat, egykomám. — Hogy-hogy?! — horkant fel mind a két ember értetlenül. — Valami 70 mázsa gabonát, — no hiszen tudjátok ti is, mi­nek mondjam. — És azt te úgy mondod, hogy nem is olyan sok? — kér­di már-mdr rosszalón az elnök, De Tamás bácsinak ez nem használ. Érzi ugyan, hogy már jól megijesztette ezeket az elé­gedetlenségével, de hát hadd törjék egy kicsit a fejüket, ha már itt vannak. A két ember pedig kíváncsian leste a szava­kat, hogy no majd most mit válaszol?: ö meg csak tovább­fűzte az élőbbl gondolatsort: — Nem sok — nem kevés, de nem is ez itt a baj. — Baj?! Hát mi baj van már? — kérdi az elnök. — A kenye­rük megvan. Igaz? — Van a padláson vagy hu­szonöt mázsa... — Hát akkor?.. — faggat­ják tovább. — A többit eladtam az ál­lamnak. . — Talán megbánta? — Miért bántam volna. Jó árat kaptam érte. — Akkor legalább pénz is van — teszi hozzá hevesen a brigádvezető. — Vóí — válaszol nyugodtan és egyre rövidebbre mérve a szavakat Tamás bácsi. — Hát azt hiszem, elfogadná akárki azt a pár ezrest, amit még otthon maguk a ládafiában tar fogatnak. — Nincsenek ezreseim — je­lenti ki konokul az öreg. — Ugyan hová tették volna? — szól a beszélgetésbe a fiatal könyvelő lányka, — Nincs — mondja határozot­tan Tamás bácsi, — Az asszony elkötötte. Æ brigádvezető hangosan el- kacagja magát. Olyan jcízűt nevet, hogy még a köny- nyei is kicsordulnak: — Hát Tamás bátyám, ez már igaz. De az is igaz, hogy a két új ágyat, az új paplanokat, nem a szomszédok vitték haza. Meg a ruhákat a gyerekeknek és nem is tudom elsorolni, hogy mit... — ... és a 12 pár új cipőt, Terinek, Verának, Etának új kabátokat, a Péternek meg új ruhát, amit éppen ma vett az asszony — toldja hozzá még mindig komolyan Tamás bácsi. — Hát akkor mi baj van? — kérdezik egyszerre ketten is. — Az asszony most szőnye­get akar venni a lakásba. 330 forint darabja — szól durcásan Tamás bácsi. — És maga ezen búsul? — Nem én, mert az jobb, mint a papír. Csak azon, hogy azasz- szony már úgy költekezik, mint egy úri dáma, vagy mi a fene... — mondja igaz nekibúsultság- gal, de erre aztán mindannyian elkacagták magukat, de úgy, hogy még a két háztetőn mász­káló ördögfióka szomszédgyerek is Ijedten lesett be a sarkig nyi­tott irodaa jtón,,, ■*= Kulcsár, -s jet Mezőgazdasági Minisztérium mezőgazdasági-villamosítási fő­osztályának vezetője, N; A; Maszurjan, a moszkvai »Tyimir- jezev« Mezőgazdasági Aka­démia professzora, I. F. Nyecsá- jev, az -Omszkij«-szovhoz igaz­gatója és M. J. Krasznov, a Szovjetunió Szovhozügyi Mi­nisztériuma tudományos osztá­lyának vezetője. PHENJAN. A koreai-kínai fél átadja az amerikai félnek Észak-Koreában elfogott három felfegyverzett ügynökét — je­lentette szerdán a Koreai Köz­ponti Távirati Iroda; Az átadásra kerülő ügynökö­ket a koreai-kinai fél parti őrsé­ggé július 22-én tartóztatta le, ; amikor azok jogtalanul behatol- jtak Észak-Phenjan tartomány ! parti vizeire. Az ügynökök a I parti vizeken tartózkodó békés I halászokat támadtak meg és hurcoltak el. LONDON. A Times tokiói tu­dósítója hosszú jelentésben is­merteti a japán nép elkesere­dett ellenállását az amerikai lé­gi haderő számára történő terü­let-kisajátítással szemben.-Sunakava városka lakosai megütköztek a rendőrséggel, hogy megmentsék otthonukat és termőföldjüket a közelfekvő óriá­si amerikai légitámaszpont ki­bővítését célzó rekvirálástól: Amikor a hivatalból kiküldött mérnökök 1700 rendőr oltalma alatt megszemlélték a területet, a néptömeg szilárd falként állta útjukat. A dulakodásban többen súlyosan megsebesültek.« »Ez korántsem elszigetelt eset — írja a Times. — A kormány komoly dilemmában van. Köte­lezte magát arra, hogy az ame- ríkaiak rendelkezésére bocsátja a támaszpontokhoz szükséges te­rületeket, a legnagyobb óvatos­ságra van azonban szüksége, mert rohamosan tért hódít az a meggyőződés, hogy a támasz- ! pontok kibővítése csak az első I lépés Japánnak az Egyesült Ál- jlamok atomtámaszpontjává való {kiépítése felé. A japán nép vi- Iszont az amerikai haderő kivo­nulását és semleges politika kö­vetését sütgeü.«

Next

/
Thumbnails
Contents