Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-23 / 197. szám
A kiskunfélegyiiázi és bajai járás vezet az adófizetésben A megyei tanács a III. negyedévi adóbevételi tervet időarányosan teljesítette. A járási tanácsok nagyrésze jól szervezett munkával, önkéntes befizetési napok rendezésével teljesítette a? alkotmány ünnepére tett felajánlásokat. Különösen jó eredményeket értek el a kiskunfélegyházi és bajai járásban, de jónak mondható a bácsalmási, kecskeméti, kunszentmiklósi és kiskunhalasi járás is. A megyei teljesítéstől messze elmaradt a kalocsai és kiskőrösi járás. A városok közül fej-fej mellett halad Kecskemét és Kalocsa, de elmaradt Kiskunfélegyháza. örvendetes jelenségként számolhatunk be az állami fegyelem nagymértékű megszilárdulásáról. A negyedéves esedékesség időpontja előtt, augusztus 10-től 15-ig az adózók tízezrei tettek pontosan eleget kötelezettségeiknek s elsősorban ennek köszönhetjük az elért eredményeket. De figyelembevéve az elmúlt évek nagy hátralékait, a járási, községi tanácsoknak, pénzügyi dolgozóknak nem szabad megelégedniük az elért eredményekkel, hanem fokozott felvilágosító munkával kell azokat szaporítani: Most már minden figyelmet évi tervünk teljesítésére keil fordítani. Ennek érdekében fontos, hogy a kulákokkal s más spekuláns elemekkel szemben hatóságaink a törvényes intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg, mert ezen a területen súlyos és szégyenteljes elmaradások vannak. Amíg a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok túlnyomó többsége határidőre eleget tesz kötelezettségének, addig a kulákok igyekeznek azt minden módon kijátszani, földjük szétíratásával, csaló bérleti szerződésekkel, stb. Itt az ideje, hogy az elkövetkező hetekben minden községben szervezett munkával rendet teremtsenek a begyűjtési és pénzügyi szervek. Bács-Kiskun megyében is meg kell tanítani a kulákokat államunk törvényeinek tiszteletére és kötelezettségeik teljesítésére. Ha a tanácsok és pénzügyi szervek munkájukat ebben a szellemben végzik majd, akkor hathatósan közreműködünk a párt határozatainak eredményes végrehajtásában. Járásaink, városaink rangsora az augusztus 18-i számlakivonat szerint az alábbi: A JÁRÁSOK KÖZÖTT: 1. Kiskunfélegyházi, 2. bajai, 3. bácsalmási, 4. kecskeméti, 5. kunszentmiklósi, 6. kiskunhalasi, 7. dunavccsci, 8. kiskőrösi, 9. kalocsai. A VAROSOK KÖZÖTT: 1. Kecskemét, 2. Kalocsa, 3. Baja, 4, Kiskunhalas, 5, Kiskunfélegyháza. Varga Jenő pénzügyi osztályvezető. Fokozott gépesítés = több mint félmillió forint költségmegtakarítás a garai Vörös traktor Állami Gazdaságban A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság az idei betakarítást a gépek teljes kihasználásával tervezte és végezte el. 4394 hold kalászos várt betakarításra, 10 kévekötő aratógép és 15 kombájn állt munkába. A gépek a kalászosok 92 százalékát aratták, mindössze 344 hold várt kézi aratásra. A gépek igénybevételével 27.401 munkanapot takarítottak meg. De nem érdektelen közelebbről szemügyre venni: hogyan alakultak holdanként a temésbetakarítás költségei? Hogyan gyorsította a gépek munkája az aratást, a felszabadult munkaerőt pedig hogyan hasznosította a gazdaság a növény- ápolásban? A kézi aratás, keresztrakás, behordás, asztagolás, cséplés 12.9 munkanapot, munkabéroen és egyéb költségekben pedig 139.66 forintot vett igénybe. A kévekötő aratógépeknél ugyanezen munka egy holdra eső költsége 317 forintra csökkent, amellett már csak 8.3 munkanapra volt szükség. A kombájnaratás pedig mindössze 3.5 munkanapot és 311.88 forint költséget igényelt. A gépesítés a gazdaságnak 505.949 forint költségmegtakarítást eredményezett. Az aratógá- pek 2223, a kombájnok pedig 1827 holdról takarították le a kalászosokat. A gazdaság gépkezelői nagy küzdelmet folytattak a kedvezőtlen időjárás okozta késedelem ellen. Az esőzések miatt a betakarításhoz szükséges munkanapok száma emelkedett, ami magával vonta a költségek további alakulását. Mégis nagy előnnyel járt a gépesítés. Az aratásban felszabadult munkaerő a növényápolásban dolgozott. Tavaly a gazdaság 830 hold kukoricát mindössze kétszer kapált meg, — az idén négyszer, a takarmány- és cukorrépát ugyanennyiszer. A dohányt a múlt évben csak egyszer kapálták, — ma már a harmadik kapálással is végeztek. A növényápolás mellett időben betakarítottak 1268 hold takarmányt is. Tavaly bizony erre is későn került sor, ami a takarmány tápértékében mutatkozott meg., Legyőztük, az időjárás nehézségeit Az idén nehezebb oolt az aratás, mint az előző években. Ennek mi örültünk, mert ez azt is jelentette, hogy több a termés, mint ameny- nyire számítottunk. Ez igy is volt. Az őszi búzából 14 mázsa 85 kilogrammot takarítottunk be holdanként. Tavaszi búzából 8 mázsát, rozsból 9 mázsát, őszi árpából 17 mázsa 80 kilót, tavaszi árpából 10 mázsát arattunk holdanként. Az esős időjárás miatt minden percet ki kellett használnunk. Két vasárnap is hordtunk, csépeltünk, hogy minél hamarább el tudjuk végezni a munkát. Meg is van az eredménye igyekezetünknek, az állam iránti kötelezettséget teljesítettük, azonfelül 87 mázsa gabonát értékesítési szerződésre adtunk be. Valamennyi tag felesleges gabonáját eladja az államnak. Munkaegységenként 6 kilogramm búzát, 0.65 kilogramm rozsot és 3 kilogramm árpát osztottunk előlegként. Nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is jó eredményeket értünk el. Kilenc kocánk 95 malacot fialt, kétszeresét annak, amit terveztünk. El is határoztuk, hogy tovább fejlesztjük corn- wall sertéstenyészetünket. Szalontai István, a császártöltési Kossuth Termelő- szövetkezet elnöke Újabb kisgépek a mezőgazdaság megsegítésére A Bajai Mezőgazdasági Gépjavítóban már az elmúlt években megkezdték a mezőgazda- sági kisgépek gyártását. Több, mint 300 répalazítógép segítette az elmúlt év őszén az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a takarmány- és cukorrépa betakarítását. Az idén tovább folyik a gépek gyártása. Közben már elkészültek egy űj kisgép: a nedves-csávázó első mintadarabjai is. Az eddig készült 50 darab kisgép már elszállításra várva sorakozik a telep udvarán. A csávázásra váró vetőmag a gép magtartóján keresztül jut az állandóan forgásban lévő dobba. ahol a fertőtlenítőszer permet- szerűen áztatja a vetőmagot egészen a garaton való távozásig. A gép előnye, hogy a vetőmag állandó keveredését egyenletesen biztosítja és így a fertőtlenítés tökéletes. A műhelyrészben Benschütz Sándor brigádja éppen az utolsó simításokat végzi a most elkészült uborkamagkiválasztó gépen. A uborkamag exportja megkövetelte egy olyan gép előállítását, amely közbeeső vízmosás nélkül végzi az érett uborkából a mag kiválasztását. Siker esetén ebben az évben még 30 gépet fognak gyártani az üzemben. Permetsző-trágyázási kísérletek a Bajai Tangazdaságban A Bajai Tangazdaság szőlészetében újfajta kísérletezés folyik a szőlő hozamának emelésére. A kísérleteket Suchy György, a gazdaság mellett működő technikum tanára végzi egy kétszer-hatsoros, 50—50 tőkéből álló kísérleti táblán. Ismert tény, hogy a növények ásványi tápanyagaikat nemcsak gyökereiken vehetik fel. El lehet azokat juttatni oldott állapotban, ködölő permetezéssel a lombfelületre. Ez a permetezési műtrágyázás folyik most a kísérleti táblán. Többszöri permetezésre van szükség. A szőlősorokat először elvirágzás után permetezték, az ellenőrző sor kivételével. Másodszor különböző elosztásban, más-más mennyiségű összeállításban készült a permetezőanyag. A permetezőanyag szuperfoszfátból, 40 százalékos kálisóból, pétisóból, bordódéból és karbamidből áll. A lombozatra juttatott permedé máris észrevehetően segíti a növekedést. A kísérlet eredményeit állandóan figyelik, a tőkék minden változását pontosan jegyzik. Az elért eredmények összegezése adja majd a permetezés jelentőségének megállapítását. Hasonló kísérletek már folytak a gyümölcsösökben. A műtrágya és védekezőszerek ködölő permetezése a gyümölcsfákon jelentkező hiánybetegségeket meggyógyította, megakadályozta a gyümölcshullást, gyó- gyítólag hatott például a részlegesen elfagyott őszibarackfák egészségének helyreállításában. Megyénkben elsőnek a Kisszállási Gépállomás fejezte be a cséplést Augusztus 19-ig a gabona 80 százalékát csépelték el megyénkben. A gépállomások közül a Kisszállási Gépállomás fejezte be elsőnek a cséplést. Az ünnep előtti napon az utolsó gép is be- húzatott a gépállomásra. A felszabadult erőgépek megkezdték a környező termelőszövetkezetekben az őszi vetésekhez a talajelőkészítést. Összesen 17 erőgép dolgozik, a többi között a keiebiai Vörös Csillag és a kisszállási Szabadság Termelőszövetkezetekben is a vetőszántást végzik. A Bácsbokodi Gépállomás körzetében is befejezték a cséplést augusztus 20-ig. Hat cséplőgépük kisegítésképpen a Bajai Gépállomás körzetében dolgozik. A megye élenjáró cséplőgépkezelője Erős János és ifi-munkacsapata a felsőszentiváni határban dolgozott utoljára. Eddig 1500 milliméteres cséplőgépükkel 54 vagon gabonát csépeltek el. A fiatalok az ünnepek után a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság 4 részlegén folytatják majd a cséplést. Termelőszövetkezeti mozgalmunkról A legutóbbi jelentések szerint ez év július elsejétől augusztus közepéig 579 család lőpett be megyénk termelőszövetkezeteibe. Az utóbbi időben a bajai és a bácsalmási járásban erősödött legjobban a termelőszövetkezeti mozgalom, tlj termelőszövetkezetek is alakultak. Augusztus második hetében négy új termelőszövetkezet jelentette be létrejöttét. Ebben az évben augusztus 15-ig 22 új termelőszövetkezettel és csoporttal növekedett megyénk termelőszövetkezeteinek száma. Néhány községben egészen ugrásszerű a fejlődés. Csátalján az utóbbi időben több, mint 130 taggal erősödtek a termelőszövetkezetek. Kunfehértón pedig több, mint 80 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy csaknem két évi szünet, megtorpanás után, újra egészségesen tovább fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben is. Ez a változás mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata önbizalmat öntött termelőszövetkezeteink tagságába s megerősítette őket abban a meggyőződésükben, hogy a helyes úton járnak. E megnövekedett önbizalom következtében mindenütt tapasztalható, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai nagy erővel hozzáfogtak szövetkezetük megerősítéséhez, saját eredményeik népszerűsítéséhez, az egyénileg dolgozó parasztok meggyőzéséhez. Van mivel agitálniuk a termelőszövetkezetek vezetőinek és tagjainak. Egy esztendő alatt egész termelőszövetkezeti mozgalmunknál nagyon sok változás történt. Ezek a változások előnyösek a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődése szempontjából. Megyénkben legtöbb helyen a termelőszövetkezetek termésátlagai 2—3 mázsával felülmúlják az egyénileg dolgozó parasztokét. Ezt bizonyítják az eddigi csépiési eredmények. Ami pedig a kapásnövényeket illeti, a termelőszövetkezetekben gyomtalan a talaj, szebb, erősebb és jobb termést ígér a kukorica és a burgonya. Ezek a jó eredmények vonzzák az egyénileg dolgozó parasztokat. Azonban az eddiginél nagyobb fellendülésről számolhatnánk be, ha nem volna egy-két hiba, ami akadályozza termelőszövetkezeti mozgalmunk még terebélyesebb kibontakozását. — Egyes termelőszövetkezeteinknél befelé-fordulás tapasztalható. Nem ismertetik saját eredményeiket, clbízzák magukat. A solti Szikra Termelőszövetkezet például országos viszonylatban Is jó eredményt ért el. A termelőszövetkezet őszi árpa ja kataszt- rális holdanként 21 és fél mázsa, búzája 13 mázsa átlagtermést adott. Az összes kapásnövényeket géppel négyszer, kézzel háromszor megkapálták augusztus közepéig. Munkaegységenként 10 forint előleget osztottak. Mégis, ezeket az eredményeket sem a termelőszövetkezet, sem a község vezetői nem eléggé népszerűsítik. Több járásunkban a járási és a községi vezetők, sok egyéb más probléma mellett, elfeledkeznek arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése állandó feladat. Nemcsak a járási mezőgazdasági osztályoknál van ez így, hanem a megyei mezőgazdasági igazgatóságnál is. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését reszort-feladatnak tekintik és lényegében csak a termelőszövetkezeti csoportok foglalkoznak a mozgalom sokrétű problémáival. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság osztályvezetői, előadói közül alig egy-két elvtárs vett részt például termelőszövetkezeti közgyűléseken. Ebből következik, hogy nem is ismerik a termelőszövetkezeteknél jelenleg meglévő problémákat, nem tudnak és nem is adnak konkrét segítséget. Legnagyobb hiba, amin feltétlenül sürgősen segíteni kell, az új termelőszövetkezetek támogatásának elhanyagolása. Legtöbb helyen úgy vannak, miután megalakult az új termelőszövetkezet, magára hagyják. Mikor a szövetkezet szervezéséről volt szó, a község, a járás vezetői, minden erőt latbavetettek, segítették az alakulást. Miután ez megtörtént, úgy gondolják, hogy ezzel minden el van intézve. Nagyon helytelen felfogás ez. Az új termelőszövetkezeteket segíteni kell terveik megvalósításában. A gépállomások agronómusainak szakszerű támogatást kell nyújtani a vetéstervek elkészítésénél, általában a termelési tervek előkészítésénél és így tovább. A du- natetétlcni Duna Termelőszövetkezetben már elkészült a termelőszövetkezet vetésterve. Mint járni tanuló gyermeket az örvendező rokonság, úgy segíti tanácsokkal, tettekkel a fiatal termelőszövetkezet első lépéseit a járási pártbizottság, a tanács és a helyi szervek. Biztató, új jelenségek, eredmények vannak termelőszövetkezeteinknél, amelyek bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Ezeket az eredményeket kell tovább népszerűsíteni, fejleszteni elsősorban a termelőszövetkezeti tagoknak, de segíteni kell őket a községi, a járási vezetőknek is. Az eddiginél jobb, odaadóbb munkával kell egyengetni az egyéni gazdák előtt a közös gazdálkodáshoz vezető utat. TÉNYEK — ADATOK — ÉRVEK Hosnyák ístvánék év végére egy vagon terményt kapnak Csávoly dolgozói egykor a Nehrlinger Szepi, Hamhaber kutak, a mátéházi földeket bérlő Schaffer robotosai voltak. 80 filléres, 1 pengős napszámért verejtékeztek. Az egykori béresek n>a a termelőszövetkezetek tagjai. Bosnyák István pár év óta tagja csak az tJj Élet TSZ-nek s máris legmerészebb álma valósult meg: 30.000 forintért házat vásárolt. Családtagjaival együtt dolgozik. Előlegként csaknem fél vagon kenyér- és takarmánygabonát kaptaki A múlt évben a Bosnyák-család évi jövedelme 56.000 forint volt. Az idén ennél is több lesz, hiszen év végére nem kevesebb, mint egy vagonnyi termény jut a családnak. * Kucsó Pál, a haladás TSZ tagja 1953-ban úgy határozott, hogy kilép a szövetkezetből. Szándékától eltérítette társai figyelmeztető szava: aki az életben visszafelé nézett, mindig ráfizetett, s aki előre látott, az még nem csalódott. Hallgatott rájuk. S most eddig megszerzett 300 munkaegysége után 15 mázsa búzát és 6 mázsa árpát vitt haza. Most maga is a házakat járja és agitál a szövetkezeti élet nagyszerűsége mellett. Mindenkit meghív házához, hogy gabonával telt padlását, kamráját megmutassa. * Az Üj Élet TSZ-ben tavaly 3.30 kg búzát osztottak munkaegységenként. Az idén csak előlegül 5 kg jutott. A Haladás TSZ- ben is 4.75 kg került kiosztásra. A csávolyi termelőszövetkezetek tagjai idén mázsákban mérik az életszínvonal emelkedését.
