Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-23 / 197. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Ara 50 fillér 1955 AUG. 23. KEDD Egyre jobban gépesítik a román mezőgazdaságot. Űj traktorok hasítják a termékeny talajt. Hasúnkban meggyökeresedett a termelőssövetkéséti mosgalotn Augusztus 20-án délelőtt 9 órakor Kecskeméten, az Üj Kollégium udvarán a dolgozók ezrei gyűltek össze, hogy megünnepeljék alkotmányunk 6. évfordulóját. Az ünnepélyt Halanda István elvtárs, a Kecskeméti VáHat éve, hogy népköztársaságunk alkotmányát törvénybe iktattuk. Azóta felszabadult országunk történelme már a második évtizedébe lépett. Alkotmányunk ma már élő alkotó része népünk életének, országunk történelmi fejlődésének. Hat év óta nemhogy nem avult semmit, hanem évről-évre mindinkább él és hat, s népünk munkája nyomán szavai és egész szelleme mind nagyobb méretekben megvalósulnak. Nehéz röviden az ünnepi emlékezés keretei között felsorolni mindazt, ami alkotmányunkból megvalósult. Mindazzal együtt, amit alkotmányunk törvénybeiktatása előtt kivívtunk felszabadult országunkban, s mindaz, ami azt követően az alkotmány törvényerejére alapozva tovább fejlődött, együttesen alig több, mint egy évtized alatt olyan mélyreható átalakulást, hatalmas fejlődést hozott, amilyen soha történelmünk során még nem ment végbe országunkban. Olyan tíz év volt ez, amelyről jogosan mondhatta Rákosi Mátyás elv társ, a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusán a rosi Pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Erdei Ferenc elvtárs, földművelésügyi miniszter, megyénk országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. Központi Vezetőség beszámolójában: »Alig egy évtized folyamán gyökeresen megváltozott hazánk gazdasági rendje, alapjában változott meg gazdaságunk szerkezete, megváltozott országunkban a termelési mód, megváltoztak a termelési viszonyok. Az iparban, a közlekedésben, a kereskedelemben, a bankszervezetben egyeduralkodóvá lett a szocialista gazdaság rendje. Az ipari üzemek, a közlekedés szervei, a bankok köztulajdonba, a munkásosztály államának tulajdonába kerültek. Állami vagy szövetkezeti lett a kereskedelem zöme. A munkás- osztály alapjában megvalósította a kisajátítók kisajátítását. Jelentős szocialista szektor keletkezett a mező- gazdaságban, amely az egész mezőgazdasági termelés egy- harmadát öleli fel.« Mindez a gyökeres átalakulás együttesen tükröződik abban, hogy a Horthyék nagybirtokos, kapitalista uralmát szentesítő királyságból népköztársasággá váltunk, s 1949. augusztus 20-án a nép országgyűlése megalkotta azt az alkotmányt, amely törvénybe foglalja átalakulásunk nagy eredményeit és további haladásunk útját, jes továbbfejlesztése, ezzel együtt mezőgazdaságunk szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fellendítése. Szocialista iparunk, s ezen belül is nehéziparunk fejlesztése olyan cél, amely nemcsak egész népi államhatalmunk/egész társadalmi rendünk, hanem különösen dolgozó parasztságunk jövője szempontjából különleges jelentőséggel bír. Engedjék meg, hogy itt Kecskeméten, ennek a megyének székhelyén, ahol a fel- szabadulás óta sok új ipari üzem jött létre, de emellett azonban továbbra is döntő tényezője a megye életének a dolgozó parasztság munkája — erről kissé bővebben szóljak. Sokszor találkozunk a dolgozó parasztok részéről olyan nézetekkel, hogy mi hasznunk van nekünk abból, hogy új szocialista városokat, hatalmas ipari fellegvárakat építünk és nehéziparunkat hatalmas arányban fejlesztjük. Az ilyen vélekedés jobbik esetben tájékozatlanságból, rosszabbik esetben pedig a régi rendszert visszasóvárgó lecsúszott urak, tőkések, kulákok szájából vagy ellenséges demagógiából ered. Vajon hogyan képzelhető el mezőgazdaságunk jövője abban a korban, amikor az ember munkája mind nagyobb erők feltárásával és az ember szolgálatába állításával fejleszti a termelést? A mezőgazdaságnak éppen ügy, mint az iparnak, az az alapvető törvénye, hogy csak a termelőerők szakadatlan fejlesztése teremthet új, boldogabb világot az emberiség számára. E: a fejlődés egyben meg is teremti az anyagi feltételeit az embernek ember által való kizsákmányolása megszüntetésének és az új '•zocialista világ felépítésének. S mi az, ami a mezőgazdaságban így fejlesztheti a termelés erőit? Semmi más, mint üj s minden eddiginél nagyobb szabású gépek, űj vegyi, biológiai és technikai eljárások alkalmazása a mezőgazdaságban, hogy megsokszorozódjék az emberi munka termelékenysége. Mindezt pedig csak az ipar, döntően a nehézipar hatalmas arányú fejlődése képes megteremteni. S nem akármely ország, hanem a mi'országunk ipara. Mindez persze lehetetlenség lenne az egyéni gazdálkodás módján. Mezőgazdaságunk fellendítése elválaszthatatlan a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől, a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú kiszélesítésétől. S nem kevesen vannak mar dolgozó parasztságunk soraiban, akik fel tudnak emelkedni létük, gazdálkodásuk és gondolkodásuk megszokott alapjaiból e történelmi igazságok felismeréséig s ráléptek a szocialista gazdálkodás útjára. Nézzük meg termelőszövetkezeteinket, melyek már néhány esztendeje működnek. Sok közülük a kezdet nehézségeivel küzdve, komoly tandíjat fizetett, do ez az esztendő már kétségbevonhatatlan érvénnyel tanúsítja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás mennyivel többre képes, mint a kis parcellás, kezdetleges eszközökkel termelő egyéni gazdálkodók. S gondoljuk hozzá mindazt, amit iparunk fejlődése, szocialista gazdálkodású nk szervezettségének és tervszerűségének állandó erősödése a jövőben még nyújt. Szocialista iparunk fejlődése éppen most, egymás után teremti meg azokat az új és nagyszabású gépeket, amelyek megvalósítják mezőgazdaságunk sokoldalú s nagyarányú gépesítését, könnyítik az ember munkáját s növelik a termelés lehetőségét. Mindez évről-évre nagyobb arányokban áll mezőgazdaságunk rendelkezésére és teszi lehetővé, szükségszerűvé a nagyüzemi szocialista gazdálkodást. Jói tudjuk, hogy mindennek megértése nem könnyű, a megszokott, rég» gazdálkodás körében megcsontosodott paraszti gondolkodás számára. De a látott példa és a felismert igazság ereje ellenállhatatlan. Alkotmányunk ünnepe, amely a munkás-paraszt találkozások jegyében zajlik, számtalan nagyszerű példáját mutatja annak, hogy ez a felismerés érik és lé- pésről-lépésre teret hódít dolgozó parasztságunk soraiban; Ebben a megyében is csak ez év kezdetétől számítva mostanáig 22 termelőszövetkezet alakult, 1500 család lépett be 2300 taggal, 5000 holddal a termelőszövetkezetekbe. Mint az új mezőgazdaság, az új szocialista falu élén haladó zászlóvivőket köszöntőm őket, s legmélyebb meggyőződéssel üdvözlöm elhatározásukat. Ök már felismerték azt, ami a fejlődés egyetlen útja, s biztosak lehetnek benne, hogy nem bánják meg elhatározásukat, ha serény munkával hozzálátnak közös gazdaságuk építéséhez, évről-évre nagyobb léptekkel fognak haladni a felemelkedés, a gazdagabb, a szabadabb élet útján. Afelől is bizonyosák lehetnek, hogy elhatározásukat a -többiek is követni fogják, mert ugyanazt előbb vagy utóbb azok is belátják. Tekintsék kötelességüknek a régi tagokkal együtt, hogy segítsenek ennek a meggyőződésnek a mqgérlelésében. Az ünnepély Halanda István elvtárs zárszavával ért véget. Milyen erő teremthetett ekkora változást? Erdei Ferenc elvtárs beszéde Tisztelt nagygyűlés! Csak a történelemben ismert legnagyobb erő, a nép ereje: a dolgozó parasztsággal szövetséges, harcedzett munkásosztályunk, annak a pártnak vezetésével, amelyet az új korszak nagy lángelméinek: Leninnek és Sztálinnak a tanításai vezéreltek, amelyet a szovjet példa tanított. Amikor az ország romokban hevert és sokakat a reménytelenség kerített hatalmába, a párt azt hirdette: »Lesz magyar újjászületés!« S tett. Népünk ma nemcsak az újjáépítés, a szocialista építés, az ipari és a mezőgazdasági fejlődés vívmányaival büszkélkedhet, hanem azokkal a történelmi tapasztalatokkal is, amelyeket e tíz év alatt az ország gazdájaként szerzett. E történelmi tapasztalatok ragyogó vívmánya, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk kiváló egyéniségei éppen úgy, mint tömegei, megtanulták a vezetés és az országépítés tudományát, értelmiségünk pedig felismerte a nép javáért való alkotó munka új értelmét és becsületét. Alkotmányunk útmutatása messzire előrevilágít Alkotmányunk mint társadalmi rendünk legfőbb törvényét határozza meg, hogy »A Magyar Népköztársaságban a népgazdaság irányító ereje a nép állama, a dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét.« Ez a törvény vált valóra a földreform végrehajtásával, iparunk szocialista fejlesztésével és a mezőgazdaság szocialista átalakításának sikeres kezdeti eredményeivel. Ennek az útnak azonban még csak a kezdő szakaszán vagyunk, jde alkotmányunk útmutatása már messzire előrevilágít, s láthatóvá teszi nemcsak közeli céljainkat, hanem a távoli kilátásokat is. Szocialista építésünknek ezek a nagy céljai válnak gyakorlati programmá azokban a határozatokban, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja ez év márciusában, áprilisában és júniusában hozott s második ötéves tervünk programja ennek alapján a szocialista építés, immár reális, feltétlenül megvalósítható feladatait tűzi ki. A két legfőbb teendő, amit e program népünk elé tűz, szocialista iparunk, ezen belül a nehézipar erőtelHatalinas tömeg* látogatta a kecskeméti ..Hírős Vásárt” Szombaton reggel — a vásár megnyitása után — a főtérre vezető utakon csalt úgy hömpölygőit a nép. A környező utcák A 2600 íolyómét pavilon-re több, mint 16 millió forint értékű, hatalmas árukészlet várta a látogatókat. Élénk volt az érdeklődés, nagy a vásárlási kedv. De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a magyar ipar és mezőgazdaság termékeinek színe-javát ide- hordták egy csomóba. A Kecskeméti Állami Aruház, az Északbácsmegyei Népbolt és a Kiskereskedelmi Vállalat elárusító helyein különösen fogytak a műszaki cikkek. Az első nap már a délelőtti órákban 120 kerékpár, 15 mosógép talált új gazdára. Az 1480 forintos »Dongó« kerékpár segédmotoroA két nap mérlege: 220 6 és fél millió Az állatvásáron több, mint 2000 jószágot — közte 1000-nél több szarvasmarhát kínáltak megvé- telrei megteltek parkírozó távolsági buszokkal. A megye lakóit hozták az immár hagyományossá vált »Hírős Vásárra«. er összterjetlelmű ugetegbeu kát szinte percek alatt elkapkodták. A dolgozó parasztok sok zománcos tűzhelyet, rádiót vásároltak. A textiláruk pavilonja előtt is nagy volt a tolongás, a nyári vásár leszállított árai vonzották a látogatókat. A női átmeneti kabátok általában 100 forinttal olcsóbbak, a férfi szőrmebéléses mikádók ára 200 forinttal csökkent. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy már az első nap délelőttjén a tervezett forgalom több, mint felét teljesítették a kereskedelmi vállalatok. ,000 látogató; több mint forint forgalom Huszonkét lacikonyha és italbolt gondoskodott az éhes emberekről, hisz a lacipecsenyék .llata épp úgy hozzátartozik a vásár hangulatához, mint s vásári zaj, a léggömbök, a papírtrombiták hangja. Nagy tömegek ostromolták a halász- csárdát, a híres kecskeméti barackpálinka-kóstolót, a kiskunfélegyházi lacikonyhát, a keleti csemegékkel cs mézeskaláccsal megrakott kedves szív-cukrászdákat. Sok látogatója volt a mezőgazdasági kiállításnak is A kiállított, gazdag anyagot a Kecskemét-környéki kutatóintézetek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák hordták össze. A hárornszoros élüzern Városföld) Állami Gazdaság közel négymázsás hízóját, a Sertéstenyésztő Vállalat pedig egy kétmázsás berksbire anyasertést mutatott be kilenc malacával, A tisza- kécskei Szabadság Termelőszövetkezet megérdemelten nyerte az első díjat bemutatott zöldségprimőrjeivel. Felkeltették a látogatók érdeklődését a fülöpszállási Pe~ (Folytatás a 2, oldalon)
