Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-25 / 226. szám
1 à BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG TJ T/3V 9Jl fWJSV y *4 YDWMTM VJ X. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM Ára 50 fillér 1955. SZEPT. 25. VASÄRNAP Ne veszélyeztessük a jövő évi termést a késői vetéssel A Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatósága értékelte az őszi mezőgazdasági munkák eddigi eredményeit. Ez az értékelés igen nagy figyelmet érdemel, hiszen hűen tükrözi a megye jelenlegi állapotát. Az értékelésig megyénkben közel 15 000 hold őszi szántást végeztek a gépállomások. Az összes őszi vetés ezzel szemben azonban mindössze 5361 hold. Ez azt jelenti, hogy a megye őszi vetéstervét kb. 20 százalékra teljesítette. Érdemes ezt a két számot ösz- szehasonlítani. Az összehasonlítás során nyert kép azonban nem valami biztató. Az a tény, hogy a felszántott területeknek eddig alig több, mint egyharma- dába került vetőmag, súlyos lemaradásra derít fényt. Van ugyan egynéhány jobb eredmény a megyében, mint például a Kecskeméti Gépállomásé, amely már 42 és fél százalékra teljesítette vetőszántási tervét és ezzel egyidejűleg őszi vetéstervét is 39 százalékban elvégezte, — ez azonban nem jellemző a megye valamennyi gépállomására. Az utóbbi jelentés szerint például a Mélykúti Gépállomás körzetében mindössze csak öt hold őszi vetést jelentettek. Hasonlóan megdöbbentően alacsony teljesítményt ért el a Csátaljai Gépállomás, melynek körzetében 45 hold őszi vetésről adtak számot, — ugyanakkor áz őszi vetések alá felszántott terület már meghaladja a 800 holdat. Ehhez hasonló példát még többet is fel lehetne sórolni a megyéből, de ahhoz, hogy a tanulságot levonjuk, ez is elegendő. A legtöbb helyen a vetéstervek teljesítésében bekövetkezett lemaradásokat a kalászosok kései beérésével okolják. Ez esetleg indokolt addig, ameddig a búza vetéséről van szó. Ezt a gabonanövényünket ugyanis csaknem teljes egészében az őszi kapások után vetik. Máskép alakul a helyzet azonban az ősziárpa és rozs vetésénél. Ezeket a növényeket jórészt olyan területekre vetik, ahol már a korábban beérett növények —■ főként kalászosok — szabaddá tették a talajt. Tehát teljesen indokolatlan ez a késlekedés, csupán hanyagsággal és a nemtörődömséggel magyarázható. Kisszálláson például a hét elején még mindössze 20 hold rozsot vetettek el az egész községben. Ugyanakkor itt a rozs túlnyomó része nem a kapások földjébe kerül elvetésre, hanem olyan területre, amelyekről már letakarították a terményt. A község vezetői jól tudják azt, hogy a rozs csukákkor hoz jó termést, ha legalább szeptember 20-ig, de legkésőbb szeptember 30-ig a földbe kerül. Éppen ezért nagyobb felelősséget kellene érezniök a vetéstervek időre való teljesítése iránt s haladéktalanul mozgósítani a késlekedőket a munka megkezdésére. Ezt megkívánja tőlük a község mintegy 1600 holdas rozsvetési tervének teljesítése. De nemcsak Kisszálláson, a megye területén mindenütt nagyobb felelősséget, körültekintést kíván a vezetőktől és dolgozó parasztoktól egyaránt a tervek teljesítése. A jövő évi jó terméseredmények eléréséhez nem elegendő csupán, hogy elismerjék a korai vetés nagy jelentőségét, hanem feltétlenül szükséges, hogy azt el is végezzék. ■*——' 1 termelőszövetkezetek példamutatása az őszi munkában Az elmúlt év tapasztalatai már bebizonyították a mi községünkben is, hogy a jó termésátlagok elérésének egyik titka az idejében végzett vetés. Ezért iparkodnak községünk termelő- szövetkezetei és egyéni gazdái is a betakarítással. A Szabadság Termelőszövetkezetben a napraforgó csépelés már befejezés előtt áll, szöszösbükköny vetésük pedig — amelyet tavaszi zöldtakarmányozás céljára vetettek — szépen zöldül a határban. Ezenkívül elvetettek 40 hold őszi árpát és 13 hold rozsot. Közben megkezdték a burgonyaszedést, amelyből 100—110 mázsát várnak holdanként. Hasonlóan jó munkát végeztek a többi termelőszövetkezetekben is. Az Uj Életben befejezték az árpa és a rozs vetését, s most minden fogatot a trágyahordásra mozgósítottak, hogy a mélyszántásra kerülő földekre minél előbb kihordják a trágyát és megkezdhessék a munkát a traktorok. Az egyénileg dolgozó parasztok közül különösen kitűnt Kovács József, Papp Lajos és Farkas Mihály, akik elsőnek vetették el községükben az őszi kenyérgabonát. Narancsik Károly, községi agronómus, Tompa A bajai járásból jelentik SZEREMLÉN a Béke Termelőszövetkezet földjén befejezéshez közeledik a vetőszántás. Az egyéniek is egyre nagyobb lendülettel fognak hozzá a munkához, s közben a kapások betakafjfäsa is megkezdődött. A burgonyaszedés már a jövő héten előreláthatólag befejeződik. Különösen gazdag átlagtermést ígér a burgonya, amelyből holdanként 70 mázsás községi átlagra számítanak, BATMONOSTORON a Vörös Csillag Termelőszövetkezet e héten fejezte be 30 hold árpavetését. A vetéssel egyidő- ben haladt a búzavetés talajelőkészítése. Az egyénileg dolgozók közül elsőnek ifj. Kökény István végzett az árpa- és rozsvetéssel. A burgonya és napraforgó betakarítását pár napon belül befejezik. ÉRSEKCSANÁDON a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 10 hold őszi takarmánykeveréket és 12 hold rozsot vetették eddig. Az egyéniek a munkák meggyorsítása érdekében egyre több szerződést kötnek a gépállomással vetőszántás elvégzésére. Ebben a községben a homokosabb részeken már a kukoricatörést is megkezdték. OOOOOOO00-0000000000000ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo ESTE A BRIGÁD SZÁLL ÁSÓN Hűvös, szeptemberi szél cibál- ja a fák sárguló leveleit. Az eső lassú cseppekben hullik. A dolgos nap után elcsendesednek a kiskunmaisai tanyák, csak ütött hallani a kutyák elkeseredett csaholását, különben a határban nyújtózkodó csendet csak a traktorzúgás háborgatja. Dolgozik az éjjeli műszak. A sötét estét messzire megvilágítják a traktorok fényszórói. Vacsora után lassan ballagunk a brigádszállásra. Az ajtónál élesen szemünkbe vág a gázlámpa fénye és csak hunyor- gunk, amikor belépünk a jó, meleg szállásra. A rádió halkan szól, a pihenő elvtársak beszélgetnek. Csányi Pista egész kis műhelyt rak ki a zsebéből, mire a harmonikaszekrény kulcsát megtalálja. Fél tíz felé jár az idő. A brigádszállás hangos beszélgetéstől, vidám nevetéstől zajos. Veréb elvtárssal papírt, ceruzát kotrunk elő a zsebünk mélyéről, kezdődik a számolás: — Na, gyerekek, hány normál- hcldát csináltatok a mai napon? — kérdi Veréb elvtárs. Gyorsan elsorolják, hogy Csányi Pista vetett, Nagy Pista műtrágyát szórt, a többiek pedig szántottak. S míg a papíron lassan kerekednek a százalékszámok, a fiúk kíváncsian lesik a végeredményt. Bizony van okuk az izgalomra, kíváncsiságra, hiszen már csak néhány normálhold hiányzik az éves ter-, vük teljesítésétől. Még Csányi Pista is megáll a harmonikázás- sal, amikor a többiek a végeredményt leolvassák a papírról: — öt nap alatt 188 normálhold. — Mennyi is volt a múlt dekád teljotsítménye? — vág közbe Csányi Pista. — 159 normálhold — felelnek szinte kórusban a többiek. — Hű gyerekek, ez nem lehet igaz, — vagy mégis? Hiszen cikkor teljesítettük az éves tervünket. A brigád éves terve ugyanis 3640 normálhold volt. Ebből a tavaszi idényben 1034 normálholdat teljesítettek, nyáron pedig 2265 normálholdat, az őszi idényben pedig csak 347 normálhold maradt, ezt máris teljesítették, sőt 6 holddal túl is haladták. Boldog öröm sugárzik a traktorosok arcáról, s örömükben olyan tréfálkozásba, játékba kezdenek, hogy reng tőle az egész brigádszállás. Beletelik még egy óra is, mire a fáradtság erőtvesz az örömön és pihenni térnek az ifi-brigád tagjai. Lassan kialszik a fény a brigádszállás ablakában is. Csak az őszi égen kergetöző, szakadozott felhőkből csepergő eső dobol egyhangúan továbbra is a brigádszállás ablakán. Kurucz József agr. Kiskunmajsa, Moszkvában megkezdték a drezdai képtár képeinek átadását a Német Demokratikus Köztársaságnak. A képen: Albrecht Dürer festményét szemlélik az átvevők. Színes programmal, változatos műsorral készül megyeszékhelyünk a Néphadsereg Napjának megünneplésére Szeptember 29-én, a dicsőséges pákozdi csata évfordulóján ünnepeljük a Néphadsereg Napját. Kecskeméten már a hét elején kezdődnek a megemlékezések, az ünnep jelentőségének méltatása. — Néphadseregünk tisztjei felkeresik az üzemek, hivatalok DISZ-íiataljait, előadásokat tartanak. 27- én, kedden a Reptéri Tiszti Klubban a repülőtisztek, az MÖHSZ repülőklubjának tagjai és az úttörő modellezők klubestje lesz. 28- án 6 órakor a városi tanács nagytermében az ifjúsági nagygyűlés előadója Gyurkó Lajos vezérőrnagy. A nagygyűlés műsorán énekszámokkal, versekkel szerepelnek a Katona József Színház művészei. Este 8 órakor a helyőrség parancsnokság tartja ünnepi estjét a Szovjet Tiszti Klubban. Szeptember 29-én, a Néphadsereg Napjának reggelén térzene üdvözli az ébredő várost, Délután a Kinizsi-sportpályán nagyszabású sportbemutatók lesznek. A DISZ-fialalok stafétája a Szabadság térről a sportpályára 16,45-kor indul, a staféta az ifjúság üzenetét viszi a néphadsereg katonáinak. Ezt követően katonai szabadgyakorlatok, tornabemutatók lesznek, majd a repülőmodellezők mutatják be alkotásaikat. A Kinizsi SK női tornabemutatója, Kinizsi—Honvéd ökölvívómérkőzés, katonai ügyességi és akadályverseny, a Honvéd téri és s Jókai utcai általános iskolák labdarúgó-mérkőzése szerepel még a programban. Este 7 órakor tűzijátékban gyönyörködhet a sportpálya közönsége. Bővül a felhozatal, csökkennek az árak a kecskeméti piacon A kecskeméti hetipiacon régen nem volt ilyen bőséges a zöldség- és gyümölcsfelhozatal, mint az idén. A város termelőin kívül a környező falvak dolgozó parasztjai is itt értékesítik áruikat. Az elmúlt hetekben a hetipiacokra zöldségből 60 000 mázsát, gyümölcsféléből 30 000 mázsát hoztak a termelők. Szeptember 23-án, a pénteki hetipiacon 10 mázsa zöldség és ugyanannyi mennyiségű zamatos gyümölcsféleségben válogathattak a vásárlók; Az elmúlt évhez viszonyítva jóval alacsonyabbak az árak is< Az őszibarack például öt forinttal, a szőlő három, az alma egy forinttal olcsóbb, mint az előz# év azonos időszakában. Javult a baromfi, pulyka és a hizottliba felhozatala is. Az egyik hetipiacon 1200 kiló csirkét és 460 kiló tyúkot, ezenkívül nagyobb mennyiségű libát, kacsát hoztak a termelők a piacra. Tej- és tejtermékekből különösen sok volt a túró. Majdnem 700 kilogramm állt a fogyasztók rendelkezésére. TÉNYEK ÉS ADATOK A régi kecskeméti városatyák azzal kérkedtek, hogy a >-hírös város- a »gyümölcs és a gyermekek városa«. De arról már hallgattak, hogy ebben a gyü- mölcs-eldorádóban nem határozták meg a munkások munkaidejét. Hajnali 4—5 órától este 9— 10-ig dolgoztak a pakolókban 1,80—2,40 pengős napszámért. A túlóra jutalma: a kimustrált, rothadó gyümölcs! A juttatása: »aki bírja, marja- elv volt. De milyen volt a gyermekek helyzete a »gyermekek városában-? Elég, ha felütjük a Kecskeméti Közlöny 1929 január 11-i számának 3. oldalát. »A gyermekvédelem- című cikk írója szerint Kecskeméten 62 000 gyerrhek nélkülözi a családi fészek melegét! A január 15-i számban olvashatjuk: 5342 gyermekről gondoskodik a kecskeméti menhely 1—15 éves korig. A régi rendszer urai, a városi parlamentnek a kizsákmányoláshoz jól értő tagjai így gondoskodtak a népről, a gyermekekről. A félszabadulással új fejezet •kezdődött hazánk és Kecskemét történetében. Ma már a tanácsházán a munkások és parasztok, akiket a régi rendszer szolgaságra és némaságra ítélt, szabadon beszélhetnek, cselekedhetnek. Az a kecskeméti nép, amely évszázadokon át másoknak dolgozott — a maga ura lett! És ennek nyomai láthatók, akármerre sétál az ember a »hírős városban«. Mindenki meggyőződhetik arról, hogy mire fordítjuk a pénzt. A víztorony már Kecskemét jelképéhez tartozik. De aki forgatja a város- fejlesztési tervet, az megtudhatja, hogy még az idén sor kerül a Tatársor csatornázására, a Vásártér bekerítésére, a Zrínyi iíona Zeneiskola helyreállítására, a strandfürdő két új medencéjének befejezésére, az SZTK mellett vérellátó központ létesítésére, stb. Mind-mind jelzik Kecskemét és népének felemelkedését. Eny- nyi minden történt és történik a felszabadulás óta. Sok mindent kapott Kecskemét az ötéves terv viszonylag rövid ideje alatt. Láthatjuk, hogy államunk szocialista iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztésére, szociális és kulturális létesítmények gyarapítására szolgáló beruházásokra fordítja forintjait,
