Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-06 / 184. szám

„Több mint 4 millió a szövetkezeti vagyonunk11 Alkotmányunk születésének 6. évfordulójának megünneplé­sére készülíihk. A Budapesti Villamos-Kismotorgyár dolgo­zói patronálják termelőszövet­kezetünket. A gyár vezetősége személyesen meglátogat bennün­ket ezen a napon. Úgy tudjuk, hegy az tízem dolgozóinak ajándékát is magukkal hozzák: êgÿ villamos birkanyírógépet. A gyár munkásainak nem ez az első segítsége. Amikor anyag- beszerzési lehetőségeink vannak, segítségért hozzájuk fordulunk és rövid időn beiül máris szál­lítják a többféle satut, lakatos­éi kovácsszerszámot, menetvá­gómetszőt, gömb-, lapos- és szögvasat, a magasnyomású per­metezőgéphez megfelelő alkat­részt. Még egyszer sem hagytak cserben bennünket. Az ígért myag mindig pontosan megér- tezett. Termelőszövetkezetünk nem- :sák a patronáló üzem segítsé­gét érzi, hanem a gépállomásét és az állam támogatását is. Alkotmányunk kimondja, hogy: »... kötelességének tekinti az állami gazdaságok szervezésé­vel, mezőgazdasági gépállomá­sokkal az önkéntes társulás és à közös munka alapján műkö­dő termelőszövetkezetek támo­gatásával elősegítse a mező- gazdaság szocialista fejlődé­Miklósovics Antal kombájnos és társa, a rossz idő ellénére, három hét alatt végzett az ara­tással. Ha most visszapillantunk 1950-re, csak mosolygunk, mi­lyen oktondiák voltunk, hogy a 200 holdas kalászos aratását, behordását és cséplését nem a gépállomással végeztettük, ha­nem jó két hónapig izzadtunk, míg végeztünk a munkával. Ugyanakkor égetett a növény- ápolás is. Az eddigi nehéz és fáradságos talajművelést, nö­vényápolást mondhatnánk, már játszva végezzük. Szebb, jobb és könnyebb most már az éle­tünk. Az idén két kilő árpa, 3 kiló búzaelőleget osztottunk munkaegységenként a tagok ré­szére. Termelőszövetkezeti va­gyonunk is gyarapodik. Tavaly például: mintegy 170.000 forint­tal növekedett, jelenleg összes vagyonunk értéke pedig már .meghaladja a 4 milliót. Az állam, a gépállomás és az Ipari dolgozók segítségét to­vábbra is kamatoztatni fogjuk egész dolgozó népünk javára, szebb és boldogabb életünk megteremtésére. Greguss István, a kunbajai Rózsa Ferenc Ter­melőszövetkezet elnöke, LÁTOGATÓK a fafszi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben A napokban Fájsz, Dúsnak, Foktő, Úszód, Dunaszentbene- dek, Géderlak, Miske élenjáró egyénileg dolgozó parasztjai láto­gattak el a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. A határ­szemle során az egyéni gazdálkodók nagy elismeréssel nyilatkoz­tak a termelőszövetkezet eredményeiről, gazdálkodásáról. A szemle utáni tapasztalatcserén már helyben párhuzamot vontak a látogatók a kis egyéni parcellán való gazdálkodás és a nagyüzemi termelés között. Bebizonyosodott, hogy például Fájsz községben nincs egyetlen olyan egyéni gazdálkodó sem, aki 14 mázsás búzaterméssel dicsekedhetne — az eddigi csép­iéit eredmények alapján — vagy akinek 36—40 mázsás ku­koricatermése ígérkezne, cukorrépából pedig nem kevesebb, mint 300 mázsa. így természetesen egy-egy termelőszövetkezeti tag jövedelme jóval meghaladja egy 10—15 holdas középparaszt jö­vedelmét. A miskei látogatók — de hasonlóan nyilatkoztak más köz­ségbeliek is — megígérték, hogy hazatérve a látottakat elmond­ják ismerőseiknek, gazdatársaiknak. Rideg István homokmégyi egyéni gazda megígérte, hogy minden erejével segíti, hogy ezután a látogatás után községükben is megalakuljon egy termelő- szövetkezet. A jól sikerült látogatás után gazdag tapasztalatok­kal tértek haza a vendégek. Pálinkás György, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Összeíoonak a kunbajai Élgozó parasztok Az esős Időjárás Kunbaján is késlelteti a hordást és a csép­lést. A község dolgozó parasztjai azonban összefognak és négyen- öten hordják egy-egy gazdatársuk földjéről a gabonát a közös szérűre. A községben csak közös szérűn csépelnek. A közös hor­dást a termelési bizottság szervezi és segíti a mezőgazdasági állandó bizottsággal közösen. Az asztagok beázása ellen úgy is védekeznek, hogy keskenyebb, magasabb asztagot raknak, hogy a víz könnyebben lefolyjék a hajazatról és hamarabb száradjon a gabona. A kedvezőtlen időjárás ellenére a jövő hét elejéig a termelő­szövetkezetekben befejeződik a cséplés és augusztus 15-re az egyéniek is elcsépelnek. A gabonatermésnek eddig mintegy felét csépelték el. A csépeltető gazdák zöme azonnal eleget tesz a be­adásnak. Azok, akiknek nedves a gabonájuk és ezért nem tud­ják beszállítani, otthon ponyvákon, padláson szárítják. Ezeket a tanács külön nyilvántartja és mihelyt megfelelő szárazságú a gabonájuk, azonnal figyelmezteti őket, hogy szállítsák a be­gyűjtőhelyre. A gabonabegyűjtésben a legutóbbi értékelés szerint Kunbaja, első helyre került. Több dolgozó paraszt összes felesleges gabo­náját eladja az államnak. Szabadkai János 16 mázsát adott el az állami szabadfelvásárlásra, amelyért 4700 forintot kapott. A cséplés és a hordás mellett a termelőszövetkezetek közül a Béke és Kossuth mér 100 százalékban elvégezte a tarlóhántást is A Petőfi és a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetnél is csak cgy-két hold van hátra. A másodvetéseket egyesek már másod­szor kapálják. Feloldották a kenyérgabona forgalmi korlátozást Bácsszentgyörgyön éét.« Persze, nekünk ezt a segítsé­get üstökön kell ragadni és gazdaságosan gyümölcsöztetni. Az állam által nyújtott lehetősé­gek és kedvezmények kihasz­nálása a közös munkánkban kézzelfogható. Néhány ténnyel szeretném be­bizonyítani termelőszövetkeze­tünk fejlődését. 1948 őszén hat taggal alakultunk 70 hold terü­lettel. Állatállományunk mind­össze ekkor két ló és egy tehén volt. A gépállomás segítségét csak a szántásnál vettük igény­be, műtrágyát sem használtunk. Abban az évben átlagtermésünk holdanként búzából 8, árpából 7, csöveskuikoricából pedig 18 mázsa. Az 1950-es gazdasági évben kipróbáltuk a gépállomás se­gítségét és az új agrotechnikai eljárásokat is alkalmaztuk. Ez eredménnyel járt. Az idén min­dén kalászost már keresztsoro- san, a kukoricát pedig négyze­tesen vetettük. Termésátlagunk jóval magasabb, mint az alaku­lás első évében. Az idén házá­ból 12, árpából 18 mázsa ter­mésátlagot értünk el, a ku­koricából pedig 32—33 mázsára számítunk. A növényápolást, a kaszálást, aratást mind géppel végeztük, még a 30 hold szőlőt is, Sebők Antal brigádvezető javaslatára, lókapával kétszer megkapáltuk. A gépek igénybe­vételével nem maradtunk el a növényápolás munkálataiban. Az aratás és cséplés sem oko­zott gondot, mert a 357 hold kalászost két kombájn aratta. 45 izüs szérűn csépelnek a tlszakécskel halárban A t.iszakécskéi határban össze­sein 6200 hold kalászos terület van évente. Az idén is ekkora .erűiéiről kellett betakarítani a kalászosokat. Eddig már mintegy 4500 holdnyi területről megtör­tént a betakarítás és 2000 hold termését csépelték cl augusztus 5-ig. A cséplés javarészt közös szérűkön folyik, — a község ter­melőének 65 százaléka csépeltet a 45 közös szérűn. így gyorsan halad a munka, s a cséplőgépek is kimagasló teljesítményeket tudnak elérni. A 2-es számú közös szérűn csépel Hegedűs József gépe, amely már több, mint 13 vagonos eredményről adhat számot, annak ellenére, hogy a cséplést nagyban akadályozta az esős időjárás. ■ Ugyancsak közös szé­rűn csépel Jdrvás István is Bóka .József munkacsapatával. Az ő teljesítményük is már jó­val meghaladta a 13 vagont. A betakarításban és a csép­iéiben Tiszakécskén is a ter­melőszövetkezetek járnak elől jó példával. A November 7 TSZ-ben még a múlt -hónap végén befejezték a cséplést, a Szabadság és a Pe­tőfi Termelőszövetkezet pedig a tegnapi napon fejezte be. Az eredmény a tagság szorgalmas, jó munkáját dicséri, mert szinte pihenés nélkül dolgoztak a foga­tok, s a cséplőcsapat, hogy mi­nél gyorsabban, minél kevesebb szemvesz,teséggel takaríthassák be gabonájukat. Bácsszentgyörgy dolgozó pa­rasztjai a megyében elsőnek tel­jesítették kenyér- és takarmány­gabonabeadási kötelezettségüket. Az állami szabadfelvásárlási ter­vet 151 százalékra teljesítette a község. Ezért visszakapta a ke­nyérgabona szabadpiaci értéke­sítésének jogát. Az eredményt elősegítette, hogy a dolgozó parasztok vala- menyien a cséplőgéptől azonnal beszállították a beadásra előírt gabonát. A községben hátralékos nincs. A Minisztertanács határozata a nemesített vetőmag-csereakcióról A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat — a többi kö­zött — a gabonatermelés meny- nyiségi és minőségi növelését írja elő. A gabona terméshoza­mának növeléséhez elengedhe­tetlenül szükséges a jó minősé­gű vetőmag. EZt figyelembe véve, a Mi­nisztertanács úgy határozott, hogy ebben az évben nagyobb mennyiségű államilag' felülvizs­gált és fémzárolt őszi búza, rozs és őszi árpa nemesített vetőma­got kell a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők részére csereakció keretében kiadni. Az akció keretében II. es III. fokú szaporítású nemesített ve­tőmag kerül kiosztásra. (A má­sodfokú szaporítású vetőmag a nemesítő telepeken előállított elit-vetőmagnak második, a har­madfokú szaporítású vetőmag pedig harmadik éves utánter- rr.ése.) A határozat értelmében a me­gyei mezőgazdasági igazgatósá­HIROSIMA tJKKíV Tíz esztendővel ezelőtt, 1945 augusztus 6-án hivatalos jelen­tést közölt a nemzetközi sajtó. »A csendesóceáni Tinia szi­getéről 1045 augusztus 6-án hajnalban egy B. 29-es amerikai nehézbombázó emelkedett ma­gasba, majd eltűnt nyugati irányban. Kíséretében volt két megfigyelő repülőgép is. A ne­hézbombázó 8 óra tájban érke­zett nagy magasságban a ja­pán szigetek partjaihoz és 8 óra 15-kor elérte Hirosimát...» így hangzik a hivatalos jelentés ar­ról, hogy az amerikai légiflot­ta egyik bombázója az újkori hadviselés legborzalmasabb tö­megpusztító fegyverét, az atom­bombát ledobta a többszázezres japán nagyvárosra, Hirosimára. A képek, amelyek a pusztulás színhelyén készültek, sík, feke­tére kiégett földet ábrázolnak, amelyből itt-ott falmaradvá­nyok, oszlopcsonkok emelked­nek ki, az épületek helyét csak az alaprajz világosabb csíkjai jelzik. A hatalmas forgalmú nagy város helyén kiégett pusz­ié ság maradt, A föld minden táján, száz- és százmilliók tiltakoznak ma az atomháború amerikaiak altai felidézett, szörnyű kísérteiének megjelenése ellen. Aláírások százmilliói közvetítik a dolgozd emberek tiltakozását az atom­energia háborús célokra felhasz­nálásával szemben. Mert az aláírók, a világ békeszerető egyszerű emberei az ame­rikai atomdiplomaták helyett is érzik a felelősséget á dolgozó milliók életéért, a gyermekek jövőjéért, a világ fennmaradá­sáért. A helsinki béketalálkozón felszólalt Kdöru Jasui japán professzor, az atom- és hidro­génbombák elleni nemzeti ta­nács főtitkára. Beszámolt a la- lálkozó részvevői előtt azokról a rettenetes pusztításokról, me­lyeket 1945-ben Hirosimában, Nagaszakiban az atombombák okoztak. »1945-ben egy másodperc töredéke alatt 300.000 ember életét oltották ki. A bombák robbanására senkit sem figyel­meztettek. Férfiak és nők, öre­gek és fiatalok a bombák áldo­zatául estek. Ês a Hirosimái szerencsétlenség még napjaink­ban is folytatódik. Sajnos igen gyakori, hogy azok, akik túlél­ték a támadást és látszólag már visszanyerték egészségüket, hir­telen ismét megbetegszenek és rövid idő alatt meghalnak. Az egyik legutóbbi áldozat egy 12 esztendős Hirosimái kislány veit, aki halála előtt ezt kér­dezte: »-Miért kell így szen­vednem?-» Egy 11 éves kisfiú igy zokogott: »Nem akarok meghalni». És ezt a mondatot hajtogatta egészen haláláig. Eze­ken a szerencsétleiieken kívül még azt is el kell mondanom, hogy azok az asszonyok, akik túlélték a bombázásokat, igen sok nyomorék csecsemőt hoztak Világra. ... Nemrégiben Hirosimában jártam. Ellátogattam a romba- dült templomba, amely úgy áll a bombázott tér közepén, mint egy hatalmas csontváz. Meg­álltam a hatalmas folyó part­ján, amelynek hullámaiba oly sokan vetették bele magukat, mert nem bírták az égési se­bek fájdalmait elviselni azon a szerencsétlen napon, tíz esz­tendővel ezelőtt. Beszéltem em­berekkel, akik életbenmaradtak ugyan, de még mindig szenved­nek az atombomba okozta se­bektől. Mélyen áteveztem Hi­rosima tragédiáját és most ké­rem önöket, határozzák el, hogy tiltakoznak az atomfegyverek használata és az atomháború előkészületei ellen. Ha a világ valamennyi népe egyesült erővel összefog, akkoi ez ügyünket nagy tépéssel fogja e'őrevinni.« A japán professzor szavai nein találtak Süket fülekre, hi­szen a béke megőrzéséért har­coló, a hirosimai pusztítás meg­ismétlődése ellen küzdő nép­milliók hatalmas, világméretű társadalmi erőt jelentenek és nincs olyan tárgyalás, nemzet­közi megbeszélés ma a világon, ahol ne venne részt ez a »nagy­hatalom», a dolgozó százmilliók hatalmas békemozgölmu. Augusztus 6-a nemzetközi akciónap az atomfegyverek be­tiltásáért. Ezen a' napon szerte a világban a békeszerető em­berek Hirosima áldozataira gon­dolnak és megkétszerezik erőfe­szítéseiket a béke megvédéséért, az emberiség jobb jövőjének megteremtéséért, az atomhábo­rú rémségeinek elhárításáért. gok által javasolt termelő- szövetkezetek saját vetőmagter- rnelő-parcelláikra másodfokú szaporítású vetőmagot kaphat­nak. Harmadfokú szaporítású vetőmagot azok a termelő­szövetkezetek és egyéni ter­melők kaphatnak, akiknek terü­letét a megyei mezőgazdasági Igazgatóság általános vetőmag- cserére jelölte ki. Ugyancsak harmadfokú szaporítású vető­magot kaphatnak az ország egész területén azok az újon­nan alakult, vagy szántóterüle­tükben lényegesen megnöveke­dett termelőszövetkezetek is, amelyek a tagok által bevitt — nem egyöntetű — szokványve- tőmaggal rendelkeznek. Mind a másodfokú, mind a harmadfokú szaporítású neme­sített vetőmag ellenében azonos­fajú és mennyiségű szokvány- csereterményt kell adni. Azok a termelők, akik azonosfajú csereterménnyel nem rendelkez­nek — az érvényben lévő búza átszámítási kulcs figyelembe­vételével — másfajú kenyér-, 'jvagy takarmánygabona-vetőmag ellenében is megkapják a ne­mesített vetőmagot. A vetőmag előállításának, tisztításának és szállításának költségeit az ál­lam viseli. Ezzel kormányza­tunk ebben az évben is nagy­arányú állami támogatást nyújt a termelőknek. : A termelőszövetkezetek a má- ;scd- és a harmadfokú szaporí- ;tösú nemesített vetőmagot a já­rási tanácsok mezőgazdasági : osztályain, az egyénileg ter­melők pedig a harmadfokú sza­porítási! vetőmagot a községi tanácsoknál igényelhetik augusz­tus 20-ig. A vetőmagcserét a megyei terményforgaími vállalatok bo­nyolítják le. A nemesített ve­tőmagot a cserében részvevő termelőszövetkezetek címére szállítják, az egyéni termelők pedig cseretermény ellenében a helyi terménybegyűjtőknél ka p- ;hatják meg. Az eddigi tapasztalatok bi­zonyítják: a nemesített vetőmag használata nagyobb terméshoza­mot jelent. Minden termelőnek elsőrendű érdeke tehát, hogy éljen a határozatban biztosított kedvezményekkel, és szokvány vetőmagját nemesitétt vetőmag­ra cserélje ki, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents