Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-14 / 191. szám

ítélkezett a Megyei Bíróság az orgoványi gyilkosok felett Törekvés Termelőszövet kezei Pártszervezetének és Tagságának n Kecskemét, 7alfája ftrömmel tudatjuk az elvtársakkal, hogy a Kinizsi Kon­zervgyár dolgozói a II. negyedévi jó munkájukkal el­nyerték .a kitüntető »Élüzem« címet. Teljes termelési tervünket 110.9 százalékra, termelékenységi tervünket 119.5 százalékra, exporttervünket 126 százalékra teljesítettük. Az összehasonlítható termelés önköltsége forintösszegben 20 százalékkal lett túltel­jesítve, a pénzügyi eredmény javulása a tervhez képest 1900 forint. Ezenkívül megnyertük a magyarországi konzervgyárak kö­zötti borsófeldolgozási versenyt. Alkotmányunk ünnepére, valamint a 111. negyedévi terv túl­teljesítésére dolgozóink számos felajánlást tettek. Ezek a követ­kezők: III. negyedévi termelési tervünket 3 millió forinttal túltel­jesítjük. A paradicsomszezon alatt napi 45 vagon paradicsomot dolgozunk fel. A készárunál az első osztályú minőség arányál 2 százalékkal emeljük. A dobozos, sűrített paradicsom 95 száza­lékát az exportkövetelményeknek megfelelő minőségben gyártjuk és exportszállítási tervünket a III. negyedévben 2 százalékkal túlteljesítjük. Az önköltség csökkentése érdekében 1 millió forint értékű anyagmegtakarítást és 5 százalékos energiamegtakarítást vál­lalunk. Termelékenységi tervünket 4 százalékkal túlteljesítjük. Kedves Elvtársak! Az élüzemavató ünnepséget augusztus 14-én, vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel rendezzük meg, melyre szives szeretettel meghívjuk a tsz legjobb dolgozóit. Egyben tudatjuk az elvtársak­kal, hogy az alkotmány ünnepe alkalmából, augusztus 19-én délben ünnepséget rendezünk, melyet a munkás-paraszt talál­kozóval egybekötve kívánunk megtartani. Erre az ünnepségre is elvárjuk az általunk patronált Törekvés Termelőszövetkezet kiváló dolgozóit és vezetőit. Közös ünnepi ebédet rendezünk a gyár étkezdéjében, utána pedig bemutatjuk üzemünket kedves termelőszövetkezeti vendégeinknek. Kedves Elvtársak! Mi tudjuk, hogy üzemünkben még sok javítanivaló van a műszaki felkészültéég, a technológiai fegyelem és a munkafe­gyelem területén. Azt is tudjuk, hogy üzemünk termelése jelen­tős népgazdaságunk számára, ezért a hiányosságokat minden erőnkkel igyekszünk kiküszöbölni és eredményeinket tovább­fejleszteni. Biztosak vagyunk abban, hogy a Törekvés Termelő­szövetkezet tagsága is mindent elkövet, hogy a soronlévő me­zőgazdasági munkákat, abehordást, cséplést idejében jól elvégezze, jövőévi kenyerünk biztosítása érdekében, az őszi munkákban is példát mutasson Kecskemét többi termelőszövetkezetének. Munkájuk eredményeivel az egyénileg dolgozó parasztságnak bebizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Ebben a munkában mi, úgy, mint eddig, szívesen támogatni fogjuk a termelőszövetkezet tagságát. Az augusztus 19-i találkozóval még tovább kívánjuk mélyí­teni a munkás-paraszt szövetséget és amennyiben a Törekvés TSZ-ben augusztus 21-én ünnepséget rendeznének, arról bennün­ket idejében értesítsenek, mert üzemi kultúrgárdánk, műsorával szívesen szórakoztatná a termelőszövetkezet tagságát. Elvtársi üdvözlettel: Illés Béiáné Österreicher György Kállai Ferencné párttitkár igazgató ÜB-elnök A jó hírnév, a régi becsület megőrzéséért harcol Vaskút A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BUKÁSA UTÁN, 1919 őszén és 1920 tavaszán Héjjas Iv4n, volt főhadnagy »Fehér csendőr rend- fenntartó alakulat« elnevezésű, kb. 80 tagú terrorkülönítménye a mai megye területén váloga­tott kínzások után, összesen mintegy 120 személyt gyilkolt meg. Az eljárás során fény de­rült arra, hogy sok áldozat holtteste a gyilkos kulákok ta­nyáján hivatalosan soha nem Lett kihantolva, az emberi cson­tok más módon kerültek elő, ezek az áldozatok nincsenek benne a fenti számban, A Héjjas-bandának négy or- goványi tagja felett ítélke­zett e hó 10-én a Megyei Bíróság. 3ozsóki István I. rendű vádlott 80 holdas, Kristóf József II. rendű vádlott 325 holdas, Papp Kálmán és Papp Sándor III— [V. rendű vádlott 92 holdas ku- Lák fiai. 1919 AUGUSZTUSÁBAN, még a román csapatok kivonu­lását megelőzően, a felszabadu­lás előtt Nyugatra szökött Fran­cia Kiss Mihály vezetésével, mintegy 10—15 orgoványi kulák — köztük Papp Sán­dor és Papp Kálmán —, éj­jel összeszedtek 43 személyt, — az orgoványi volt direk­tórium tagjait és volt vö­röskatonákat. A községházán puskatussal, bi- kacsökkel félholtra verték őket, majd nagyrészüket behozták Kecskemétre. Köztük volt Haj­ma András és Ürögi Lajos volt direktóriumi tagok, a két későb­bi áldozat. Őket, a többiekkel együtt szeptember 20-án hazaen­gedték. A harmadik áldozat Csákó Mihály középparaszt fia, volt vöröskatona, a negyedik Hardi Szabó János, volt vörös- őr, aki a Tanácsköztársaság alatt beszédében a kulákoktól élelem elrekvirálását követelte. SZEPTEMBER 20—23 KÖ­ZÖT a Héjjas-banda orgoványi tagjai (a fent felsorolt négy vád­lotton kívül Bartha Márton, volt urasági intéző, aki jelenleg szö­késben van, a Nyugatra szökött Schmidt Nándor százados, s az azóta meghalt Schmidt Rezső hadnagy, valamint Papp József és B. Farkas Imre fehérterroris­ták) összeállították azoknak a személyeknek a névsorát, akiket ki akartak végezni. Ezen a listán szerepeltek, a meggyilkolt személyeken kívül, Böszörményi István tanító, a Tanácsköztársaság Legfelsőbb Tanácsának volt tagja, B. Szabó Sándor, Lengyel István volt di­rektóriumi tagok. 1919 SZEPTEMBER 23-ÁN délben, a gyilkosok bandája a Papp-testvérek tanyáján nagy mulatozást rendezett. Ezután vo­nultak ki gyilkoló útjukra. Papp Kálmán, Kristóf József, Papp Sándor és Bozsóki István lóhá­ton, az előző kettő puskával. Papp József, az áldozatok elhur­colására egy kocsival, B. Farkas Imre a másik kocsival. Az utób­bin ült Bartha Márton. és a két Schmidt nevű tiszt; Ezeknél is puska, illetve pisztoly volt. El­főnek Hajma András tanyájába hajtottak be. Papp Sándor pus­kát fogott rá, a többiek kezét lánccal összekötözték. Ezután Csákó Mihály szülei­nek tanyájába mentek. Csákó Mihályt a »Fehér Hadsereg ne­vében« letartóztatták azzal, hogy » szegedi Csillag-börtönbe vi­szik s ha nem bűnös, hazaenge­dik. Öt összekötözve, Hajma András mellé lökték fel a sze­kérre. Ezután a kocsik, a két meg­kötözött áldozattal özv. Király Kálmánná tanyájára mehtek, ahol Böszörményi István tanító ebédelni szokott. Miután a taní­tót nem tudták előadni, a két Schmidt özv. Király Kálmánná, 40 éves asszonyt az ájulásig verte, 1 A banda sötétedésig még több tanyában járt, a kiszemelt áldo­zatokat keresve. Sötétedéskor értek a bugaci erdőhöz, amely legalább 20 gyil­kosságnak volt színhelye. Papp Sándor, Papp Kálmán és Kristóf József haladtak lovon elől. D. Horváth János és Antal juhászo­kat, — akik egyébként majdnem minden este hallották a hóhérok lövöldözését és az áldozatok jaj­gatását — a gyilkosság kisze­melt helyéről elkergették. Ez­után áldozataikat félholtra veri ték. Hajma András szemét ki­szúrták, Csákó Mihály hasát sa­ját zsebkésével felvágták, a zsebkést bennehagyták. Mind­kettőjük szeméremtestét levág­ták és a szájukba tették. Ezután több lövéssel kivégezték őket. A kegyetlenkedés közben így vetélkedtek egymással: »Nekem is hagyjál belőle!« A gyilkosság befejezése után, a Bartha Márton által vezetett majorban éjszakába nyúló han­gos mulatozást rendeztek. MÁSNAP, SZEPTEMBER HÖ 24-ÊN, vasárnap délben a ter­rorista szervezet az orgoványi gazdakörben »Ébredő Magyarok Egyesülete« elnevezés alatt gyű­lést rendezett. Utána Papp Kál­mán, Papp Sándor, Kristóf Jó­zsef, az elhalt Papp József, va­lamint a két Schmidt kocsira ül­tek és elfogták a félkarú Hardi Szabó Jánost. Bikacsökkel, hu­sánggal ütlegelték, feldobták a kocsira. A tiltakozásra összegyűlt tö­meget a két Schmidt bika­csökkel verte széjjel. Ezután Bodri Szabó Sándor há­zához mentek, őt, fiát és lányát félholtra verték. Megígérték, hogy visszajönnek érte, közben azonban Bodri Szabó, mások se­gítségével. elrejtőzött a közeli szőlőkben s így életben maradt. Innen Ürögi Lajos házához haj­tottak, de csak feleségét és fele­sége húgát találták otthon. Ürö- giné menekülni igyekezett, Papp Kálmán vadászpuskával lőtt az asszony lábába. Az egyik asz- szonyt sebesülve, a másikat két­éves gyermekével a karján haj­totta ütlegelve Papp Kálmán és Sándor mintegy négy km. távol­ságra, hogy Ürögi Lajost meg­keressék. Bementek a nevezett apjának házába s a 80 év körüli öregét félholtra verték. Ürögi Lajossal háza előtt találkoztak. Elfogták, puskatussal ütötték, Szabadszálláson a népfront-bi­zottság tagjai már két hónapja, hetenként kétszer, kedden és pénteken fogadóórát tartanak. A fogadóórákon a dolgozók pana- zza.it, észrevételeit, javaslatait összegyűjtve továbbítják a ta­nácsnak. Már sok hasznos javas­lat áll megvalósulás előtt, pél­dául gyermekjátszótér, röplabda- pálya építése, a parkosítás. A népfront-bizottság mozgósítására a kocsi-lóval rendelkező egyéni parasztok anyagszállítást vál­laltak a szalkszentmártoni út kikövezéséhez. majd a kivégzés helyére vitték. Az áldozatokkal a sírt megásat­ták, míg Kristóf József a közel­ben vigyázott. Hardi Szabó Já­nos a fájdalomtól jajgatva kö- nyörgött hóhérainak: »Egyik ka­romat a háborúban vesztettem el, a másikat meg ti akarjátok kicsavarni, inkább lőjjetek agyon, ne kínozzatok!« A hóhé­rok egyike így válaszolt: — Ne­ked még nagyon sokat kell szenvedned, amíg megdögölni engedünk. — A mintegy két hó­nap múlva kihantolt holtteste­ken az ütlegelésen kívül fojto- gatásoknak és lövéseknek nyo­mai látszottak. Kristóf Józsefet, Hardi Szabó János megölése miatt a Fővárosi Bíróság 1953-ban 7 évi börtönre ítélte, ezúttal Ürögi Lajos, Haj­ma András és Csákó Mihály megölése miatt vonták felelős­ségre. Papp Kálmánt, Hardi Szabó János és Ürögi Lajos meggyilkolása miatt a Népbíró­ság 1947-bén 8 évi, ugyanekkor Papp Sándort 7 évi börtönre ítélte. Ezúttal a másik két áldo­zat megölése miatt, Bozsóki Ist­vánt pedig — aki még bíróság elé állítva nem volt — Hajma András és Csákó Mihály meg­gyilkolásában való részessége miatt vonta felelősségre a Me­gyei Bíróság. AZ ELJÁRÁSRA VELÜK SZEMBEN csak azért került ilyen későn sor, mert Kristóf József 1953-ig álnév alatt buj­kált. A vádlottak és hozzátarto­zóik a tanúkat; igyekeztek még a felszabadulás után is terrori­zálni, ezért a sértettek és hoz­zátartozóik egyrésze a legújabb időkig nem mert vallomást ten­ni. Az idős tanúkon, akik az 1919. évi »-fehér-terrort« végig­élték, még most is látszott en­nek hatása. Kristóf Józsefet, a Megyei Bí­róság három .ember megölésében való részvétele miatt (figyelem- bevéve a korábbi büntetést s hogy nem ő volt a kezdeménye­ző) 10 évi börtönre, Papp Kál­mánt, aki vezető szerepet ját­szott, 15 évi börtönre, Papp Sán­dort 12 évre, végül Bozsóki Ist­vánt, aki csak az áldozatok el­hurcolásában segédkezett, de e gyilkosságban bizonyíthatóan közvetlenül nem vett részt, 10 évi börtönbüntetésre ítélte. Va­lamennyi vádlottal szemben ki­mondta a teljes vagyonelkobzást és tíz évi .jogvesztést. Az ítélet nem jogerős. Dr. Lengyel Zoltán, bíró. A népfront-bizottság kezdemé­nyezésére a helyi MNDSZ-szer- vezet is rendszeresen tart fo­gadóórát hétfőn és csütörtökön. Ilyenkor a tsz és a tanyán lakó egyénileg dolgozó parasztasszo­nyok is bejönnek a faluba, ér­deklődnek az események iránt és tájékozódnak a feladatokról. A szervezetben nemrég megalakult egy tíztagú pártcsoport. A kom­munista asszonyok a tagság kö­rében felvilágosító munkát vé­geznek a gabona beadásának cséplőgéptől való teljesítésére. VASKÚT SZÖVETKEZETI KÖZSÉG évek óta élenjár a cséplésben, a gabonabegyyjtisi tervek határidő előtti teljesíté­sében. 1953-ban, augusztus 2-án, tavaly augusztus 1-én büszkén jelentették a község tsz-ei, egyénileg dolgozói, hogy becsü­lettel eleget tettek az állampol­gári kötelezettségnek. Az idén is úgy fogtak munká­hoz, hogy a község immár ha­gyományos örökségén csórna ne essék. A terveket, tennivaló­kat a pártbizottság és tanács idejében megvitatta. Pártnapo­kon, falugyűléseken ismertettek a betakarítás jelentőségét, a cséplőgéptől való beadás fontos­ságát. Nem kevesebb, mint 50 kisgyűlésen vitatták meg: miért van szükség a kötelező állami gabonafelvásárlásra s ismertették annak feltételeit. Felfigyeltek az ellenség hírverésére, amely azt igyekezett elhitetni, hogy aki később csépel, az mentesül a kötelező gabonabeadás alól, mert addigra az előírt terveket tel­jesítik mások. A pártszervezet népnevelői felvilágosították a dolgozókat, hogy a kulákok, kupecek újabb aknamunkájáról van szó. A népnevelők az érvek gazdag sokaságát szegeztek szembe a hírverésekkel. Rámu­tattak, hogy csak az elmúlt év­ben is a község 41 vagon be­adott gabonájából 28 vagon liszt került vissza Vaskútra. Emlé­keztették a dolgozókat, hogy tavaly a község 10.000 forint jutalomban részesült a begyűj­tés határidő előtti teljesítéséért s ez az összeg is a község to­vábbi fejlődését szolgálta. ÍGY indult a MUNKA. A tervekbe azonban beleszólt a kedvezőtlenre fordult időjárás, A pártszervezet és tanács harc- ra szólította a falu népét a ter­vek sikeréért, a község becsüle­téért, az esőzésektől mentes min­den óra minden percének ki­használására. A Kossuth TSZ igákkal és kézi erővel, az ál­lami gazdaság egy vontatóval segített a Dózsa TSZ-nek behor­dani. Az I. típusú tsz-ek egy­mást segítették, . az egyéniek mint dűlő- és földszomszédok fogtak össze. A cséplőgépeknél is meggyor­sították a munkát. Ponyvákkal védték az asztagokat, eső útin a felső kévéket azonnal széjjsi- rakták. Önként vállalták, hogy a kiesett órákat vasárnapi munkával pótolják. így érték el, hogy a határ 2119 hold kalászo­sából csupán 52 hold termése vár már csak cséplésre. Egy­napi munka ez csak a határban dolgozó hét gépnek. '» (... MINDEN CSÉPLŐCSAPAT MELLETT 3 tagú népnevelő- brigád dolgozik, a cséplőgépek munkájáért pedig a VB egy-egy tagja felelős. A népnév élőmun­ka eredménye, hogy a község a szabadgabona értékesítési tervet máris túlteljesítette 238 mázsá­val. Hegedűs Mihály 24.88, Merk- ler Ferenc 13.42, Czimber János 11 mázsára kötött értékesítési szerződést a sok közül. Eddig 635 gazda végzett a cséplést-l s közülük 510 már eleget tett kö­telezettségének. A többiek sem hátralékosok; nedves gabonáju­kat szárítják, hogy három : na­pon belül szállíthassák. A Kos­suth és Dózsa TSZ, az 1. min­tájú csoportok — az Előre •és a Vaskúti Dolgozók csoportja ki­vételével — már valamennyien teljesítették a beadást és a sza­badfelvásárlási előirányzatot. Pedagógusok az ország kenyeréért A kiskunhalasi járásban a nevelők legnagyobb része be­kapcsolódott az aratás és cséplés munkálataiba. Több pedagó­gus, mint cséplőgépellenőr működik, sok pedig a begyűjtési hi­vataloknál, napidíj nélkül, dolgozik. Segítenek a nyilvántartó­lapok elkészítésénél, a »Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre« moz­galom sikeréért családlátogatásokkal és egyéni beszélgetésekkel felvilágosító munkát végeznek a dolgozó parasztok között. Feliratokkal, rövid kultúrműsorokkal köszöntik a beadásban élenjáró dolgozókat és buzdítják őket a gyors beadásra. A pedagógusok vezetésével a járás területén szép eredményt értek el a kalászgyűjtésben is. Eddig több, mint 26 mázsa ka­lászt gyűjtöttek annak ellenére, hogy az aratás után a tarlóhán­tást legnagyobb részben elvégezték. Az úttörőkkel megszervez­ték a községek nagyrészében a tűzfigyelő és riasztó szolgálatot. Ezzel a felnőtteket tehermentesítették és erőteljesen végezhet­ték az aratás, behordás és cséplés munkáit. vida József, Kiskunhalas, Jól dolgozik a népfront Szabadszálláson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents