Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-28 / 228. szám

A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája törvényt hozott az alkotmány kiegészítéséről BERLIN (MTI) A Német De­mokratikus Köztársaság Népi Kamarája hétfő esti ülésén első és második olvasásban elfogad­ta az alkotmány kiegészítéséről szóló törvényt. A törvény szö­vege a következő: 1; cikkely. A Német Demo­kratikus Köztársaság Alkotmá­nyának 5. cikkelye a követke­zőkkel egészül ki: »A hazánk­nak és\ a dolgozók vívmányai­nak védelmében teljesített szol­gálat a Német Demokratikus Köztársaság állampolgárainak megtisztelő kötelessége.« ' 2. cikkely. A Német Demo­kratikus Köztársaság Alkotmá­nyának 112. cikkelye a követke­zőtökéi egészül ki: »A haza és i polgári lakosság védelmét cél­zó törvényhozás a Német De­mokratikus Köztársaság hatás­körébe tartozik.« 3. cikkely. A haza és a polgári lakosság védelmét célzó szolgá­lat megszervezését a Miniszter- lanács megfelelő határozata szabályozza. 4. cikkely. Jelen törvény ki- nirdetése napján lép életbe. Willi Stoph miniszterelnökhe- lycttes az alkotmánymódosító törvényjavaslat indokolása so­rán kijelentette: »A Nyugat-Európában meg­szervezett agresszív katonai tömb új helyzetet teremtett. Ez az új helyzet a nemzetközi fe­szültség csökkentésének és a nemzetek békés egymás mellett élésének elveivel ellentétben a háborús előkészületek politiká­ját képviseli. A német militariz- mus reális veszélyt jelent. — Mindezeknél fogva elengedhe­tetlen, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság' megfelelő biztonsági és védelmi intézke­désekhez folyamodjék. A Német Demokratikus Köztársaság vé­delmét a Köztársaság saját fegy­veres erői veszik át. Ezeket a fegyveres erőket a népek kö­zötti barátság, a fegyelem, va­lamint a nép és a haza iránti odaadás szellemében nevelik és korszerű harci módszereknek megfelelően képezik ki.« Stoph miniszterelnökhelyettes végül kiemelte, hogy az alkot­mány kiegészítéséről hozott tör­vény még nem jelenti az álta­lános hadkötelezettség bevezeté­sét. (MTI) Moloiov távirata Botdoczki János külügyminiszterhez BOLDOCZKI JANOS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének. t Budapest. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti diplomá­ciai kapcsolatok felvételének 10. évfordulója alkalmából kérem, fogadja szívből jövő jókívánságaimat. Annak a meggyőződésem­nek adok kifejezést, hogy az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet elvére alapozott baráti viszony országaink között a jövőben is állandóan erősödik és fejlődik népeink boldogulása, az európai béke és biztonság érdekében. Kívánok, Miniszter Elvtárs, a magyar népnek további sikere­ket az új, szocialista Magyarország építésében kifejtett alkotó munkájához. V. MOLOTOV. Példa ni h t a ta st Külföldi hírek MOSZKVA (TASZSZ) A bel­ga parlamenti küldöttség, amely Huysmansnak, a belga képvise­lőház elnökének vezetésével a Szovjetunióban tartózkodik, szeptember 26-án a nagy Kreml- palotában találkozott a Szovjet- jnió Legfelső Tanácsa Szövet­ségi Tanácsa és Nemzetiségi Ta­nácsa állandó bizottságainak tagjaival. BERLIN (MTI) Franciaország, i Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormányainak közös határozata alapján hétfőn sza­badon bocsátották a Berlin— Spandaui katonai fegyházból a 79 éves Erich Raeder volt ten­gernagyot. Raedert a Nürnbergi Nemzetközi Törvényszék hábo­rús föbűnösnek nyilvánította és életfogytiglani szabadságvesz­tésre ítélte. A nagyhatalmak most. Raedert magas korára és súlyos betegségére való tekin­tettel részesítették kegyelem­ben. KlSZ*tagok9 kisiparosok a békekölcsönért Példamutatóan jegyső IÍISZ-tagok Példamutatóan jegyző KTSZ- tagok: A Kecskgméti Asztalos KTSZ dolgozói közül Markó János 1500 forintot, Katona Márton és Hódosi Kálmán faesztergályosok 1000—1000 forintot, Szabó Dö­mötör brigádvezető 800, brigád­tagjai pedig 700—700 forint bé­kekölcsönt jegyeztek. Dósai Jó­zsef, a Kecskeméti Mezőgazda- sági KTSZ 62 éves kovácsa 1450 forinttal segíti új ötéves tervünk beindulását. A kisiparosok is megkezdték a kölcsönjegyzést. Az eddig beérkezett jelentések a kisiparosság köréből is több példamutató jegyzésről adnak hírt. Gyöngyösi János, kecs­keméti fodrász például 1000 fo-‘ rintot jegyzett. Hasonló jó példá­ról érkezett jelentés Kiskunha­lasról is, ahol ©láh Vilmos rokkant, beteges szabó kisiparos 600 forint lejegyzésével tett tanúbizonyságot hazafiságáról. Abonyi László, bajai könyvkö­tő kisiparos a felszabadulás után kapott iparengedélyt. Amikor felkeresték a jegyeztetők, 800 forintot jegyzett és kijelentette: — Szívesen adom pénzemet köl­csön államunknak, mert az én szüleim a múltban hiába dol­goztak évtizedeken keresztül, még szabadságot sem kaptak. Az idén azonban két hetet töltöt­tek el Hévizén. En pedig Galya­tetőn üdültem.. A jó példák mellett azonban anól is érkeztek hírek, hogy Kalocsán, Szabadszálláson, Kis­kunhalason és másutt is egyes KTSZ-tagok és kisiparosok vo­nakodnak a kölcsönjegyzéstől, néhányan pedig alacsony össze­get kívánnak csak jegyezni. Ho­lott államunk számukra is biz­tosította például a társadalom- biztosítást, számos kedvezmény­ben részesíti őket is. Éppen ezért államunk joggal elvárhatja tőlük is, hogy anyagi erejükhöz mérten ők is vegyék ki részüket új ötéves tervünk beindulását, békénk szilárdítását szolgáló kölcsön jegyzés bői. Egyházi személyek kölcsönjesyzése Az országszerte megindult kölcsönjegyzésből a papok is ki­veszik a részüket. Kecskeméten Pap Géza református lelkész már a kora reggeli órákban ele­get tett hazafias kötelességének: 2500 forint békekölcsönt jegy­zett. Lelkésztársa: Kovács Bá­lint kecskeméti református pap 2000 forintot ad kölcsön kor­mányzatunknak. Dr. Kujáni Ferenc, kalocsai érseki helynök 1600, Kis Pál, kalocsai érseki provikárius pe­dig 1500 forint értékű Hatodik Békekölcsönt jegyzett. Tegnap már a falusi papság kölcsön jegyzéséről is érkeztek hírek. Morvái István bátyai plébános például 700 forint ér­tékben jegyzett békekölcsönt. és baráti felvilágosító szót! A haza javáért, a magunk hasznáért megyénkben is siker­rel folyik a Hatodik Békekölcsön jegyzése. Megyénk minden részéből már korán reggel érkeztek a hírek, hogy a kommunisták lelkes és példamutató jegyzésükkel tesz­nek hitet hazafiságukról. Üzemeinkben, így a Kecske­méti Gépgyárban Balogh Ferenc igazgató elvtárs 4000 forintot, a Bajai Gépjavító vállalatnál Sza­bó Zoltán főmérnök 2500 forin­tot jegyzett. Rozmann Antal elv- társ, a Bajai Faárugyár 76 éves dolgozója, mint régi mozgalmi ember mutat példát a jegyzés­ben is. Az üzemek dolgozóihoz test­véri módon csatlakoznak a fa­lusi szocialista szektorok, a fa­lusi pártszervezetek kommunis­tái. Szűcs István elvtárs, a i'ü- löpszállási Dózsa TSZ párítitka- ra 1000 forintos jegyzése nyomán a szövetkezet minden tagja pél­damutatóan jegyzett. A tagság átlagjegyzése 300 forint felett van. Az öregcseríői Béke TSZ kommunistái és tagjai közül a Jenci-család összesen 1000 forin­tot jegyzett és már be is fizette a jegyzett összeget. Lászlofalván a pártvezetőség tagjai jegyeztek elsőnek, érthető, hogy példáju­kat számos dolgozó paraszt kö­vette már a reggeli órákban. A Kunszentmiklósi Gépállomás minden dolgozója elismerésre méltó módon tett eleget hazafias kötelességének. Az Izsáki Állami gazdaság kommunistáit már az első órákban 78 pártonkivüli dol­gozó követte, 81 000 forintos ösz- szeg lejegyzésével. A vezetők, a kommunisták pél dája most is a győzelem egyia biztosítéka. A tettek, a példamu­Szocialista és kapitalista államkölcsön AZ ÁLLAMKÖLCSÖNÖK az osztálytársadalomban keletkez­tek. Már a rabszolgatartó társa­dalomban, az ókori Görögország­ban és Rómában tudunk kibo­csátásukról. Az államkölcsönök különböző szerepet töltöttek be a társada­lom fejlődésében. Lényegét, ter­mészetét, rendeltetését a terme­lési mód, a társadalom gazda­sági rendje határozza meg. Eb­ből sz.ármazik a szocialista és a kizsákmányoláson alapuló tár­sadalmak államkölcsöneinek gyökores elvi különbsége. Ezt legélesebben, legplasztikusabban a szocialista és kapitalista al- lamkölcsönök példáján láthat­juk. A KAPITALISTA államköl­csönök, egészen a múlt század végéig, nagy szerepet játszottak a burzSoá társadalmi rend ki­alakításában és megszilárdításá­ban. Bár már ebben az időszak­ban is kibocsátásuk elsősorban háborúk, a kizsákmányolási te­rület kiterjesztésével volt kap­csolatban, mégis, ezgptúl fel­használták — ha korlátozottan is — gyárák, üzemek létesítésé­re. Az imperializmus kialakulásá­val a burzsoá államkölcsönök e korlátozott progresszív voltukat teljesen elvesztik. Többé nincs termelési céljuk, hanem kizáró­lag a hadi- és államgépezet Cenntartását szolgálják. A mo­dern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének megfelelően igyik alapvető forrását képezik a háborús előkészületeknek, más népek nyomorbadöntésének és elsősorban az országon belüli kizsákmányolást biztosító elnyo­mó apparátus fenntartásának. Az ezekre fordítandó kiadások, különösen a fegyverkezési haj­sza, igen gyakran felborítja a burzsoá államok Költségvetési egyensúlyát. Ezen államok ural­kodókörei az államkölcsönt a deficitek takargatására használ« ják fel. Mindebből az követke­zik, hogy ma a kapitalista álla­mokban kibocsátott államköl- csönöknek parazita jellegük van, mert nincs kapcsolatuk a ter­meléssel, teljes egészében reak­ciós célokat, a finánctőkések uralmának fenntartását szolgál­ják. A SZOCIALISTA, a Szovjet­unióban és a népi demokratikus országokban kibocsátott állam­kölcsönök gyökeresen különböz­nek ettől. A társadalom gazdasági alap­törvényének megfelelően az or­szág gazdasági megerősödését, a dolgozók életszínvonalának eme­lését, az új társadalom építésé­nek ügyét szolgálja. ORSZÁGUNK 1955. évi költ­ségvetésében 21 447 millió forin­tot, a költségvetés 47,2 százalé­kát fordítja államunk népgazda­sági kiadásokra. Hasonlóan ma­gas a szociális és kulturális ki­adásokra fordítandó összeg. E célra 10 466 millió forint szere­pel költségvetésünkben, az ösz- szes kiadások 23 százaléka. Mi­vel a lakosság által jegyzett köl­csön a költségvetésben elég fon­tos helyet foglal el, így ezen ke­resztül dolgozó népünk közvet­lenül a saját eszközeivel hozzá­járul a népgazdaság fejlődésé­hez. KÜLÖNBÖZIK egymástól a szocialista és kapitalista állam­kölcsön realizálási és visszaté­rítési módjában is. Mint már előzőleg arról szó volt, a kapita­lista államkölcsönt nem a ter­melés érdekében, hanem impro­duktív célokra használják fel. Ebből az következik, hogy az ilyen befektetés tulajdonképpen sohasem térülhet meg, mert a visszatérítés alapja egyedül a termelés lehetne. Ezért egyre gyakoribb az az eset, amikor a burzsoá állam egyáltalán nem fizeti vissza a lakosság által jegyzett kölcsönt. Kapitalista viszonyok között azonban kölcsönt jegyezni meg akkor sem kifizető, ha megtérí­tik a jegyzett összeget. Nem ki­fizető, mert ebben az esetben az állam kénytelen az adóprés esz­közéhez nyúlni. így a jegyzők a fájuk kivetett .adón keresztül fizetik meg azt az összeget, amit az államnak kölcsönadtak. Vilá­gos tehát, hogy kapitalista vi­szonyok közt az államkölcsön- jegyzés’ garantált, biztos ha­szonhoz juttatja a .hatalom bir- * tokosait, a dolgozók terhére. A SZOCIALISTA társadalom­ban és a népi demokratikus or­szágokban a kölcsönjegyzésnek ebben az értelemben is gyöke­resen más jellege van. Ez egyik formája az állam és a lakosság hitelkapcsolatának, minek kap­csán az állam felhasználja a szabad pénzeszközöket a népgaz­daság fejlesztése érdekében. A dolgozóknak több oldalról is elő­nyös kölcsönt jegyezni. Előnyös, mert az állam a jegyzett össze­get elsősorban a népgazdaság fejlesztésére fordítja, ami vi­szont biztosítja az életszínvonal állandó emelését. Előnyös azért is, mert a jegyzett összeg köz­vetlen formában is megtérül a dolgozók számára, sőt még nye­reményhez is jutnak. Ennek be­szédes példája az Ötéves Terv- kölcsön, melyet államunk le­jártakor teljes egészében vissza­fizetett és a jegyzett összegen túl 150 millió forint új nyere­ményhez juttatta a dolgozókat. A szocialista típusú állam­nak nincs szüksége az adók fel­emelésére ahhoz, hçgy a jegy­zett összeget visszafizesse, mivel ez a termelésből megtérül. Ezen túl, a mi viszonyaink kö­zött a dolgozók szívesen jegyez­nek államkölcsönt, mert élet- színvonaluk évről évre emelke­dik, nem élnek állandó létbi­zonytalanságban, mint a kapi­talista társadalom dolgozói. A dolgozók állandóan növekvő élet- színvonala a mi államkölcsöne- ínk szilárd, biztos jegyzési alap­ját képezi. ÖSSZEGEZVE, a szocialista és .kapitalista államkölcsön gyöke­resen különbözik egymástól osz­tálytartalmában, felhasználásá­ban, realizálási és visszatérítési módjában és jegyzési alapjában. Dolgozó népünk tudja, hogy ál­lamkölcsönt jegyezni előnyös és mivel felhasználása az egész nép érdekében történik, egyben ha­zafias tett is. Ezért teszi magáé­vá a jelszót: »A haza javára, a magad hasznára jegyezz béke­kölcsönt.« Magyaródi Sándor. tatás mellett azonban most isr baráti felvilágosító szóra van szükség. Azért, hogy a dolgozók az üzemekben is, a falvakban is, Isz-tagok cs egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok egyaránt megértsék: minden ember jegy­zésétől függ szocialista hazánk további fejlődése, népünk jólé­tének emelkedése. Az első nap lendülete, sikerei sok helyen azonban máris olyan káros illúziókat váltottak ki, hogy »nálunk minden rendben van, megy minden, mint a ka­rikacsapás«. Az élet azonban mást mutat. Nemcsak öntudatos dolgozók él­nek a megyében. Az osztályel­lenség az üzemekben is, a falun is igyekszik megrontani a dol­gozók hangulatát. Ki tagadja, hogy nincsenek különböző gond­jaink, problémáink? Vannak. De csak ezek leküzdésével jutha­tunk előbbre. A kommunisták nyújtsanak segítséget ehhez úgy is, hogy a beszélgetések során mutassák meg, mi a nehézségek leküzdésének útja. A többi kö­zött mondják el, mi az útja an­nak, hogy a normarendezés után ismét a korábbi keresetet érjék el a dolgozók. Arra is, mi módon fogjuk megoldani a városok ed­diginél jobb hús-, zsírcllátását. stb. Ne hagyjuk, hogy az olyan já­rásokban, mint a kiskőrösi járás is, most, amikor a legnagyobb átlagtermést érték el megyénk­ben gabonából, amikor a dolgozó parasztoknak magas jövedelmük van szőlőből is, amikor három év után gazdag bortermés vár­ható — az osztályellenség a »pénztelenség« hírverésével tart­sa vissza a dolgozó parasztokat a kölcsönjegyzéstől. A tsz-ek többsége példamuta­tóan jegyzett. Azonban a kiskő­rösi, a kalocsai és a többi járá­sokban is akad egy-egy tsz, ahol a tagság egyrésze helytelenül úgy vélekedik, mintha a 100 fo­rintos jegyzéssel megfelelően vi­szonozná pártunk és kormá­nyunk sokoldalú segítségét. Az első nap sikerei mellett te­hát számos jelenség azt mutatja, hogy a Hatodik Békekölcsön győzelméért még sok a tennivaló. A helyenként megmutatkozó bi­zonytalankodás, az ellenség za­varkeltését csak széleskörű poli­tikai munkával tudjuk most is leküzdeni. A kommunisták, a népnevelők munkája párosuljon ezért lelkes, baráti felvilágosító szóval. Bát­ran mutassák meg elért eredmé­nyeinket, nagyszerű terveinket, de bátran tárják fel a nehézsé­gek leküzdésének módját is. — Szívvel-lélekkel küzdjenek azért, hogy megyénk minden dolgozó­ja, városban és falun, anyagi ere­jéhez mérten jegyezzen békeköl­csönt! Külföldi vendégek érkeztek a könnyűipari kongresszusra A Magyar Tudományos Aka­démia szeptember 28-, 29-, 30-án könnyűfémipari kongresszust rendez. A kongresszuson kül­földi szakemberek is részt vesz­nek. A szovjet küldöttség veze­tője V. A. Petrov, a szovjet alumíniumipari igazgatóság igazgatója, kedden érkezett meg hazánkba. A szovjet vendégeket Szekér Gyula, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium alu­míniumipari igazgatóságának vezetője fogadta;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents