Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-03 / 207. szám

Bajai pillanatképek A város központján, a Ccke téren, a MEZÜKER valóságos Iádaraktárt létesített a gyalog­járón. Sőt a kocsiút egy részét is elfoglalja a megrakott reke­szekkel. Gátolja a közlekedést és veszélyessé teszi a tér egyre nö­vekvő kocsiforgalmát. A raktár­ban táróit hagyma, káposzta kel­lemetlen szaga sokat bosszantja a környező házak lakóit. A vá­rosi tanács egészségügyi osztá­lya már nem égy határozatot ho­zott arra vonatkozólag, hogy a raktárt ki kell helyezni a varos belterületéről. E határozat meg­valósítását a lakók is helyesel­nék, mert jelenleg a lakások ab­lakait sem lehet nyitvatartani. A MEZÖKER-nek az az érvelé­se, hogy nincs megfelelő helyi­ség, nem indokolt, mert a Sztálin úton üresen állnak a volt gabo­naraktárak, melynek udvarai megfelelőek a termények raktá­rozására. * Ugyancsak a város központ­jában rontja a levegőt az -gyik legnépesebben lakott városrész­ben a nyersbőrraktár. Szinte élvezhetetlenné teszi az Attila-, az Alkotmány- és a környező utcák levegőjét. Vajon miért van szükség a nyersbőr tárolá­sához városi raktárra, mikor azt mindenütt a város peremre izein, a házaktól távoleső helyen .szok­ták elhelyezni? A városi tanács Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás egyik nevezetes épüle­te a H-pavilon. Ebben kaptak helyet az idén a kísérleti gaz­daságok és az állami gazdasá­gok. A pavilon két hatalmas termét bizonyára sokan keresik majd fel megyénkből is. Az egyik teremben az állami gazdaságok legjobb termékeit lehet majd látni és vásárolni, paprikát, paradicsomot és egyéb zöldségfélét, gyümölcsöt. Az ál­lami gazdaságokban hizlalt ser­tésekből készült kolbászhoz, debrecenihez, májashurkához s egyéb húsételekhez ugyancsak az állami gazdaságokban ter­melt borokat ihatnak a látoga­tók. A kiállítás három hetében ez lesz a főváros legnagyobb * csemegeüzlete-«, A kísérleti gazdaságok terme ;s meglepetéseket tartogat. Víz­egészségügyi osztálya sürgősen intézkedjen a nyersbőr városi raktározásának megszüntetésére. * Maholnap a város terei, sétá­nyai hasonlítani fognak a falusi legelőkhöz. A Kölcsey utca és Madách utca találkozásánál lévő tár zöldjét sertések legelik és túrják fel a talajt. A Vorosilov- parkban kecskék Iegelgetnek. Es­ténként pedig a környező házak állattartói sarabolják a zöldet. A tanács nagyobb gondot for­dítson sétányaink, tereink vé­delmére és a gondatlan állattar­tók szigorú megbüntetésével is törődjön. * A fokozott tisztántartásra is fel kell hívni a figyelmet. Az ál­lami házak egész sorát tataroz­zák, csinosítják. Külsejüket azonban a téli tüzelő lerakásá­val tönkreteszik. Ahelyett, hogy a járdaszegély mellé öntenék a vásárolt tüzelőanyagot, közvet­lenül a fal mellé rakják. Ezzel bepiszkítják, csúfítják a rendbe­hozott házak külsejét. A Deák Ferenc utcában más a helyzet. A kocsi közvetlenül a járdasze­gélynél állt meg és a kocsioldalt leengedve a szenet a viragos- ágyra öntötték. Nem ártana, ha a tüzelőt szállító dolgozók na­gyobb elővigyázatossággal végez­nék munkájukat. függönnyel hűtik a termet, a bo­roshordók pedig jégpakolást kapnak, hogy optimális hőfokon kerüljön a bor a fogyasztókhoz. A kiállításon árusítanak termő citromfát, kalocsai édes-nemes paprikát s minőségi vetőmagot — Egy elsőosztályos típuscso­magot kérek! — Aktatáskára volna szüksé­günk! — Tessék csak mutatni azt a tolltartót! így zsibonganak a vásárlók- Kecskeméten, a Kiskereskedelmi Vállalat 24-es számú boltjában, ahol már napok óta nagy a for­galom. A bolt dolgozói remekül A halasi csipke újra kivívja világhírét A Kiskunhalasi Háziipari Szö­vetkezet csipkeházában a régi mesterek mellett jelenleg 14 fia­tal gyakorolja a páratlan művé­szetet, a csipkekészítést. 44 féle öltéssel készül egyetlen kicsiny vitrinterítő. A hagyományos mo­tívumok mellett új mintákat is alkalmaznak, leginkább a béke­galambot, A csipke kizárólag fe­hér cérnából készül, mégis a különféle öltésminták összhatása több színű árnyalatot mutat. 100 leheletfinomságú kis terítő súlya alig 5 deka. A halasi csipke készítésének elsajátításához nagy türelem, hosszabb gyakorlat szükséges. A közeljövőben vizsgázik a tanulók kis csoportja. A finom kézimun­ka iránt egyre növekszik a ke­reslet nemcsak a hazai vásárlók között, hanem külföldön is. Szer­dán jugoszláv vendég kereste fel a háziipari szövetkezet boltját, hogy csipkét vásároljon hazája- beli ismerőseinek. Svájci rende­lőknek eddig már 60 000 forint értékű csipkét küldtek. Az első mintaszállítmányok után — ígé­ret szerint — újabb rendelést várnak. Londoni vásárlók is ér­deklődnek Kiskunhalas neveze­tessége iránt. Állandó külföldi rendeléseknek azonban csak ak­kor tudnak eleget tenni, ha már elegendő szakember lesz a mun­ka vállalásához. Ez a közeljövő­ben, az újonnan bekapcsolódott csipkekészítők vizsgázása után várható. készültek erre a vásárlási idény­re. Az oktatási osztállyal közö­sen megbeszélték, hogy' milyen iskolai füzetekre van szükségé a tanulóknak és ennek alapján állították össze a típuscsomago­kat osztályonként. A bolt már közel 100 000 forint értékű is­kolafelszerelést adott el. Nem ritka az olyan nap, amelyiken 19 000 forintra rúgó iskolaszere­ket vásárolnak. A kalocsai édes-nemes paprika az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Nagy a keletje az iskolaszereknek Az első ajándék Géza az idén lett első osztá­lyos. Már két napja járt isko­lába és úgy érzi magát a kis kor- társak döngicsélő méhkasában, mint otthon, a szülői házban. Már vannak barátai is. A mel­lette ülő sörtehajú Kozó Andris és a háta mögött meghunnyász- kodó, szerény, szelídtekintetű Barabás Karcsi. Erről a két le­génykéről már az első napok­ban úgy vélekedett édesapjának, hogy: ezek a barátaim. Kozót különösen megkedvelte. Andris az ő szemében több volt, mint első osztályos, valóságos hős. A Kozó bátyja ökölvívó baj­nok és öccsét is tanítgatja e ne­mes sportág elsajátítására. A eislegény már ismeri a külön­böző ütéseket és szívesen meg­mutatja kíváncsi társain. — Hej, csak én is tudnék ooxolni — morfondírozott Géza magában és gondolatban örök barátságot kötött Kozó Andris­sal. A második nap délután szipor­kázó jókedvvel köszöntötte édes­anyját, selymes arcát a mosoly­gó asszony kezefejéhez szorítot­ta s máris rohant a szobába. Rudi, a bátyja, orosz szavakat tanult. Készült a holnapi dolgo­zatírásra. Géza után fülsiketítő robajjal becsapódott az ajtó. A falak is beleremegtek. Rudi felrettent. — Mit csinálsz? — kérdezte fölindultán. — Nem tudsz rende­sebben bejönni? Ügy rontasz be, mint egy haramia. Még a mész Is lepotyogott a falról. Máskor *égy óvatosabb, Gézát szívenütötték bátyja korholó szavai. A fénylő jókedv lemosódott kalászszmű arcáról. Restelte magát nagyon. Tekinte­tét a földre szegezte és kisom- fordalt a szobából. — Mi jogon szid engem Rudi? — faggatta önmagát, de titok­ban beismerte az intelem jogos­ságát. Biztos nem szidott volna le, ha tudná, mi van a táskám­ban. Nem baj. Majd édesapa és édesanya megtudják, de Rudi soha! Így füstölgőit, miközben a szomszéd szoba egyik sarkában előkotorászta táskája gyomrából az új olvasókönyvet. Annak közepén egy tenyérnyi nagyságú fehér papír nyújtózko­dott, valami tintafélével írt mondattal díszítve. Olvasni még nem tudott, de jól megjegyezte, amikor a tanítónéni lefordította neki a mondatot. Szemét végigszántva a papí­ron, leikével olvasta a kacska- ringós szavak értelmét: ötösre felelt beszélgetésből. Ügyesen visszarejtette olvasókönyvébe és besurrant a szobába. — Rudikám, haragszol még? Bátyja a megbánás hangját érezte öccse kérdéséből. Felállt. Odament Gézához és megcsókol­ta. Géza pillanatok alatt kicseré­lődött. Ismét jókedvű lett, dudo- rászott, nevetgélt. Rudi mellé ült és beszélgettek. Édesanyjuk belépett a szobá­ba. A csodálkozás megértő meg­elégedést varázsolt arcára, így ritkán lehetett látni a két fiút. Nem is hagyta szó nélkül. — Hát ti nem veszekedtek? Ügy ültök egymás mellett, mint­ha testvérek lennétek. — Azok is vagyunk — csattant fel Géza. — Ugye, Rudi? — tette hozzá kissé bizalmatlanul, mert attól félt, hogy bátyja elárulja az előbbi szeleburdiságáért. Nagyot lélegzett, amikor Rudi ajkáról is kibuggyant a mondat: — Azok vagyunk, édestestvé­rek, * Este vacsora után a gyerekek lefekvéshez készülődtek. Géza egy óvatlan pillanatban beosont a szülők szobájába és az íróasz­talra helyezett egy fehér papír­darabot. Aztán, mint aki jól vé­gezte dolgát, nekilátott a vetkő- zésnek. Néhány perc múlva már ál­modott. ötösökkel barátkozott. Az egyik kövérhasú ötös így be­szélt hozzá: én vagyok a te szor­galmad, tudásod jutalma, be­csülj meg, Géza. Jó lenne, ha majd az én gyermekeim gazda­gítanák a te bizonyítványod. Hűséges barátok. Hogy megtart­hasd őket, sokat és jól kell ta­nulnod. Géza meg is ígérte. A szülők is befejezték a mun­kát. Bementek a szobájukba. \z édesapa odapillantott az asztal­ra és meglátta a fehér papirost. Kezébe vette és olvasni kezdte a mondatot: Kovásznai Géza ötös­re felelt beszélgetésből. Átnyúj­totta a feleségének. Az anya sze­mében csillagfényű könny csil­logott. A férfi halkan megszó­lalt: — Az első ajándék. Az édesanya is elérzékenyül- ten suttogta: — Igen, az első ajándék! Bieliczky Sándor Szovjet-Iiazalisztáu A hatalmas orosz folyótól, a Volgától egészen az Áltáj hó- födte csúcsáig, Szibériától a Tien-San hegyláncolatáig húzódik a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság. Nyugatról-keletre 3000 kilométer, északról-délre 1800 kilométer a területe. Méreteibe» egész Nyugat-Európával egyenlő. Kazahsztánban mesés gazdagságú a föld. Óriási réz, ólom, cink, króm, foszí'orit, arany, kőszén, antimon, kőolaj és mangánérc készletei vannak. A köztársaság beláthatatlan területein termé­keny mezők, hegyi legelők, vízszegeny puszták, örök jéggel borí­tott hegyek, erdőségek, rohanó folyók és festői szépségű tavr.k váltakoznak. Kazahsztán a gabonaféléken kívül a gyapot, illó­olajtermő növények, valamint a kukorica, burgonya, a különféle zöldségfélék, a nagyszerű almafajták, a szőlő és a dinnye hazája. A rabság láncaitól megszabadult nép szívós munkával terem­tette újjá az ország végtelen gazdagságát. Kazahsztán ma már joggal büszkélkedik olyan városokkal, mint Alma-Ata, Karaganda, Balhas, Leninogorszk, amelyek korszerű technikával felszereli ipari üzemek központjaivá váltak. Kazahsztán a Szovjetunió alapvető állattenyésztő bázisa a keleti vidéken. Nincs egyetlen terület, de még falu sem, ahol ne foglalkoznának állattenyésztéssel. A kolhozokban egyre több szabvány-istállót építenek, mind szélesebb körben gépesítik az állattenyésztés munkaigényes folyamatait. A gépállomások segít­ségével szilárd takarmányalapot teremtenek és az állattenyésztők nem félnek többé a szigorú telektől. A kazah nép rövid idő alatt újjávarázsolta a sokat szenvedett földet, — gyárakat, üzemeket létesített, bányákat nyitott, olaj- finomítókat épített és a végeláthatatlan nagy területeken kigyúj- totta a villamoslámpák millióit. A történelem útjain úgy találkozott az orosz és a kazah nép, mint két barát, közös harcban erősödött, edződött meg ez a barát­ság és forrásává lett a nagy győzelmeknek. Kazahsztán földjére elérkezett a szabadság, a boldogság és a bőség. Az alma-atai gyümölcskonzerv-kombinátban. A kecskeméti bábcsoportok fejlődése ÉPPEN HAT ÉVVEL ezelőtt, a kecskeméti III. kér. MNDSZ- alapszerv vezetősége elhatározta, hogy az asszonyok foglalkoztatá­sára megalakít egy bábcsoportot. Szakember egy sem akadt köz­tük, de annál több lelkes asz- szony. Kis bábszínházuk előtt az első előadáson annyi gyermek és felnőtt szorongott, hogy a siker egészen elbűvölte őket. Az elő­adás után boldogan ölelték ma­gukhoz a kézimunka-délutáno­kon készült, dülledt szemű cár­kisasszonyt és annak egész ud­vartartását. Az MNDSZ megyei titkársága is részt vett az előadáson és a jó munkáért jutalmul a csoport két tagját tapasztalatcserére küldte Budapestre, ahol Obraz- cov elvtárs moszkvai bábszínhá­za vendégszerepeit. Az »A.l-adin csodalámpájá«-nak és a »Mester koncertjé«-nek szakmai bemuta­tóján vettek részt, így Obra/.cov elvtárs útmutatásait is meghall­gathatták. — Tapasztalatokban gazdagon, végtelen szeretettel a bábművészet iránt, érkeztek visz- sza bábosaink. A KIS KOLLEKTÍVA tovább fejlődött: az MNDSZ Széchenyi téri helyiségében állandó báb­színházát nyitott, ahol minden második vasárnap játszottak. — Bajára is eljutottak vendégsze­repléseik során, karácsony he­tében pedig üzemről üzemre jár­tak és szórakoztatták a dolgo­zók gyermekeit. 1952 telén már Pesten is vendégszerepeitek. Üj darabjukat mutatták be, me­lyet a csoport írt, megelevenít­ve a Kalocsa környéki népszo­kásokat. A »Nővérek« című néprománcot dolgozták fel. 21 báb mozgott színes népviselet­ben a színpadnyílás mögött. A jó kollektív munkának megvolt az eredménye, májusban az Ál­lami Bábszínházban vendégsze­repeltek, A siker eredménye* képpen a legjobb aktívákból négy új csoport alakult. Az MNDSZ-csoport anyai szeretet­tel segítette az újonnan alakult csoportokat, egyfelől a tapasz­talatok átadásával, másfelől gazdag felszereléséből kölcsö- nözgetett, A bábcsoportok veze­tői az elmúlt évek folyamán szép számmal vettek részt báb­tanfolyamokon is. Lendülettel és szép tervekkel indul az új évadnak az MNDSZ bábcsoportja. Végre állandó he- ljűséget is sikerült biztosítani & Szakszervezetek Megyei Taná­csa jóvoltából. Az »Aranyhajú lány« című székely népmesét és a »Ludas Matyi«-t mutatják be még ebben az esztendőben. A Cifrapalota nagytermében ha­vonta egyszer tartanak bemuta­tót. Kívánjuk, hogy sok »apró ember« kacaja, tapsa legyen az elismerés áldozatkész munkáju­kért. Hujber Józsefné, népművelési csoportvezető INNEN-ONNAN — Gombnyomásra szabályoz­ható, úgynevezett gyorsdaráló gyártását kezdte meg a Háztar­tási és Fémtömegcikkgyártó KTSZ. Ez különösen a falusi háztartásokban hasznos eszköz, mert lehet vele cukrot, morzsát, továbbá kávét, mákot, kukori­cát és más szemes terményt is őrölni. — Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás szabadtéri színpadán az egyes- megyék dolgozó paraszt­sága részére ajándékműsort ad­nak. Bács, Pest és Veszprém megye dolgozói tiszteletére szep­tember 4-én, délután 5 órakoi (rossz idő esetén szeptember hó 16-án délután 5 órakor) az Or­szágos Filharmónia rendezéséber a »Vidám vásár« című műsor: adják*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents