Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-04 / 208. szám
Elgondolkodtató szántok Országosan megyénkben gyarapodott leginkább a szovjet és magyar filmek látogatóinak tábora Vannak jelenségek, amelyek szinte észrevétlenül következnek oe. Vannak változások, melyeknek a tényei mellett nem egyszer úgy mennek el az emberek, hogy fel sem figyelnek rá. Pedig a mi új életünkben jó pár olyan jelenség, esemény, változás van, amire nem gondolunk, vagy úgy vesszük tudomásul, mintha örökké így lett volna. így vagyunk a legdemokra- dkusabb művészettel, a filmmel i.:. Közelmúltban a MOKÉP megyei vezetői értekezleten adtak számot a Moziüzemi Vállalat násfél éves munkájáról, filmkultúránk fejlődéséről, és jövő terveikről. Az értekezlet igen érdekes tényeket tárt fel, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni, mert dolgozó népünk kulturális felemelkedésének egy pár érdekes vonását mutatják meg. Nézzük meg most ennek az ér- :ekezletnek a tükrében, hogyan fejlődik megyénk filmkultúrája’ 1954 első felében egészen pontsán 2 299 000 néző látogatta megyénk filmszínházait. Ennek az évnek az első felében 2 millió 107 000-re emelkedett a mozilá- '.ogatók száma. Több, mint 650 000 ember vált mozilátogatóvá egy esztendő alatt. A Moziüzemi Vállalat igyekszik a megnövekedett mozilátogató közönség érdeklődését valóban ki is elégíteni. Jelentős erőfeszítések történtek az elmúlt félévben annak érdekében, hogy a meglévő mozipark játszási napjait szaporítsák, jobban kihasználják befogadóképességét, sőt növeljék a kapacitást. 1954. első félévében még csak 12 926 előadást rendeztek mozijaink. Az idén ebben a félévben 15 825-rc növekedett a vetítések száma. Az új közönség egyre nemesebb, fejlettebb igényeit igazolja az a tény, hogy a szovjet filmek ebben a félévben soha nem tapasztalt érdeklődést váltottak ki. Büszkék lehetünk rá, mert megyénk dolgozóinak fejlődő ízlését igazolja, hogy országosan a mi megyénkben emelkedett legjobban a szovjet filmek látogatottsága. 1955. első félévében 791 690 látogatója volt a kitűnő szovjet filmeknek, több, mint 70 000-rel emelkedett a múlt év hasonló ■döszakához viszonyítva a szovjet film barátainak száma. A magyar filmipar fejlődését igazolja az a tény, hogy a magyar filmek látogatottsága is jelentős emelkedést mutatott. Az idei első fél- ívben több, mint 250 000-rel emelkedett a magyar filmek nézőinek tábora. Ez az eredmény s vezet az országos ranglistán. Nézzük a leglátogatottabb fűnek adatait. Az »Örs a hegyekben« című kitűnő szovjet film béldául majdnem 110 000 embert vonzott ebben a félévben. Hasonló volt a látogatottsága a »Luxustutajon« című mulatságos szovjet vígjátéknak is. A legjobban látogatott magyar film az Állami áruház« és a »Rákóczi hadnagya« volt ebben a félévben, és mivel az utóbbi időben nőtt a választék, nagy elismeréssel és szeretettel látogatják dolgozóink a haladó nyugati filme- xet is. Ebben a kategóriában a »Hűtlen asszonyok« és az »Egy nyáron át táncolt« című film viszi el a pálmát. A Moziüzemi Vállalat egyre jelentősebb szerepet tölt be sajátos eszközeivel a mezőgazdaság fejlesztésében is. A mező- gazdasági vándorvetítés eredményeinek a beszámításával készült statisztika szerint csak júliusban több, mint 70 000 látogatója volt a mezőgazda- sági ismeretterjesztő és dokumentumfilmeknek, valamint a mezőgazdasági tárgyú müsorfilmekneks Meg kell jegyezni, hogy a MOKÉP terveiben ennek a szolgáltatásnak a fejlesztése központi helyet jjoglal el. Már a jövő hónapban több száz mezőgazdasági tárgyú vetítést terveznek. De hogyan bírják ezt az iramot mozijaink? Egyre jobban! — adta meg a választ az értekezlet. Nézzünk csak egy pár kiragadott számot. Jelenleg megyénk lakott helységeinek 98 százaléka van »mozisitva« — hogy ezzel a furcsa szakkifejezéssel éljünk. Ez azt jelenti, hogy minden 100 község közül 98- ban rendszeresen tartanak filmelőadásokat. A MOKÉP erőfeszítéseinek jóvoltából szeptemberre ez a szám százra emelkedik. Tehát nem lesz a megyében olyan lakott hely, amelynek dolgozói ne élvezhetnék rendszeresen a film áldásait. Persze, a 100 százalék elérése titán is lesznek még tennivalók, mint ahogy most is vannak. így például kétgépes mozivá fejlesztették a kiskunhalasi, kiskőrösi és a kalocsai mozit. Teljesen új gépi felszerelést kapott a közelmúltban a bátyai, a császártöltési és az akasztói mozi, most indul meg a kalocsai és a duna- vecsei járás dunaparti körzeteiben az úgynevezett »Duna-kör- zeti« mozi. Bizonyára sokan észrevették, hogy jelentős beruházásokkal szépült meg a kecskeméti Városi Mozi is. Megújult Az Olcsó Könyvtár mind népszerűbbé váló sorozatában a negyedik évnegyedben a világ- irodalom számos, értékes lebi- Iincselően érdekes művé válik a széles dolgozó tömegek közkincsévé. így többek között kiadják Gogol »Az orr« című szatirikus elbeszéléskötetét. Balzac »Ferragus«-át, Romain Rolland »Colas Breugnon« című regényét, Mark Twain »A láváiéit városkát, Kipling »A dzsungel könyvét«, H. G. Wells »Bealby« című regényét, Jack London »Az éneklő kutya« című világhírű művét, továbbá Vanda Vasziljevszkája »Szivárvány« című regényét és Móra Ferenc » Aranykoporsó«-ját. A sorozatA Művelt Nép Könyvkiadó népszerű, ismeretterjesztő és tudományos kiadványai között a III. negyedévben számos régóta várt, értékes mű szerepel. A »Műveltség könyvtára« sorozatban jelenik meg Sarkady János és Véber Károly »A világirodalom története« című munkájának első kötete, mely az ókor, a középkor és a reneszánsz irodalmát mutatja be, Hőmérőstül Shakespeare haláláig. Kö- peczi Béla és Varkonyi Ágnes '•II. Rákóczi Ferenc« című történelmi életrajza a legújabb kutatások eredményei alapján ismertet meg a nagy fejedelem életével. Lukács Lajos »A magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak, 1849—1867« című munkája a szabadságharc bukása utáni magyar népi függetlenségi mozgalom eseményeiről ad számot. Márkus László Guyon Rihardról írt könyve a magyar szabadság- harc angolszármazású hős tábornokáról szól. Geréb László »A iMzai osztályharcok irodalma 1525—1660-ig« című forráskiadványa folytatása »A magyar parasztháborúk irodalma« című nagysikerű könyvnek. A mű a besztercebányai felkeléstől a kuruc mozgalmak kezdetéig egész sor kertmozi, így a kecskeméti Árpád Kertmozi is. Uj létesült Kiskunfélegyházán. Pár szó a tervekről. Szeptemberben kezdenek hozzá a kalocsai mozi teljes átalakításához és korszerűsítéséhez. A ráfordítandó költség 800 000 forint. Sor kerül a közeljövőben a kecskeméti Árpád Mozi átalakítására is, és normál-filmvetítő- géppel látják el a császártöltési és a katymári filmszínházat. Pár év alatt az egyik legelmaradottabb vidéki mozihálózat, a Bács-Kiskun megyei jóformán teljesen megújult és tovább újul, a Moziüzemi Vállalat jó munkája és nem utolsó sorban államunk messzemenő gondoskodása folytán. Az új mozikban új filmek várják szeptemberben a dolgozókat. A nemzetközi filmversenyen.else díjat nyert, káprázatos szépségű balettfilm kerül bemutatásra szeptemberben Kecskeméten, a szovjet filmgyártás egyik legszebb alkotása: a »Romeo és Julia«. Műsorra tűzik filmszínházaink ebben a hónapban a »Gázolás« című magyar filmet is. A tervek között szerepel a »Tóth Gáspár esete« című új magyar film is. Rövidesen mozijaink vásznára kerül az »özönvíz előtt« című francia film is, valamint a »Telepesek« című új alkotás. Kívánjunk hozzá mindenkinek jó mutatást! ban »Friss szél« címmel fiatal magyar írók elbeszélésgyűjteménye is megjelenik. A sorozat iránt megnyilvánuló nagyarányú érdeklődésre való tekintettel jelentősen felemelték a példányszámot, — egyes kötetek százezres példányszámban jelennek meg. Ezt az is szükségessé tette, mert az Olcsó Könyvtár köteteit a könyvesboltokon, üzemi terjesztőkön és a falusi szövetkezeti boltokon kívül most már az újságárusoknál, utasellátó-pavilonokban, áruházakban, vasútállomásokon és a vidéki posta- hivatalokban is árusítják. A negyedik évnegyedben megjelenő 14 kötetre 43 forintén lehet előfizetni. tartó időszak jelentősebb osztályharcos megmozdulásairól ad képet. Szűcs Jenő »Kézművesség és városok a XV. századi Magyarországon« című műve hiteles képet ad a magyar város és iparfejlődés útjáról. »Hamis tanúk, taláros bűnösök« címmel megjelenik egy Pitaval válogatott írásaiból és más anyagokból összeállított gyűjtemény. Ez a színes, érdekfeszítő olvasmány leleplezi a feudális és burzsoá korok osztálybíróságainak kirívó igazságtalanságait, A kalandos útleírások kedvelői számára készült J. Cook utazásainak leírását tartalmazó színes, izgalmas mű, mely már meg is jelent és Sztanyukovics »A világ körül a »Korsun«- hajón« című kalandos regényes útleírása. Hézagpótló munka Bronstein—Szemengyajov: »Matematikai zsebkönyv«-e és Leopold Infeld »Akit az istenek szeretnek« c. regénye Evariste Galoisról, minden idők egyik legzseniálisabb ■ matematikusának életéről. A tudós Curie- házaspár életét írja le Eve Curie »Madame Curie« című életrajzi munkája, amely már évekkel ezelőtt igen nagy sikert aratott. Könyvespolc Gogol, Balzac, Romain Rolland, Mark Twain, Kipling, H. G. Wells, Jack London művei az Olcsó Könyvtár sorozatban A világ irodalom története, Kalandos útleírások, matematikai zsebkönyv a Müveit Nép Könyvkiadó III. negyedévi tervében A Szovjetunióban jól ismerik Tamara Peksevát, a Krasznodár- határterületi »Sztálin«-kolhoz sertésgondozónőjét. Sok sertés- tenyésztő veszi át tapasztalatát. Az elmúlt évben T. Pekseva tíz anyaállattól 230 malacot nevelt. Az idei első fialtatás kiváló eredménnyel járt: tíz anyaállat 123 malacot fialt. T. Pekseva fél év alatt 623 munkaegységet teljesített és majdnem 2 tonna búzát kapott előlegként. Ezenkívül pótjuttatásként kilenc malaccal jutalmazta kolhoza. A képen: DM—110 típusú villamos vezet ék* kihúzó kocsi. A képen: T. Pekseva szekérre rakja a pót juttatásként kapott malacokat. Augusztus 20-án este a moszkvai Gorkij kultúr- és pihenő- parkban ünnepélyesen megnyitották »A népi demokratikus Csehszlovákia 10 esztendeje« című kiállítást. A központi pavilonban számos olyan kiállított tárgy vonja magára a figyelmet, amely híven tükrözi a csehszlovák gépgyártás magas színvonalát. A kiállításon bemutatják a szocialista fejlődés útjára tért csehszlovák falu életét, a mezőgazdasági szövetkezeteket, az állami gazdaságokat és a gépállomásokat. Nagy művészi érzékkel állították össze a könnyűipari és a közszükségleti cikkek pavilonját. Nagyszámú kiállítási tárgy, fénykép és diagramma ismerteti azokat a kulturális eredményeket, amelyeket Csehszlovákia a népi hatalom éveiben elért. A látogatók megtudják, hogy Csehszlovákiának a háború előtt mindössze kilenc főiskolája volt, ezekben 19 000 hallgató nyert oktatást. Most az országban 40 főiskola működik, s ezeket 48 000 hallgató látogatja. A gazdag kiállítás ékesszólóan tanúsítja a csehszlovák nép fejlett műszaki kultúráját, mesterségbeli tudását és alkotó munkáját. A képen: a bányaberendezések termében. Bánya diszpécserszolgálata. A Szovjetunió állandóan fejlődő ipara üj technikával látja el a vasutat. A vasút gördülőállományát új típusú gőzmozdonyokkal, kétezer lóerős TE—2 típusú mozdonyokkal, teljesen fémből készült személykocsikkal és nagy raksúlyéi vagonokkal bővítették. Szerte az országban új vasútvonalak épülnek. Ezenkívül több helyen fektettek le második vágányt. Az új technika alkalmazásával és a régi tökéletesítésével és jobb kihasználásával már 1954-ben a vasutak teheráruforgalma 1950-hez viszonyítva 42 százalékkal nőtt az 1955-rc tervezett 35—40 százalékkal szemben. Ennek segítségével a vasút teheráruforgalmi ötéves tervét ncgy év alatt teljesítette.
