Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-13 / 190. szám

Sok őszi és téli ruházati újdonság készül ruhagyárainkban A ruhagyárak már néhány héttel ezelőtt megkezdték az őszi és a téli holmik gyártását, hogy időben, megfelelő meny- nyiségű áruval elláthassák az üzleteket. Nagy forgalomra szá­mítanak, s ezért az őszi ruhá­zati cikkekből jóval többet ké­szítenek, mint tavaly. Sok új­donsággal, új fazonú ruhákkal örvendeztetik meg a vásárlókat. A MÁJUS 1. RUHAGYÁR egyik részében egész éven át a ballonkabátokat varrják, má­sutt azonban már nemcsak az őszre, hanem a télre is készül­nek. Ebben a negyedévben ugyan még csak 6000 férfikabá­tot varrnak, de a következőben már 16 ezret. A férfiaknak át­meneti kabátot is készítenek. Kilencezer felöltőt gyártanak különböző szövetből. Az öltöny­szalagokon is a sportszövet- öltönyök és a sötétebb színű, télre szánt ruhák futnak. A gyermekeknek készülő 35 ezer öltöny közül 15 ezer sötétkék, nagyon kelendő, úgynevezett is- kőlaruha lesz. A gyárban próba­képpen most női kulikabátokat is varrnak maradék ballonanyag­ból. A Május 1. Ruhagyár dolgozói versenyt indítottak, hogy me­lyikük gyárt jobbmmőségü árut. A gyár vezetősége értékes aján­déktárgyakat tűzött ki azoknak, akik kifogástalan ruhákat ad­nak át. Ez a verseny biztosíté­ka annak, hogy a gyárból kike­rülő ruhák az eddigieknél jobbak lesznek. A HATSZOROS ÉLÜZEM GYERMEKRUHAGYÁR szalag­jain is felváltották a vászon- öltönyöket a szövet fiúruhák Többféle szövetből mintegy 80 ezer gyermeköltönyt varrnak étben a félévben. A kis ruhák több fazonban, széles tűzéssel, szebb kivitelben, gondosabban kidolgozva kerülnék ki a gyár­ból, mint tavaly. Most síöltö­nyök gyártására készülnek. A jövő évnegyedre hétféle síöltönyt rendéit a gyártól a kereskede­lem. Ezeket kashaanyagból, düftinből és kordbársonyból, varrják. Lesz közöttük előlgom- bcs és végig zippzáras fazonú is. A ZALAEGERSZEGI RUHA­GYÁRBAN már a nyár közepén megkezdték a téli holmik tel­jes ütemű gyártását. A gyár férfi- és gyermek télikabátok­ból, téli csizmanadrágból és kü­lönböző fazonú lódenekből máris nagyobb mennyiséget szállított a kereskedelemnek. Alig egy hó­nap alatt több, mint 30 ezer téliholmi készült el, amelynek nagy része már vásárolható a boltokban. A tervek szerint a harmadik negyedévben több új, eddig nem gyártott cikk készí­tését is megkezdik. Nagy vá­lasztékban áll majd a vásárlók rendelkezésére a lódenanyagból készült, rövid, ú. n. vadászka­bát, a kord- és düftinanyagból gyártott lamberjack. A gyár dolgozói a harmadik negyedév­ben kétszerannyi téli holmit ké­szítenek, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. A DEBRECENI RUHAGYÁR­BAN több, mint tízféle modell­ben, különböző színárnyalatok­ban szebbnél-szebb női ruhák készülnek. Uránia- és Amazon­anyagokból, flanellből gyártják a ruhákat. A legtöbb divatos hői ruhán szép fagombok díszle­nek. Uj cikként gyártja a Deo- receni Ruhagyár Uránia szövet­ből a fekete- és sötétkékszínű női szoknyákat. Az őszi ruhák nagyarányú szállítása az ország különböző vidékeire augusztus eiején megkezdődött. Naponta mintegy háromezer női és gyermekruhát adnak át a ke­reskedelemnek. A CSEPELI SZÖRMEKON- FEKCIÔ VÁLLALAT bunda­üzemében űjfazonú női bunda- béléses kabátok várnak már el­szállításra. Tízféle színű velour és sportszövetből, a legújabb di­vat szerint, többnyire fiúsfazon­ban varrták a bundahuzatokat, melyeket különféle színű pa- noíixszel és színezett bárány­bőrrel bélelték. Az idén már több színben készítenek begom- bclható bundabélést is. A fér­fiak részére á bundabéléses ka­bátok huzatai kordból és külön erre a óéira gyártott úgyneve­zett bundaszövetből készülnek. A vidéki igényeknek megfele­lően, bundabéléses gazdakabá­tokat is gyártanak. A barna és fekete kucsmákból pedig a téli hónapokra csaknem 40 ezret szállítanak az üzletekbe. Nők­nek, férfiaknak és gyermekek­nek bundabéléses kesztyűket is készítenek. A gépkocsivezetők­ről, viliamos-kocsivezetőkről és motorvezetőkről sem feledkeztek meg a gyár dolgozói. Részükre egy- és ötujjas tartós, disznóbőr munkakes2tyűket varrnak. Nemesnádudvaron új termelőszövetkezet alakult Nemesnádudvaron megalakult a község harmadik termelő­szövetkezete Rákóczi Ferenc néven. Elnöke Devecseri László lett. Tíz család 44 holddal alakította meg a tsz-t, kis- és középpa­rasztok, akik most tovább folytatják a szervezést új tagok bevo­náséra j Miért jobb az élet a termelőszövstkezetben ? Tízezer vagon gabona megmentéséért E napok első és legfontosabb feladata megmenteni gabonater­mésünket, jövőévi kenyerünket. A számszerű jelentések és ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy megyénkben mintegy 10.000 va­gon gabona van még a földeken, aminek kicsírázása óriási kárt jelentene mind a termelőnek, mind a népgazdaságnak. Legsürgősebb tennivaló min­den erőt és eszközt mozgósítani a kévék szárogatására, a keresz­tek behordására. Követésre méltó Dunapataj példája, ahol tanácsülésen vitatták meg a gyors behordást és cséplést. A tanácstagok egyöntetűen vállal­ták: fogatok segítik azokat, akik még nem hordtak. Amíg a keresztek közepén lévő kévéket pár órai száradás után asztagba lehet hordani, az erő­sen nedves kévéket célszerű, ha hazaviszik a dolgozó parasztok és otthon szárítják, mert a vize­sen való berakás az asztag'j.w nagyobb kárt okoz, mint atneny- nyi munkát az otthoni szárítás igényel. Helyes, ha az asztagok tetejét lesZalmázzák, mert egy­részt megóvják a nedvességtől, másrészt a szalma alatt is szá­radhat a kéve. Ahol nagyobb.mennyiségű ga­bona van keresztekben, a párt és tanács állítson csatasorba minden embert a kévék szárítá­sára. Fülöpszálláson az egyéni­leg dolgozó parasztok megértet­ték, hogy a községükben lévő Dózsa és Alkotmány TSZ gabo­nája is az övék. A járási tanács szárító brigádjának segítsége mellett fogatokkal segítik a tsZ- eket a behordásban. Nagybarac3- kán a Petőfi TSZ minden tagja munkába állt. Amikor a nap ki­sütött, szétrakták a kévéket szá­radásra, majd a tarló szélén álló Cséplőgépbe hordták. A nedves gabona cséplésckor hagy felelősség hárul az etetők­re, mivel a kévéket lassabban lehet a gépbe engedni. A próba- cséplések azt bizonyítják, hogy a gabonák víztartalma 17—19 szá­zaléknál nem nagyobb. így a cséplés során mázsánként eset­leg 2 kg. szemveszteség adódik, ami jóval kisebb kárt jelent, mintha a földeken csíráznék ki a gabona. A cséplőmunkások érdeke el­sősorban, hogy minden időt használjanak fel a munkára. Követésre méltó példaként kell üdvözölni a kiskőrösi járás csép­lőcsapatainak kezdeményezését, akik vállalták, hogy vasárnap is csépelnek. Csávolyon a földmű­vesszövetkezet, tanács s a tsz-ek tagjai négy géphez szükséges munkaerőt szerveztek soraikból és vállalták az éjszakai cséplést. Természetesen a nedvesen csépelt gabonát szárítani kell, ami két-három napnál több időt nem vesz igénybe. A beadási kö­telezettség teljesítésekor erre fi­gyelemmel vannak. A cséplőgép ellenőrök meghatározzák, hogy mikorra köteles a termelő be­adását teljesíteni. Az a gazda, aki határidőn belül eleget tesz kötelezettségének, éppúgy meg­kapja a kedvezményeket, mint aki száraz időben csépelt. Tanácsaink, tanácstagjaink éberen őrködjenek, hogy a hát­ralékosok száma ne növekedjék. Ezért nap, mint nap keressék fél azokat, akik még nem tettek elé­get kötelezettségüknek. Dunate- tétlcncn csütörtökig 98 százalé­kos volt a hordás, a cséplés 87 százalékos s a beadási kötele­zettséget 85 százalékra teljesí­tette a község. A faluban mind­össze három hátralékos völt. Ezt ügy érték él, hogy a tanács vezetői, a tanácstagok választói körzetükben meglátogatták a ■ -zdákat, ellenőrizték, hogy sZá- rítják-e nedvesen csépelt gabo­nájukat? K. Z. Erős János cséplőcsapata az országos elsőségért harcol Lázas verseny folyik Erős János bácsbokódi és KHstőf K:<-> loly tetétleni felelős vezetők munkacsapatai között. A legutóbbi értékelés szerint Kristóf Károly munkacsapata 2.5 vaqohácl előzte meg Erős Jánosékat. Kristóf mUhkaCsapátárlák teljesít­ménye 5814 mázsa, Erőséké 5566 mázsa. Erős János munka­csapata igyekszik elmaradását pótolni s újból az élre törni. A munkacsapat Csávolyon, fnajd itt befejezve a munkát, Felső- szentivánon folytatja a cséplést. 300 mázsát ígér egy hold cukorrépa a vaskút! Kossuth T§Z-ben A vaskúti Kossuth TSZ tagjai a becsülettel végzett munka gazdag gyümölcsét takarítják be az idén. Előlegül eddig egy kg árpát és 3.30 kg búzát osztot­tak. Cukorrépájuk megadja a hnl- dankénti 300 mázsás átlagot. Csak prémiumból iOO.OOO jőriz­tet jeleni ez a szövetkezetnek. A négyzetesen vetett és jól ápolt kukorica termése is meghaladja a 30 mázsás átlagot. A termés- kilátások alapján munkaegysé­genként 10 kg kukoricát osztá- nak. A szövetkezet terményben és készpénzben a munkaegysé­genként! részesedést 55 fórihtrá tervezte, de jóval túlhaladja a 60 forintot is az eddigiek sze­rint. Termelőszövetkezeti asszonyok dicsőségtáblája Lapunk július 234 számában pályázati felhívás jelent meg olyan írásokra, amelyek a termelőszövet­kezeti gazdálkodás fölényét mutat* ják be a kisparaszti gazdálkodás­fial Szemben. A pályázati félhívásta máris számos pályamunka érke­zett be, mélyek közül <t legjobbakat rendszeresen közöljük lapunkban. Az alábbiakban Kapás István pál- monostorai pályázónk írását közöl­jük: A révbejutott ember — A nyavaja essen a lábába! Már megint nem tud aludni, valóságos istenverés ez az em­ber! — Hagyd csak Juci, meg akar gazdagodni — mondta álmos, de kevésbé epés hangon fele­ségének Kovács gazda, akit nem bosszantott annyira a kora- hajnali erős talpalás, amint az •igyílt Szomszéd, az egyszerűen Csak »öregnek- nevetett Szabó Sándor eltrappolt az dblak alatt. Ásított egy nagyot és a másik oldalára fordulva egészséges tzuszogása arra biztatta a felesé­gét, hogy nyugodtan alhat még tovább, soká lesz reggel. De nemcsak magukban ripa- kodtak az »öreg- nagy munka­kedvéért, hanem néha még ki s gúnyolták egymás előtt a kör- tyákbeli szomszédok. Az »öreg- izonban mit sem tudott az egészről. Hol volt ő tőle az el­lenségeskedés, a haragvás leg­kisebb szikrája is! Minden gondolatát lefoglalta az, hogy ő most négy hold föld újdonsült gazdája »» mivel e történet éppen a földosztás utáni időkben kezdődött. Olyas­mit forgatott az ágyában, hogy ő azért iga nélkül is megműveli úgy a földjét, hogy ne marad­jon szégyenbe vele. Fáradhatat­lanul, kora reggeltől késő estig irtotta a perjét, a tarackot a földről. No azután meg is lett a foganatja! Hogy, hogy nem, 1947-ben már kezdett lekopni ró­la az egyszerű gúnyolódó »őreg- jelző és egyszerre úgy kezdték emlegetni, hogy »Szabó Sándor is megtollasodott már-. Az ud­varára begyűjtött széna, szalma, ölszámra összehányt fa, sok ap­rójószág jelezte, hogy Szabó Sándor nem hiába zavarta haj­nalonként a szomszédok nyu­galmát súlyos lépteivel. — No — mondogatták a szom­szédok, — Szabó Sándorék udvarán se volt még soha eny- nyí minden! De már nem gú­nyolódva, hanem tisztelettel be­széltek Szabó Sándorról. Mikor aztán a menyecske lányáriak a férje is hazakeveredett a fog­Megyénk termelőszövetkeze­teiben egyre több asszony vesz részt a közös munkában. Ott szorgoskodnak a növényápolás­ban, aratásban, betakarításban. A GARAI VÖRÖS CSILLAG TSZ-BEN 57 nő dolgozik állan­dóan. Közöttük nem egy olyan van, mint Hányec Veronika, aki 140, vagy mint az idős Mikus Jánosné," aki eddig 100 munka­egységet teljesített. G arán nemrégiben lelkes ta­lálkozót tartottak a tsz-tagok és Ságból, a következő évben már egy új istálló büszkélkedett a Szabó-portán. Csak az nem ment sehogy a szomszédok fejébe, hogy Szabó Sándor, meg a Véje mindig vi­tatkoztak. Nem igen értették egymást, de hogy mi volt az oka, azt ugyan akkoriban senki ki nem deríthette. Egyszer azután ugyancsak nagy volt a csodálkozás, hogy a kevés szóval is sokat mondó vő párttitkár lett. Erre aztán néhányon már megtették a meg­állapítást: hogy Szabó Sándor meg a veje nem egymás mellé való emberék. Szabó Sándor csak a munkának él, kicsit nehezen gondolkodó ember, a fiatal vő, a Berkes-gyerek meg állandóan a könyveket bújja és olyan haladószelleniű, kommunista-féle. Hát biztos emiatt veszekednek annyit, — vélték a szomszédok. Hát még akkor milyen nagy megrökönyödés volt, amikor a Berkes-gyerek megalakította az első termelőszövetkezetet a falu­ban és az öreg Szabó Sándor el­sőnek írta alá a belépési nyilat­kozatot, sőt. mindjárt vezető­funkciót is vállalt! Sokan furcsálották a dolgot, már annál is inkább, mert az »öreg- nem is olyan sokkal előtte makacsul hangoztatta, hogy »Azt a földet, aminek én adtam lelket a munkámmal, a törődésemmel, én ugyan be nem az egyénileg dolgozó parasztasz- szohyok a Fürst Sándor TSZ- ben. 50 vendég jelent meg a kedves, uzsonnával, műsorral, úttörők köszöntésével tarkított találkozón, amelynek egyik fény­pontjaként megajándékozták Berta Rózát, a tsz egyik legjobb női dolgozóját, akinek közel 300 munkaegysége van. A CSATALJAI BUDAI NAGY ANTAL TSZ-BEN 20—25 asz- Szony dolgozik. Igen szép példát mutat Gál elvtársnő, a községi viszem a csoportba, hogy ott el­bitorolják'-. Akkor meg aztán belép elsőnek a csoportba. Hát bizony nem fért az emberek fe­jébe, de beletörődtek. Hat év telt él azóta s a dol­gos hétköznapok átformálták, széppé varázsolták az életet. Szabó Sándor bácsinak, ha arc az egyéni gazdálkodás küzdel­mes, fáradságos éveit emlegetik, bizony észébe jut néhány emlék és sokat tud mesélni róla. S ér­re gyakran van alkalom, hisz már nemcsak a zeörtölodésröl leszokott veje, menyecske lánya, meg felesége hallgatja, hanem szívesen meséltetnek magúknak a termelőszövetkezet fiataljai is. Már nem kopog hajnalonként végig az utcán, mert nincs szük­sége arra, hogy hajnalok hajna­lán keljén. Azóta sokat változott a világ, hogy ő belépett a tsz-be s bizony az ember munkája is könnyebb, mert sokat elvégez belőle a gépi Megelégedés, szép, nyugodt öregség — ennek örül Szabó Sándor bácsi — no meg annak (hogy a nagy beszédben el ne felejtsük), hogy őt a cso­portban annyira megszerették és a fiatalok mind ott akarnak dolgozni, ahol az »ő Sándor bá­csijuk-. Valami nagyon szép ér­zés lehet ez — egy egészen na y család meleg kendőként ölelő bizalmában, tiszteletében élni. Kapás István, tanácstitkár felesége, aki moi t lépett be s az aratásban már s segített, s azóta is rendszeresén dolgozik. Az 51 forintos mun­kaegység-érték mellett máris 500 forint értékű jövedelem illeti. Többen vannak ébbéh a tsz- ben olyanok, mint Bíró Gyulá- né, Háromgyermekes anya, aki 200 munkaegységet teljesített. Böte Istvánná túl van a 60 esz­tendő^ hét gyermek anyja s a július 31-ig teljesített munka­egységeinek száma meghaladja a 140-et. Szilágyi Lászlóné bri­gádvezető 1952-től 1954 Októbe­rig 911 munkaegységet teljesí­tett s idén is meghaladta már a 250-et. Kovács Benedekné, idős asszony létére három év alatt 892 munkaegységet crt el, — az idén már a századik felett tart. De büszkék a tsz-tagok Gál Pi­roskára is, aki megyénk VIT- küldötte. Példamutatóan dolgo­zik — 135 munkaegysége van — s mind az idősebbek, mind a fia­talok igen szeretik a folyton mosolygó kislányt. Ebben a szövetkezetben az is lelkesíti az asszonyokat, hogy 8 község vezetőinek feleségei sem vonakodnak a munkától. Pél­dául Illés Gáborné, a tanácsel­nök felesége, három gyermeké­nek gondozása méllett 1949 óta dolgozik a tsz-ben s ezévben is már több, mint 150 munkaegy­sége van. Hogy ezek a példák mennyire meggyőzőek a kívülállók részére is, mutatja, hogy a közelmúlt­ban belépett 19 új tag között 9 asszony van. A Budai Nagy Antal TSZ asszonytagjai családlátogatáso­kat végeznek az egyénileg dol­gozó parasztasszonyoknál, el­mondják eredményeiket, életű- ket JŐL DOLGOZNAK AZ ASZ- SZONYOK ORDASON IS. A két női munkacsapat versenyben áll egymással. Balog Jánosné ser- tésgondózó 156 munkaegységet teljesített eddig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents