Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-18 / 194. szám
Pârtepités A garai pari munka iapa§zialaiaiből I. „Ne küldjétek, hanem hívjatok !.. Gara, e gazdag bácskai nagyközség dolgozó parasztsága is — mint számos község a megyében, az országban — történelmének egyik legjelentősebb napjait éli. Napról-napra mind többen lépnek az új paraszti életforma útjára. A földterület mintegy 70 százaléka már a szcw ■ialista szektorok birtokában van: termelőszövetkezeti község van kialakulóban. Milyen politikai tényezők segítették az eddigi eredmények elérését, milyen főbb tapasztalatokat kell érvényesíteni a további munkában? A párt nagyjelentőségű márciusi határozata után az egyéni dolgozók különös figyelemmel szemlélik a község három termelőszövetkezete: a Fürst Sándor, a Vörös Csillag és a Kossuth TSZ-ek munkáját. Van miért figyelniük. A község szövetkezetei megszívlelték a párt és a kormány útmutatásait és mint a cséplési eredmények és a lábonálló termés kilátásai mutatják, e célkitűzéseket sikeresen valósítják meg. Mindhárom szövetkezet 2—3 mázsával többet termelt, mint a környező egyéni gazdák. Túlteljesítették saját termelési előirányzatukat is. Így pl. a Fürst Sándor a tervezett 4 kg helyett munkaegységenként előreláthatólag 6 kg-ot oszt. Előlegként eddig munkaegységenként 5 kg-ot már kiosztottak. Az eddig végzett munka alapján Kulik Imre 200, özv. Kajtáesi Sándorné 221, Kurilla Mátyás 317 munkaegység alapján részesül a gabonából. A Vörös Csillag eredményei bizonyos területen még jobbak. Pl. a tehenészet napi fejésátlaga 12.6 liter. Nem kevesebb, mint 93 darab hízójuk készül értékesítésre. Csupán a kertészet várható jövedelme 87.000 forint lesz. Ami a kapásokat illeti, elég mnyit említenünk, hogy az idén megfordult a helyzet: nem a tsz tábláján lehet gazt találni, hanem az egyéniek földjén. Kukoricából, cukorrépából, napraforgóból bízvást számíthatnak a szövetkezeti tagok a munkaegység- részesedésen túl jelentős prémiumra is. Joggal mondhatja a tagság a jól végzett munka nyomán: nagyobb lesz a jövedelmük számos középparaszténál. Ilyen körülmények után érthetően gyökeresen megváltozott az egyéni dolgozók véleménye, hangulata a helyi szövetkezetekkel kapcsolatban. A józanul mérlegelő dolgozó parasztok elismerik a szövetkezet eredményeit. Még a konokfejű emberek is, akik tavaly nem egyszer ócsárolták a szövetkezetei, manapság igy latolgatnak: •>az én terméseredményeim sem lesznek sokkal alacsonyabbak a szövetkezeténél.« A tények makacs érvek és ^ízek Garán is a szövetkezés oldalára billentik a mérleget. Énből fakad, hogy amikor a szövetkezésről esik szó, a legtöbb egyéni dolgozónak nincs érdemleges ellenvetése. Joggal vethették azonban az agitációt végző helyi vezetők szemére: »ne küldjétek, hanem hívjatok a szövetkezetbe.« Becsületére váljék a garai községi vezetőknek: értettek a szóból. A járási pártbizottság, amikor értékelte a szövetkezeti fejlesztés helyi eredményeit, azt a feladatot szabta meg, hogy a községben olyan új termelőszö- 1 vetkezeteket kell létrehozni, amelyek már az első évben, — jól szervezett munkával és szilárd vezetéssel — magas termés- eredményeket érnek el. Négy helyi vezető elvtárs megértette a dolgozó parasztok kívánságát, és — mint döntésük igazolja — megértették azt is, nogy a párt célkitűzéseiről most nemcsak beszélni kell, hanem aszerint kell sselekedni is. Dujmov elvtárs, akit a párt korábban különböző iskolákra küldött és vezető beosztásba helyezett a tsz-ből, vállalta: újra visszatér a tsz-be, és a tagság javára hasznosítja a tapasztalatait. Vállalta Simon elvtars is, a tanácselnökhelyettes, Takács elvtárs, a mezőgazdasági előadó és Vaszkó elvtárs is, a TV helyi vezetője. Meggyőződésből fakadó kommunista helytállás ez. méltán megbecsülik őket a párt és a helybeli dolgozó parasztok is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy munkájuk nyomán az elmúlt vasárnap létrejött a község negyedik termelőszövetkezete: a »Alkotmány« TSZ. Nem véletlen az a változás sem, mely az olyan megfontolt gazdáknál tapasztalható, mint R. Kiss elvtársnál is. Két hete még azt mondotta: »én leszek az utolsó, aki becsukja a kaput.« Vasárnap már így nyilatkozott R. Kiss elvtárs: »jövőre nem maradok egyéni gazda, belépek £ szövetkezetbe«. A garai pártmunka első tapasztalata: mutassanak példát a helyi vezetők, a község kommunistái álljanak a termelőszövetkezeti átszervezés élére! II. A község egyéni dolgozói szívesen veszik az okcs szót, szívesen meghányják-vetik a problémákat, a kimenő járási elvtársakkal, de azt mondják: »hívjanak a termelőszövetkezetek tagjai«. Jogos kívánság ez, mert sajnos, mindhárom szövetkezet tagsága eléggé elzárkózott az egyéniektől. Jogos kívánság azért is, mert úgy van ez, mint a családban: az idősebb, tapasztaltabb testvérre jobban hallgat a fiatalabb. Nincs ellenvetésük a tszszel szemben a garai egyéni dolgozók többségének. De vannak problémáik, gondjaik, s kérdésük tucatjával. Erre választ várnak, és ki tudna hitelesebb választ adni az idősebb testvérnél, a termelőszövetkezet tagjánál? Számos egyéni gazda azt félti: »nem lesz a maga ura, ha tsz- be lép«. De vajon nem a föld, a hajnaltól—estig tartó megfeszített munka, a kis parcella ezernyi gondja-e az úr az egyéni portán? — Az egyéni gazda azt sem tudja, hova kapjon, amikor 'ráérik a sok tennivaló. A három tsz minden tagja pedig tényleg elmondhatja: egyre jobban urai a földnek, urai saját maguknak. A Fürst TSZ- ben pl. a gabona összes talajmunkáit géppel végeztették, a betakarítás döntő többségét is. Könnyebb munkával — többet termelnek 2—3 mázsával és egy mázsa gabona megtermelése pontosan fele annyiba kerül, mint az egyéni dolgozóknak. A 204 kh kukoricakapálást is az idén a gépek végezték. A Vörös Csillag öntözéses kertészetet állított be. A Fürst az idén összes szántóterületeit műtrágyázta. Az egyre több gép, a nagyüzemi módszerek, a párt és kormány sokoldalú segítsége mind azt szolgálja, hogy a dolgozó parasztság a maga ura legyen, de ez csak szövetkezetekben biztosítható elsősorban. Csak a nagyüzemi módszerek, a közösség összefogott ereje, párosulva a párt és kormány sokoldalú segítségével, biztosíthatja a dolgozó parasztság felemelkedését. Ki tudna pontosabb választ adni az anyagi problémákra., a jövedelem alakulására, — mint a szövetkezeti tagok? Az elért terméseredmények, a várható terméskilátások alapján joggal mondhatja el a tagság, hogy az idei évben több lesz a jövedelmük, mint számos középparasztnak. A. közös gazdálkodásból származó fő jövedelem mellett, évközben is megfelelő jövedelemhez jut a tagság. Ádám Péter Pál elmondhatja, hogy két év előtt, amíg nem voltak a szövetkezet tagjai, szegényesen élt a család. Most a közös jövedelem mellett, a háztáji föld, egy tehén (napi 15 liter tejjel, ami után nincs beadás), egy üsző, 2 anyakoca szaporulatával, a munkaegységre kapott két süldő, 20 kacsa, 80 csirke, 30 pulyka jövedelme segíti a család gondtalan életét. Hanyec Mihály még többről számolhat be: 567 munkaegység után részesül eddig családjával a közös jövedelemből, és emellett többek között az év áprilisában három darab törzskönyvezett kant adott el a háztályiból 10.000 forintért. A tsz-tagok tudnak választ adni az olyan problémákra is, hogy milyen részesedést kapnak a földdel belépők, mennyit kap a bevitt állatokért stb. Az anyák megbecsült helyzetéről, az ingyen orvosi ellátásról, a munkaképtelen, óreg tsz-tagok anyagi ellátásáról ki tud meggyőzőbben beszélni a termelőszövetkezeteií asszonyainál? A garai pártmunka második tapasztalata: elsősorban a termelőszövetkezetek tagjai ismertessek a termelőszövetkezeti élet fölényét az egyénivel szemben. Okos, baráti szóval hívják a ma még kívülálló dolgozó parasztokat. Ez ma a szövetkezeti mozgalom legfőbb követelménye Garán és másutt is. III. A községi pártbizottságoktól kétségkívül nagy erőfeszítést kívánnak a cséplés, begyűjtés és a község szocialista átszervezésé - nek feladatai. E nagy munkák méginkább azt követelik, hogy ne csak Fekete' elvtárs, a párt- bizottság titkára és még néhány helyi vezető dolgozzék. Tevékenykedjék az egész pártbizottság! Joggal hiányolják a népnevelők: közel egy hónapja vitatták meg a politikai munka feladatait, azóta nem kérték számon munkájukat. A sokrétű feladatok színvonalas szervező munkát kívánnak a helyi tanácstól és más állami szervektől is. Az MNDSZ és más tömegszervezetek a maguk módján dolgoznak, nleg van bennük a segítő szándék, de nem kapnak rendszeres irányítást a községi pártbizottságtól. Hasonlóan a kultúrotthon, a kultúraktívák is több segítséget adhatnának. A garai pártmunka harmadik tapasztalata: a községi pártbizottság kollektív erejével biztosítsa saját határozatai következetes végrehajtását. Határozottabban irányítsa cs ellenőrizze a községi szervek, aktivisták munkáját, vessen véget a helyenként megmutatkozó lazaságoknak. Csak a párt és a tömegszervezetek összefogott erejével és irányításával valósítható meg falusi politikánk fő célkitűzése: a mezpgazdaság szocialista átszervezése, és a mezőgazdasági termelés fellendítésének egységes feladata, népünk növekvő jóléte érdekében. Molnár Frigyes, MB. agit.-prop. oszt. vez. Postások a pártsajíóért A kecskeméti postahivatal dolgozói ma délután a város beles külterületén a megyei pártsajtó és az országok lapok példányszámának növelése érdekében népnevelő munkál végeznek, A postás dolgozók felkeresik azokat, okik eddig még néni olvasói a pártlapnak és felvilágosító munkával megnyerik a lap állandó olvasójának. A kecskeméti postás elvtársaknak ehhez a munkájukhoz sok sikert kívánunk. A legjobb eredményt elérők neveit és a gyűjtött ű.j előfizetők számát lapunkban közölni fogjuk« Erdei Ferenc less a kecskeméti ünnepi nagygyűlés előadója Augusztus 20-án Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a niegye országgyűlési képviselője lesz az ünnepi nagygyűlés előadója Kecskeméten. A nagygyűlést az €,i Kollégium udvarán délelőtt 10 órakor tartják. Kecskemét dolgozó parasztsága és ipari munkássága csoportosan vonul fel. Helvéciáról mintegy 600-an, élükön a sportolókkal vesznek részt a gyűlésen. A termelőszövetkezetek is külön-külön zászlókkal, transzparensekkel vonulnak fel. KECSKEMÉTI JEGYZET Még nem késő,..! Ejnye a kiskésit! Egy-két nap múlva vásár lesz Kecskeméten. Méghozzá nem is akármilyen vásár, hanem hírős vásár. Az épülő pavilonok között sétálgatva szinte már láttam lelkiszemeimmel a tarka sokaságot, amint ide-oda hullámzik a fák alatt, s lelki füleimmel hallottam a jól ismert színes zsivajt ... no meg az alábbi beszélgetést... — »Nagy választék van ám itt, te asszony! — Oszt' mindenből a, legjobb, a legfrissebb! Ugye apjuk?) — Hát erre már hümmögök egy keveset. — Miért édes férjecském? Hisz még jóformán Pesten sem lehet kapni azt a motorkerékpárt, amit az imént vett kend, — olyan új! — Nem is azzal van a hiba! — Tán a Katica baboskendője régimódi? — A' mögteszi, de ezek a versenyhíradók a Rákóczi út Szabadság tér felőli végénél, bizony nem naposcsibék — öregecs- kébbek annál...« Remélem azonban, hogy a valóságban ilyesmire aligha fog sor kerülni, mert a Kecskeméti Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat, az Ê. M. 5. sz. Mélyépítő Vállalat és az Épületlakatosipari Vállalat szombatig még »korszerűsíti« elaggott versenyhíradóit Fényes István Oádcuz az úLoasék klvdfa&uw Erdélyi József, imrehegyi lakos arra kén választ, hogy a tavalyi vágómarhabeadáá hátralékot miért nem lehet társulás útján rendezni. Sok lenne felsorolni azokat a kedvezményeket, amelyeket államunk biztosít a clolgzó parasztok számára a termelés fellendítéséhez. De ugyanakkor megköveteli, hogy minden dolgozó paraszt becsületesen teljesítse az állam iránti kötelezettségeit. A hűsbeadási hátralékok terménvesítése után államunk lehetővé tette, hogy tetszése szerinti terményből rendezze marhabeadásí kötelezettségét. Később pedig, : a hátralékokat forintosították készpénzben is ki lehetett egyenliteni a beadási hátralékot. Ma azonban már a tavalyi hátralékokat csak kenyér- és* takarmánygabonával (kivételes esetben hízottsertésse!) lehet teljesíteni. Ez a rendszabály dolgozó népünk kenyérellátásának biztosítását szolgálja. # Baranyai Fcrencné, kecskeméti olvasónk arról érdeklődik, hogy a munkahelyéi önkényesen elhagyó dolgozó jogosult-t gyógykezelésre és kaphat-e táppénzt? Nem jogosult táppénzre az a dolgozó, aki utolsó munkahelyét önkényesen elhagyta, vagy akit onnan fegyelmi úton elbocsátottak, ha ezt követően 13 napon belül újabb munkaviszony nélkül válik keresőképtelenné. Gyógykezelést, gyógyszert, terhességi, gyermekágyi és anyasági segélyt, temetkezési segélyt, kórházi ápolást, valamint gyógyászati segédeszközöket kaphat ha az egyéb feltételek megvannak. A korábbi munkahelyét önkényesen elhagyó, vagy állásiból fegyelmi büntetéssel elbocsátott dolgozó táppénze az előz«, munkabér napi átlagának 50 százaléka. Ez a korlátozó rendelkezés a munkahely önkényes elhagyásától, illetve az elbocsátástól számított 18 hónapig érvényes. Ha az ilyen dolgozó újból munkába lép és az új munkaviszony kezdetétől számított egy év után keresőképtelenné válik, nem lehet táppénzét csökkenteti mértékben megállapítani még akkor sem, ha az önkényes kilépéstől, vagy a fegyelmi elbocsátástól számított 18 hónap méj nem telt le. A Népújság jeisnti: orvosolják a panaszokat »Megszüntethető-e a 12 kilométeres távgyaloglás« cím alatt közöltük Hornyák István, kiskunfélegyházi olvasónk levelét. Igen sűrűn előfordul, hogy egyes félegyházi dolgozók Csolyóspálosra utaznak fontos ügyben, azonban Kiskunmajsáról Csolyóspálos felé induló távolsági autóbuszról rendszeresen lekéstek, mert az autóbusz indulási helye a község központján volt és a vonatérkezés, valamint az autóbusz i»dulási idő alatt nem tudtak eljutni a megállóig. A távgyaloglás megszüntetése érdekében a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Igazgatósága intézkedett. Ma már a távolsági autóbusz kijár a kiskunmajsai állomásig, ahol bevárja a félegyházi személyvonatot. * Egyik olvasónk levelében jogosan kifogásolta, hogy a Kiskunhalas felé vezető műút mentén egy földhányás jelzi a tejbe- gj űjtő helyet. Az állami gazdaság és az egyénileg dolgozó parasztok is az út mentén adták át a beadásra szánt tejet a begyűjtőnek. Kaposl János, Baja—Szentistván-i lakos arról írt levelében, hogy a község őstermelő és mégsem lehet kapni tejet és tejterméket a boltban. Mindkét panasz orvoslása érdekében a Bács-Kiskunmegyei Tejipari Vállalat begyűjtési osztálya intézkedett. Megszüntették az útmenti »tejbegyüjtő helyet« és a tejbegyűjtés már az állam: gazdaságtól bérelt, megfelelő helyiségben történik. A Tejipari Vallalat korlátlan mennyiségben tud tejet és tejterméket biztosítani Baja—Szentistván dolgozóinak is. Ehhez azonban szükséges, hogy a helfi földművesszövetkezeti bolt vállalja s tej és tejtermékek árusítását, z «
