Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-15 / 217. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG gBBE5gBMM33BBSBS8BEE X. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Ara Stí fillér 1955. SZEPT. 15. CSÜTÖRTÖK Mártái Jenő kalocsai egyénileg dolgozó paraszt ÍJ tíznapos üszője I. díjat nyert. A képen: a díjnyertes jószág gondozójával. üzemi dolgozóink szakmai tanulásáról Üzemeinkben az eddiginél erő­teljesebben munkálkodnak a termelés technikai színvonalá­nak emelésén, a gyártmányok tökéletesítésén. E munkában nemcsak a műszakiak, hanem a fizikai dolgozók sokasága is be­kapcsolódik, hisz jórészt az ő munkájuk válik könnyebbé, ami együtt jár a kereset növekedé­sével is. Az üj technika alkalmazása sokoldalúbb szakmai jártasságot követel. Ezt pedig csak úgy le­het megszerezni, ha minden dol­gozó rendszeresen szakmailag tovább képzi magát. Ennek biz­tosítása, felkarolása, irányítása üzemi párt-, főleg gazdaságve- setőínk feladata. Néhány üzem­ben, így a Kiskunfélegyházi Gépgyárban a műszaki káderek közül 15-en jelentkeztek gép­ipari technikumba. A Kecske­méti Gépgyár főmérnöke szov­jet szaklapokat tanulmányoz. Nem egy olyan kiváló dolgozó, mint Csiszér Árpád, Vízhányó József üzemvezető, Kelemen Bé­la főművezető, Szőke Gyula üzemvezető, Bibók László párt­csoport bizalmi, Horváth László szakma kiválója, pártcsoportbi- zalmi és még sok újító tanul­mányozza a legjobb szaklapokat és onnan merít új megoldást napi munkájához. S mégis azt kell mondanunk, hogy üzemeinkben alacsony a dolgozók szakmai műveltsége. Például a Bányászati Berende­zések Gyára forgácsoló műhe­lyében a technológiai utasítás­ban azért nem jelzik a 0,50— 0,60 milliméteres előtolást, mert a dolgozók szakmai tudása nem érj el a kívánt mértéket. Ha vizsgáljuk második félévi mű­szaki intézkedések tervét, a sok értékes célkitűzés között, kevés, vagy úgyszólván egyáltalán nem esik szó, hogy az új technika alkalmazásához milyen szakmai továbbképzést szerveznek. Pe­dig volna mit tenni a Kecske­méti Gépgyár öntödéjében is, ahol a dolgozók 4 százaléka szakmunkás, a Kecskeméti Épü­letlakatosipari Vállalatnál, ahol az üzem dolgozóinak jórésze át­képzés útján lett szakmunkás, vagy a Bács-Kiskun megyei Épí­tőipari Vállalatnál, ahol bizony igen alacsony az építkezéseknél dolgozók szakmai tudása. A szakmai műveltség propa­gálása még nem tartozik a poli­tikai munka szerves részéhez. Pedig szakmai képzés nélkül új módon dolgozni, új technikát lét­rehozni nem lehetséges. Sajnos, pártszervezeteink sem magya­rázzák meg a dolgozóknak, hogy a szakmai tudás fejlesztése nem öncél, hanem a fejlődés szükség- szerű velejárója. Aki nem képezi magát, annak később szoros lesz majd a norma, selejtet fog gyár­tani, kevesebbet keres. Hogy ez ne történhessen meg, minden dolgozónak becsületbeli köteles­sége a szakmájához tartozó új munkamódszerek ismerete. Ezért az üzem gazdaságvezetőinek kü­lönböző tanfolyamok szervezésé­vel lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók megismerkedjenek a technika legújabb vívmányaival és azokat hasznosítsák munká­jukban. Ezt a munkát a párt­szervezetnek ellenőriznie kell. Csak nagytudású szakemberek tudják az új technikát alkal­mazni, Az élüzem Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárból A képen az uborkaszalag látható. A szalag dolgozói vállalták, hogy az idén 90 százalékban kiváló minőségű csemegeuborkát gyártanak. Vállalásukat teljesítették. (Magyar Fotó, Fényes Tamás felvétele*) Szüret előtt Soltvadkerten Mozgalmasak a soltvadkerti utcák. Hordókkal megrakott szekerek cammognak itt is, ott is. Viszik a tavalyi bort a gazdák a Kecskemétvidéki Bor- íorgakm Vállalat pincéjébe. Szükség van az üres hordókra, mert az idei szüret olyan bő termést ígér, amilyen már évek óta nem volt. A pincébe na­ponta 100 hektó bor is »össze­csurog« a sok apró tételből. Sokan az új, vagy javított hordót szállítják haza. Min­denki készül tehát a szüretre. A kádár ktsz dolgozói is alig győzik a munkát. A földműves­szövetkezetben nagy a kereslet a daráló, a prések és a hordók iránt. Van bőven minden szer­számból, akármennyit visznek cl a gazdák, mindig új »terem« helyettük az üzletben. Csernák József megyei ta­nácstag, a község egyik leg­kiválóbb szőlősgazdája is azon a véleményen van, hogy ilyen szép termés már évek óta nem mutatkozott. — Az igaz — jegyzi meg, — hogy a szőlő egy részében kárt tett a tavaszi fagy, meg később a jég, de becslésem szerint a kártszenve- dett területek zöméről is töb­bet szüretelnek, mint tavaly. Én az egyik 1500 négyszögöles parcellámról majdnem 30 hek­tóra számítok. A községi átlag szerintem 15—20 hektó lesz hol­danként, de a termelőszövetke­zeteké még ennél több. A termelőszövetkezetek ter­méseredményeiről külön érde­mes szólni. Olyan ápolt és gon­dozott szőlő, mint a Petőfié, nincs a környéken. Hatszor per­meteztek és szinte állandóan kapáltak, az aratás idején is dolgoztak az idősebbek a szőlő­ben. A gondos és szorgalmas munkának megvan a gyümöl­cse, több, mint 20 hektó ter­mésre számítanak holdanként Hasonlóan gazdag lesz a szü­ret az Uj Alkotmány Termelő­szövetkezetben. Bár itt is volt jégkár, de 10 holdon meglesz a 20 hektó holdanként, ha nem több. Az Uj Élet 4 holdja is bő termést ígér. Tehát minden remény meg­van arra, hogy a híres soltvad­kerti borokból az idén sokkal több jut dolgozóink asztalára, mint eddig bármikor. Meyyeszeríe megkezdték az alma szüretelését Megyénk több, mint kétmillió gyümölcsfája gazdag termést ho­zott az idei nyáron. A napokban megkezdték az aranyparinc.n al­Az utóbbi időben 189 sertést és vágómarhát gyűjtöttek be a kiskőrösi járásban Szép eredményt ért cl a gabo- nabegyűjtésben a kiskőrösi já­rás. Kenyér- és takarmánybeadá­si tervüket átlagosan 102,8 szá­zalékra teljesítették a járás köz­ségei. A sertés- és vágómarha- beadásban azonban nagyon le­maradtak. A lemaradás pótlásá­ra minden erőt latbavetnek. A begyűjtési megbízottak járják a területet cs szorgalmazzák a be­gyűjtést. Munkájuk eredménye, hogy az utóbbi időben 189 ser­tést és vágómarhát adtak át a járás bcgyújtöhclycin. Ezt a ja­vulást tovább kell fokozni, hogy a nagyfokú lemaradást minél előbb pótolják. Sokat gazdagodott Kecskemét IV. kerülete is... Az elmúlt öt esztendőben sok változás történt Magyarország térképén. A pentelei fennsík helyén határozott pont jelzi, hogy népes város épült: Sztálin város. Inota neve mellett ott az erő­művet jelző ábra, Komló nevét is vastagbetűvel írta át a térkép- rajzoló. Üj alkotások, tervlétesítmények tették híressé a kisebb- nagyobb városokat. Megyeszékhelyünket, Kecskemét városát sem kerülte ki a fejlődés, a gazdagodás ezer és egy apró bizonyítéka. A nép kölcsönadott filléreiből épült a házak fölé emelkedő víz­torony — nagy tárolómedencéje ma már a körvezetékek vastag hálózatát telíti. A megnagyobbodott hűtőház zúzmarás kamráiban zöldséget, gyümölcsöt, húst tárolnak a dolgozók. A város egyetlen kerülete — a tizenegy közül — szintén sokat fejlődött, szépült, gazdagodott tervünk öt esztendeje alatt. A IV. kerületben megépült megyénk egyik legszebb piactere. Az élel­miszereket árusítóasztalra rakják az őstermelők, a standokon egész nap friss árut kínálnak az eladók. Van vízvezetéke, sőt köz- világítása is. A kerületben közel 20 romlakást helyreállítottak, korszerűsítettek, boldog családok egészséges otthonává változtat­tak. Tavaly 16 család költözött a Bethlen körúti új bér házba és már tető került a Rákóczi úti nagy épületre is. A Horváth Cirill utca, a Luther köz, Erdős Imre utca, Tal- fája utca, Mikes utca és Csokonay utca zeg-zugos útjait új bur­kolat fedi. Miklovics és Székely telep mélyfúrású kutat kapott, a Galamb és Bényi utcába vízvezeték, a Bálvány utcában nyomó- vezeték épült. A jövő nemzedékei, a gyermekek új óvodás nap­közit kaptak a Kaszap utcában, játszóteret a sétakertben. A Budai utcai és a Mátyás téri iskolát helyreállították, az I-es számú isko­lában folyosót építettek. A tanítóképzőre több, mint 1 200 000 fo­rint költséggel új emeletet húztak — így hat egészséges tanterem­mel bővült. Körülbelül 50 000 forintért új fizikai és biológiai fel­szerelést is kaptak. Sorolhatnánk még tovább az új készáru bolttal, az üzemélel­mezési konyhával, a parkok sokaságával.. ; De talán ez a néhány mondat is sokat mond arról a nagy átalakulásról, amit mi úgy nevezünk, hogy a magunk országát építjük... Bérletes előadássorozat Baján A TTIT Bács megyei szerve­zete pedagógiai előadássorozatot rendez Baján »Szülőknek neve­lésről« címmel. A havonta meg­rendezett előadások kiváló ta­nárok tolmácsolásában foglal­koznak majd a hét éves gyer­mekek problémáitól egészen a serdülő kor befejezéséig. A hat előadásra bérletet nyomtattak. A szeptemberben induló elő­adássorozat bérleteinek eladását már megkezdték a TTIT aktívái. A megye több helységében tör­ténelmi, természettudományi, pe­dagógiai és irodalmi előadásso­rozatot indítanak az ősz folya­mán. ma szüretelését. A megjavult gyümölcsellátáshoz nagymérték­ben hozzájárulnak a termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok szakszerűen gondozott gyümöl­csösei. Az Ágasegyházi Állami Gaz­daság ,120 hold gyümölcsöse az idén harminc vagonnal több al­mát termett, mint az elmúlt év­ben. A jól gondozott jonatbán és húsvéti rozmaring almákból — mellyel az Országos Mező- gazdasági Kiállításon III. díjat nyertek — eddig már 4 vagon­nal szállítottak a fogyasztóknak; Rövidesen megkezdik János­halma környékén is a zamatos rozmaring alma szüretelését. A gondosan ápolt fák az idén, 10 kilóval több termést adnak, mint az elmúlt évben, Ez évben csaknem 1000 vagor kiváló minőségű téli almát szed­nek le megyénkben, amelyben 15 százalékkal több az export­minőségű alma, mint az elmúlt esztendőben. Kalimajori üdülőavatás Szeptember 13-án a délutáni órákban ünnepélyesen adták át rendeltetésének a Megyei Ta­nács üdülőjét. Az ünnepség ní­vóját emelte a Kecskeméti Ka­tona József Színház művész- brigádja. A brigád tagjai szóra­koztató esztrád műsort adtak. A közös vágyom után pedig a Romeo és Julia című új szov­jet filmet vetítették. Az üdülő 26 hold parkos te­rületen fekszik. Tíz évvel ez­előtt még gróf Teleki Pál mi­niszterelnök kastélya volt, ahol a főurak barátnőik társaságában dorbézoltak. A Megyei Tanács több. mint félmilliós költséggel átalakíttat­ta a kastélyt és 45 személy ré­szére kényelmes elhelyezést biz­tosít. A tanács dolgozóin kívül a tanácsi vállalatok kiváló dol­gozói is a családtagokkal együtt igénybevehetik az üdülőt. Je­lenleg 20 tanácsi dolgozó tölti itt szabadságát. Mindannyian ingyenes beutalást koptak jó munkájukért. A dolgozók szórakozásáról, pihenéséről a Megyei Tanács a legmesszebbmenőkig gondos­kodott. Az üdülőben rendszeréé filmvetítést tartanak. Százköte­tes könyvtár, sakk, kártya, kü­lönféle sportfelszerelés, lemez­játszó áll a vendégek rendelke­zésére. Az üdülő a télen is vár­ja a pihenni váűyókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents