Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

Készül as őszi évadra a ki sínenfél egyházi Móra Ferenc kultúrház A kiskunfélegyháziak büsz­kék kultúrházukra. Nemcsak azért, mert felkerült homlok­zatára a »Kiváló kultúrház« kitüntető jelvény, hanem mert egyre jobban megtalálják mű­velődésük, szórakozásuk lehe­tőségeit a falai között. A nyá­ri évadban az újonnan épült szabadtéri színpadon több fő­városi műsort láthattak, a kertmoziban ' a legújabb fil­mek kerültek bemutatásra. Mikrobarázdás hanglemezmű­sorok váltották egymást. Is­meretierjesztő előadásaikon a politika, a csillagászat, a tár­sadalomtudomány, a mezőgaz­daság legkülönböző területei­ről szóló témák szerepeltek. Mindezek arra kötelezik a kultúrház vezetőségét, hogy még nagyobb körültekintéssel, gonddal készüljön fel az őszi idényre. A műsorirodák rendezvé­nyein kívül három vidéki szín­házzal kötöttünk megállapo­dást. A kecskeméti, a szegedi, a szolnoki színház rendszere­sen látogatja majd Kiskunfél­egyházát. Október közepére tervezzük az állandó jellegű bábszínház megnyitását, ahol külön műsort játszunk majd a gyermekeknek és a felnőttek­nek. A TTIT-tel karöltve »Sza­bad egyetem« keretében esti előadássorozatot készítünk elő, melynek témái világtörténe­lem, filozófia, társadalomtudo­mány, stb., előadói pedig bu­dapesti egyetemi tanárok lesz­nek. Megindult a balettiskola is. A tavaly végzett növendékek mellett kezdő csoport is mű­ködik majd. A most létesült »Somlai Artúr« színjátszó stúdióban jól képzett színját­szókat készítünk elő az önte­vékeny színjátszó mozgalom számára. Egyéb tanfolyamo­kon és szakkörökben a legkü­lönbözőbb érdeklődési körű dolgozókat csoportosítjuk, hogy minél többen megtalál­hassák a nekik tetsző tanulá­si alkalmat, szórakozási lehe­tőséget. Nem lesz könnyű munka a kultúrház gazdag programjá­nak megszervezése. De ha a lelkesedés, és az akarás való­ban fűti a kultúrház dolgozóit és a kultúrház látogatói bizal­mukkal ajándékozzák meg őket, bizonyára eredményes lesz a Móra Ferenc kultúrház idei tevékenysége is. Mi mind­annyian azon leszünk, hogy ez sikerüljön. Csaba Gyula, kultúrház-igazgató. JHvqidvut a DCukuiuÁg. második száma Most hagyta el a sajtit a Katona József Társaság irodalmi folyóiratának, a Kiskunságnak a legújabb, második száma, amely az előzőhöz képest, jelen­tősen megnövekedett irodalmi .’ésszel kopogtat be rövidesen a folyóirat előfizetőinek, olvasói­nak ajtaján. A szépirodalmi rész műfajilag is gazdag. Megtalál­ható benne Karai László, Kéti Károly, Dalmát Ferenc, Bie- liczky Sándor, Orosz László, Bárdos Ferenc és Joós Ferenc versei közül egy-egy. Közöl a folyóirat egy jólismert Lermcn- tov-vers három műfordítását Illyés Gj>úa, Arany László és Buglyos János tollából. A prózai írások közül örven- ietesen megszaporodtak a mai émával foglalkozó művek. Eszik iándor, Weither Dániel, Mada- ász László, Fodor János közölt írásai azt tanúsítják, hogy mai életünk jelenségei, a szccializ- nust építő ember jellemvonásai egyre bátrabb irodalmi ábrázo­lást kapnak a Kiskunság mind­inkább nagyobbodó írógárdájá­nak munkásságában. A prózai részben jelent meg Dénesné Bo­ga Janka mesejátékának egy lészlete, Révi Anni meséje, és Nagy Czirok László Kiskunha­lasról beküldött érdekes hely- történeti vonatkozású alkotása. Az értekező rész legkiemelke­dőbb alkotása, kétségkívül, Ko­dály Zoltán rövid nyelvművelő írás,a, a mai nyelvhasználat két jellemző botlásáról. Képzőművé­szeti hagyományaink feldolgozá­sára is vállalkozott a folyóirat egyik cikke. Révész Imrének, a kecskeméti művésztelep egyik tagjának, realista festészetünk nagy alakjának állít emléket Nagy László írása abból az al­kalomból, hegy a Kecskeméti Katona József Muzeum augusz­tus 20-án emlékkiállitáscn mu­tatta be Révész Imre munkássá­gának néhány jellemző alkotását és tanítványainak egy-egy mű­vét. Ifjú Szabadi Sándor Arany János Bach-korszakbeli életéről közöl értékes dokumentumokat. Joós Ferenc pedig a »Don Quijote« Kecskeméten megje­lent első, teljes, magyar fordí­tásáról emlékezik meg. Sajnála­tosan hiányzik azonban az első számban megjelent kritikai ro­vat; a Rosta. Mindössze »Jegy­zetek« rovat cím alatt találunk két rövidebb írást. Az egyik Bieskey Károlynak, a Kecs­keméti Katona József Színház jólismert művészének vissza­emlékezéseit tartalmazza, a leg­utóbbi kecskeméti Bánk bán- előadásokkal kapcsolatban, a másik pedig a Katona József Társaságnak a Garai Állami Gazdaságban tett látogatásáról számol be. A lap ismét egyszerű, szép köntösben jelent meg, címlap­ján Kiss Zoltán Révész Imrét ábrázoló rajzéval. cÁ moszkvai televízió A moszkvai áruházakban és rádió-szak üzletekben mind több embert lehet látni, akik televíziós készüléket vásárolnak. Egyre több cs több televíziós antenna emelkedik a szovjet városok és falvak alacsony és magas házainak tetején. Napról napra nő a televíziós adások láthatatlan nézőinek száma. Az egyre fokozódó érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a moszkvai központi televíziós stúdióba naponta hatal­mas mennyiségű levél érkezik, amelyek arról tanúskodnak, hogy a televízió nézőinek ízlése és kívánsága a legkülönbözőbb. Egye­sek például a régenvárt labdarúgó-mérkőzést, mások az új balett- előadást, ugyancsak mások pedig az új filmeket szeretnék végig­nézni. Vajon ezt a rengeteg kérést és kívánságot hogyan elégítik ki? — Idézzük fel a televíziós adás egyik estéjét. Ebben többek között szerepei a Vietnami Dcmokratuus Köztársaság kormány­küldöttségének Moszkvába érkezése, mijei ezt követően a szoká­sos esti gyermekműsort tartották meg. A gyermekműsor után kez­dődött a felnőttek részére a közvetítés, a többi között közvetítet­ték például N. Cserkaszov, a Szovjetunó népművészének alkotó estjét, aki a legnépszerűbb szovjet sznész. — Ezt követően az ukrán népi ének- és zenekar szereplésé láthatták a nézők. ... Elhangzottak a zene utolsó dali,mai, befejeződött a pergő tánc és a stúdió bemondója — miután smertette a másnapi mű­sort — elbúcsúzott a nézőktől; »A vszontlátásra barátaim, je éjszakát.« A képen: Ncili Krilova színművésznő Mica áriáját énekli Kálmán Imre »Marica grófnő« című opcrtjéből a moszkvai televíziós központ stúdíójáin. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOO'OOO-O-OOÍ 'Válasz az olvasók kérdéséivé Bemutató A nyári szünet után 1 Kecskeméti Katona József Színház úi szí­nészekkel gazdagodva készül fel az új évad­ta, hogy folytassa az előző évek nagy sike- •eit nemcsak Kecs­keméten egyszerre két zinpadon is, hanem t. tájclöadásokkal vidé­ken is. Akik vénleken este eleit voltak a Vidám Színház évadnyitó elő­adásán. azok megál­lapították, hogy a szín- 'ársulat bemutatkozása jól sikerült. Goldoni igjátékának szereplői 'lycsapási a meghódí- clták a bemutató igé- i nes nézőközönségét. A minduntalan felcsatta­n.c nevetés, a sok nyilt- •iiiii taps és a három­órás vidám hangulat jó fokmérője volt a be­mutató előadás sikeré­nek. Fedig a színtál sulat nagy munkára vállal­kozott, amikor egy Gol- doni-víp játékot tűzött műsorra, több, ‘mint 30 évi szünet után. A XVIII. században élt nagy olasz vígjátékíró darabjaiban régen is legnagyobb művészeink csillogtatták kiváló ala­kító képességeiket Col- doni nagy emberisme­rettel és a feudális társadalom visszássá­gaira felfigyelve vitte színpadra kora jelleg­zetes alakjait, és a drámai műfaj adta le­hetőségeket bőven fel­használva tette nevet­ségessé az uralkodó osztály tagjait. Ezért kellett Itáliát elhagyva a Kecskeméti Vidám Színházban Goldoni: A Párizsban letelepednie. A színház új, fiatal főrendezője, Komor Ist­ván nagy érdeme, hogy ez a kétszáz évvel ez­előtt irt vígjáték élet­szerűen hat, és a ma emberéhez is szól. A darab cselekményét mindvégig érdekesen fejleszti megtorpaná­sok és elnagyolt jele­netek nélkül. Az ö irányítása fogja össze a darab mondanivaló­ját: a feltörekvő pol­gári osztály győzelmét a fcudalista társada­lom uralkodó osztályá­nak tagjai felett. A rendezői elképzelést hatásosan egészítik ki a korhűséget árasztó kosztümök és a mér­téktartóan egyszerű, de ízléses díszletek. Elég, ha a második és har­madik felvonás díszle­tére, a főúri levegőt árasztó lakosztályra és a fogadósné egyszerű polgári ízléssel beren­dezett konyhájára uta­lunk. A Gyöngytyúkhoz címzett fogadóban ját­szódik le a vígjáték cselekménye. Mirando- lina, a szép és eszes fogadósné fellendíti fo­gadója forgalmát. Szép­ségével mindenkit meg­babonáz. A fogadó ven­dégei, »az uborkafára felkapaszkodott és a pénzével hencegő« Gróf és az »exellenciás koldustarisznya«, a po­tyázó Márki egymással versenyezve udvarol a fogadósnénák, de az hi­deg marad. »Én jól mulatok, a fogadóm pedig virágzik« — ez fogadósné az üzleti elve. Csak Fabriziót, a pincért szereti, hiszen szüleik halála előtt ők egymás­nak ígérkeztek. Miran- dohnit sértik a nőgyü- lölő Lovag nőellcnes kijelentései. Ezért el­határozza, hogy »meg- puhítja«, magába sze­retteti, megalázza. Ter­ve sikerül: a Lovag űr­je ng, féltékeny ke dik. De minden hiába: az udvarlók felsülnek. Mi- randolina a pincér fe­lesége lesz. A darab végén így summázza a vígjáték eszmei mon­danivalóját: »Ez a vi­lág rendje: kiki a pár­jával. A többi 1 csak tréfa, játék, komédia.« A- cselekmény bonyolí­tásában szerep jut a fogadó két új vendégé­nek, a két színésznő­nek is, akik a kaland reményében grófné- nak, illetve bárónénak mondják magukat. A fogadósné szerepé­ben Fogarassy Mária egészen kiváló alakí­tást nyújt. Bájos meg­jelenése, kedves köz­vetlensége, jó arcjáté­ka. magával ragadta a közönséget. Szerepének átélésével és színes já­tékstílusával állította elénk Mirandolina ösz- sz'eiett jellemét. Az öntelten nőgyű­lölő, a szerelmesen él­éi zékenyedő és a fél­tékenyen örjöngő Lo­vag fejlődését hihe- tően megrajzolni ki­váló alakító tehetség kell, mivel a szerep aprólékos jellemábrá­zolás helyett csak az egves érzelmek néhány jellegzetes vonással való ábrázolására ad­nak alkalmat. Bieskey Károly vállalkozott er­re a feladatra és sike­resen is alakítja a Lovag szerepét. Kosz-, szú, nehéz, fárasztó szerepét győzi hanggal és mozdulatokkal. Jánoky Sándor jól alakítja a birtokait el­herdáló és másokon élősködő Márkit. Bebi­zonyította, hogy a po­zitív hősökön kívül az ellenszenves és vissza­taszító alakok ábrázo­lásiban is kiválót tud' nyújtani. A gazdagságával kér­kedő Gróf szerepében Pagonyi Nándor, a társulat új, tehetséges tagja mutatkozik be. Jó fellépés, tiszta szö­vegmondás jellemzi já­tékát. Az ái-grófnét és az ál-bárónét Herendi Mária és Szendrey Ilona alakítja. Szend- rey Ilona, a társulat új tagja, még sok derűs órát fog okozni a színházlátogató kö­zönségnek. Garics János a duzzogó, féltékenyke- dő pincér szerepében egyenletesen jó alakí­tást nyújt. Temcs Gá­bor a Lovag inasának szerepében jól illesz­kedik be az együttes­be. A Vidám Színház bemutató előadásának sikere után nemcsak a kamaraszínház, hanem a Katona József Szín­ház előadásait is ér­deklődéssel várjuk. Kiss István. CSABA GÉZA, LAJOSMIZSE. Kérdésére: rajon ■ár-e 2 forintos drki- tyészltis az ápri Hs . és augusztus 31. nor-ja között beadott Utiottsertisekre, ame­lyiket a végleges terv­felbontás során szep­tember hó és decem­ber 31. napja közötti iutre ütemeztek be, válaszunk a követke- zö: A 2 forintos ár- kiegészítés április 1. «5« augusztus St. napja kö­zötti időben beadott sertések minden B. kilogrammja után ki­fizetendő tekintet nél­kül arra, hogy « be­adás időpontját ere­detileg augusztus 31. napja utáni időre üte­mezték be. * TERMEL6­SZÖVETKEZETI 2 AU ­JELIGÉRE, KISKUN- FtLEGYHAZA. Kérdésére a válasz: Az 195S. évi 27. tör­vényerejű rendelet sze­rint az újonnan ala­kult mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és alapszabály szerint mű­ködő új termelőszövet­kezeti csoportok tagjai epy évig a hús- és icjbeaddsi kötelezett­ségből 2 0 százalékos kedvezményt kapnak. Sz a kedvezmény ak­kor is megilleti a ter­melöszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjait, ha nem újonnan alakult csoportról van szó, de az új belépésekkel az utóbbi egy év alatt területe 50 százaléknál nagyobb mértékben növekedett. Ebben az ecetben az újonnan bevitt területre eső kúc- és tejbeadási kö­telezettségből kell a 20 százalékos kedvez­ményt engedélyezni. * KOVÁCS ANDRÁS, KECSKEMÉT. Tájékoztatásképpen közöljük, hogy az újí­tó száinára a fennálló rendelkezések szerint lehetőséget kell nyúj­tani arra, hogy javas­latának sorsát figye­lemmel kísérje, 8 en­nek érdekében ügyé­nek állásáról megfelelő tájékoztatást keit kap­nia. Ha az újítási ügyet más szervhez te­szik át, erről az újítót értesíteni kell. Ugyan­csak értesíteni kell az újítót arról, ha újítá­sát máshol is meg­valósítják. Az újító egyébként jogosult a díjazás mértékének alapjául szolgáló nép- gazdasági eredményre vonatkozó számításo­kat bármikor megte­kinteni, kivéve, ha az honvédelmi, illetőleg fontos népgazdasági érdeket sért. * MÁTRAI ISTVÁN, KISK UN FÉLEGYHÁ­ZA. A város- és község­gazdálkodási miniszter 45/1955. (TK. 43.) sz. utasítása szabályozta már a házfelügyelők Icikáskarbantartdsi te­vékenységét. A ren­delkezés szerint a ház- felügyelők felügyele­tük alá tartozó lakóhá­zakban a bérlők meg­rendelésére az utasí­tásban részletesen fel­sorolt karbantartási munkákat elvégezték. A megrendelt lakás­írb an tartási munki végzéséért csak c vatalcsaii megállapí t dijat számíthat :. A házfelitgycU 01 végzendő munka. K szükséges anya (i beszerzéséről o ffelügyelő, vagy o Ú rendelő tartozik fdoskodni. A ház- figyelők a részükre at megbízást egyet elektől élt ékint ff st iparengedéllyé rtelkezö, sem ipar jotitvány nélkül szélynek nem ad hete át. * buta ibtvánné, ba. i Minisztertanács cg, legújabb rcn delése gondoskodik a 'melöszövetkezet'- tag anyasági segé­lyé folyósításáról. Észt, ha az anya ncit.crmelöszövetkc­zeiif, de mint csa­ládi dolgozik a me- zögtsági termelő szövrzetben és leg alábiyolcvan mun kaegg, férje pedií lega> 160 munka egye, teljesített, i fér jogán részesü anya segélyben Ily evetben az élsi gyen után 400 fo rint, második é: mindtovábbi gyér mek * 300 foiin anyást segélyt kel folyós’, részére. /■ t ermeivetkezetben családként dolgozi anyát myasági se­gély nieti akkor is, ha íe — kato­nai snat, vagv bcntlaki tanfolya­mon v részvéte, miatt —elezö mun kaegysénem tudje teljesítői I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents