Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

Uj gép születik Bérletes előadássorozatok a TT1T programjában À dagadó sárban, a Mélykúti Gépállomás udvarán Károlyi Vendel műszaki ellenőrrel jár­juk a felhők mögül előbújó nap tüzétől száradó gépalkatrészek sorát. Nemigen találunk rajta kívül más vezetőt az egész gép­állomáson, mert minden épkéz­láb ember, akit nem szólít a ter­mőföldekre a munkája, fönt van a mezőgazdasági kiállításon, ta­pasztalatokat gyűjteni, nézni a gépesítés eredményeit, jövőjét, a sok újfajta szerszámot, gép­típust, ami a nehéz paraszti munkát könnyíti meg. Büszkén mutatja Károlyi Ven­del »találmányaikat«, azokat az újfajta gépeket, géprészeket, me­lyeknek a megszerkesztésével és megépítésével ők a saját erejükkel járultak hozzá a mezőgazdaság gépesítéséhez. A szalmalehordó szerkezet például fésűszerű fo­gaival a traktor hátuljához sze­relhető. A kombájnszalma cso­mója alá befurakodik leeresztett állapotában, majd hidraulikus úton megemeli a terhét és leszál­lítja a tarlóról. Egy esztendeig szölgált ez az újfajta masina be­csülettel; Kicsit megkopott rajta a festés, de ki ügyel arra? Jövő­re szép, csillogó, új ábrázatot kap ez a kis szerkezet is. Itt pihen, 20 holdas gyümöl­csös telepítésének befejezése után, — amelyet a Hámán Kató Termelőszövetkezetben létesítet­tek —, a faültetéshez kitűnően oevált ültetőgödör-fúró készülék, propellerszerű szárnyaival. Ez is derekasan bevált. A fűkaszából átalakított kendervágó gép is a jól dolgozó veteránok sorába tar­tozik ma már. Ez a nagyszerű kis kollektíva, amely a gépállomáson dolgozik s létrehozta ezeket az érdekes és ötletes gépeket, most újabb »ál­muk« megvalósításán fáradozik. Az új gép — illetve a már el­készült része — ott állt a hatal­mas, modern szerelőcsarnok kö­zepén. Jelenleg olyan, mint egy leszerelt vetőgép, amelyen a szekrény helyére egymástól ki­sebb távolságra nyitott bádog- skatulákat szereltek volna. Ez a csodálatos gépezet — legalábbis egyik készítője, Károlyi Vendel szerint — rövidesen egy nagyon Eontos őszi munkát, a kukorica­betakarítást gyorsítja meg. A gé­pezet ugyanis a kukoricaszár vágását végzi el. — Három szerkezeti csoportra oszlik ez a gép. Az egyik, amint itt látható — mutatja Károlyi alvtárs a kétkerekű alkotmányt — a hordozószerkezet, amely két kerékből és tengelyből áll, erre kerül rá a gépezet meghajtását szolgáló kardántengely, amely a traktor tengelycsonkjához kap­csolódik. A másik szerkezetcso­port a vágóéi, amely a kévekötő­aratógép hasonló szerkezetével azonos, csak nagyobb, erősebb fésűvel rendelkezik. Ezt is a ten­gelycsonk hajtja. Ez az él a trak­tor mögött nekifut a lábonálló kukoricakórónak és lemetéli a tövénél. A kukoricaszár így álltó helyzetbe kerül a levágás után a terelőnyílások közé úgy, hogy a kévekötő szerkezet mozgópony­vájára minél gyorsabban eljus­son. Két oldalról központi meg­hajtású, keskeny szállítószalagok siettetik a levágott kukoricaszár mozgását. Olyasmi ez, mint hogy­ha két egymásfelé fordított apró transzportőrszalag lenne rásze­relve így páronként a vágóéi mö­götti kocsira; A szerkezet ha­sonló a kenderkombájn görgőkön mozgó terelő szalagjához. Az öt­letet az adta, hogy ellátogattak a Bácsalmási Gépállomásra a szárvágó tervezői: Sztanik Mi­hály párttitkár, Károlyi Vendel műszaki ellenőr, Szarvas Gyula műhelyvezető és Tüske Lajos főgépész egy kenderkombájn megvizitálására. De nézzük csak tovább a szer­kezetet. A terelőnyílások között eljut a levágott kukoricaszár egy másfél méter széles, lassan kör- benmozgó ponyvára, amely^a gé­pezet hátulján, az egyik hordke- rék mögötti tömörítő asztalra szállítja a szárat, ott kévenagy­ságú adagokban földre lehet ten­ni a lassan mozgó gépezet mö­gött. A számítások szerint az új gép a hónap végére elkészül. — Egyelőre a környékbeli termelő- szövetkezetekben gyorsítja meg majd a kukoricaszár betakarítá­3ól dolgoznak a kecskeméti mezőőrök A közelmúltban értékelték a kecskeméti mezőőrök munkáját. Az eredményeket ismertető be­számoló adatai azt igazolták, hogy a mezőőrök jó munkát vé­geztek. Egy év alatt -63 mezei tolvajt fogtak el és adtak át a bíróságnak. 105 esetben végeztek jószágkár-becslést és fizettették meg az okozott károkat. Kiváló mezőőri munkát végzett Nagy Antal, Nagy László, Molnár Pál és T. Nagy István. A mezőőrök elhatározták, hogy a szüretek be­fejezéséig páros járőrszolgálatot szerveznek, hogy ezzel is bizto­sítsák a még be nem takarított termények védelmét. Hévízi Mihály levelező. sát és a kukorica utáni gabona­vetés megkezdését. Hogyan születhetett meg a gép? Ügy, hogy a betakarítás volt a legnagyobb problémája évek óta a mélykúti szövetkeze­teknek. Ezen akart segíteni ez a kis kollektíva, eszével, találé­konyságával és alapos műszaki tudásával. Ha igazságosak akarunk lenni, akkor Károlyi Vendel elvtárs szavához igazodunk, aki azt ál­lítja, hogy mégsem e három teremtette meg ezt a gépet, hanem az az összeforrott, elvtársias kollektív szellem, a közös összefogás, amely a legerő­sebb oldala a Mélykúti Gép­állomás dolgozóinak. Homokmégyen, a kalocsai já­rás egyik legkisebb községében, néhány nap alatt 17 dolgozó pa­raszt kötött sertéshizlalási szer­ződést, miután a községi tanács hangoshíradón és dobszón ke­resztül ismertette az új rendele­tet. A községi begyűjtési megbí­zottal beszélgettünk arról, hogy kik kötöttek elsőnek szerződést. Érdekes történetet mesél el: — Van a községünkben egy dolgozó paraszt, mégpedig Varga Vendel. Ma reggel is, mielőtt a mezőre ment, benézett a tanács­hoz megkérdezni, van-e valami újság? De ez így megy napon­ként, Ez a dolgozó paraszt kö­tött elsőnek sertéshizlalási szer­ződést is. • A faluvégen van Varga Ven- delék kicsi háza. Mikor oda­érünk, zárva találunk minden ajtót. Néhány perc múlva azon­ban az út kanyarulatánál egy kenderrel rakott kocsi igyekszik a kis falusi ház felé. Pöttömke kis asszony ül a bakon, s mikor a kapuhoz érnek, frissen ugrik le a szekérről, hogy kinyissa. — Most jöttem a földekről — az uram is ott van, vágják a kendert —, magyarázza szapo­rán, közben a kocsi begördül az udvarra. Míg a szekér terhét le­Bács-Kiskun megyében az el­ső ötéves terv során számos új családi ház épült. Eddig több, mint ezer család összesen 22 millió forint állami hitelt ka­pott új otthona felépítéséhez. Az elmúlt két évben egyedül Kecskeméten 58 család épített házat, vagy újította fel régi há­Gazdag programmal várja a következő hónapot a Társadalom és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat Bács-Kiskun megyei Szervezete. A városok­ban bérletes előadássorozatokon az érdeklődők ezrei tanulhatnak, művelődhetnek, Bérletes előadássorozatot indít a TTTT Kecskeméten, »Fejeze­tek a Szovjetunió történetéből« címmel, A részvevők az orosz­országi parasztháborúkról, az orosz—magyar kapcsolatokról, az 1905-ös fegyveres felkelésről, a fontosabb eseményekről hallhat­ják majd az egyetemi tanárok előadásait. Kunszehtmiklóson re­gényirodalmunk klasszikusairól; Jókai Mórról, Mikszáth Kálmán­rákják, van idő megnézni a gaz­daságot. Az ólban egy szép anya­koca röfög kitartóan, egy másik rekeszben pedig három szép sül­dő futkározik.-«- No, — mondja Vargáné — ebből kötöttünk mi egyre sertés­hizlalási szerződést. De ha töb­bet is meg akadnak tudni, jöjje­nek ki a kenderföldre, az uram majd elmeséli — invitál bennün­ket kedvesen. Jó messzi a határban, egészen a kiskőrösi út mentén terül el Varga Vendelék 10 holdas kis gazdasága. Ketten vágják a mag­kendert az egyik szomszéddal, aki most alkalomadtán kisegíti Vargát. — Ügy megbokrosodott ez már, — mutat a háromujjnyi vastagságú kenderre a gazda —, hogy ketten nem bírtuk kihúzni tövestől a földből. Hát újítottunk egy kicsit, most azután fűrésszel vagdossuk ki őket, — meséli mo­solyogva. Persze, mondanunk se kell, hogy Varga gazda a magkendert is szerződésre termeli. Egy hol­dat vetett belőle. Ezenkívül még egy hold somkóróra is szerződést kötött, meg egy hold fűmagra. — Tudják, jól járok így, az ilyen szerződésekkel, mert pél­dául a három hold szerződéses zát az állam segítségével, de ebben az évben még további 51 új ház készül el. Építkeznek a termelőszövetkezetek, gépállo­mások dolgozói is. A kalocsai Béke Termelőszövetkezetben 8 család épített kétszobás, ké­nyelmes otthont, Solt községben tíz új lakóház készült el, ................................»..........♦»♦♦........... r ól, Gárdonyi Gézáról és Móricz Zsigmohdról tartanak előadáso­kat; Kiskunhalason a szovjet iro­dalom nagy alkotásairól: A.- Tolsztoj: Golgotha, Fagyejev:Az ifjú gárda, Sólohov: Csendes Don című könyvéről. Érdekesnek ígérkezik a kis­kunfélegyházi Sorozat, címe: »Nagy idők, nagy emberek«.- Cromwell, Robespierre, Garibal­di, Lincoln, Szuh Jat-sZen, K; Liebknecht, A. Gramsci, Thäl­mann szerepel műsoron. Baján 10 előadást tartanak a »Két vi­lágháború között« címmel. Eze­ken kívül még Kiskunfélegyhá­zán filozófiai, Kecskeméten pe­dagógiai és irodalmi előadássoro­zat indul októberben. növényem után liât hold men­tesült a terménybeadás álól és három hold az állatbeadás alól, meg azután az a kis pénz is jól jön, amit az állam a somkóró és a kender után fizet. Somkóróból például 163 kilót vittem be cs 700 forintot kaptam mázsájáért. A magkanderérí meg 600 forin­tot fizetnek mázsánként. Akár­hogy is számolja az ember, jó) jön ki, hogy az állammal egyes- séget köt. így azután nem gond a beadás sem. Április 4-re én már a kukoricámat is beadtam, méghozzá az egész évit, az asz- szony pedig — mert ez az ő dol­ga — régen kiegyenlítette a ba­romfi- és tojásbeadási kötele­zettséget. Most pedig, mert már megvannak a süldők, nem ku­koricaértékesítésre, hanem ser- téshízlalásra szerződtem. Min­denképpen jól jövök ki. A hízót 180 kilós súlyban akarom átadni decemberben, azért kapok közel 4Ó00 forintot és 180 kiló takar­mánybeadási kedvezményt. Ha szabadpiacon értékesíteném se járnék jobban, igy pedig az ál­lamnak is használok, mert az már bizonyos, hogy az én hízóm közvetlenül a lakosság ellátásá­ra megy és ki van zárva minden közbeeső spekuláció. Helyes volt az államtól ez az intézkedés, a kukorica szerződéses értékesíté­séről is, mert a mi érdekeinket szolgálja. Ezért cáfolom én meg az olyan rémhíreket, amelyek azt igyekeznek bebizonyítani, hogy az állam az összes kukori­cát elveszi a dolgozó parasztok­tól. Ez nem igaz, mert még ne­kem is marad bőségesen a másik két süldő felhízlalásához és még arra is, hogy a malacokból jövő­re legalább kettőt meghízlaljak — amire szintén hízlalási szer­ződést akarok kötni, majd úgy január tájban. Mindezeket Varga Vendel olyan lelkesen és okos követke­zetességgel adta elő, hogy szinte félbe se lehetett volna szakítani, — de hát nem hiába okos gazda Ő. : ; „Érdemes ax állammal egyességet kötni Az állam segítségével épülnek az új családi otthonok megyénkben A Németh-család régi és új élete Középtermetű, ősz, sovány ar­cú ember, az egyik kezében hi- iegvágó, a másik kezében kala­pács. Az egyik lemezből vágja ki a felesleges részeket. Mozdu­latai kimértek, mégis gyorsak. Tőle jobbra egy pöttömnyi gye­rek, szemüveggel a homlokán menetet vág. Az idős bácsi neve Németh László, a gyerek pedig a fia, János. Az apja neve mel­lett a versenytáblán 179 száza­lék, a fiáénál 163 százalék dísze­leg. Ahogy jobban szemügyre ve­szem, az első, ami feltűnik, a tö­rődött arc, mely elárulja, nem lehetett valami jó dolga Németh Jánosnak; — Nagyon megviselte, megtör­te az élet? — kérdem, — Dehogy az élet, kedves elv­társi Más volt az. Ügy hívtuk, hogy nyomor, nélkülözés. Bizony a kilenc fertályos földből nyolc gyereket eltartani . nem volt könnyű dolog. Dé né is beszél­jünk erről, tör fel a sóhaj mel­léből. Csak fáj, ha az ember arra az időre gondol, amikor állatnak nézték. — Hisz szakmája is volt, Né­meth bácsi, s mégis földdel dol­gozott?. — Mégpedig látástól-vakulá- sig. Igaz, hogy szakmám volt, de munka hun vót, hun nem vót, de legtöbbször nem vót. Nem ám úgy, mint most. Állandó munká­ja van az embernek itt, a Kis­kunfélegyházi Gépgyárban. — Mikor megkaptam a segéd­levelet, a főnök ezt mondta: »Széles a világ, keress munkát.« Mit volt mit tenni, hát üttük- vertük a világot, de az jobban minket. Szó, szót követ s kikerekedik, hogy Németh bácsi ugyanúgy, mint még sok ezren, összecsava­rogták az országot, csak azért, hogy legyen mit enni. Szentesen volt részesarató, Mezőhegyesen répát egyelt, kapált. S ki tudja még mi minden munkát vállalt. Ahogy az idő haladt, úgy kíván­koztak a statisztikába egymás­után a gyermekek is. Jelenleg nyolc élő gyermek édesapja. Per­sze, most sem könnyű az élét, de jóval több jut ruhára, cipőre, mint azelőtt. Nem kell a gyár kapuja előtt állni, nem kell arra gondolni, hogy holnap lesz-e munka, hogy kinek a protekcióját kell meg­szerezni azért, hogy bejusson a gyárba. Még így beszélgetünk, a fia, János, a DISZ-szervezet egyik lelkes tagja félszemmel odasan­dít, de egy percre sem áll meg. Siet. Olyan szakember akar lenni, mint édesapja. No, meg új ruhára, cipőre kell a pénz. Ez volt a családi tanács legutóbbi határozata. Szóba kerül munkája is. — Rendes gyerek —- kezdi Né­meth bácsi. Igaz, míg másutt dolgozott, eljátszotta az idő egy részét, s a forint is vékonyan jött a házhoz. Havonta 600—700 forint. — No, fiam, eljönnél az én brigádomba? — kérdeztem tőle. — El én, édesapám — vála­szolt a gyerek. Ez öt hónapja volt. Most már Jancsi se adja alább átlag 1200 forintnál. Per­sze, van amikor több, van ami­kor kevesebb. Esténként a családi otthonban, amikor együtt van a népes csa­lád minden tagja, az édesapa me­sél: — János szakmunkás, velem együtt dolgozik, Lászlónak is szakma van á kezében, Irénke már két éve tanít, Mária egy hó­nap múlva vizsgázik gyors- és gépírásból, Mátyás pedig kőmű­vestanuló; — Mi lett volna belőletek? — teszi fel önmagának a kérdést az apa. Válaszol is. — A múlt­ban szegény, nincstelen paraszt, vagy munkás. Ezt szánták nek­tek, szegényeknek az urak. A gyerekek egyike, másika furcsán néz édesapjára. Külö­nösen a fiatalabbjainak idege­nek ezek a szavak: urak, tőkés, részesarató, summás, munkanél­küliség. Értik, de nem tudják, mit is jelent ez. Azt is sokszor elmondja: — Dó- gozok, odajön az igazgató, s így szól: — Németh bácsi, maga jó szakember, idős is, könnyebb munkát adnánk magának. Le­gyen revizor. — Nem lehet, igazgató elvtárs, nem bírja az én szemem már. Arra még jó, hogy itt dolgozgas­sak, de a finomabb munkánál már baj van. A gyerekek hallgatják az ap­jukat. Nekik csak az jár az eszükben, hogy mindig úgy volt, mint ahogy most van. Nem kell édesapának félni, hogy másnap nem lesz munkája, s ha nekik tán van gondjuk, az is egészen más. Milyen igaz az a mondás: csak tőlünk függ, hogy milyen boldo­gan élünk a jelenben, s a jövő­ben, — Venesz — ÚJABB KEDVEZMÉNY a sertéshizlalási szerződéskötésnél ! Termclőszövetkezetek ! Egyéni gazdák! Az eddiginél nagyobb mértékű kukoricabeadási kedvezmény. Szerződés köthető: 1955. X. 1—1956. IX. 30. kö­zötti időszakban történő szállításra. Előlegíolyósítás azonnal! Felvilágosítást nyújt: ÁLLATFORGALMI VÁL­LALAT járási kirendeltségei Kössön sertéshizlalási szerződést !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents