Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

,\V V 1l'k BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPBACCSKISKUNMÊGYEIPÂRTBIZOTTSKSKNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM Ara 50 fillér HÁROMSZOROSÁRA NŐTT A SZERZŐDŐK SZÁMA Megyénkben gazdag kukorica­termésre számítanak. A termés- női a termelőszövetkezetek pél­dájára az egyénileg dolgozó pa­rasztok saját szükségletükön felül a közfogyasztásra is hiz­lalnak sertést. A termelőszövet­kezetek és az egyéniek már most állítják hízóba a sertése­ket. A madarasi Dózsa Termelő- szövetkezet például 60, Romfa István akasztói dolgozó paraszt pedig hat sertésre kötött szer­ződést az Állatforgalmi Válla­lattal. Az állam is segíti a híz- talási akciót. Eddig több, mint kétmillió forint előleget jutta­tott a tsz-ek és egyéni gazdák részére. A hízlalási kedvet még jobban elősegíti a napokban megjelent kukorica értékesíté­séről és sertéshízlalásról szóló minisztertanácsi határozat. Az Állatforgalmi Vállalat vezető­sége szerint háromszorosára nőtt a szerződők száma. Csak az utóbbi pár nap alatt több, mint 1000 sertésre kötöttek hízlalási szerződést a termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó parasz­tok. Saját érdekünk... Én rendszeres újságolvasó em­ber vagyok. Bár hajnaltól késő estig dolgozom 7 hold földe­men, mégis elejétől végig átol­vasgatom az újságomat. Külö­nösen a rendeletekről szóló ma­gyarázatok érdekelnek. Most például a kukoricaértékesítési szerződésre vonatkozó tájékoz­tatót tanulmányozgattam. Én csak helyeselni tudom ezt a rendelkezést. Hiszen minden jó­zanul gondolkodó parasztem­ber megértheti, hogy az ilyen szerződéskötés először is saját érdekünk, másodszor pedig ha­zafias kötelességünk is. Miért mondom azt, hogy saját érdekünk? Egyszerűen azért, mert a kukoricáért kifizetendő 240 forintos ár nagyon szép summát jelent és azt szabad­piacon sem tudnánk értékesíte­ni drágábban. A másik lehető­ség pedig az, hogy az értékesí­tési szerződés révén iparcikk­hez is juthatunk. Emellett világosan megért­hetjük azt is, hogy nemcsak ad­dig kell kiterjedni gondolkodá­sunknak, ameddig a krumpli-, vagy kukoricaföldünk ér, ha­nem, hogy úgy mondjam, az or­szág fejével is gondolkodnunk kell. A városi dolgozóknak több húsra és zsírra van szükségük Ezt pedig csak a takarmány­készletek növelésével érhetjük el. Ezáltal természetes, hogy cn is kötök kukoricaértékesítési szerződést. Bcrényi László dolgozó paraszt, Kecskemét. 1955. SZEPT. 23. PÉNTEK A Iajosmizsci Alkotmány TSZ házilag 50 köbméteres silót épí­tett növekvő állatállományának takarmánybiztosítására. A harmadik negyedévi vállalások teljesítéséről Halló, itt Bajai Ruhaiizem beszél — Halló, Népújság? Itt a Bajai Ruhaüzem beszél. Közöl­jük, hogy éves tervünk teljesí­tésében szeptember 1-ig bezá­rólag 103.1 százalékot értünk el a. vállalt 103 százalékkal szem­ben. — Kevesebb- alap- és kellék­anyagot használtak fel? — A laboratórium a szélesség jobb kihasználásával az előírt mennyiséghez eddig 1572 négy­zetméterrel kevesebb anyagot használt fel. Ez 43 859 forintot jelent. A 0,6 százalékos térítési veszteséget sikerült 0,4 száza­lékra csökkenteni. így a mai napig 960 négyzetméter anya­got takarítottunk meg. A szabá­szat a térítési veszteség csökken­tésével pedig 364 méter anyag­gal kevesebbet használt fel az előírtnál. — És a kellékanyagfelhaszná­lás mit mutat? = 10 000 méter kúpcérnát, 1831 méter ingszegőt, 1204 mé­ta gumiszalagot és 314 karton­gombot takarítottunk meg azál­tal, hogy dolgozóink figyelme­sen végezték munkájukat. — A megtakarított anyagból... — Már mondjuk is. 364 darab ing készíthető el, 3912 ingre ele­gendő a gomb, 9193 inget varr­hatunk meg a cérnából, 610 in­get szeghetünk be és 6020 nadrághoz lesz elegendő a jumiszalag. — Az önköltségcsökkentési terv hogyan alakul? — Az éves tállalásunk 37,5 •százalékos teljesítésével eddig 170 449 forintot takarítottunk meg. — És a minőség? — A termékek 99,28 százaléka az elsőosztályú áru. Dolgo­zóink versenykedve és a szala­gok között folyó verseny olyan ütemes, hogy rövidesen elérjük a 100 százalékos minőséget is. Megtakarított faanyagból 700 000 doboz gyufa A Kecskeméti Gyufagyár munkáját arról ismerik a me­gyében, hogy itt a termelés fo­lyamatos, egyenletes ütemű, s amit vállalnak, azt teljesítik is. Jelenleg is a harmadik negyed­évben vállalt 2 százalékos terv- tűlteljesítést megtoldották még 3 százalékkal. Növeli a vállalás értékét, hogy ez a túlteljesítés megtakarított faanyagból tör­ténik. Szeptember 22-ig 9 köb­méter faanyagot takarították meg, melyből elkészítették az! a 700 000 doboz Szikra gyufát, melyet megígértek. Az újabb tervek szerint a harmadik ne­gyedéves tervüket hétfői nap­pal szeretnék befejezni. Ezen munkálkodik most mindenki- az üzemben. Terven felül 300 gyermekcipő Munkában az MDíDSZ-asszonyok Megkezdődött az MNDSZ agi- lációs hete. Kecskeméten több, mint 60 asszony kopogtat estén­ként az otthonok ajtaján, be­szélgetnek az édesanyákkal, háziasszonyokkal, dolgozó nők­kel munkájukról, problémáik­ról. A látogatás során sokakat vezetnek el az MNDSZ tagjai közé. A régi tagok kiskönyvébe bekerülnek az 1955-ös emlékbé­lyegek. A napokban Kecskemét kerü­leti MNDSZ-szervezete vezető­ségi tagjai értekezleten beszél­ték meg, hogyan segíthetnék a szülői munkaközösségek mun­káját. Már most, az év elején munkálkodnak a pedagógusok és szülök kapcsolatának egész­séges, hasznos elmélyítésén. Szó volt az oktatásról is. Megbeszél­ték, hogy az új oktatási évben kéthetenként nőnapokon tanul­nak majd az MNDSZ-asszonyok; az üzemekben MNDSZ tízperce­ket szerveznek, ahol a központi kiadványokkal ismertetik meg az üzem munkásnőit. így, egyesülve eredményesebb lesz a munka. A napokban hosszú töprengés után kimondták a döntő szót a Kiskőrösi Fodrász KTSZ tagjai. Az éjfélbe nyúló közgyűlésen ott voltak mind a tizenöten és még egyszer apróra megbeszél­ték az egyesülés előnyeit. Az történt ugyanis, hogy ed­dig kínlódva, rossz körülmények között dolgoztak a szövetkezet­be tömörült kiskőrösi fodrászok. Tervüket nem tudták soha tel­jesíteni. Az önálló adminisztrá­ció sok pénzt elemésztett, az áru beszerzése nehézségekbe ütkö­zött, kevés volt a kereset is. Ar­ra nem is gondolhattak, hogy új (elszerelést vásároljanak, csino­sítsák üzleteiket. A jánoshal- miak példájára gondoltak, mi­kor kimondták a fúziót, csatla­kozásukat a Kiskunhalasi Fodrász Szövetkezet 45 tagú ttuilektívájához, Ott, azon a köz­gyűlésen rövid számvetést készí­tettek: egy év alatt közel 30 000 forintot takarítanak meg azzal, hogy nem kell külön adminiszt­rációt vezetni. Ebből az összeg­ből korszerűsítik a központi fér­fi fodrászüzletüket. És mennyi hasznot hoz majd a jobb anyag- ellátás. A vendégek meg fogják szeretni minőségben kifogásta­lan munkájukat. A több munka, a szövetkezet gyarapodása mel­lett, a tagság egyéni gazdagodá­sát is biztosítja. Az egyesülés bejelentését örömmel fogadták a Kiskunba lasi Fodrász KTSZ tagjai. Min­den segítséget megadnak, hogy a kiskőrösiek minél előbb érez­zék az egyesülés előnyeit. Jó munkát kívánunk az erőben, tagságban meggazdagodott Fod­rász KTSZ-nek. A Bajai Ruhaüzeni legjobb dolgozói Zsivanovics Istvánné vasaló. Át­lagteljesítése 170 százalék. Mun­káját kifogástalanul végzi, a szakma kiválója. Vinkó Sándorné gallérfelvarró. Átlagteljesítménye 180 százalék, már 17 hónapja a sztahanovista szint felett teljesít. Stadler istván gallérstircelő, a Szakma kiváló dolgozója, selej­tes árut hosszú idő óta nem ad ki kezéből; Takács Endre, a Szakma Kiváló dolgozója és a Könnyűipar ki­váló dolgozója. 16 hónapja szta­hanovista A Kecskeméti Cipőgyár dol­gozói két és fél hónappal ez­előtt megígérték, hogy terven felül 500 pár gyermekcipőt ké­szítenek. Tegnap Bagi elvtárs közölte, hogy már eddig .300 pár cipő elkészült a vállalásból. Ez­zel egyidöben a gyermekcipők minősége is javult. A kereske­delem számára gyártott meny- nyiség 91 százaléka első osztá­lyú, a tervezett 87 százalékká i szemben. A szabászok és a csákózók igen nagy körültekintéssel vé­gezték munkájukat, ennek so­rán 48 000 forint értékű anya­got takarítottak meg. Felsőbőr­ből 220 négyzetmétert, talp­áruból pedig 8000 forint érté­kűt. Az anyagtakarékosságban legjobb munkát végzők között 4800 forint prémiumot osztot­tak szét. Nagy küzdelem folyik most e terven felül vállalt 200 pár gyermekcipő idő előtti elkészí­téséért. E munkában Kosa Jó- zsefné bőrszéleldolgozó 138 szá­zalékos teljesítményével tűnt ki. Sallai Gáborné 139 százalé­kot teljesít. Krenács György pártcsoportbizalmi a talpálíí- tásban másfélszeres normát tel­jesít. Hasonló szorgalommal végzi munkáját Tormási Károly drótozó is, aki tizennegyedszer teljesíti a sztahanovista cím fel­tételeit. Külföldi tudósok megyénkben Az I. Magyar Földrajzkon­gresszus hétfő óta folytatja munkáját. A kongresszus egyik kiemelkedő pontja az a társas­kirándulás, amelyen a hazai és külföldi tudósok megtekintik az ország földrajzi nevezetességei*. A kongresszus részvevői a ta­nulmányút soyán csütörtökön átutaztak megyeszékhelyünkön és megtekintették a Duna— Tiszaköze földrajzi jellegzetes-

Next

/
Thumbnails
Contents