Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

Fordítsanak nagyobb gondot a Minisztertanács rendeletének végrehajtására a kunszentmikissi járásban A Minisztertanács nemrég rendeletet hozott a kukoricaér­tékesítési és sertéshizlalási szer­ződéskötésekről. A rendelet ked­vező feltételeket biztosít a ter­melőszövetkezetek és az egyéni­leg dolgozó parasztok számára, s célja a zsír- és húsellátás tar­tós megjavítása. Éppen ezért nagyon gondos és felelősségtel­jes munkát ró a rendelet vég­rehajtása a pártszervezetekre, amelyeknek irányító és ellenőr­ző tevékenységükkel kell segí­teni a végrehajtásért elsősorban felelős tanácsokat és begyűjtő szerveket. A kunszentmiklósi járás me­gyénk egyik fontos kukorica- termelő vidéke. A dolgozó pa­rasztok a kenyérgabona mellett, főként kukoricatermeijztéssel foglalkoznak. Mintegy 10 000 holdon ve­tettek az idén is kukoricát. A várható termésátlag itt is, mini a megye egyéb terüle­tén, felülmúlja az előző évek eredményeit. A dolgozó parasztok elmondták, hogy még a gyengébb talajokon is lesz legalább húsz mázsa, de sok helyen meghaladja a har­mincat is a holdankénti termés. Van tehát lehetőség a be­adási kötelezettség teljesíté­sére, arra, hogy a termelő- szövetkezetek és a dolgozó parasztok saját szükséglete­ikre és a beadásra sertést hizlaljanak és arra is, hogy kukoricaértékesítési és ser­téshizlalási szerződést kös­senek. A lehetőség azonban önma­gában nem elég. Gondos, jól szervezett felvilágosító munkára is szükség van. Tanácsüléseken, gazdagyűlése- ken, kisgyűléseken kell ismer­tetni a különböző kedvezménye­ket, annál is inkább, mert az el­lenség máris különböző rémhí­reket terjeszt. Kunszentmikló- son a kunbábonyi, a bösztöri határrészeken és a másutt tar­tott kisgyűléseken elmondták a dolgozó parasztok, hogy úgy ér­tesültek: valamennyi kukoricát be kell adni az államnak, sőt a »jólinformáltak« azt is megje­gyezték, hogy rekvirálni fognak. Csak amikor megtudták a tény­leges igazságot, értesültek a kü­lönböző kedvezményekről, mely szerint az állam 240 forintot fi­iét — májusi morzsoltban szá­mítva — a kukoricáért a termit- löknek, az a dolgozó paraszt pe­dig, aki a kedvezményes ipar- •ikkutalványl igénybe veszi, 200 iorintot kap egy mázsa májusi morzsolt kukoricáért, nyugodtak ■meg. A kukorica jelenlegi nedves­ségét figyelembe véve, az állami ár jóval felette van a tavalyi szabadpiaci árnak. Tavaly 100—120 forint volt ilyen tájban a csöveskukorica a kun­szentmiklósi piacon. Az állami ár pedig 140—150 forintnak fe­lel meg. A termelők a szerződés- kötéskor a vételár felét kézhez kapják, aki az iparcikkutal­ványt igénybe veszi, az 1956 ja­nuárjától átveheti az iparcikke­ket is. Mikor a valóságnak meg­felelően tájékoztatták a kisgyű- iéseken a dolgozó parasztokat, îkiknek a szerződéskötéssel kap­csolatban különböző téves érte­süléseik voltak, akkor többen irömmel mondták, hogy szívesen kötnek kukoricaértékesítési szerződést. A tanyavilágba gyakrabban kell ellátogatni a népneve-» löknek, mert sok mindenről tájékozatlanok az itt lakó dolgozó parasztok. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy cgy-egy kisgyűlésre ötvenen- hatvanan is eljönnek. fagyon dicséretes kezdeménye- ■iés, hogy a járások vezetői, köz­iük Topor István, a járási párt- oizottság első titkára is, szemé­lyesen mennek kisgyflléseket artani, hogy megismerjék a nép véleményét, hangulatát, ismer­tessék a párt, a kormány hatá­rozatait. Azonban nem helyes, hogy a tanács­tagok, a tömegszervezetek nem kapcsolódnak be ebbe a munkába. Legtöbb helyen sem az MNDSZ, sem a DISZ, sem a Népfront nem mozgósítja tagjait, aktíváit, maguk a népnevelők sem isme­rik eléggé a rendeleteket, hogy meg tudjanak válaszolni arra a sok kérdésre, ami felmerül egy- egy kisgyűlésen. Kunszentmikló- son, Kunadacson és más közsé­gekben^ is úgy van, hogy csak néhány párt- és tanácsvezető járja a tanyákat, tartja a kis- gyűléseket. Sem a DISZ, sem az MNDSZ nem ad elég segítséget ehhez a munkához. Nem kielégítő az állami szer­vek ellenőrzése sem. A kupecek, spekulánsok ezt igyekeznek is felhasználni. Éppen a napokban történt, hogy Fazekas Péter Pál nevű kupec mintegy 6—7 mázsa kukoricát szállított teherautón. A terményt Tasson vette, állító­lag 100 forintért, és majdnem kétszeres áron akarta továbbad­ni Budapesten. Tudvalevő, hogy szeptember 10-től csak álla­mi felvásárlók vehetik a ku­koricát, de a spekulánsok máris igyekez­nek kijátszani a rendelkezést, gondolván, hogy most olcsó ter­ményt vesznek és tavasszal há­romszor^ áron eladják, mint tették ezt minden évben. Tavaly is, a spekulánsok felvásárlása miatt, szinte hétről hétre 30 fo­rintot ugrott a kukorica ára a kunszentmiklósi piacon, de így volt ez másutt is. A kukoricafelvásárlási ren­deletnek éppen az az egyik fontos célja, hogy korlátozza a spekuláció elterjedését. A járási és a községi tanácsok vezetői gondoskodjanak arról, hogy ilyen spekulánsok és ku­pecek elnyerjék méltó bünteté­süket. Népünk állama nem tűr­heti, hogy egyesek mások bőrén, munka nélkül nagy jövedelemre tegyenek szert. A kunszentmiklósi járásban azonban nemcsak a felvilágosító munka hiányos, de szeptember 22-ig még a ku­korica-szerződéskötést el sem kezdték. Imre László ugyanis, a Ter­ményforgalmi Vállalat járásj kirendeltségének vezetője, még szerdán ■ is arra hivatkozott, hogy sem nyomtatvány nincs hozzá, sem elegendő munkaerő, aki a rendelkezést végrehajtsa. A járás vezetői bosszankodnak ugyan az említett »érvek« miatt, de ennél többet nem igen tettek. Megjegyzendő, hogy Kunszent- miklós kivételével, valamennyi járás megkapta a szükséges nyomtatványokat a hétfői me­gyei értekezleten, amelyen vi­szont a kunszentmiklósiák nem vettek részt. A Terményforgal­mi Vállalat megyei központjánál akkor azt is megbeszélték, hogy az átvevőhelyeken úgy kell be­osztani az időt a telepvezetők­nek és az átvevőknek, hogy le­gyen mód a kukorica-szerződés­kötésre is. A sertéshizlalási szerződés- kötéseknél csak valamivel jobb a helyzet. Az Allatforgalmi Vállalat dol­gozói szeptember 21-ig 542 ser­Kirvács István, Hajós. Trak­torosgépész tanulónak lehet je­lentkezni 17—19, és 22—35 éves korig. A felvétel egyik követel­ménye a nyolc-, illetve a hat általános osztály. Részletes fel­világosítást a járási tanács mun- kaerőgazdálkodási csoportja ad. Gépjárművezető tanfolyam az idén nem kezdődik megyénk­ben, de az MÖHSZ keretén be­tésre kötöttek szerződést. Idő­sebb Varga József, kunadacsi dolgozó paraszt, tanácstag pél­dául elmondta, hogy három ser­tést hizlal. Egyet az államnak beadásra, egyet a maga számá­ra, egyre most kötött hízlalási szerződést. Ez két és fél hold kukorica-vetésterület utáni ku­koricaértékesítési szerződéskötés alól mentesíti. Neki ezekután nem is kell szerződést kötni, mert csak másfél hold kukori­cavetése van. 400 forint előleget kap a szerződéskötés után. Mi­kor megtudta azt is, hogy ha az idén december 3l-ig leadja a sertést, még takarmánybeadási kedvezményben is részesül, kü­lönösen megörült. Az ő esetében ez 100 kilogramm kukoricabe- adési kedvezményt jelent. Mi­vel a beadási kötelezettsége másfél mázsa májusi morzsolt tengeri, így csak 50 kilót kell beadnia. A dolgozó parasztok, ha megismerik a kedvezménye­ket, szívesen kötnek szerző­dést scrtéshízlalásra. A tavalyihoz képest sokkal több sertés van a járásban. Az vi­szont a begyűjtési hivatalok gyenge munkáját bizonyítja, „hogy a sertésbeadási kötelezett­ségét alig 15 százalékra teljesí­tette a járás az éves tervhez vi­szonyítva. A termelőszövetkezeteknek még előnyösebb a sertéshizlalási szerződéskötés, mert 600 forint előleget kapnak darabonként, azonkívül náluk a takarmány­beadási kedvezmény is maga­sabb. Éppen ezért érdemes meg­beszélni a termelőszövetkezetek vezetőinek, hogy mennyi sertést tudnak lekötni értékesítési szer­ződésre, mert minél többet, an­nál több lesz a tagság jövedel­me is. Erre vonatkozólag sem történt még semmi intézkedés a kunszentmiklósi járásban, pedig ideje lenne a termelőszövet­kezetek elnökeivel megbe­szélni és a lehetőségekhez mérten megkötni a szerző­dést az Állatforgalmi Vállalat, vala­mint a Termény forgalmi Válla­lat dolgozóinak, hogy a terme­lőszövetkezetek fel tudjanak ké­szülni a hizlalásra. Mindezekből vonják le a ta­nulságot a járási tanács vezetői és a legutóbbi járási végrehajtó­bizottsági ülésen megbeszéltek, alapján gondoskodjanak arról, hogy haladéktalanul meginduljon a kukoricaértékesítési szer­ződéskötés mindenütt a járásban. A járási pártbizottság pedig jobban ellen­őrizze és segítse a felvilágosító munkát, nagyobb gondot fordít­son a tömegszervezetek, a DISZ, az MNDSZ bevonásáról, a népne­velő-gárda megerősítésére. Job­ban ellenőrizze és segítse a já­rási tanács és a járási begyűjtő szervek tevékenységét is, hogy sikerrel hajtsák végre a Minisz­tertanács rendeletét a hús- és zsírellátás megjavítása érdeké­ben. A kunszentmiklósi járásban tapasztaltak nem egyedülállók, hasonló problémák más járá­sokban is vannak. Éppen ezért a járások vezetői, sok egyéb ten­nivalóik mellett, a Miniszterta­nács e fontos rendeletének vég­rehajtásával az eddiginél többet törődjenek. lül lehetőség van arra, hogy el­sajátítsa a gépjárművezetést. K. K. J-né, Belsöballószög. Szerkesztőségünkhöz küldött bejelentését a Földművesszövet­kezetek Járási Központjához továbbítottuk intézkedés vé­gett. Mi is megengedhetetlen­nek tartjuk, hogy egyes boltve­zetők önszántukból felemelik egyes cikkek fogasztói árát, ÜZENETEK SOROKBAN Egy levelező-brigád munkához kezd Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyárban megalakult a leve­lező-brigád. Az alábbiakban kö­zöljük a levelező-brigád tagjai­nak írásait, TÖRLESZTJÜK AZ ADÓSSÁ­GOT Gyárunk még néhány nappal ezelőtt 12,2 százalékkal elma­radt a tervteljesítéssel. Az egyik kutunk ugyanis teljesen fel­mondta a szolgálatot és nem volt vizünk. A vízhiány pedig óránként 9000 forint veszteséget eredményezett a termelésben. Ekkor sietett segítségünkre a Csatornázási és Vízművek dol­gozóinak egy csoportja és a gyors munka nyomán, leküzdve a nehézségeket, végülis kijaví­tották a kutat. Dolgozóink pedig elhatározták, hogy a lemaradást mindenképpen pótolják. Simó elvtárs műszakja ver­senyre hívta a másik két műsza­kot és a versengés első napján a Szél Pál elvtárs ifjúsági mű­szakja lett az első. Lehetne to­vább sorolni a többi versenyben álló dolgozók kiváló teljesítmé­nyét is, hiszen mindannyiukat az az akarat hajtja: október el­sején büszkén jelenthessük, hogy szeptember havi tervünket és a harmadik negyedévi tervet tel­jesítettük és nem maradtunk adósai a magyar népnek. Miklós Ferenc, AKK-dolgozó. A SZTAHANOV- MOZGALOMRÓL Üzemünkben szép számmal vannak dolgozók, akik elérték a sztahanovista kitüntetés külön­böző fokozatait. Ezekben az üzemrészekben a gazdasági, mű­szaki vezetők szívügyüknek te­kintik a Sztahanov-mozgalom fejlesztéséről szóló határozat megvalósítását. A konzervkonyhán viszont csak esetenként fordul elő, hogy valakit javasolnak sztahanovis­ta címre. Kit terhel ezért a fele­lősség? Véleményem szerint a műszaki és szakszervezeti veze­tőket egyaránt, ugyanis a szta­hanovista teljesítések értékelése és nyilvántartása nem rendsze­res. A legnagyobb hiba az, hogy a különböző feltételeket sem meg­felelően szabták meg. A gyakor­latban ezek nem felelnek meg* Ezért most arra töekszünk, hogy a konzervkonyhánál meg­javítsuk a műszakiak és szak- szervezeti aktivisták közötti együttműködést, az illetékes szervek pedig vizsgálják felül » feltételeket, hogy a Sztahanov- mozgalom itt is a többi üzemek példáját tudja követni. Hartman Lászlóné, ÜB termelési felelős. MINT SZAKSZERVEZETI BIZALMI A legutóbbi hetekben nagyon sok új dolgozó került hozzánk; A mi üzemrészünkben úgy osz­tottuk szét az új munkaerőket* hogy egy-egy brigádba a régi, szakképzett dolgozók mellé 4—5 újat állítottunk be, akik így las­sacskán beletanulnak az új munkamódszerekbe. Én, mint szakszervezeti bizalmi, már az első napokban felkerestem őket és beszélgettem velük. Legtöbb­jük még szervezetlen dolgozó. A beszélgetés eredményeképpen 18 új dolgozó, lépett be a szakszer­vezetbe. Mészáros Ilona, készáruraktár, szakszervezeti bizalmi. A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÉÉRT Üzemünkben a csípős paprika ijedve és a félig érett sárga­dinnye leve a kézen, különösen az ujjak között, bőrbetegséget idéz elő. Ezért üzemi bizottsá­gunk egyik fontos feladatának tekinti, hogy ezen a területen is szigorú munkavédelmi rend­szabályokat vezessenek be. Elő­ször védőkenőcsöt használtunk, ez azonban nem vált be. Az üzemi orvos javaslatára később gumikesztyűket bocsátottunk ki a dolgozók rendelkezésére. Nem hallgathatunk azonban a hibákról sem. A későn beadott» igénylés miatt ugyanis női dol­gozóink csak 4—5 számmal na­gyobb férfi gumicsizmához jut­hattak. A nagyméretű gumi­csizma viszont lábfeldörzsölést idézett elő. E példán okulva* most üzemi bizottságunk azorr lesz, hogy a vállalat vezetőség időben igényelje a szükséges védőeszközöket, hogy dolgozó­ink egészségét minél jobban megóvhassuk. Rajnoha Árpádné, ÜB-clnök* Befejeződött az állami gazdaságokban rendezett tapasztalatcsere Az őszi betakarítások gépesí­téséről nagyjelentőségű tapasz­talatcseréket és bemutatókat szervezett a Megyei Pártbizott­ság, a Megyei Tanács és az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága. Megyénkben a hét folyamán 12 állami gazdaságban tartottak ilyen tapasztalatcseré­vel egybekötött bemutatót. Az állami gazdaságok műsza­ki dolgozói a meglévő munka­gépeket újításokkal átalakítot­ták. A Hildi Állami Gazdaság­ban a Zetor-kultivátorra kieme­lő villát szereltek, amely kivá­lóan alkalmas a burgonya sze­désére. A Bajai Állami Gazda­ságban a gépjavító vállalat se­gítségével pedig új répakiemelőt szerkesztettek. Az új gép a Ze- tor hidraulikájával működtet­hető. Minden állami gazdaság­ban megoldották a kukorica- és á napraforgószár vágását. A fű­kaszálógépet alakították át erre a célra. Eredményes kísérletek folynak a kévekötő aratógép át­alakítására is. Ez a konstrukció a szárat kévébe is rakja. Jól sikerült tapasztalatcsere volt például a Szakmar! Állami Gazdaságban. A bemutató után a szakemberek javaslatokat tet­tek a gépek további tökéletesí­tésére. Különösen nagy elisme­rést váltott ki a Iiildpusztai Ál­lami Gazdaság dolgozói által készített burgonyakiemelő. A Kalocsai Gépállomás máris meg­kezdte a látottak alapján a Ze- tor-kultivátor átalakítását. A tapasztalatcsere elősegíti a termelőszövetkezetek őszi mun­káinak gyors elvégzését. ÚJABB KEDVEZMÉNY a sertéshizlalási szerződéskötésnél ! Termelőszövetkezetek ! Egyéni gazdák! Az eddiginél nagyobb mértékű kukoricabeadási kedvezmény. Szerződés köthető: 1955. X. 1—1956. IX. 30. kö­zötti időszakban történő szállításra. Elöíegfolyosítás azonnal! Felvilágosítást nyújt: ALLATFORGALMI vál­lalat járási kirendeltségei Kössön sertéshizlalási szerződést! 4oo i —g agg iimiwi > um il .........

Next

/
Thumbnails
Contents