Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-03 / 181. szám
JELENTÉS A GABONAFÖLDEKRÖL cJhjedM emberek 112 egyéni gazda kötött értékesítési szerződést felesleges gabonájára Baján Haján a beadási kötelezettség teljesítésében a termelőszövetkezetek mutatnak példát. Elsőnek a Micsurin és a Vörös Fény Termelőszövetkezet teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Az ó példamutatásuk ösztönzően hat az egyéni gazdákra is, akik közül beadási kötelezettségük teljesítésével egyidőben Úa-en kötöttek értékesítési szerződést szabadgabona felvásárlására. Szabó Lajos hat holdas dolgozó paraszt, miután 100 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét valamennyi cikkféle- ségból a kukoricán kívül, hét mázsa húsz kiló szabad gabonájára kötött értékesítési szerződést. Id. Mayer Zsigmond 12 holdas egyéni gazda 640 kiló, ifj. Ács János 10 holdas dolgozó paraszt, aki egyébként a megyei tanácsnak is tagja, 14 mázsa szabadgabonát szállított a be- gyűjtőhelyre. pálását végzik. Az egyénileg dolgozó parasztok másodvetési tervüket 90 katasztrális holddal túlteljesítették. Mélykúton bő termést ígér a heterózis kukorica Összefogással, lelkes és kitartó munkával már befejeződött a cséplés a mélykúti Termőkalász Termelőszövetkezetben. A közös gazdálkodásnak van is eredménye. A közelmúltban munkaegységenként két kiló búzát és egy kiló árpát osztottak a tagok részére. Fáradhatatlanul folyik a munka, mert tudják, hogy a termelőszövetkezet gazdagodása egyben saját jólétüket is jelenti. A 10 hold másodvetésű káposzta és egy hold uborka is szépen jövedelmez. Jó termést ígér a heterózis- kukorica. Az ötven holdas táblán most fejezték be a címere- zést. Jó jövedelemre számítanak a kender terméséből is. Az elsőosztályú kender vágását a napokban megkezdik. A harminc holdas vetésterületről 30 mázsas átlagtermést várnak. Gátéren a héten teljes erővel megindult a cséplés — A cséplés e héten indult meg teljes erővel, — jelent; Bálint Mihály vb-elpök. A határban négy cséplőgép jól ismert bugása hallatszik. Eddig meg csak 95 egyénileg dolgozó paraszt végzett a csépléssel. Azonnal eleget is tettek állampolgári kötelezettségüknek. Hátralékos eddig egy sincs a faluban. Gyorsbeadási tervüket is teljesítették. A két termelőszövetkezet 690 mázsa kenyérgabonát adott el szabad áron az államnak. A Béke Termelőszövetkezetben most kezdődött erőteljesebben a cséplés, a Vorosilov-nál pedig befejezéshez közeledik. Szépen fejlődik a másodvetésű kukorica, muhar, köles és más takarmánynövény. Jelenieg a másodvetésű kukorica első kaA Hírős Vásárra készülnek megyénk földmíivesszövetkezetei Megkezdték előkészületeiket a kecskeméti ünnepi Hírős Vásárra a megye földmű vessző velks- zetei is. Tizennégy kiskereskedelmi és öt vendéglátóipari egység bővíti árukészletét és megkezdte a pavilonok építkezését, hogy a vásáron méltóképpen képviselje a földmű vessző ve'.keze ti kereskedelmet. A lajosmizsei szövetkezet 50 méteres sátrában 700.000 forint értékű textil- és méteráruval jelenik meg, az Izsák és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 80 méteres pavilonjában közel egymilliós raktárkészletet biztosít vas- és műszaki árukból, valamint textil ruházati cikkekből. A jánoshalmi szövetkezet — az elmúlt vásárokhoz hasonlóan — ugyancsak reprezentatív iparcikk pavilont épít. A vendéglátó egységek közül1 a Kiskunhalasi és Kecskeméti Földművesszövetkezet zenés étterem felállításával, hideg, meleg ételek és italok biztosításával kívánják a vásár sikerét fokozni. Utóbbi a híres kecskeméti barackpálinkából kóstolót is létesít. A Keceli Földművesszövetkezet a hagyományos lacikonyhájával és borkóstolójával vesz részt a vásáron. A halétel különlegességek kedvelői minden bizonnyal gyakori látogatói lesznek a két nap — Goczol István és fia az elmúlt napokban belépett a mélykúti Termőkalász Termelőszövetkezetbe. A két új tag összesen hat holddal gyarapította a termelőszövetkezet területét. — 1 (Szabó Istvánná.) alatt a lakiteleki híres szövetkezeti halászcsárdának. Ugyancsak nagy érdeklődésre számít az Or- goványi Földművesszövetkezet is, mely gyümölcs-sátrában ízes őszibarackkal, csemegeszőlővel kedveskedik majd a vásárlóknak. A MÉSZÖV nagyszabású mezőgazdasági kisgép-kiállítást és vásárt rendez a Rákóczi úton, melynek során a kisgépeket működés közben mutatja be az érdeklődőknek. — 80.000 farint helyett 144.040 forintot fordítottak betonjárda építésére a kecskeméti járásban. A járásban Tiszakécskén. Lakiteleken, Lajosmizsén és 8u- gacon összesen 1982 folyóméter új betonjárdát létesítettek. INNEN —ONNAN (isUiíKf hú est inetj az üzem... — Csillag bácsi, mikor volt maga szabadságon? — kérdezte Némedi párttitkár elv- társ a 68 éves Csillag Imre bácsitól a Kiskunfélegyházi Gépgyár udvarán, ahol összeta- !'álkoztak. — Most voltam, nemrégen, — válaszolt nevetve az öreg és ősz bajuszát kétmarékra fogta, hogy ezzel is leplezze a turpisságot. — Megálljon, utánanézek, de rajtakapom, Imre bácsi! — mosolyodon el a titkár és mindjárt indult is az iroda felé, hogy megbizonyosodjon a dolog felől. Az előkerült papírok bizony elárultak Imre bácsit. El ám. — Hát, Imre bácsi, én magának tényleg hátrakötöm a sarkát, hiszen már három éve nein vette ki a szabadságát — szólította meg egy fél órával később Némedi elvtárs. Imre bácsi csak hüm- mögött-hammogott, mii végül tréfával próbálta elütni a dolgot: — Már ennél hátrább nem kötheti. Ezentúl Imre bácsi egy ideig nem érezte jól magát. Hat nap sza- bpdsggot »sóztak« a nyakába. Nem is tudott megmaradni otthon. Mint szomjazó vándornak a víz, úgy hiányzott neki az üzem. Nem is bírta t&vßbb, csak egy napig. Másnap munkaidő előtt pár perccel megjelent az üzemben. — Hát maga, Imre bácsi? — néztek rá csodálkozva, a dolgozók. — No, mit bámultok! — makrancasko- dott az öreg, — nemhogy örülnétek, hogy itt vagyok. Oszt melegítem nektek a fürdővizet. — Mert ő kezeli a fürdőt. Beszélhettek annak, hogy menjen haza, nem tágított az, egy tapodtat sem, hanem hozzáfogott a tartályok súrolásához, és a hat nap szabadságból ötöt az üzemben dolgozott. Némedi elvtárs ezután még sűrűbben elbeszélgetett Csillag bácsival, szerette volna megtudni a titkát annak, hogy mi húzza annyira az öreget az üzembe. Nem túl sokat tudott meg belőle. Egy hónapja körül azonban, nagy szerencsétlenség érte Csillag bácsit. Az egyik délután, amikor vége volt a munkának, Imre fiával motorkerékpárra ültek, hogy megnézzék, mennyit nőtt kapálás után a kukoricájuk. Imre bácsinak volt a kezében egy kis kötél, amiben a malacnak egy kis zöldséget akart hazahozni. Az indulás előtt kezére csavarta a kötelet és nem vette észre útközben, hogy a kötél egyik vége lelóg. Azt meg elkapta a fogaskerék, de oly hirtelen, hogy mire megálltak, már a baleset megtörtént. Leszakította a bal hüvelykujját. Így hát, kórházba került Csillag bácsi. Amikor Némedi elvtárs meglátogatta, jókedvű volt az öreg, csak mindig kifelé kacsingatott az ablakon, a gépgyár felé. Már ment volna dolgozni. Addig beszélgettek a titkárral, míg végre az öreg kiöntötte a lelkét; elmondta, miért szereti olyan nagyon az üzemet. —- Nekem ott a kenyerem — kezdte Imre bácsi. — 18 év óta onnan élek. 1938 óta. Akkor még Szíjjártó Gyuláé volt az üzem. Akkor nem szerettem. — Beszéd közben hosz- szú szünetet tartott, minden mondat után elgondolkodott. — Nem is vették akkor a munkást semmibe. Hányat lecsuktak közülünk. Sinkó elvtárs is tudna erről beszélni, aki most a gépállomáson dolgozilc. Őt is lecsukták. Szabó Ferencet is, Dinnyés Imrét is, meg az én Imre fiamat is. Imrét azért, mert egyszer elmaradt a leventéről. Szegény gyerek, négy napot ült érte. Akkor így tartották fenn a munkafegyelmet. Hej, de csúnya élet volt. Da jó. hogy elmúlott •— sóhajtozott Imre bácsi. — Most egész más — folytatta tovább, — Én már harmadmagammal dolgozom az üzemünkben, ott van velem a két fiam. Mondhatom úgy is, csalódástól megszálltuk az üzemet. Jól megy a munka, szépen keresünk, hát ezért szeretem én az üzemet, Némedi elv- tars. Ahogy a titkár elbúcsúzott tőle, szinte fceí- sógbeesetten mondta neki Csillag bácsi, hogy egy hónapig akarják benntartani a kórházban. Am a baleset után az ötödik napon Imre bácsi megjelent az üzemben. — Addig vitatkoztam a főorvossal, míg kiengedett. Mondtam neki, hogy inkább bejárok kötésre, csak engedjen. Addig rágtam a fülét, hogy már megint közietek vagyok — és huncutul kacsintott egy nagyot a körülötte állókra. Azután behivatták az irodára és Mßkäny elvtárs 250 forintot nyomott á markába. A párttitkár mosolygott is, a fejét is csóválta, amikor meglátta Imre bácsit, végül aztán megkérdezte tőle: mikor akar szabadságra menni, Imre bácsi? — Egyszer hagyhatnátok már az embert nyugodtan dolgozni — süllyesztette a pénzt a zsebébe és komolyan nyúlt az ajtókilincs után■ (Eszik SándorJ aki esős idő utáni kényszerpihenő alatt beszélgetünk Dóka CsL. Mihállyal, a gátéri Vorosilov Termelőszövetkezet kocsisával. Tegnap errefelé is nagy eső volt és most várják, hogy felszikkadjon kicsit a határ, aztán kezdik hordani a szalmát, amit az istállók közelében kazaloznak. Ahogy a szövetkezeti életről esik szó, nem győzi dicsérni a közös gazdálkodást. Alig másfél éve lépett a szövetkezetbe, de hamar megtalálta helyét ebben a »nagy családban« — ahogy ö nevezi. — Úgy élünk itt, mint a testvérek. Mindenki, aki becsület tesen akar dolgozni, megtalálja a tsz-ben a munkát,-de a jövedelmet is. Mindjárt fel is sorolja, hogy tavaly a 450 munkaegysége után 9 mázsa búzát, ugyanannyi kukoricát, 16 mázsa burgonyát, egy mázsa 60 kiló árpát, cukrot, olajat és más egyebet kapott. Azonkívül 2000 forint készpénzt. A háztájin is termett 25 mázsa kukorica, 200 kilós hízót vágott. Egyszóval: van oka az elégedettségre. Az idén is annyi munkaegységre számít, mint tavaly. Előlegként 4 kiló búzát és 1 ki\ó árpát kapnak. Az év végén még másfél kiló búzához, munkaegységenként 2 kiló kukoricához. 4 kiló burgonyához és egyéb terményhez jutnak a tagok.- fj)izcmy, ez nem volt mindig így — emlékezik vissza. — — -LJ Már gyermekkoromban cselédnek adott az apám, aki szintén az volt. Sohasem felejtem el, hogy Kanizsai Pál kulák reggeltől-estig dolgoztatott és csak galuskalevest adott ennem. Mindig éhes voltam. Egyszer enni kértem tőle, mire úgy belém- taposott, hogy az árokba röpültem. Nem is mertem szólni többet ennivalóért, örültem, ha galuskalevest ehettem. Egyik kuláktól a másikhoz kerültem. Sohasem volt rendes ruhám. Olyan rongyosan jártam, hogy ruháimban, — ahogy mondani szokták — kilenc macska sem tudott volna egy egeret fogni. Olyan lyukasak voltak. A felszabadulás után dolgoztam Pesten, állami gazdaságban. Végül itt kötöttem ki, azóta nyugodt vagyok, vége a hányatott életnek. — De vége ám! — toldja meg a szót a csinos barna fiatal- asszony, Dóka Mihály felesége. Dókáné eljött az ura után és eddig csak csendesen hallgatta a beszélgetést. 0 már a tervekről beszél. — Őszre először megvesszük a tehenet, mert a gäbe és az előhasi disznó, valamint a baromfi mellett ez hiányzik még a háztartásunkhoz legjobban. Hároméves kislányunk van, aki nagyon szereti a tejet. — Aztán nemcsak tehenet veszünk ám — mondja a férfi. — Tűzhellyel és rádióval is kiegészítjük a háztartást. Boldogan néz egymásra a fiatal pár. Boldogok, mert érzik és tudják, hogy a szövetkezetben találták meg az igazi életet. Nem is rejtik véka alá elégedettségüket. Mondják is, hogy a községben az összes szövetkezetiek közül ők hirdetik legjobban széltében-hosszában, hogy érdemes szövetkezeti tagnak lenni. Példájulcat látva egyre több egyéni paraszt lép a közös gazdálkodás útjára Gátéren is. A megyei ügyészség munkája a sikeres gabonabetakarításért Megyénkben e napokban az ügyészség fő figyelme is a gabona sikeres betakarításának nagy munkájára irányul, Az ügyészek ezzel kapcsolatos tevékenysége nem merül ki csupán az ellenséges szabotázsakciók leleplezésében és bűnvádi eljárásokban, hanem sokoldalúan közreműködnek az elővigyázatlanságból eredő károk, vagy szándékos bűncselekmények megakadályozásában. A megyei ügyészség a B. M. Főosztállyal és a begyűjtési hivatallal együttesen harcol a gabonaspekuláció felszámolásáén. Fokozott gondot fordítanak az ügyészek a gondatlanságból eredő károk megelőzésére is, A napokban megtörtént csép- lési tüzeset alkalmával a Kecskeméti Járási Ügyészség helyszíni* vizsgálatot tartott és megállapította, hogy az erőgép kipufogó csöve nem volt a koromtól megtisztítva és ez okozta a tüzet. Az ügyészség intézkedett, hogy a cséplőgépeknél rendszeren tisztítsák a kipufogó csöveket, nehogy hasonló eset megismétlődhessék. — Ugyanakkor több járásban is vizsgálatot tartottak az ügyészségek a cséplőgépeknél, s az észlelt hiányosságok felszámolására javaslatot tettek a tűzrendészet! hatóságoknak. Mindezek mellett a fel- világosítás eszközeit is eredményesen használják. A Bácsalmási Járási Ügyészség például azzal is őrködik a begyűjtési törvény megtartásán, hogy előadásokon tájékoztatja a községi begyűjtési megbízottakat arról: hogy milyen cselekmények útköznek a begyűjtési jogszabályokba. Az ügyészségek ilyenirányú felvilágosító, megelőző munkájukkal hathatósan hozzájárulnak a megye gabonabe- gyűjtési tervének sikeres teljesítéséhez. A társadalmi tulafdon védelméről tartottak ankétet a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában A napokban Kiskunfélegyházán a Bányászati Berendezések Gyárában ankétot rendezett -';z üzem — Verbai Gyula és tärsgi ellen folyamatban lévő bűnügy kapcsán — a társadalmi tulajdon védelméről. A nagy szerelőcsarnokban zúgnak a gépek, megfeszített erővel dolgoznak a munkások. Akiknek lejárt a műszakjuk, figyelemmel hallgatják dr. Bodó- czy László megyei bírósági elnök előadását a társadalmi tulajdon védelméről. Az előadás után dr. Magócsi Géza, a Megyei Bíróság elnökhelyettese ismertette Verbai Gyula és társai ellen hozott ítéletet. Ezután sorra emelkedtek fel a dolgozók és elmondták, hogy milyen légkört teremtettek a vádlottak az üzemben ós hogyan tették lehetetlenné a bírálatot. Az igazgató klikkrendszert alakított és ezek nem tűrték, ha valaki az üzemben uralkodó rossz állapotokról beszélt. Felvetették a dolgozók már 1952- ben, de 1953-ban is, Sztán és Mátyás összejátszásait a bárcsalásokról. Elmondották a dolgozók, hogy a felügyeleti szervek is lazán és felületesen tartották az ellenőrzéseket. A dolgozók egyetértettek a bíróság ítéletével. Magyar László igazgató elvtárs felhívta a dolgozók figyelmét, hogy bírálataikkal, a visszaélések feltárásával, a hanyag és felületes magatartások kiküszöbölésével segítsenek hozzá ahhoz, hogy eredményesebb legyen a vezetés és a társadalmi tulajdon védelme. A párttitkár, Seres Ferenc elvtárs elmondotta, hogy miként akarta befolyása alá Keríteni Verbai Gyula a becsííetes párttagokat és több felelős vezetőt.
