Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

BÀCSKISKUNMEGYEI X. ÉVFOLYAM, 214. SZÄM Ära 50 fillér 1955. SZEPT. 11. VASÄRNAP Ezt láttuk az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A gépállomási újításokról A lúdtenycsztcs nagydíjával tüntették ki a kunszentmiklósi vízi szárnyas-telep magyarfajta lúd* törzsét. — A képen a díjnyertes baromfiak a kiállításon. Több, mint két hete jelent meg a Minisztertanács rendelele az újításokról és találmányokról. Nagyon fontos és időszerű ez a rendelkezés, mert az újítómozgalom, — amelyben a dolgozók tö­megeinek alkotó tevékenysége jut kifejezésre — a népgazdasági tervek teljesítésében eddig is nagy segítséget nyújtott. Az újítá­sok révén növekedett a termelékenység, csökkent az önköltség. A rendelkezés arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövőben az újítómozgalom eredményeit fokozottabban használjuk fel. Erőtel­jesebben irányítsuk a dolgozók kezdeményezéseit a népgazdaság legfontosabb célkitűzései, a műszaki színvonal fejlesztésére. Az újítómozgalomban a gépállomások dolgozói is értek el si­kereket, mert több hasznos újítást vezettek be. Azonban az ujító- mozgalmat nem eléggé támogatta eddig sem az illetékes minisz­térium, sem a Megyei Igazgatóság, sok esetben a gépállomások igazgatói sem. A Megyei Igazgatóságon csupán 15 gépállomási újításról tudnak, amelyeket a gépállomások jeleztek ebben az év­ben. Pedig ennél jóval több hasznos kezdeményezés van. Több gépállomásunkon — megszokva azt, hogy az újítómozgalommal senki nem törődik — nem küldik el az újítást az igazgatósághoz. A Császártöltési Gépállomáson szerkesztettek egy burgonyaszedő gépet. A gép 15—20 ember munkáját takarítja meg naponta, így a gépállomás körzetében jelentősen lerövidül a burgonyabetaka­rítás ideje. A három ügyes újító — Walter Menyhért, Cserepes Péter és Weffenhofer Antal műhelymunkások — a gépállomás vezetőivel elhatározták, hogy még két ilyen gépet szerkesztenek. Tavaly másfél hónapig tartott a termelőszövetkezeteknek a bur­gonya betakarítása, az idén 10—12 nap alatt akarják megoldani. Nagyjelentőségű ez az újítás, hiszen több, mint 30 munkanap megtakarításáról, valamint számos kézi munkaerő felszabadításá­ról van szó. Ezeket máshol lehet hasznosítani. Éppen ezért helyes volna, ha más gépállomások is átvennék ezt a kezdeményezést. A Kecskeméti Gépállomáson újfajta ekét szerkesztettek. Ez­zel a gyökeres erdők talajának forgatását oldották meg. A Kecs­keméti Erdőgazdaság körzetében mintegy 300 hektár ilyen erdő­terület van. Azelőtt félholdanként, holdanként adták ki munká­soknak, ami igen költséges az erdőgazdaság szempontjából. Nagy- tizemileg az ilyen talajok forgatását még nem tudták megoldani. A Kecskeméti Gépállomás műszaki szakemberei másfél hónapig dolgoztak az újításon. Fáradozásuk eredménnyel járt. Tavasszal kipróbálták és 50 holdat felforgattak vele. A Gépkísérleti Intézet is nagyszerűnek találta az újítást nemcsak helyi, hanem országos viszonylatban is. Az Országos Találmányi Hivatalnak is elküldték a gép műszaki leírását. Ott elfektették a fiókba és a gépállomás műszaki szakemberei fáradozásukhoz nerúhogy anyagi, de még erkölcsi elégtételt sem kaptak. Még csak meg sem dicsérték őket. íme egy jellemző példa a sok közül, hogy mennyire lelkiismeret­lenül kezelik az illetékes szervek egy-egy találmány, újítás be­vezetését. Sok egyéb hiba van még’ az újításokkal kapcsolatban. Gyak­ran előfordul, elismerik, hogy az újítás jó, jelentős gazdasági meg­takarítást lehet vele elérni, az újító meg is kapja az anyagi elis­merést. De ennél több nem történik: az újítást nem vezetik be. Emiatt sok esetben az újítónak is elmegy a kedve a további mun­kától. Sajnos, a Megyei Igazgatóságnál is félkézzel intézik az újítások ügyét. Az egyik mérnököt bízták meg az újítások nyil­vántartásával. Ez sok munkája mellett »mellékesen« ezzel is fog­lalkozik. Az újítások elterjesztésére a Megyei Igazgatóság alig Végez valami propagandát. Pedig ez nagyon fontos és időszerű lenne. Itt van például az előbb említett burgonyaszedő gép. Való­színű, hogy más gépállomások is tudnának szerkeszteni hasonlót. Ezzel'egész nagy körzetekben gyorsabbá lehelne tenni a burgonya betakarítását. Ez annál is inkább fontos, mert az idén eltolódott „ burgonya érése, ami miatt késik az őszi kalászosok vetése is. JVleg kell még jegyezni, hogy az igazgatóság nem is tud erről az Újításról. Hiba volt a gépállomás részéről is, hogy nem jelezte fel­ifelé a kezdeményezést. A burgonyaszedésen kívül több gépállomáson gépesítették a Jcukorica- és napraforgószár betakarítását is. Ezeknek az újítá­soknak népszerűsítése is nagyon időszerű. Ideje lenne, ha a Mező- gazdasági Igazgatóság sokkal többet törődne az újítások gyakor­lati alkalmazásával, elterjesztésével. A Minisztertanács határoza­tának megjelenése óta csupán annyi történt, hogy tervbevettek egy gépesítési kiállítást, október hónapra, ahol az újítások is sze­repelnének. Azonban a kiállítás megtartása és időpontja még bizonytalan. Mindezekből az a tanulság, hogy a Gépállomások Megyei igazgatósága és az illetékes minisztérium eddig eléggé elhanya­golta a gépállomási újításokat. A jövőben ezt a helytelen állás­pontot meg kell szüntetni, mert minden újítás, amely a népgaz­daság részére gazdasági, vagy egyéb hasznos eredménnyel jár, jegyben hozzájárul a termelés korszerűbbé tételéhez ils A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének moszkvai tárgyalásai Moszkvában szeptember 9-én megkezdődtek a tárgyalások a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és a Német Szö­vetségi Köztársaság kormány- küldöttsége között. A Szovjet­unió június 7-én jegyzékkel for­dult a bonni kormányhoz, meg­hívta Adenauert Moszkvába és megjelölte a tárgyalások célját is a diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok normali­zálásában. Ez egyúttal lépés an­nak a szovjet javaslatnak a meg­valósításához, amelyet a Szov­jetunió küldöttsége a genfi kor­mányfői értekezleten terjesztett elő Németország kérdésének megoldására. A tárgyalások N. A. Bulganyin elvtárs megnyitó beszédével kez­dődtek. Bulganyin elvtárs meg­nyitó beszédében ismertette a szovjet kormány első javaslatait: teremtsenek diplomáciai kap­csolatot a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság között, a két állam fővá­rosában létesítsenek kölcsö­nösen nagykövetséget, vitas­sák meg a kereskedelmi, tu­dományos, kulturális és mű­szaki együttműködés lehető­ségeit. Ezután Adenauer kancellár tett nyilatkozatot. Adenauer két kérdést vetett fel. Az egyik azok­nak a németeknek a szabadon- bocsátásával foglalkozik, akik jelenleg még a Szovjetunió te­rületén, vagy befolyási övezeté­ben őrizetben vannak, a másik kérdés Németország államegy­sége. Adenauer hangoztatta, hogy Németország kettéosztott- sága nem normális jelenség. A Németország egységének hely­reállításával foglalkozó tárgya­lásokkal egyidejűleg az európai biztonsági rendszert is meg kell fontolni. Hangoztatta, hogy e tárgyalások csak a kezdetet je­lenthetik. A német lapok vezető helyen foglalkoznak a moszkvai tárgya­lásokkal, és valamennyi lap kommentárt közöl az esemény­ről. A Berliner Zeitung így ír: »A Szovjetunió Németország de­mokratikus és békés egyesítésé­nek meggyőződéses híve volt és az is marad. Világos azonban, hogy ezt a feladatot csak lépés­ről lépésre lehet megoldani. A moszkvai tárgyalások eredmé­nyessége attól függ, vajon Aden­auer megfelelő pozitív erőfeszí­téssel válaszQl-e a moszkvai kor­mány javaslatára, hogy teremt­senek normális diplomáciai, gaz­dasági és kulturális kapcsolato­kat a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között.« A Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata azt hangoz­tatja, hogy »a párt a moszkvai tárgyalások idején nem akarja bírálatával megnehezíteni Aden­auer kancellár helyzetét«. Ha Adenauer Moszkvában is a p í- nzsi szerződések fenntartásának álláspontjára helyezkednék, ezért a szociáldemokraták csak a parlament külpolitikai vitája során vonnák felelősségre a kancellárt — írja a sajtószolgá­lat, majd hozzáfűzi: »Ha Aden­auer Moszkvában végre felis­meri, hogy a párizsi szerződések nem adnak feleletet a német új­raegyesítés kérdésére, és ezért a parlament valamennyi csoport­jával együttműködve, reális pro­gramot kell kidolgozni a német egység helyreállítására, akkor a Német Szociáldemokrata Párt felfogása szerint a moszkvai tár­gyalások már csak azért is ered­ményesek lesznek Németország és a német nép szempontjából.« Szövetségi Köztársaság szövet­ségi kancellárja és a Német Szö­vetségi Köztársaság kormány- küldöttsége tagjai tiszteletére. lamtitkára és Mohr, a külügy­minisztérium protokoll osztályá­nak vezetője kísérte. Taraszov és Adenauer megbe­szélésénél jelen volt A: F. Gorkin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkár­helyettese is. (MTI) Bulganyin elvtárs villásreggelit adott Adenauer tiszteletére N. A. Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke pénteken a nagy Kreml palotában villásreggelit adott dr. K. Adenauer, a Német Taraszov fogadta Adenauert ke, a Szövetségi Kancellária ál­MOSZKVA. (TASZSZ) M. P. Taraszov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhe­lyettese szeptember 10-én fogad­ta dr. K. Adenauert, a Német Szövetségi Köztársaság kancel­lárját. Adenauert von Brentano kül­ügyminiszter, Hallstein külügy- minisztériumi államtitkár, Glob­A szakma kiváló mesterei a Kecskeméti Cipőgyárban A Kecskeméti Cipőgyárban Sütő József sarokfaragót az üzemi törzsgárda tagjaihoz számítják. Már nyolc éve itt dolgozik egy­folytában. Augusztusban tizen­nyolcadszor érte cl a sztahano­vista címet. Mint a szakma ki­váló dolgozója, jelenleg is 192 százalékot teljesít, Tercsi Imréné is a szakma ki­váló dolgozója. Mint pártcsoport- bizalmi. jó példájával serkenti dolgozótársait a több és jobb munkára. Igyekszik tapasztala­tait, jó munkamódszerét mások­nak is átadni. Teljesítménye augusztusban 133 százalék volt. Bartók József fiatal kora elle^ nére nemcsak a mozgalmi mun­kában, hanem a termelésben is példát mutat. Már elnyerte a szakma kiváló dolgozója címet, és az ezzel járó pénzjutalmat, Augusztusban tizenhetedszer tel ■ jesitette a sztahanovista cím fel tételeit. Teljesítménye 1987®,

Next

/
Thumbnails
Contents