Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

A kommunisták példamutatása nyomán egyre erősödnek Városföldem a termelőszövetkezetek Új tanév Kéthónapi nyári szünidő után ismét kitárulnak az iskolák ka­pui, várják az új és régi növen­dékeket, kik csillogó szemmel, vidám arccal, tudományszjmja- san indulnak a tízhónapos csa­tába, hogy újabb ismeretek és készségek elsajátításával egyre beljebb nyomuljanak a tudo­mány várába. Bizakodással tekint az új tan­év elé tanító és tanítvány egy­aránt. Az elmúlt tanév eredmé­nyei és a hibák megszüntetésére való törekvések hatékony lendí- tői lesznek az új tanévkezdés­nek s a céltudatos munkát, az 1955/56. tanév főfeladatait to­vábbra is a párt III. kongresz- szusa, az oktatásügy helyzetéről és feladatairól szóló KV-határo- zat, a KV márciusi és a DISZ II. kongresszusának az ifjúság kö- iötti munka megjavításáról szóló határozatok irányítják, szabják meg. Milyen feladatok megoldását várjuk hát valamennyi általá­nos és középiskolában, diák- és gyermekotthonban működő pe- iagógustól? Eredményesebbé kell tenni az ifjúság világnézeti-politikai ne­velését. A szilárd ismeretek nyújtásán keresztül el kell érni a tanulók tudományos materia­lista világnézetének és szocia­lista politikai meggyőződésének kialakulását. Az iskolai oktató-nevelőmunka középpontjába továbbra is a ha­zafias nevelést kell állítani úgy, hogy ifjúságunk a forradalmi és ..-iladó hagyományaink ápolása mellett, lássa és ismerje meg je­lenünk, szocialista építőmun­kánk lelkesítő eredményeit, még forróbban szeresse hazáját, sze­resse a Szovjetuniót, szeresse és együttérezzen a békéért, a hala­dásért küzdő valamennyi ország dolgozó népével. Az iskolákban folyó oktató­nevelőmunka sikeres elvégzésé­hez. az ifjúság kommunista ne­veléséhez olyan közösség meg- leremtése szükséges, melynek vezetőereje az ifjúsági szervezet. Adjanak nevelőtestületeink eb^ oen a tanévben fokozottabb tá­mogatást az ifjúsági szerveze­teknek, az egységes nevelői kö- :össég tervszerű, céltudatos mun­kával segítse és irányítsa az is­kolai úttörő- és DlSZ-szerveze- teket. Az úttörő-mozgalom tíz kezdetén éves évfordulójának megünnep­lése, a középiskolai DlSZ-szer- vezetek megerősítése növeli majd az ifjúsági szervezetek erejét és tekintélyét, alkalmassá és a ne­velőtestületek segítőjévé teszi a tudatos fegyelem kialakításáért indított harcban. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatták, hogy az iskolai munka iránt örvendetesen javult és megnőtt nemcsak a szülők, ha­mm az egész társadalom érdek­lődése. Ifjúságunk fegyelmének, kulturált magatartásának meg­javításáért indított harcban pe­dagógusaink ma már nem áll­nak egyedül. A pártszervezetek, tanácsaink, a szülői munkakö­zösségek, az állandó bizottságok egyre több segítséget adnak ne­velőtestületeinknek. Ebben a tanévben is erősíteni kell ezt a már kialakult jó kapcsolatot úgy, hogy nevelőink fokozottabb iskolánkívüli tevékenységének kell biztosítania a szülőkkel, a patronáló szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel meg­lévő jó kapcsolat további elmé­lyítését. Az új tanév feladatainak, cél­kitűzéseinek megvalósítása fo­kozottabb felelősséget ró minden nevelőre, igazgatóra és felügye­lőre, de nem kisebb a felelőssége a járási, városi oktatási osztá­lyok és megyei oktatási osztály dolgozóinak sem. A megnövekedett feladatok megoldásához az elmúlt tanév­nél is jobb feltételek közepette indulhatunk harcba. A szakmai tanácskozások eredményessége, a nevelők ideológiai-politikai ok­tatásának gondosabb megszerve­zése, az egész évi oktatómunka tantestületenként! gondosabb megtervezése mindmegannyi biz­tató jel az elkövetkező tanév si­keres oktató-nevelőmunkájának megvalósításához. Iskoláink kijavítva, tisztán várják a tanévkezdést, nevelő­testületeink pedig jobb nevelői ellátottsággal kezdhetik el az új tanévet. Köszöntjük hát pedagógusain­kat, az iskolák valamennyi dol­gozóját és tanulóját az új tanév kezdetén és munkájukhoz jó egészséget, munkakedvet, sikert és eredményt kívánunk. Barabás János, a Megyei Tanács oktatási osztályának csoportvezetője Casablankai csendélet. Ez a kép nemcsak azt mutatja, hogy Ma­rokkóban ki az úr, hanem azt is, hogyan tengeti életét Casablan- kában a »bennszülött« lakosság. VÁROSFÖLD a felszabadulás előtt földbirtokosok és kulákok kánaánja volt. Kecskemét város legjobban termő szántóföldjei itt terültek el. A föld legnagyobb része a Szappanosok, Lázárok, Nyirádiak és hozzájuk hasonló kulákok és földbirtokosok kezé­ben volt. A jól termő földek hasznát ők vágták zsebre, amit a kommenciós béresek verejtékes munkája termelt meg számukra. 1945-BEN lezárultak Városföld történelmének szürke lapjai. Üj élet kezdődött. A földosztáskor a volt kommenciós béresek nagy része földhöz jutott. Most már nekik termett a jó föld. Város­föld történelmében pedig egy­más után következtek a neveze­tesebb dátumok. 1948. augusztus 20. Városföld népe figyelmesen hallgatta Rákosi elvtárs kecske­méti beszédét, amit a parasztság felemelkedésének egyetlen he­lyes útjáról, a termelőszövetke­zeti gazdálkodásról mondott. Ha- zamonve, 10—12 család nyomban megalakította a Törekvés Ter­melőszövetkezetet, EGY ÉV MÜLVA. 1949-ben új termelőszövetkezet alakult Dózsa néven. Majd állami gazdaság alakult Városföldön, ahol a föld­nélküli parasztok jó munkalehe­tőségeket találtak. 1952. január 1-én pedig Városföld önálló köz­ség lett. Nem kellett már 14—15 kilométerről bejárni Kecskemét­re, ha valakinek hivatalos dolga akadt. MOST, 1955-BEN újabb jelen­tős dátumot írtak be a község történetébe. Béke néven új ter­melőszövetkezet alakult 15 csa­láddal és 20 taggal. Azóta a be­lépett családok száma 23-ra emelkedett. Ennek a története a következő: Egy nevezetes taggyűlés A városföldi községi pártszer­vezet júliusi taggyűlésén a kom­munisták elhatározták, hogy új termelőszövetkezetet alakítanak és meggyőző szóval, kommunista példamutatással a felemelkedés útjára vezetik a község egyéni­leg dolgozó parasztjait, vagyis még ez évben termelőszövetke­zeti községgé fejlesztik Város­földet. A határozatot tett kö­vette. Három kommunista: Szántó János, a községi pártszerve­zet titkára, valamint Virágh Imre cs Vízhányó János elv­társak előkészítő bizottságot alakítottak. Augusztus 1-én indították be az agitációt és 14-én megalakult a szövetkezet. Azóta egyre szapo­rodik a belépők száma s a köz­ség másik termelőszövetkezeté­be, a Dózsába is 15 család lépett be. A KOMMUNISTÁK PÉLDA­MUTATÁSÁNAK köszönhető el­sősorban ez a fejlődés. A most alakult termelőszövetkezetbe 8 kommunista lépett be, így a tsz- ben az alakulással egyidőben, a pártszervezetet is megalakíthat­ták. A kilépetlek is visszatérnek Az 1953-ban kilépett tsz-tagok is egymás után lépnek vissza a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ez alatt a két év alatt ezek az emberek újra meggyőződhettek arról, hogy az egyéni gazdálko­dás nehezebb, ehnaradottabb és a parasztság felemelkedésének útja csakis a szövetkezeti gaz­dálkodás. Mutatja ez azt is, hogy aki egyszer harapott a szövetke­zet kenyeréből, nem kíván más­ból enni. Ami nein tetszik lm zár Unióknak A kulákok persze nem nézik jjszemmel a szövetkezetek fej­lődését. Hogyisne! Hiszen munka nélkül élni, bérlőkkel műveltetni a földet sokkal kényelmesebb számukra. Idős Simon József, 12 holdas középparaszt, aki szintén belépett a most alakult Békébe, 2 évvel ezelőtt is akart tsz-t ala­kítani. Sok követője volt a bér­lők közül, mert a kulákok igei: magas bérletet követeltek. Ak­kor, csak hogy ne legyen cso­port, a kulákok csökkentették a bérletet. Most már azonban ez sem használ. Egy Tóth nevű bérlő, akinek a bérbeadója más község határában lakik, már be­lépett a csoportba. Ezen igen fel­dühödött Lázár Sándor kulák. és neki támadt Tóthnak, szidalmaz­ta, fenyegette őt. A tsz-eket már nem tudják a kulákok befeketí­teni: az elért eredmények ön­magukért beszélnek, ezért most fenyegetőznek. Lázár kulák. a többi kulákkal együtt, nyilván attól tart, hogy saját bérlőik is rájönnek: nem érdemes a kulák- kai egy tálból cseresznyézni, mert ez esetben úgyis a kulák jár jobban. A KULÁKOK AZONBAN már nem tudják megállítani * fejlődést sem Városföldön, sem máshol. A község kommunistái most azon dolgoznak, hogy Vá­rosföld történetében nemsokára egy új mérföldkövet jelentő dá­tum kerüljön, mely azt a napot jelzi, amikor a község termelő­szövetkezeti községgé lesz s la­kosainak életében egy még szebb korszak kezdődik. A bácsalmási dolgozó parasztok is megtalálják a helyes utat... — Vőlegényt nem jó erőltetni. Ha te is belépsz a tsz-be, akkor követünk — szokták mondani a bácsalmási egyénileg dolgozó pa­rasztok Schütz Mihálynak, a já­rási pártbizottság munkatársá­nak. Schütz Mihály két héttel azelőtt visszakérte magát a Táncsics TSZ-be. Rövidesen meg­választották elnöknek. Azóta naponként 3—5 egyéni gazda kéri felvételét a tsz-be. E rö­vid idő alatt csaknem 30-an léptek be a szövetkezetbe. Az új belépőket nemcsak a szövet­kezet eredményei vonzzák — minden tag 30—10 mázsa gabo- nót kapott előlegként, a W0 hold kender pedig bizonyára háromnegyed milliót is jövedel­mez, — hanem kedvükre való az is, hogy az új vezetőség min­dent megbeszél a tagsággal. Ez ösztönözte a Borsodi-dűlő­ben is Konkoly Imre középpa­rasztot, hogy 18 éves fiával együtt aláírja a belépési nyi­latkozatot. Konkolyék portáján találko­zott Szöllősi Istvánnal Schütz elvtárs. — No, Pista bácsi, kell-e még erőltetni a vőle­gényt? — kérdi Schütz. — Nem, Miska, a vőlegény már megta­lálta a menyasszonyt. Add már ide azt a belépési nyilat­kozatot. Megkapta és aláírta. Legény fia is követte az apja jó példáját. így szakad lassanként fel a köd az óalmási dűlőkben és győz a szövetkezeti gazdálkodás Ünnepi pillanat. Szollosi István óaímási 1 holdas gazda most írja ala a belépési nyilatkozatot* A városok versenyében elsőnek • Kiskunhalas teljesítene gabonabegyiíjtási tervét A kiskunhalasi párt-végrehajtobizottság és a városi tanács ölömmel jelentette, hogy Kiskunhalas a megye városai között elsőnek, országos viszonylatban pedig másodiknak teljesítette ga­bonabegyűjtési tervét. Az eredmény alapja elsősorban az, hogy a város termelőszö- i etkezetei nagyszerű példát mutattak: valamennyien országosan elsőnek tettek eleget kötelezettségüknek. A dolgozó parasztságot ez a példa is biztatta lelkes követésre. Osztoznak a várost ért ér­demben az üzemek, vállalatok, a tanács és a begyűjtési appará­tus dolgozói, akik lelkes, meggyőző munkát végeztek a dolgozó parasztság között, felkeresték a hátralékosokat, elbeszélgettek velük s felvilágosító munkával szorgalmazták az állampolgári kötelezettségek teljesítéséi* X. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM HÍr-tt SO fillér 1955 SZEPT. 1. CSÜTÖRTÖK DP lltkíUUJá, W.I MM m mimi \-\'9 BACSKIS KUNMEGYEI

Next

/
Thumbnails
Contents