Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-27 / 227. szám

MépueVelfíértekezlet ïiHrchegyen Egyre sűrűbb lett a sött'ség. Az úton fényeit közeledi’k, majd egymásután tűntek el íz iskola kapujában. Csakugyan . az iskolaudvaron már sokan voltak és még egyre jöttek az emberek. Elhelyezték kerékpár­jukat az udvaron és igyekeztek be a tanterembe. Kis idő múltán zsúfolásig megtelt a terem. Hetvennyolc népnevelő. Hetvennyolc világító­fáklya, mely hirdeti pártunk po­litikáját Imrehegy hatalmas ki­terjedésű tanyavilágában, a kies és kietlen tájakon. Mert Imre- hegynek mindkét fajtából van bőven. Laposan elterülő táblák a polgárdi részen, szőlővel be­telepített dombok Szárkásban és szélhord ta homokbuckák Felső- kístelek-debeáki részen. A gyűlés megkezdődött. Fi­gyelmesen hallgatják az előadót a régi és az újdonsült népne­velők, mert újak mindig van­nak a népnevelők között. Az előadó a VI. Békekölcsön jegy­zéséről beszél. Eddig sem tet­tük rossz helyre a pénzünket, minden évben sokat építettünk, minden évben gazdagabbak let­tünk. Imrehegy sem maradt ki az építésből. Uj tanácsháza, be­kötőút, mélyfúrású kút, stb. A mostani kölcsönnek pedig az a különös előnye, hogy a jegyzett 1 összeg 50 százaléka a községben ; marad. Azt építenek belőle, ami a lakosságnak már régi vágya. Gyütnölcsátvevőhelyet. Imrene- gye sok a gyümölcs. De a ren­geteg gyümölcsöt a gazdáknak Kecelre, Halasra kellett vinni eladiii. Van ugyan egy átvevő­hely, de az nagyon kicsi. Nem bírja a gyümölcs negyedrészét sem átvenni. Az előadó befejezi beszédét, de csend mégsem lesz. Egymás­után oldódik n.eg az agitátorok nyelve. — Hát igen — mondja az egyik népnevelő — azelőtt kora reggel gyalogúira kelt, akinek nem volt kocsija, lova, ha Halasra, vagy távolabb akart menni. Ma felül az autóbuszra. — Azelőtt is volt államköl­csön, az úgynevezett hadikölcsön — kapcsolódik a vitába Bállá elvtárs. — De annak csak mi ittuk meg a levét kinn a fron­ton. És nem fizették vissza. A Békekölcsönön pedig Imrehe­gy en is sokan nyertek már, a Tervkölcsönt pedig mindannyian visszakaptuk. Németh István arról a segít­ségről beszélt, amit a gépállo­más az egyéni gazdáknak nyúj­tott. — Most is a herefejtő-gép fillérekért dolgozik nekünk. Ez­által is az eddig jegyzett fo­rintjaink kamatoznak. — Eddig még minden évben jegyeztem és jegyeztettem — mondja BorVáriné. — örömmel teszem ezt azért, hogy vissza ne térhessen a múlt. Én már öreg vagyok és gyermekeim még a felszabadulás előtt születtek. A szomszéd adott elhasznált, el­szaggatott fehérnemű darabokat, abba csavargattam őket. Ma minden újszülöttet az állam ajándékoz meg babakelengyével. S amint így a múltat hánytor- gatják a népnevelők, eszükbe jut a jelen s a jövő ígérete és fogadkozni kezdenek. — Az én körzetemben mindenkit meggyő­zök arról, hogy tehetségéhei mérten, tisztességesen jegyezzen békekölcsönt! — mondja Bátyai elvtárs. — Az én körzetem sem maraú szégyenben — vála­szol Németh Pista bácsi. — Kell a gyümölcsátvevőhely, az én körzetemben is helyeselni fogják — szögezi le Berta Já­nos, Nagy Ottó. Mi újság a mezőgazdaságban ? luuo mint 1000 holdon vetették el a rozsot Lászlólalván Lászlófalván az őszi mezőgaz­dasági munkákban a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet jár az élen. Az őszieket eddig mind keresztsorosán ve­tették és a búza kivételével már néhány napon belül teljesítik vetéstervüket. Megkezdték az őszi mélyszántást is, amelyből eddig 25 holdat végzett el a gép. A termelőszövetkezet példa- mutatása nyomán az egyéniek is teljes lendülettel hozzáláttak a munkához. így a község na- tárában már több, mint 1000 hold rozs és 150 hold őszi árpa került a jól előkészített talajba. Jzorgalmasan dolgoznak a tagok és a gépek a iiilöpszállási Dózsa Termelőszövetkezet határában A fülöpszállási Dózsa Terme­lőszövetkezetben szorgalmasan haiad az őszi munka. A tagság most kezdte meg a burgonya szedését és már a kukoricatörés­re is készülődnek. A termelőszövetkezet határá­ban az őszi szántás-vetés is gyors ütemben halad. Eddig 53 hold őszi árpát és 70 hold rozsot vetettek el, s a termelőszövetke­zet traktorosai: Nagy Lajos és Gyenes Imre — akik szintén az elmúlt hetekben kérték felvéte­lüket a szövetkezetbe — igen de- rekas munkát végeznek. Miután több, mint 350 holdon jól előké­szítették a talajt az ősziekhez, ÚJABB KEDVEZMÉNY a sertéshizlalási szerződéskötésnél ! Termelőszövetkezetek ! Egyéni gazdák! Az eddiginél nagyobb mértékű kukoricabeadási kedvezmény. Szerződés köthető; 1955. X. 1—1956. IX. 30. kö­zötti időszakban történő szállításra. Előlegíolyósítás azonnal! Felvilágosítást nyújtanak az ÁLLATFORGALMI VÁL­LALAT járási kirendeltségei Kössön sertéshizlalási szerződést! -.00 megkezdték a mélyszántást is. Eddig mintegy 30 hold mély szán. tást végzett a két tratkoros, akik váltott műszakban, éjjel-nappal dolgoznak gépükkel. A vetéshez előkészített talajon Klárik Jó­zsef zetoros dolgozik, aki né­hány napon belül be akarja fe­jezni a rozs vetését. Ezért ő is nyújtott műszakban dolgozik és nem ritkaság, hogy napi telje­sítménye meghaladja a 16 hol­dat. Szombaton Tóth Imre kom- bájnos kezdte meg a naprafor­gó betakarítását. Az első napon már öt holdról takarította be a termést. Vetik a búzát állami gazdaságainkban A megye állami gazdaságai­ban mindenütt megkezdték az ősziek betakarítását. A felsza­badult területet naponta 180 erőgép szántja. Az 1200 hold kender helyére is őszi kalászos kerül. Az idén a kenyérgabonái minden gazdaságban megfelelő elővetemény után vetik. Az őszi árpa és rozs rövidesen már tel­jes egészében földbe kerül. Ed­dig csaknem 6000 holdon vetet­ték el a magot, melynek nagy­része már ki is kelt. Mozik műsora Kecskemét Városi: Telepesek. — Kecskemét Árpád: Hirosima gyermekei. — Baja Uránia: Gá­zolás. — Baja Központi: Költe­mény a szerelemről. — Kalocsa: Balett gyöngyszemei. — Kiskun­félegyháza: Hegyi tó titka. — Kiskunhalas: Kiskrajcár. — Kiskőrös: Ölomkenyér. — Családi pótlék a tsz-tagok­nak. A bácsalmási járásban ál- lamüpk júliusban 49 tsz-tagnak 8856 forintot, a bajai járásban az. elmúlt évben pedig 155 296 forintot fizetett ki családi pót­lék címén. Orsola Istvánné, a városföldi Dózsa TSZ tagja ha­vonta 208 forint családi segélyt kap. — Gépesítik a nádaratást. A Mosonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyárban, magyar mér­nökök tervei alapján, rövidesen elkészül a hádaratógép. A gép működését a Fertő tó nádasain próbálják kij Az elmúlt napokban a garai, Szakmári és Bácsalmási Álla­mi Gazdaságokban megkezdték az őszi búza vetését is. Megkezdődött a szüret azflgasegyháziÁllamiGazdaságban Az Ágasegyházi állami Gaz­daságban befejeződött a t-urgo- nyaszedés, ugyanakkor az ősziek vetése is meggyorsult. A terv­ben előírt rozsvetésü'ikí-t már 80 százalékban teljesítettük. — Szüreteljük a sárfehér szőlőt is. A szüretelők között kiemeli«-.-* dő — 193 százalékos teljesít­ményt ért el Hirth Katalin munkacsapatvezető, valamint Pintér Lászlóné munkacsapat- vezető 180 százalékos, Németh András munkacsapatvezető pe­dig 130 százalékos teljesítmé­nyével mutat példát. A szőlő 70 százaléka exportálható. Szép eredményeink vannak az álmateimelésben is. 107 holdas gyümölcsösünkben 7100 termö- íaegység van, amelyről 51 va- gonnyi termésre számítottunk, ebből 18 vagon exportképes al­mát terveztünk. Az almatermés 35 százalékát ■ szüreteltük le ed­dig, é‘s már 32 vagont elszállí­tottunk — ebből 10 vagon volt exportminőségű. Hirth Teréz levelező. — Üj műszerek a textilipar részére. Az Irodagépipari Válla­lat dolgozói elkészítették a mag­vasgyapot vizsgáló készülék mintapéldányát. Az új készülék­kel néhány perces vizsgálat után meg lehet állapítani, hogy a gyapotban mennyi az értékes gyapot és mennyi a szennyező­dés. — Országos állat- és kirakodó­vásár. Szeptember 29-én Jász- szentlászlón és október 2-án pe­dig Kiskunhalason tartanak or­szágos kirakodó- és állatvasárt. — Magas forgalom a földmű­vesszövetkezetben. A Kunadacsi és a Kunpeszéri Földművesszö­vetkezet versenyben van egy­mással. A verseny győztese a kunadacsi bolt. Ez augusztusban 150 000 forintos forgalmat bo- nyolított le- míg a kunpeszéri 114 000-et értei. Kunadácson el­kelt 12 tűzhely, 2 szecskavágó, 3 vaseké, 1 répavágó, 2 vasboro­na, 35 kerékpárbelső és mintegy 400.0 forint értékű zoináncös edényt adott el,: nsggsg? HÍREK j 1955. Szeptember 27. Kedd j Napkelte: 6,37 Napnyugta: 18,32 Holdkelte: 16,16 Holdnyugta: 1,34 Névnap: Adalbert. Várható időjárás kedden estig: változó felhőzet, ma eső nél­kül, holnap elsősorban északnyugaton néhány helyen eső. Mérsé­kelt déli-délnyugati szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 20—23 fok között. FELEGYHAZI KRÓNIKA ÖSSZKÉP A MÜLTBÔL A hatalom a paraziták kezén. Három-négyszáz földbirtokos uralja a határt. A Szent János téri emberpiacon hemzseg a munkanélküliek rongyos hada. A kisparaszt adó alatt nyög, egy kataszteri hold föld után 534 pengőt fizet. Ezzel szemben az Endrék még a Hofferék csak 231 pengőt fizetnek holdanként. Az értelmiség helyzete is gyatra. .Diplomás emberek nem tudnak elhelyezkedni, örül, ki a városnál szellemi ínségmun­kát kap. A tanítók nagyrésze 6—8 évig kilincsel, míg meg­kapja a kinevezést, dé ezért hosszú ideig ingyen dolgozik. JELEN: Nö AZ IPARI SZAKMUNKASOK SZAMA Jelenleg az MTH 608-as Szán­thó Kovács János ipari tanuló iskolában 260 ipari tanuló gyűjti a tudományt. Közülük 140 vas­ipari, 85 faipari, á többi ruhá­zati és egyéb szakmával ismer­kedik. A múlt tanévben 92 ta­nuló szerzett segédlevelet. A ta­valy végzettek közül Gál Ferenc mintakészítő lakatos jelenleg a Kecskeméti Gépgyár sztahano­vista tanulója. Nagy szakérte­lemmel dolgozik Bujáki Tamás is a Bányászati Berendezések Gyárában. Egy éve, hogy letette a szakvizsgát és máris a szakma kiváló dolgozója. Lehetne még az Ilyen fiatal szakmunkások neveit sorolni. TERJED A FÉNY A Horthy-rendszer nem tett megfelelő intézkedéseket a nép­oktatás helyzetének a javítására. A város még 1941-ben is 1865 analfabétát tartott nyilván. Kevés iskola, kevés tanító és túlzsú­folt osztályok. Így emlegetik az idősebb pedagógusok azt az időt. Több mint 5000 gyermek oktatása és nevelése 59 tanító által tör­tént. Egy-egy tanítóra 160—200 gyermek jutott. Ma 271 pedagógus működik. Egy-egy nevelőre nem jut több, mint 30, esetleg 35 gyerek. Az analfabétizmust csaknem teljes mértékben felszámolta a szabad életünk iskolapolitikája. MIRE KÖLTÖTTE A VAROS A 70 MILLIÓ FORINTOT? Az ötéves terv közel 70 millió forintot költött a városra. Ebből épült a Bányászati Berendezések Gyára, meg az üzem dolgozói számára a lakóházak. Ez a kér dolog már maga majdnem 50 millió forintba került. A Gép­gyárnak is kellett építeni sze­relőcsarnokot, meg fürdőépüle - tét. Ez is belekerült 1 700 000 fo­rintba. Javítani kellett a város egészségvédelmét. Létesíteni kellett a kórházba gyermekosz­tályt, női osztályt, szülészetet, fertőző osztályt, meg egyéb dol­gokat, ami már nagyon szüksé­ges volt. S ezek bizony 7 millió­ba kerültek. Államunk azonban nem azt nézte, hogy mennyibe kerül, hanem azt, hogy milyen szükség van rá. Az a pénz, ami még hiányzik a 70 millióból, fe­dezte az utcák, járdák javítását, a parkosítást, fásítást, villamo­ssftást, amit a bankfalusiak soha isém felejtenek el. Pénz kellett a ■^közoktatás javításához, iskolák építéséhez és tatarozásához. Kor­szerűsíteni kellett a vágóhidat, rendezni kellett a piacteret, se­gíteni a kislakásokat, tsz-építke- zéseket. Egyszóval, annyi min­dent kellett építeni és annyi mindent kellett helyrehozni, hogy 70 millió forint sem tudta még tökéletesen fedezni a város elmaradt állapotának a kátyúból való teljes kisegítését. Sok min­den kellene még, amit majd a második ötéves terv old meg. Ez a hatalmas beruházás öt év alatt történt. Érdemes volna utána­nézni Félegyházán annak, csu­pán csak összehasonlításképpen, hogy a Horthy-kormány mit adott 5 év alatt a városnak. — Talán meg sem érné a fáradtsá­got. CSALÁDI HAZAK ÉPÜLNEK A kislakásépítési akció kere­tén belül még ebben az évben meghaladja a kiosztott háztelkek száma a harmincat. A Bányá­szati Berendezések Gyára dol­gozói a közeli szőlő mellett kap­tak 16 telket, közéi a gyárhoz. A város ellenkező szélén, a felső temető mellett 15 házhe­lyet Osztották ki szintén. A város másik szélén, a. csongrádi út mellett már 5 családi ház emel­kedik ki a földből. — így épül, terebélyesedik a város, így ke­rül távolabb a múlttól, így lesz­nek lakói egyre boldogabbak, egyre megelégedettebbek. SZÁZSZOROS ÁRUELLÁTÁS 1946-ban nyílt meg a város első szocialista elveken alapuló keres- kedelmi boltja, a tföld- müvesszövetkezet. Sze- rénÿ körülmények kö­zött 30 000 forintos árukészlettel rendel­kezett. Ma már a kor­szerűen kibővített és átalakított üzlet három millió foritit értékű áruval várja a dolgozó parasztságot. A szövetkezet a ta- hyavilág ellátását úgy könnyítette meg, hogy 10 boltot nyitott <2 külterületen. A tizen­egyedik most nyílik meg Petőfiszálláson, a község azon részén, amelyik távöl esik a központtól. SZÉLES GÉPKOCSIPARK-HÁLÓZAT A városi és tanyai lakosság rényélmes és gyos utazása érde­rében 1951 októberében megala­kít a városban a Gépkocsiköz- ekedési Vállalat. Akkor még sak két ócska gépkocsi zörgött régig az utcákon. Ma 7 modern karusz bonyolítja le a város és rérnyéke utasforgalmát. A he- yi járatokba főként azok a köz­égek kapcsolódtak bele, melyek legközelítése vonatközlekedés szempontjából nehéz. A vállalat utasforgalma nagyon gazdag. Ebben az évben már több, mint 453 000 utast szállítottak aZ Ika- ruszok. A gépkocsipark növeke­dése a vállalat bővítését vonja maga után. A Jókai és Lenin ut­ca sarkán, a volt zsibárus piac helyén még ebben az évben meg­kezdik a garázs, szerelőcsarnok, kultúrház és egyéb helyiségek építését, amely 3 és fél millió forintba kerül. HÄROM VAROS HÁROM KLASSZIKUS AJÁNDÉKA A várost októberben három város színművészei látogatják meg, egy-egy klasszikus darab­bal. Az előadásokat a járási kultúrházban tartják. Az elsőt a Szolnoki Szigligeti Színház ok­tóber 3-án tartja, Cime: ’■’■Néma levente«. Október 17-én a Kecs­keméti Katona József Színház mutatja be az »Arany embert« es október 24-én pedig a Szegedi Nemzeti Színház művészegyüt­tese lép színre a »Sevillai bor­béllyal«. — Jó szórakozást. MIKOR ÁLLÍTJÁK MAR FEL MÓRA FERENC SZOBRÁT? Az atyafiak közül még sokan emlékeznek Móra Ferencre, a város szülöttjére, kedves írójuk­ra. A kegyeléttel adózó nép el is határozta, hogy szobrot állít a nemes ember emlékére. A kép­zőművészeti alap adott is meg­bízást Istók János budapesti szobrászművésznek, hogy készít­se el a költő szobrát. A szobor még 1954 szeptemberében elké­szült, de még a mai napig sincs a város tulajdonában. Miért nem intézkedik a város vezetősége ebben az ügyben minél sürgő­sebben? Hiszen a város történe­tébe illő jelentős esemény lenne a szoboravatás és valamennyi félegyházi dolgozó részt Venne a leleplezési iinnenségen. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents