Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-09 / 212. szám
Ez történt a nagyvilágban BERLIN. A kölni rádió közlése szerint Montgomery brit tábornagy, a NATO európai haderőinek helyettes főparancsnoka, csütörtökön Bonnba érkezett. — Meglátogatta Theodor Blank lyugatnémet hadügyminisztert. Montgomery ezenkívül megbeszélést folytat Heusinger és Speidel volt náci tábornokokkal. DELHI. A Hindustan Times jelentése szerint Or issza állam larlmenti vidékein erős áradas van. A Mahanida-íolyó eláras/- ott hatezer négyzetmérföldnyi területet, amelyen három millió főnyi lakos él. Négyszáz falu víz alatt áll. Kettőszázezer ember maradt hajlék nélkül, mintegy 150 ember életét vesztette. A Szvadhinata cimü lap jelentése szerint Orissza állam több körzetében ugyanakkor igen nagyfokú aszály uralkodik, ennek következtében 4 500 000 ae- renyi területen kárt szenvedett a termés. Az aszály okozta kár 5 900 000 embert érint. PÁRIZS. Algírban a sajtó jelentései szerint különösen Phi- tippeville környékén erős a feszültség, annak ellenére, hogy a rendőrség és a katonaság nagyarányú »átfésülési« hadműveleteket hajt végre. Ügynökségi jelentések szerint a katonai megerősítések szünet nélkül érkeznek Algírba. A nap folyamán hajók és repülőgépek többezer katonát és hadianyagot szállítottak ide. PHENJAN. A koreai katonai fegyverszüneti bizottságban a két felet képviselő titkárok keddi ülésén a koreai-kínai fél titkára tiltakozást nyújtott be az Egyesült Államok repülőgépeinek augusztus havában elkövetett légi behatolásai ellen — jelenti Keszonból a Koreai Központi Távirati Iroda. MOSZKVA. Az angol országos bányász szakszervezet derby- shirei szervezetének meghívására szeptember 7-én Moszkvából szovjet szakszervezeti küldöttség utazott repülőgépen Angliába. BELGRAD. A belgrádi rádió jelentése szerint Tito elnök szerdán ebédet adott a görög király és királyné tiszteletére. Az ebéden Tito és a görög király pohár- köszöntőt mondott. BËCS. Az Osztrák Nemzeti Tanácsban a képviselőknek szerdán nyílt, alkalmuk elsőízben állást foglalni a véderőtörvénytervezettel kapcsolatban. Az Osztrák Nemzeti Tanács ülésén a két kormánypárt képviselői a véderőtörvény elfogadása mellett, az Osztrák Kommunista Párt és a szélsőjobb- oldali -függetlenek« szónokai pedig ellene foglaltak állást. Ernst Fischer kommunista képviselő felszólalásában azt hangoztatta, hogy a véderőtörvény alapján a haderő kikerülne a parlamenti ellenőrzés alól és valójában a kormány eszközévé válna. Hangsúlyozta, hogy az Osztrák Kommunista Párt az általános hadkötelezettség mellett foglal állast és szükségesnek tartja a semlegesség Katonai védelmét. Éppen ezért a demokratikus milicia felállítását követeli. Az Osztrák Kommunista Párt úgy véli, hogy a véderő kérdéséről népszavazáson kell dönteni, mint azt Ausztria legnagyobb üzemei is követelték. A ciprusi helyzet az eredménytelen londoni tárgyalások után Anglia, Görögország és Törökország háromhatalmi értekezlete, amelynek feladata lett volna a ciprusi kérdés megoldása, szerdán véget ért anélkül, hogy a tárgyaló felek megegyezésre jutottak volna. A görög és török megbízott nem volt hajlandó elfogadni Macmillan angol külügyminiszter kedden előterjesztett javaslatait. Az angol javaslat értelmében Ciprusban törvényhozó gyűlést hívtak volna össze, amelynek többsége választott tagokból állott volna. Néhány mandátumot a görög kisebbségnek tartottak volna fenn. A javaslatban tervezett -fokozatosan megvalósuló autonómia« nem terjedt volna ki a külügyre, a honvédelemre és a belső biztonság ellenőrzésére. Anglia továbbá azt javasolta. hogy a károm érdekelt halalom alakítson bizottságot. Ez Londonban székelt volna és fel iduta lett volna, ellenőrizni Ciprusnak az önkormányzat felé fejlődését. Görögország azt kívánta, hogy erről a kérdésről Ciprus népe dönthessen. A csütörtöki londoni lapok behatóan foglalkoznak a ciprusi kérdéssel. Általában sajnálkoznak afelett, hogy a Ciprus kérdésével foglalkozó londoni értekezlet sikertelenül fejeződött be. A koiizervau'v Daily Telegraph nyíltan követelte, hogy Anglia -folytasson szilárd politikát« és ne hagyjon kétséget afelől, hogy -Ciprus szigetén akar maradni és el fog fojtani mindenféle lázongást.« A lap szerint -csak az angol uralom biztosíthatja Ciprus szigetének stabilitását«, — BEMUTATÓ Mn nyílik meg a Kecskeméti Vidám Színház — ebből az alkalomból közöljük a nyitó- darab főrendezőjének nyilatkozatát. Főpróba van, amikor óvatosan benyitunk a Kamara Színház nézőterére. A Kecskeméti Katona József Színház művészei a nyitó darabot, Goldoni: Fo- gadósné-ját próbálják. Körülnézünk a nézőtéren, — s kellemes meglepetésként — egyenletesen emelkedő dobogó fogad, vagyis ami a múlt évben oly sok bosszúságot okozott a Vidám Színpad közönségének, most megszűnt. A nézőtér mindenegyes pontjáról kitünően lehet látni. A színpadon az első felvonás utolsó szavai hangzanak el, legördül a függöny. Alkalmunk van beszélni a színház új, fiatal főrendezőjével, Komor Istvánnal. Az új darabról szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat, ezért jöttünk ide. — Azt hiszem, sikere lesz, tetszeni fog a darab a kecskeméti közönségnek — mondja Komor elvtárs. — Én különösen szeretem Coldonit, ö volt az, aki tulajdonképpen megteremtette az olasz színjátszást. Amit Molière jelent Franciaországban, ugyanazt a szerepet töltötte be ő az olasz színjátszás történetében. Darabjai vérbő, kicsattanó humorú vígjátékok, jobbnál jobb szerepekkel, melyekben a színész tökéletesen kiélheti ko- médiázó kedvét. Alakjai jól megformált olasz jellemek: Goldoni kitűnően értett ahhoz, hogyan kell színes, humoros, élettől ellesett vonásokkal jellegzetessé, egyéniekké tenni őket. — No és a Fogadosné? — Talán a legsikerültebb vígjátéka. Azt hiszem, erről a_kecs- kemétí közönség is meggyőződik majd. Csupa kitűnő szerep. Nagy színészi lehetőségek. Itt van mindjárt Mirandolina — a fo- gadósné. Egy kis vidéki vendégfogadó tulajdonosnője ő, aki szépségével, eszével majdnem hogy megbolonditja maga körül a férfiakat. Hasztalan azonban a lelkesedés,. mert Mirandolina szívé hideg marad. De megjelenik a színen a lovag. öntelten dicsekszik, nincs az a nő, akit ö le ne tudna venni a lábáról. Végtelenül mulatságos, nagyszerűen felépített jelenetek után végül az öntelt lovag póruljár, a fogadosné alaposan megtréfálja. Eddig a meséje ennek a ragyogó vígjátéknak és remélem, a mi előadásunk is méltóképpen képviseli majd a nagy olasz drámairó értékeit fejezi be Komor elvtárs. / Megkérjük végül a színház új főrendezőjét, hogy beszéljen valamit sajátmagáról. — Már sok vidéki színházban megfordultam — emlékezik visz- sza. — Voltam Debrecenben, Szegeden, Miskolcon rendező, illetve főrendező. Egy évig Budapesten, a Petőfi Színházban dolgoztam. Nagy örömmel jöttem Kecskemétre, rövid itt tartózkodásom alatt is megszerettem ezt a várost. Remélem, ez a barátság csak erősödni fog, engem is megszeret majd a közönség rendezéseim, munkám után. — Hallottuk, hogy új színészekkel gazdagodott a színház? — Igen, valóban jöttek újak, de ugyanakkor a tavalyi társulat zöme is együttmaradt. Elmondhatjuk, hogy a színház nemhogy veszteit volna, de bizonyos szerepkörökben nyert a múlt évhez viszonyítva. Itt van mindjárt a »Fogadosné« — mutat a bemutató plakátjára. — Nézzék meg! Egy-két kivételtől eltekintve, minden szerepet kettős szereposztásban állítottunk be, és azt hiszem, a közönség egyik szereplőgárdában sem fog csalód ni. — És a színház további tervei? — A Fogadosné bemutatója után már itt is van a nagy színház első bemutatója: a Sze- listyei asszonyok, amit Erdődi Kálmán rendez. És persze játszik is benne! Utána jön az én nagy feladatom, de velem együtt az egész színház erőpróbája: Cyrano. A darab előkészületei már most megindultak, kortörténeti tanulmányok, stb. Megszólal a következő felvonást jelző gong. A főrendező visszaül a nézőtérre állított asztal mellé és a színpadon kezdetét veszi a játék. Mi is búcsúzunk tőle és a kecskeméti közönség nevében sok sikert kívánunk neki és vele együtt a színház minden dolgozójának. A Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége Moszkvába érkezett MOSZKVA (TASZSZ) A szovjet kormány meghívására Konrad Adenauer dr. szövetségi kancellár vezetésével csütörtökön Moszkvába érkezett a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége. Konrad Adenauer urat és a kormányküldöttséget N. A. Bul- ganyln, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, valamint M. A. Szusz- lov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke, I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, A. A. Gromlko és V. Sz. Szcmjonov külügyminiszterhé- lyettesek, továbbá más hivatalos személyiségek, a szovjet és a külföldi sajtó képviselői fogadták. Konrad Adenauer szövetségi kancellár és a küldöttség tagjai fogadtatására megjelent még K. R. Sohlman, Svédország rendkí- \üli és meghatalmazott nagykövete, a moszkvai diplomáciai testület doyenje, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britaunia és Franciaország nagykövete. (MTI) Bulgária nagy nemzeti ünnepe 1944. szeptember 9-én, a Hazafias Arcvonal zászlaja köré tömörült bolgár nép a kommunista párt vezetésével és a diadalmas Szovjet Hadsereg támogatásával megdöntötte a népel- lenes uralmat. A hatalom birtokosa a dolgozó nép lett. A népi uralom alig 11 esztendős időszaka alatt bekövetkezett hatalmas változások a felszabadult bolgár nép alkotóerejét, a szocializmus építésének mindent elsöprő lendületét tükrözik. Az ipar uralkodó helyzetbe került a bolgár népgazdaságban: az össztermelés 55,9 százaléka immár az iparra jut. Az 1947. december végén bekövetkezett államosításig Bulgáriában mintegy 5300 ipari vállalat dolgozott, átlagosan 40—50 munkással. A nehézipar fejletlen volt, munkamódszerei, gépi felszerelései elavultak. Az első ötéves terv azonban már erősen megnövelte az ipar jelentőségét cs gyökeresen megváltoztatta a nehézipar és a könnyűipar arányát. 1939- hez viszonyítva, majdnem hatszorosára emelkedett a nehézipar részesedése az ipari termelésben. A második ötéves terv előírásai már a virágzó jövő képét is a bolgár dolgozók elé vetítik. A kőszéntermelcs 89 százalékos további növekedését irányozta elő, az elektromosenergia termelése pedig 430 000 kilowattra emelkedik. Gyors iramban fejlődik a nehézipar másik fontos ága, az ércbányászat is. A második ötéves terv célkitűzései szerint csak a rézérctermelés több, mint hatszorosára, a vasércbányászat pedig több, mint húszszorosára fog emelkedni. — Jelentékenyen fejlődik a gépgyártás is. Több fontos nehézipari gyártmányt elsöízben készítenek Bulgáriában a felszabadulás óta, így többek között 4 és 2 hengeres, belsőégésű motorokat, univerzális szerszámgépeket, nagyfeszültségű gőzkazánokat. bányagépeket, automata telefonállomásokat, rádióadó berendezéseket, stb. Megindult a nagykapacitású mezőgazdasági gépek egész sorának gyártása. A Sztálin Kémiai Kombinát pedig fordulópontot jelentett a bolgár mezőgazdaság műtrágyaellátásában. Ebben az esztendőben saját termelésből és behozatalból 110 000 tonna műtrágyához jutnak a mezőgazdasági nagyüzemek, a bolgár parasztok. A háború után két főirány uralkodott a bolgár mezőgazdaságban. Viszonylagosan gyorsan megnövekedett az ipari növények termesztése és jelentős- emelkedés mutatkozik a gabo- nancműck terméseredményében — bár a vetésterület nem gyarapodott. Az ötéves terv nagy lépésekkel viszi előre a mezőgazdaság gépesítését is. Csak a traktorok száma 23 000-re növekszik. A második ötéves terv vegére 5000 kombájn, 17 000 traktoreke, számtalan különböző növeny- ápológép áll majd a bolgár mezőgazdaság szolgálatában. Jelentős segítséget ad a kormányzat, a viszonylag elmaradott állattenyésztésnek is. Több, mint 2 millió szarvasmarha, 2,2 millió sertés, közel 10 millió juh és kecske szerepel a második ötéves terv előirányzatai között. Külön fejezete a mezőgazdasági termelés fellendítésének a világhírű bolgár borexport megjavítása. A tanuláshoz való jog a bolgár nép egyik legnagyobb vívmánya. Ma már több, mint egymillió diák nevelődik a különböző iskolákban, évről évre nagyobbak a közoktatásra forditotl összegek. Az első ötéves terv idején több, mint 23 000 ifjú szakember szerzett főiskolai képesítést. Hatalmas lendület tapasztalható n bolgár kulturális élet minden területén. A monarcho-fasiszta kormány kulturális célokra szinte csak alamizsna számba menő összegeket fordított. A múlthoz képest, ma a bolgár népuralom százhúszszor többet fordít a tudomány, a felsőoktatás cs a művészet támogatására. Az ösztöndíjakra fordított összeg három- ezerhatszázszor nagyobb, mint a háború előtt volt. A kulturális forradalom gyümölcse például az ifjú bolgár filmművészet is* melynek egyes alkotásait hazánkban is jól ismerjük. A bolgár nép legnagyobb nemzeti ünnepén, szeptember 9-én, büszkén tekinthet vissza elért eredményeire, a szocializmus építésében elért sikerekre. A mi népünk, a mi megyénk dolgozói is lelkes együttérzéssel figyelik a felszabadult bolgár nép fel- emelkedésének útját, és testvéri jobbot nyújtanak a bolgár dolgozóknak, akik ugyanazon céléri küzdenek szép cs gazdag országukban, mint a magyar dolgozók: a szocializmus felépítéséért, a boldog, békés, szép emberi jövő megteremtéséért. A bíróság élőit ; Befejeződött a fiatalkorúak bönperének tárgyalása Még hiányzik a kosztüm, mert csak próbát ábrázol a kép, de az látszik, hogy a hős lovag, aki a fogadósnét meg akarja hódítani (Bicskey Károly) nem veszi észre, hogy a lecsúszott nemes megissza a borát (Jánoky Sándor). A fogadosné szerepében Fogarassy Mária mutatkozik be a közönségnek, háttérben a szelídlelM fiatal pincét (Ternes Gábor) látható, A csütörtöki napon került sor az ügyész vádbeszédére a fiatalkorúak bűnperében. Mező Imre, ! megyei ügyész ismertette a Vádat. Egyenként jellemezte a vádlottak magatartását, életútját, I mely államellenes szervezkedésen, rablásokra való szövetkezésen keresztül vadállatias gyilkossághoz, emberélet kioltásához vezetett. A tárgyalás során ismételten kérdéseket intézett az ügyész Baksa Menyhérthez és Fátrai I Tivadarhoz, akik beismerték, hogy Koncz Jánost, ezt az elvetemült banditát tekintették vezérüknek. Az ügyész érvelésében megdöntötte Koncznak azt az állítását, mely szerint ő az ól- mosvégu bottal mindössze »c sak« le akarta ütni áldozatait. Ez a fegyver azonban — jegyezte me a az ügyész — esetlege# emberölésre is alkalmas, nem beszélve a csőre töltött pisztolyokról és egyéb gyilkolási kellékekről, melyek mind az előre megfontolt gyilkossági terveket bizonyítják. Az orvosi és pedagógusi szakvélemények ismertetése után az ügyész a BTK. 50-ik szakasza alapján a dolgozó nép védelmében a legszigorúbb ítélet kiszabását kérte a bűnösökre. Koncz Jánosra, mint elsőrendű vádlottra halálbüntetés kiszabását kérte. A másod- és harmadrendű vádlottakra pedig szigorú börtönbüntetést kért. A vádbeszéd elhangzása után felszólaltak a védők, majd végül, az utolsó szó jogán a vádlottak és Baksa Menyhért apja mondták el védekezésüket. A bíróság későbbi időpontban hirdet ítéletet a bünperben.
