Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-16 / 192. szám
Erről beszéljenek a népnevelők! 4900 forint értékű szántási kedvezményt kapott gabonaértékesítés fejében a dusnoki termelőszövetkezet A dusnoki Munkás-Paraszt TSZ 291 hold szántón gazdálkodik 34 taggal» Az ősszel vetettek 10 hold rozsot, 45 hold árpát és 138 hold búzát. A búzából a tavasszal ki kellett szántani 40 holdat. Az ellenség örült ennek s azt híresztelte, hogy a tsz gazdálkodása kudarcba fullad. He rosszul számított. A tagság Deli Péter agronómus hasznos útmutatása szerint gondosan ápolta tavasszal a megmaradt vetést. Most a betakarítás után meg is mutatkozott ennek a gyümölcse. A tervezettnél több, mint 2 mázsával magasabb termésátlag pótolni tudta a kiszántott terület termését is, mert búzájuk 10.45 mázsát termett holdankint. Rozsból 17, árpából 12.31 mázsát csépeltek, míg az egyéni termelők búzaátlaga 9, az árpáé 10, a rozsé 11 mázsa volt. A gép pedig lehetővé tette, hogy az egyéniekkel szemben sokkal hamarabb befejezzék a betakarítást. Mondják is ma azok a tagok, akik eleinte idegenkedtek a kombájntól: — ha a gép nem segít, tönkremegy a termésünk, kicsírázik a mag a csomóoan, úgy járunk, mint sok egyéni gazda. A tsz a járásban elsők között kezdte meg az állam iránti kötelezettség teljesítését. A kötelező beadáson felül az előirányzott 20 mázsa helyett 140 mazsa kenyérgabonát adott el szabadon az államnak. Ezért kapott a szövetkezet 32.180 forintot, 24 mázsa korpát 150 forintos árban és 4900 forint szántási kedvezményt. Ezért az összegért a gépállomás 59 holdon végzi el a mélyszántást. Mindezen felül bőven jutott gabona osztásra is. 6300 munkaegységre kapott a tagság 315 q búzát, 126 mázsa árpát. Évvégi elszámolásra maradt még 300 mázsa búza és 408 mázsa árpa. Egy munkaegységre jutott 5 kg búza cs 2 kg árpa. Madácsi József sertésgondozó 175 munkaegységre kapott 23.75 mázsa búzát és 956 kg árpát. A Kollár-család, amelyből hárman dolgoznak a tsz-ben, hazavitt 30.65 mázsa búzát és 12.26 maisa árpát. Bolvári József 62 éves volt középparaszt 180 munkaegysége után 940 kg búzát és J60 kg árpát kapott előlegül. A tsz-tagok mind azt állítják: nem cserélnének egyetlen dusnoki középparaszttal sem. A kilátások kapásokból is igen kedvezőek. Cukorrépából 300 mázsás termést várnak, a kukorica 30 mázsát ígér. Számításuk szerint egy munkaegység értéke év végére eléri az 50 forintot. De azt is ei kell mondani, hogy a tsz tagsága — igen helytelenül! — mindezeket az eredményeket elhallgatja. Azt tartják közöttük nem is kevesen, hogyha kisebb a szövetkezet, tehát ha nem fejlesztik, akkor továbbra is ilyen és ennél jobb eredményeket érnek el. Ha a tagság szaporodik, nagyobb lesz a gond és nehezebb lesz a gazdálkodás. Ezt az állítást igen könnyen meg lehet cáfolni, mert a már kiépített öntözéses területet az idén azért nem tudták használni, mert nem volt, aki dolgozzék a kertészetben. A kertészet pedig gondos munkával több százezer forintot jövedelmezett volna. Nem szabad elzárkózniuk a tsz-tagoknak az új tagok felvételétől, az agitációs munkától! Gondoljanak csak arra: bennük is milyen nehezen érett meg az elhatározás az egyéni gazdálkodással való szakításra. A községben igen sok egyénileg dolgozó paraszt ma is erősen gondolkodik, számvetést csinál, hogy ő is a szövetkezeti utat választja. Ezt a döntést csak meggyorsítaná, ha a tsz tagsága saját életével, saját példájával elmondaná: mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás? Erre mozgósítson most a termelőszövetkezet pártszervezete minden kommunistát és minden tagot. Ezt követeli a párt júniusi határozata, de a tsz-tagság érdeke is! Viszmeg Balázs, községi párí-vb. titkára. Ünnepi nagygyűlések lesznek augusztus 20-án Alkotmányunk 6. évfordulója alkalmából megyénkben több helyen nagygyűlések lesznek. Az alábbiakban közöljük az ünnepi nagygyűlések előadóinak névsorát: Kunfehértó: Partiulc István elvtáns, a Központi Vezetőség agitációs és propaganda osztályának munkatársa. Katymár: Kukucska János elvtárs, képviselő, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának tagja. Gátér: Zárai Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Csátalja: Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Fülöpszállás: Petőfi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Kunbaja: Romsics Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa. Császártöltés: Erdősi József elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa. Tataháza: Duba János elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa. Dunatetétlen: Szelepcsényi Imre elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese. Úszód: Cseh László elvtárs, a megyei tanács titkára. Gara: Mohácsi Károly elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának vezetője. Felfigyeltek rá az illetékesek Augusztus 11-én ,.Kecskeméti jegyzeteink'1 között ,.Egészségügyi körséta'1 elmen foglalkoztunk a kecskeméti Népbüfé és a Kenyérbolt hiányosságaival. A Bács-Kiskunme- gyei Közegészségügyi-, Járványügyi Állomás igazgatósága cikkünkkel kapcsolatban az alábbi levelet küldte hozzánk.-Jóleső érzéssel olvastuk a Népújság folyó évi augusztus hó 11-i számában az -Egészségügyi körséta« című cikket és nagyon köszönjük, hogy.a sajtó is jóindulatúan támogatja azt a munkánkat, amely éppen most foglalkoztatja a Bács-Kiskunmegyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomást és a városi tanács egész* ségügyi dolgozóit, A vendéglátóipar és az élelmiszerellátás területén itt-ott felburjánzó rendellenességek miatt az egészségügyi szervek már hetek óta rendszeres ellenőrzéseket végeznek. Ahol vétkes és köny- nyelmű mulasztásokat észlelnek, ott a felvilágosító munka mellett — ha szükséges — időnként megtorló intézkedéseket is foganatosítanak. A szóvátett helyen (a kecskeméti Népbüfében) újból is végeztünk ellenőrzést, Köszönjük és egyben továbbra is kérjük a szíves támogatást. Dr. Harsányi István, Köjáll igazgató.« Cf aiuú leiJehxéink í^fák Sokat fejlődött, gyarapodott termelőszövetkezetünk A mi termelőszövetkezetünk is sokat fejlődött, gyarapodott megalakulása óta. Szövetkezetünk tagjai nem idegenkedtek a gépek alkalmazásától, mert tudják, hogy a termelés gépesítése vezet a jövedelmező gazdálkodáshoz. Az idén gabonavetésünk 70 százalékát kombájn aratta le, de arattunk aratógéppel is. Az első gabonából teljesítettük állam iránti kötelezettségünket, 30 mázsát pedig szabadfelvásárlási áron értékesítettünk. A tervezett 4 kiló helyett 5 kiló kenyérgabonát fogunk osztani munkaegységenként. Nincs is közöttünk egyetlenegy tag sem, akt elégedetlen volna. Jäger Lajos az ősszel lépet be a tsz-be, harmadmagával dolgozik. Az eddig szerzett munkaegységekre 35 mázsa kenyérgabonát kapott. Nem egy szövetkezeti tagnak még tavalyi gabonája is van. Többen úgy terveztek, hogy felesleges gabonamennyiségüket szabadáron értékesítik. Miklán Károly és id. Vida István így is határozott. Öröm hallani, amikor a tsz- tagok azzal dicsekednek egymásnak, hogy: -nekem még négy sonkám van«, -nekem pedig egy oldal szalonnám«. A mi szövetkezetünk tagjai megtalálták számításukat. Boldogan és gondtalanul élnek. Én is úgy számítom, hogy legalább 200 kilós hízót vágok. Csak azt tudjuk mondani, hogy aki jól akar élni, jöjjön közénk, szeretettel várjuk. Klemán Mihály, Dunaegyháza, Táncsics TSZ. Közös erővel jó eredményeket értünk el Az idei kedvezőtlen, csapadékos időjárás igen megnehezítette az aratási és főleg a cséplési munkálatok elvégzését. A mi gazdaságunk terüleíén gabonáink nem voltak hosszú ideig veszélynek kitéve. Vetéseink 43 százalékát kombájnnal arattuk le. Az aratógéppel és kézzel levágott gabona pedig azonnal a cséplőgépbe került, onnan pedig védett helyre tudtuk szállítani. A cséplést augusztus 4-re befejeztük. Gazdaságunk vezető beosztásban lévő dolgozói mindent elkövettek annak érdekében, hogy a kombájnok, aratógépek és cséplőgépek zavartalan munkája biztosítva legyen. A fizikai dolgozók becsületesen kivették a részüket a gabonabetaluirítási csatából. Gazdaságunk dolgozóinak együttes, jó munkája eredményezte, hogy a 816 hold kenyér- és takarmánygabonát — melyből csak 130 holdat arattunk kézzel — aránylag rövid idő alatt és alacsony szemveszteséggel tudtuk betakarítani, -, Tandai Olga igazgató h.i Izsák, Állami Gazdaság. Megkezdődött a jelentkezés a dolgozók általános iskolájába Kecskeméten Dolgozóink felismerték, hogy a termelés és a tanulás elválaszthatatlan egymástól s Kecskeméten az 1954/55. iskolai évben több, mint 100 dolgozó jelentkezett a dolgozók általános iskolájába. Szerte az országban az idén is megindultak a jelentkezések. Kecskeméten az új oktatási évadban már eddig is szép számmal jelentkeztek dolgozók az egyes üzemekből, vállalatoktól. A dolgozók általános iskolájába az a dolgozó férfi vagy nő jelentkezhet, aki a felvétel napjáig (szeptember 10) 15. életévet betöltötte és az általános, elemi vagy más népiskola IV. osztályát eredményesen elvégezte. Az V—VI. összevont osztályba azok vehetők fel, akik az általános vagy elemi iskola IV, vagy V., illetve a polgári iskola I. osztályát elvégezték. A VII. osztályba azok járhatnak, akik az általános vagy elemi iskola VI., gimnázium, illetve polgári iskola II. osztályát eredményesen elvégezték. A VIII. osztályba azok jelentkezhetnek, akik az általános, elemi iskola VII: gimnázium vagy polgári iskola III. osztályát eredményesen elvégezték. A dolgozók iskolája teljesen ingyenes, sem tandíjat, sem vizsgadíjat fizetni nem kell, egyedül a tankönyveket kel! megvásárolni. A tanfolyam időtartama az összevont V—VI., a VII. és a VIII. osztályban egyaránt 10— 10 hónap. Tanítás hetenként két alkalommal, munkaidő után. A tanfolyam kezdete 1955 szeptember 15. Jelentkezni a kecskeméti Jókai Mór általános iskolában lehet augusztus 20-tól szeptember 10-ig, délelőtt 9—12 óráig. A jelentkezők vigyék magukkal személyazonossági igazolványukat és legmagasabb iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványukat. Ugyanitt jelentkezhetnek a fenti időpontban az írni, olvasni nem tudók is. MÉCÍEGYSZER A PIACRÓL Néhány nappal ezelőtt a Népújság foglalkozott a város gyü- nölcs- és zöldségellátásával. A cikkel teljes mértékben egyetértek. Szeretném még hozzáadni az én tapasztalataimat, hogy a vásárló dolgozók lássák, hogyan is tudnánk rendet teremteni végre a piacokon. Elöljáróban csak annyit jegyiek meg, hogy e feladat elvég- lését kizárólag a tanácsoknál dolgozó, kereskedelmi ügyekkel foglalkozók egyedül nem képesek megoldani. A piaci spekuláció felszámolása szervezett, következetes és folyamatos társadalmi ellenőrzést követel meg. Miért merem ezt ilyen határozottan leírni? Csak a legutóbbi kecskeméti piac-ellenőrzés tapasztalatait Közlöm röviden. \ piac elsősorban a fogyasztóké Rendelet van arra, hogy megyénk piacain 10 óra előtt nem vásárolhatnak kereskedők. Árusítani csak őstermelőknek és engedéllyel ellátott kereskedőknek szabad. A piacon nincs helye a minden hájjal megkent üzéreknek, spekulánsoknak. Ezeket le kell leplezni s ki kell zárni őket a piacról. Kedden történt. Nem engedtük vásárolni az üzéreket, spekulánsokat. Nem akadályoztunk meg azonban senkit sem indokolt vásárlásaiban. így Domonkos Já- nosné, Epreskert 43. szám alatt lakó dolgozó is nyugodtan vásárolhatott. Vett is jelentékeny mennyiségű kacsát. Ezt azért tette, hogy a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal kötött hízlalási szerződésének eleget legyen, ö azonban spekulálni is akart. Az ellenőrök távozása után árusítani kezdte — természetesen jóval drágábban — az olcsón vásárolt kacsákat. Nem volt szerencséje, mert a társadalmi ellenőr leleplezte és feljelentette. Az üzérek között, sajnos, még vasutasokat is találunk. Célszerű lenne, ha a MÁV megfelelő intézkedésekkel megszüntetné az ilyen «potya fuvarokat« s akkor nem kerülne Szenedre vagy máshova a Kecskeméten megvásárolt áru. Ami igen érdekes: az üzéreknek általában, semmilyen igazolványuk nincs, így személyi igazolványuk se. Vannak ravaszabbak. Ezek több igazolványt hordanak maguknál s így próbálják igazolni spekulációs törekvésük •>szü kségességét«. Tisztítsuk meg 3 piacot az üzérektől és a spekulánsoktól Államunk segíti a kiskereskedőket, Lehetővé teszi, hogy munkájukkal, becsületes kereskedelmi tevékenységükkel könnyebbé tegyék városainkban az áruellátást, elosztást. Azt azonban nem engedhetjük meg, hogy egyes kereskedők visszaélve a kapott jogaikkal, vásárlásaik útján drágítsák egyes zöldségfélék, gyümölcsök árát. Ismét a keddi nap példáját kell felemlíteni. A piaci kereskedők 2.50—3 forintért akarták adni a burgonyát, annak ellenére, hogy a burgonya ••• náluk is csak állami áron, — »cihát az adott esetben — 1.60 forintért volt forgalomba hozható. Ez időben Marsó János, pécsi l-.reskedő 80—120 százalékos felárral vásárolt 10 óra előtt zöldségféléket. Felelősségrevonása- kor 300 forinttal akarta megvesztegetni az ellenőrt. Szalai Sándorné pestszentimrei kereskedő iparigazolványával Somodi Fcrencné Örkényi lakos különféle zöld árut vásárolt. Az árut üzérkedés céljából vette meg. Leleplezték, az árut a hatóság elkobozta. E tényeken kívül az ellenőrzés feltárta azt is, hogy a piactól távol, az állomások környékén s egyéb helyeken űzérgócpontok alakultak ki, ahol jelentős áru- mennyiség kerül illetéktelenek kezébe. Ennek megszüntetéséhez a dolgozók segítségére van szükség. Az ellenőrzés csak egyik módja a jobb áruellátásnak, a piaci üzérkedés megszüntetésének. Az olcsóbb árak kialakításához az őstermelőkön kívül a termelő- szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak is több árut kell piacra hozniok. De bővíteni kell a ZÖLDSZÖV árusító standját is. Ezzel egyidőben, sőt már most is bővíteni kell a választékot. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy árszabályzó szerepet kell betöltenie. Igen egészséges lenne az, ha a termelőszövetkezeteink nyílt árusítási üzleteket létesítenének megyénk nagyobb városaiban. Végezetül csak annyit. Városaink piacán még él a spekuláció, mivel nincs meg a kellő társadalmi ellenőrzés. Éppen ezért azt szeretnénk, ha a vásárló közönség is segítene megszabadítani a piacot a spekulánsoktól, üzérektől. A törvény teljes szigoréval védjük meg a fogyasztókat a dolgozó nép vámszedőitől. Hegedűs Ferenc, Megyei Tanács Kereskedelmi Oszt. zöldség-, gyümölcs- s piaeügyi előadója.
