Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-30 / 230. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPB/tCSKISKUNMeGYEI P/ÉRTBIZOTTS/tGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Ára 50 fillér 1955. SZEPT. 30. PÉNTEK Soltvadkert dolgosói már biztosították a daráló létrehozásához szükséges összeget A soltvadkerti helyi tanács tagjai a legutóbbi tanácsülésen megtárgyalták, hogyan kívánják biztosítani, hogy Soltvadkert dolgozó parasztsága is egyem- berként vegye ki részét a VI. Békekölcsön-jegyzés hazafias kötelezettségéből. Ugyanakkor megvitatták azt is, hogy a kölcsönjegyzésből visszamaradó 50 százalékos ösz- szegből milyen helyi beruházá­sokat fognak megvalósítani. A legszükségesebb feladatnak tart­ják a Kossuth Lajos utcában 500 méternyi járda rendbehozását. A község lakosságának komoly gondot okoz, hogy a községben nincs megfelelő daráló; amely biztosítani tudná a megfelelő őr­leményeket az állattartáshoz. Nincs a községnek megfelelő vá­sártere sem. Ezért szükséges, hogy modern, tiszta vásárteret hozzanak létre. A tanácsülés számvetést tett, amelynek alapján kiderült, hogy a Kossuth Lajos utca járdaépí­tése 40 000 forintba, a tanács sa­ját kezelésében létrehozandó da­ráló 15 000 forintba kerül, s a község igényeit kielégítő vásár­tér létrehozása 50 000 forintos beruházással valósítható meg. Ezért a tanácsülés elhatározta: biztosítani kívánja, hogy a köz­ség dolgozó parasztsága 210 000 forint békekölcsönt jegyezzen. hogy ebből 50 százaléknyi összeg visszamaradva, fedezze a három helyi beruházás: a járda, daráló, vásártér költségeit. A község lakossága szerda es­tig 55 000 forintot jegyzett, te­hát a daráló létrehozásához szükséges összeg már megvan és a Kossuth Lajos utca járdajaví­tásához 12 500 forint biztosítva van. Most a község népnevelői, a tanácstagok, a népfront és a többi tömegszervezet tagjai azért harcolnak, hogy a község minden dolgozó parasztja jegy­zésével előteremtsék a járda- javításhoz még szükséges 27 500 forintot és a vásártér létrehozá­sához szükséges összeget. Kiskunhalason a tanyai dolgozó parasztoké a szó Kiskunhalas városi tanácsa folyó évi szeptember hó 21-én rendkívüli tanácsülésre gyűlt össze. A tanácsülésnek egyetlen napirendi pontja volt a VI. Bé­kekölcsön jegyzésének fontos­sága, jelentősége és eldöntése annak, hogy a városi tanács milyen létesítményeket kíván eszközölni a VI. Békekölcsön jegyzéséből származó többlet- bevételből. A tanács végrehajtó bizottsága javasolta a tanács­nak, hogy a város belterületén a kórház felé vezető gyalogjárót, valamint egyéb utakat, kb. mint­egy 1 kilométer hosszúságban betonozzák. Kecskemét. A tanács tagjai példát mutatnak a jegyzésben. Szabó Lajos 3500, Gyuska Má­ria 3500, dr. Keszler Tivadar 6000, dr. Zonda László 4000, Boda József 2000 forintot jegy­zett. A dolgozó asszonyok közül Gyömöri Menyhértné (Baromfi- feldolgozó V.) 5 gyermekes anya 500 forintot adott kölcsön az ál­lamnak. Agó József, a Lenin TSZ elnöke. Nem értett egyet a tanácsülés a végrehajtó bizottság javasla­tával. A kiskunhalasi külterü­leten, tanyavilágban élő dolgozó parasztok, tanácstagok bebizo­nyították azt, hogy a város ez évben belterületének rendezésé­re (kutak, vízellátás, törpc- vízierőmű, uszoda, parkírozás, lakásépítés, villanyhalózat- bővítés, gyalogjárók rendbeho­zatalára, köztisztaságra, iskolák, napközi otthonok bővítésére) több, mint 2 millió forintot ál­dozott, a tanyavilágról azonban majdnem teljesen megfeledke­zett. Dohonyi Ferenc egyénileg dol- * --------­K iskunfélegyháza. Márton László és Bokor Imre ifjúmun­kások (Gépgyár) 800, illetve 700 forintot jegyeztek. Ágó József, a Lenin TSZ elnöke 800 forintot írt a jegyzési ívre. Solt. Dani Gábor 5 holdas pa­raszt 500, Németh Imre, a Dó­zsa TSZ párttitkára 1000 forin­tot, Flögl Paula, a népfront tagja 1300 forintot jegyzett. Rém. Valamennyi tanácstag lejegyzett. Itt 34 tanácstag 22 ezer forintot adott kölcsön. Baja. Zority Zoltán vasutas 1600 forint havi keresetéből 1400, Északi János fűtő, négy­gyermekes apa 1600 forintos ke­resetéből 1500 forintot jegyzett. Török Éva kalauz, DISZ-tag 1300 forintos havi fizetéséből 1000 forintot adott kölcsön az államnak. gozó paraszt, tanácstag helye­selte ugyan azt, hogy a város belterületén a felsorolt létesít­mények megvalósításra kerül­tek, de felhívta a tanács figyel­mét, hogy most már az utak ja­vításánál a tanyaiakon a sor. Javasolta, hogy a még múlt év­ben társadalmi munkában rész­ben rendbehozott kötönyi utat salakozzák fel és tegyék járha­tóvá. Hasonló javaslattal élt Mráv Kálmán külterületi ta­nácstag, és Hegyes N. Elek, ta­nácstag. A tanácsülés elutasította a végrehajtó bizottság javaslatát, és egyöntetű határozatot hozott, hogy a VI. Békekölcsönből szár­mazó városi bevételeket teljes egészében a város külterületi útjainak rendbehozatalára for- üítsák. A város lakosságának többségét kitevő tanyavilágban élő dolgozó parasztok vágya teljesedik tehát a békekölcsön­jegyzés során visszamaradó ösz- szegból. Ennek jegyében indult meg a VI. Békekölcsön jegyzése a vá­rosban. Az első két napon tör­tént készpénzjegyzésekből visz- szamaradó összeg 27 500 forint. A tanyai dolgozó parasztok azonban, — akiknek közvetlen érdekében döntött a tanácsülés és akiknek javára fordítják a részesedést, — mindezideig csak egész elenyésző mértékben já­rultak hozzá a tanyai utak rend- behozatalához. Hogy a tanácsülés határoza­tát minél hamarabb végrehajt­hassák, minden tanyai dolgozó parasztnak is elsőrendű érdeke és hazafias kötelessége, hogy békekölcsönt jegyezzen. A kölcsön jegyzés hírei Dunatetétlen termelőszövetkezeti község lett Az elmúlt hét folyamán a dunatetétléni ter­melőszövetkezetekbe 10 új belépő volt. Az új be­lépők túlnyomó többsége középparaszt, mind olyan gazdák, akikről elismeréssel nyilatkozik minden községbeli. A nemrégen alakult Duna Termelőszövetkezetnek már csaknem megkétsze­reződött a taglétszáma. Alakuláskor ugyanis 24 tagjuk és 128 hold földjük volt, most pedig már 42 tagot és 401 hold földet tartanak nyilván. A múlt héten lépett be ugyancsak a Duna Termelőszövetkezetbe Rácz László és apja Rácz József is, aki kitűnő juhász. Eddig 15 holdon gazdálkodtak. A termelőszövetkezetbe való be­lépésben a párttagok mutattak példát, az olya­nok, mint Tóth Lajos, László Menyhért, Madácsi József és István, Halász Ferenc, Antal János. A járási vezetők is áldozatkészen segítettek megoldani a felmerült akadályokat. A járási pártbizottság első titkára, Sarok elvtárs maga is több esetben beszélgetett a dolgozó parasztokkal, Oláh elvtárs, a járási tanács végrehajtó bízott- j ságának elnökhelyettese, Martonosi és Madácsi elvtársak sokat segítettek és mindig ott voltak, ahol jó tanácsra, okos szóra volt szükség. A dunatetétleni dolgozók, — akik egykor gróf Teleky Sándor uradalmi cselédei voltak — most új történelmet írnak, bizakodva tekintenek a jövőbe, teljes hittel, mert tudják, hogy a fejlett nagyüzemi gazdálkodás meghozza minden szor­galmas családnak a jómódú, kulturált paraszti életet. A községet vasárnaphoz egy hétre termelő­szövetkezeti községgé avatják, mert ma már te­rületének 76 százaléka és lakosságának 66 szá­zaléka szocialista szektorba lépett. Tiboldi János, tsz-szervező, Dunavecse, Özv. Tóth Lajosné (Bácsalmás, Bajcsy-Zsilinszky utca 32.) 34 876—45 számú kötvényével a legutóbbi sorsoláson 50 000 fo­rintot nyert. Tóthék kötvénye jó befektetésnek bizonyult, mert a nagy nyeremény segítségével olyan vágyakat, terveket váltanak valóra, amelyeket egyébként csak jóval később valósíthattak volna meg. A képen: özv. Tóth Lajosné átveszi a nyereményét a Bajai OTP pénztáránál. Endre József, a kecskeméti igazság Termelőszövetkezet el­nöke elsőnek jegyzett a szövet­kezetben békekölcsönt. Öt gyer­mek édesapja, 600 forintot irt a jegyzési ívre. Az első Ötéves Tervben felépült a Bányászati Berendezések Gyára Kiskunfélegyházán. Csaknem ötven millió forintjába ke­rült népünk államának ez a hatalmas létesítmény. Öntudatos dol­gozói nagy lelkesedéssel veszik ki részüket a VI. Békekölcsön jegyzéséből. Az üzem dolgozói az első napokban 233 850 forintot jegyeztek. A képen: a Kalmár DISZ-csoport látható, amely a könnyű vasszerkezeti részlegen dolgozik. A csoport jegyzési átlaga fejen­ként 600 forint. Szabó Mihály 1949 óta a kiskun­félegyházi 1. sz. Általános Leány­iskola igazgatója. Hozzáértő gon­doskodással fáradozik iskolájá­nak állandó fejlesztésén, de minden nevelőnek jó példát mu­tat az iskolán kívüli társadalmi munkában is. Állásfoglalását, lelkes agitációs munkáját tettei­vel és saját példájával is erősíti. 1900 forint értékben jegyzett békekölcsönt. Szabó Mihályné, a kiskunfélegy­házi Leánydiákotthon igazgató­ja. Kiváló pedagógiai munkás­sága, példamutató helytállása tette méltóvá arra, hogy c jelen­tős intézményünk vezetője le­gyen, A nevelés külső körülmé­nyeinek állandó fejlesztésén is fáradhatatlanul dolgozik. A VI. Békekölcsön-jegyzésben is példát mutat. 1700 forintot adott köl­csön ajt államnak. Kiss Sándor, a kecskeméti Sza­badságharcos Termelőszövetke­zet elnöke, mint tanácstag is pél­dát mutatott a jegyzésben. 27-én reggel az elsők között jegyzett 1000 forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents