Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-10 / 187. szám
Sütő Júlia pártcsoporihízalmi nem hagyja annyiban S® tő Júlia elvtársnő, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat szeretett Julis nénije mostanában nagy gondban van. Nem halad úgy a munka a lámpázóban, ahogy szeretné. Mondják is neki; Julis néni, már megint sok a selejt. Mi van a kislányaival, meg az asz- szonykáival? A legutóbbi pártbizalmi értekezleten is szóba került a lámpázó. Julis néni sokat fész- kelődött a széken, mert bizony nem éppen a legjobbat mondták az üzemrészről. Ami igaz, az igaz. Mostanság egy-egy csoportnál jóval nagyobb a selejt, mint a félszabadulási versenyben volt. Hát ez bántja Julis nénit. Nincs is nyugta egy pillanatra sem. — Nem hagyom annyiban — fogadkozott magában. — Augusztus 20 tiszteletére 0.5 százalék alá szorítjuk le a tojás selejt- jét. * Közvetlenül az íróasztal mellett lévő lámpázógépnél nézegeti azokat a tojásokat, melyeket egyszer már a brigádtagok egyike-másika átlámpá- zott. Amikor valami hibát lát, ingatja fejét, abbahagyja a munkát s elmegy ahhoz a géphez, ahol hibát vétettek. — Nem hittem volna — szpl oda Sepsei Gyuláné és Savanya Józsefnénak, — hogy ti is elnézitek, és rossz minőségű tojást tesztek a jók közé. A két asszony egy pillanatig nem szól, majd aztán kissé Ironikusan kezdi. — Ha nem sajnálnál? tőlünk az enyhébb normát, nem vétenénk hibát — felel Savanyáné. — No, azért ezt nem mondhatjátok. Időtök van. Csak nagyobb figyelemmel kellene nektek is lámpázni. — Azt csináljuk — vág közbe Sepsei Gyuláné. — Igaz. Lámpáztok, s az új normával is 23-án 182 százalékot értetek el, de azért jobban adhatnátok a minőségre is, mert ti is szoktátok mondani, hogy nem esik jól a fizetésnél a se- lejtlevonás. Még néhány szót váltanak, s Julis néni azzal válik el tőlük, hogy jobban vigyáznak majd a minőségre is. Később a másik csoportnál, a kettes gépnél időzik. Három DISZ-fiatal ügyeskedik itt. Kri- Zflák Zsófira, Farkas Ica, meg Fárlras Joli. — Látom, nemigen maradtok el az idősebbektől, — biztatja a lányokat Julis néni. — Nem is dicsőség utolsónak lenni— válaszol az élénk mozgású Zsófka. Keze egy pillanatig sem pihen. — Mennyit teljesítettetek tegnap? — 134-et írtak a táblára — hangzik a válasz. — No, tíz szép, lányok! Csak így tovább. — A fiataloknak jól esik Julis néni dicsérő szava. Nem is maradnak el a válasszal: — Nem keli szégyenkezni Julis néninek miattunk. Ezt az eredményünket megtartjuk, s a selejtet 0.5 százalék ala szorítjuk. — No, majd meglátjuk — mondja Julis néni, s azzal a másik csoporthoz indul. Ott is jórészt fiatalok lámpázzák a tojásokat. — Gyermekeim, nektek jobban kellene vigyázni — szól Vörös T. Esztihez. — Nem figyeltek eléggé. Az előbb néztem meg a lámpázott tojásokat, bizony elég sok volt benne a selejt. Mit szólnátok, ha az édesanyátok vásárolná meg ezt a tojást és használná fel tészta- gyúráshoz? A fiatalok elszégyelik magukat. Nem szólnak. Julis néninek igaza van. Pedig de sokszor elmondta már; nagyobb figyelemmel dolgozzatok lányok. * Ez csak e ff y rövid kis eseménysorozat Julis néni napi nevelőmunkájából. Néhol hallgatnak szavára, néhol nem. Azok aztán a fizetésnél tapasztalják: a selejtért fizetni kell! Most már nincs különösebb hiba a lámpázóban. Az átlagteljesítmény 130—140 százalék. Normán alul nem teljesít senki. He ahogy Sütő Júlia elvtársnő n.ondja, a kis hibát meg kell előzni azért, hogy ne legyen belőle nagy. Éppen ezért szól már kis hibánál a brigádoknak. A versenytáblán az üzemrészek közötti vetélkedésben jelenleg első helyen áll a lámpázó- részlég. A selejt is csökkent, mégpedig 0.5 százalékra. Hogy ki lesz az első augusztus 20-án az üzemrészek között, az még vitás. Amint hírlik, Sütő Júlia elvtársnő által vezetett részleg esélyes az első helyre. Hogyan készül az Országos Mezőgazdasági Kiállítás erdészeti anyaga AZ ERDÉSZETI bemutató megrendezésére alakított szak- bizottság már javában dolgozik a bemutató részletes forgató- könyvének összeállításán. Megtörtént azoknak az erdőgazdaságoknak, erdészeti üzemeknek és egyéb intézményeknek kijelölése, amelyeknek munkáján keresztül a legjobban mutatható be az erdészet általános fejlettsége. A legjobb erdötelepftő, erdőművelő, gépesítő erdőgazdaságok, illetve erdészetek, a legjobb fűrész- és lemezipari vállalatok és üzemek, kutatóintézeteink és eredményesen működő egyéb intézményeink fogják bemutatni új, nagy létesítményeiket. Országos méretű tapasztalatcsere lesz ez, ebből nemcsak a mezőgazdaság dolgozói ismerhetik meg az erdészetek eredményeit és módszereit, de a legjobb eredmények és módszerek megismeréséből az erdészeti dolgozók számos és hasznos tanulságot vonhatnak le, bővíthetik szakmai látókörüket. A MEZŐGAZDASÁG dolgozóit legközvetlenebbül természetesen a fásítás fogja érdekelni. Ezért a bizottság gondoskodik arról, hogy fásítási eredmények és módszerek bemutatása minél szélesebb keretek között történjék. Az erdészeti kiállítási csarnok bejárati termének tíz hatalmas táblája a legeredményesebben fásító termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, legeltetési bizottságok, községek és egyéb más fásítók eredményeit fogja ismertetni. A terem közepén elhelyezett asztalon az A megyei tanács DISZ-szervezete a papírgyűjtés élén A hivatalok jelentős része el- mulasztotta az előírt papírselej- tezést végrehajtani. A megyei tanács DISZ-alapszervezete De- rényi István DISZ-titkár javaslatára elhatározta, hogy élére áll a papirselejtező mozgalomnak és a megyei hivatalokban megszervezi az «íróasztalok« selejtezési versenyét. A megyei tanács diszistái ezzel jó példát mutatnak minden intézmény dolgozói számára. egyik legjobb termelőszövetkezeti fásítási tervvel ismerkedhetnék meg a kiállítás látogatói. A kiállítást az Országos Erdészeti Egyesület országos fásítási ankét megrendezésére használja fel. DE HASONLÓKÉPPEN értékesnek ígérkezik' az üzemi bemutató is. Folyik a legjobb munkamódszerek összegyűjtése. A dokumentumfelvételeket az ERDŐTERV fotólaboratóriuma készíti és kiváló művészek készülnek az anyag művészi elrendezésére. A fényképek mellett természetben kerülnek kiállításra az erdőgazdaságoknak, üzemeknek, a vállalatoknak adományozott országos kitüntetések: a Minisztertanács és SZOT vándorzászlai, a díszes felszabadulási serleg. A SZABADTÉRI bemutató már most is látványos. Bölcs István erdész, a budapesti erdő- gazdaság mendei csemetekertjének dolgozóival már javában ápolja a bemutató-csemetekertet és az erdősítési mintatelepitése- ket. A kiállítási terület sajnos, ezévben sem teszi lehetővé, hogy nagyobb méretekben több telepítési mintát mulassanak be. Olyan különleges telepítési mintái mutat be, amelyeket csak egyes erdőgazdaságok, különleges viszonyok között alkalmaznak, országos megismerésük azonban ösztönzőleg halhat egyebütt is. KÜLÖN LÁTVÁNYOSSÁG lesz az erdészeti gépesítési bemutató. Itt mutatják be a legújabb erdészeti gépeket és azok működését. Levél a császúrtöltési egyénileg dolgozó parasztokhoz Falunk szocialista községgé alakulásának előestéjén. írom c sorokat, azzal az ajánlattal, hogy elolvasásuk után csináljátok meg ti is gazdálkodástok mérlegét. Biztosra veszem, hogy sokan arra az elhatározásra juttok majd, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás nemcsak a közösség, hanem az egyéni boldogulásnak is a könnyebben járható útja. Az Uj Barázda Termelőszövetkezetnek vagyok tagja, immár ötödik éve. Sorsommal elégedetten élek, nem bántam meg, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára léptem. Jövedelmünk, részesedésünk évről-évre emelkedik és életkörülményünk ma már sok egyéni paraszténál jóval gondtalanabb. 1954-ben 396 munkaegységem volt. Egy munlcaegység értéke 40 forint volt, tehát az egész évi részesedésnek értéké ösz- szesen 15.840 forint. Ezt az összeget nem terhelte sem adó, sem beadás, mert kötelezettségünknek mindig közösen, legtöbbször előre eleget tudunk tenni. Munkaegységeimet minden segítség nélkül, magam szereztem, pedig már jóval több, mint 60 év van a hátam mögött. Az idén előzetes számításaink szerint, egy munkaegység értéke eléri a hatvan forintot. Aki tehát nálunk 300 munkaegységet szerez, annak havi keresete 1500 forint, évi jövedelme pedig összesen 18.000 forint körül van. Ha én, mint 60 éven felüli tag, tavaly 396 munkaegységet tudtam teljesíteni, akkor a fiatalja könnyen eléri a 400-nál több munkaegységet. Ebből a néhány adatból is látszik már, hogy aki nálunk becsületesen dolgozik, gondtalanul és jól él. De nemcsak a tagok egyenként léptek a boldogulás útjára, hanem a közös vagyon is évről-évre gyarapodik, újabbnál-újabb építkezésekkel, beruházásokkal. Ezt az életet mi szívesen osztjuk meg az újonnan belépő tagokkal, s szeretettel, testvéri megértéssel hívjuk soraink közé azokat az egyénileg dolgozó parasztokat, akik megértették, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. Idős Várszegi János, a császártöltési Uj Barázda TSZ tagja. Nagymacska egyéni gazdái egymás megsegítésével gyorsítják a behordást A termésátlagok Nagybaracs- kán is a nagyüzemi gazdálkodás fölényét igazolják, a Petőfi, a Vörös Szikra és a Dózsa terméseredményei 3—4 mázsával múlják felül az egyéniekét. A határban dolgozó hat cséplőgép versenyében Dudás András munkacsapata halad az élen. Volt olyan nap — amikor az időjárás nem zavarta a folyamatos munkát — hogy 328 mázsa gabona cséplésével is végeztek. Különben a cséplőgépek napi átlagteljesítménye nemigen marad alatta a két vagonnak. A csépié* gyorsítására az egyéniek közösen, egymás segítségével végzik a hordást, hogy a munkát minél gyorsabbá tegyék és ne menjen gabona veszendőbe. Vörös István, Sümegi József, Viola János és Vörös Ferenc igafogataikkal közösen segítettek egymásnak. Szán- tosi Istvánnénak és Aladics And- rásnénak szintén a szomszédos gazdák segítettek a behordás- ban. A község párosversenyben van a szomszédos Csátaljával. E versenyről azonban — ez pedig elég nagy hiba — kevés szó esik. Helyes lenne, ha a két község vezetői értékelnék az eredményeket, amelyek napról* napra ösztönzőbbek. A nagyba- racskai Vörös Szikrában és a Dózsában például már végeztek a csépléssel és nem volna népszerűtlen feladat figyelemmel kísérni a munkacsapatok versenyét, amelyek ugyancsak Nasy- baracskán a hét végére be akar jók fejezni a cséplést. Szüretelik a majoránnát megyénkben Fájsz és Miske község párosversenyéről Még kora nyár volt — júniust mutatott a naptár — amikor Miske és Fájsz dclgozo parasztjai versenyre Hívták egymást. A miskeiek a kezdeményezést Végrehajtóbizottsági ülésen és tanácsülésen tárgyalták meg. Ezek szerint a község dolgozó parasztjai vállalták, hogy a tervfelbontás során beütemezett kenyér- és takarmánygabona, valamint a szabad értékesítésre előírt mennyiséget augusztus 16-ig 100 százalékig teljesítik. Ugyanakkor azt is elhatározták, hogy a gabonabegyűjtés ideje alatt az állat- és állati termékek begyűjtésének mennyisége sem csökken, sőt július első tíz napjához viszonyítva 20 százalékkal emelkedik. A fajszíak elfogadták a miskeiek kezdeményezését azzal, hogy ők augusztus 18-ig teljesítik 100 százalékig a kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségüket. Az állat- és állati termékek begyűjtött mennyisége pedig július első tíz napjához viszonyítva a jövőben sem fog csökkenni. szes feleslegét — 314 kilogrammot — beadta. Tovább lehetne sorolni azokat, akik nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik az ország kenyérellátását. Ezek a dolgozó parasztok vállalást tettek s adott szavukat megfelelően elsők között teljesítették. A község dolgozó parasztjaiban tehát megvan az igyekezet, hogy amit vállalt a község, becsületté! teljesítse. Azonban Miske vezetői még nem értékelték a két község között folyó verseny eredményeit. így a dolgozó parasztok nem tudnak arról, hogy a fajszíak hogyan haladnak a begyűjtéssel. Akadályozza a dolgozó parasztok igyekezetét g lassú csépfl miskeiek igyekezete A versenykihívás óta több, mint egy hónap telt el. Látogassuk meg tehát a két községet, hogyan teljesítették az adott szavukat. Miskén 159 dolgozó paraszt tett vállalást, ebből 48 tanácstag. 56-an teljesítették a vállalásnak megfelelően gabonabe adásukat. Többen összes felesleges gabonájukat eladták az államnak. Ferenc József 24 mázsa felesleges gabonát szállított be. Petrecz Mihály, a végrehajtó bizottság tagja 380 kilo gramm búzát adott el az államnak. Sztankó János 8 holdas dolgozó paraszt szintén az öszA nemrégen ismert fűszernövény megyénkben is kezd meghonosodni. Augusztus első felében kezdték meg a dunamenti községekben a szüretelését. A kalocsai járásban, főleg Bátyán, Úszódon, Miskén, Hajóson, a kiskőrösi járásban Császártöltésen, a bajai járásban Nemes- r.ádudvar határában termelik ezt a kedvelt fűszernövényt. A lés is. Ennek nemcsak az időjárás az oka. Sok baj van a cséplőgépekkel. Gyakran fordult elő műszaki kiesés. Gál István vil- lanyszérűjén például többször azért égett ki a biztosíték, mert helytelenül adagolták a cséplőgépet. Egy másik közös szérűn, ahol egy régi Hoffer-erőgép hajtotta a cséplőt, augusztus 8-ig csak körülbelül három vagont csépeltek el összesen a sok műszaki hiba miatt. Hiába igyekeznek ilyen körülmények között a hordással a község dolgozó parasztjai, pedig az idén csaknem kizárólag közös szérűn rakják asztagba a gabonát Miskén is, mert a dolgozó parasztok is rájöttek, hogy zállul gyorsabbá válik a csép- 'és.. fi tajsziak tétlensége Fajszon sem ismerik a rr.is- ftelck eredményeit. De itt még a községben sem folyik semmilyen verseny. Kis Berta Mihály elnökhelyettes így nyilatkozik: nem lehet itt versenyezni, nem is kell a verseny a dolgozó parasztoknak. Tíz tanácstag kihívta ugyan egymást, de azt sem értékeltük még. A tanácselnökhelyettes nyilatkozatából látszik, hogy a községben mennyire lebecsülik a versenyt. Fajszon egyáltalán nem tudatosították a Miskével való párosversenyt, hallgatnak a növények mindenütt szépek és jó átlagtermést ígérnek. A majoranna-termelők az idén is jól járnak, mert aránylag kis területről közepesnek ígérkező jó termés után szép jövedelemhez jutnak. A majoránna ugyanis ebben az évben 100 négyszögölenként 60—70 kilót ígér, amelyet kilónként 33 forintért vásárol fel a begyűjtővállalat. versenytáblák, kisgyűléseken nem esik szó róla. A község vezetői úgy gondolkodnak, hogy a versenykihívással minden kötelességüknek eleget tettek. Azt gondolják, megy minden magától, olyan sültgalambváró hangulat uralkodik mindenütt. Pedig volna tennivaló bőven. A csépléssel itt is baj van. Az egyik Fordsont éppen akkor cserélték ki, mikor kint voltunk. Tamás János gépe pedig állandóan szórja a szemet. A dunai szérűn azért nem tudtak szombaton csépelni, mert nem volt rakodva. Egyszóval itt ismét beszélhetünk a gépállomás felelősségéről, de egyben a község vezetőinek felelősségéről is. Ilyen körülmények között még szeptemberig sem fejezik be a cséplést. A községi tanács vezetői a tömegszervezetekkel, az állandó bizottságokkal összefogva mozgósítsák a dolgozó parasztokat a hordásra és a begyűjtésre. Vállalás hangzott el az állat- és állati termékek begyűjtésének szorgalmazására is, de ezzel sem törődnek eléggé a községben, nem úgy mint Miskén, ahol az egyik előadó Kizárólag csak ezzel foglalkozik jelenleg is. A két község vezetői járjanak çt egymáshoz, értékeljék egymás eredményeit, mert csak így lesz valóban élő és eleven a verseny és nemcsak papíron folyik, mint eddig,