Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-31 / 204. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ara SO fillér A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál ésszeriísitéssei kíküszolitilték a selejtes gyártást Az utasítás így szólt: A Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat új gyártmányként szeletelt almát szárít. Ennek elősegítésére két káposztagépet utalunk át. Törték is a fejüket a gyár műszaki vezetői, hogyan oldják meg ezt a feladatot. Úgy vélekedtek, legjobb lesz, ha meg­várjuk, míg megérkezik a gép. A géptől függ minden. Ha jó, ak­kor nyert ügyünk van. A gép meg is érkezett. Kipróbálták. Ott volt Farkas elvtárs, gyártásvezető, Taskovics Károly, meg Móró elvtárs, az üzem párttitkára. — Töri a gép kése az almát, nem pedig szeleteli, így nem lesz jó! — állapították meg mindannyian. Állítottak a szeletelőkésen. Gyakrabban élesítették, de se­hogy se akart egyenletes szeleteket vágni: — Cseréljük ki a kést — javasolta Taskovics elvtárs a má­sodik nap, amikor már 25 mázsa alma nem kerülhetett exportra a rossz szeletelés miatt. — Cseréljük ki a kést — egyeztek bele a többiek is. De ez sem bizonyult megoldásnak. A harmadik nap aztán megtalálták a megoldás módját. A szeletelőkést meghajlították 20 fokba és a kés már szép szelete­ket vágott. Ezzel nem ment veszendőbe naponta 25 mázsa alma. Ma már naponta 50—60 mázsa almát szeletelnek és szárítanak kifogástalan minőségben. Távirati jelentés Mélykúiról Mélykút község pártbizottsága és a községi tanács végrehajtó bizottsága táviratban jelenti, hogy kenyér- és takarmányga­bona beadási kötelezettségét tel­jesítette augusztus 27-én 12 óra­kor. Száz százalékra teljesítette gabonabegyűjtési tervét Oreg- csertő dolgozó parasztsága is — jelenti a pártszervezet és a ta­nács vezetősége. Á bajai járás hat községében végeztek eddig a gabonabegyűjtéssel A bajai járásban eddig hat község teljesítette terménybe­adását, szabadgabona értékesíté­si tervét. Bácsszentgyörgy, Bács- borsód, Vaskút, Gara, Nagyba- racska, Szeremle. Bácsszentgyörgy után máso­diknak Bácsborsód is elnyerte szabadpiaci értékesítési jogát. A járásban a felvilágosító munka fokozásával kell gyorsí­tani a gabonabegyűjtést. Külö­nösen Hercegszántón, Dávodon és Sükösdön. Ami szemnek szájnak ingere... Ami szemnek, szájnak ingere, azt mind megtalálja az ember, ha egy rövid időre bekukkant a Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyár készáru raktáraiba. Ezen a képen az egyes számú raktár árukészlete látható abban a percben, amikor a minőségi vizsgálók ellenőrzik az exportra gyártott befőtteket. A kép bal alsó sarkán Rácz Antalné raktárkezelő és Hor­váth Gyula, a laboratórium dol­gozója ellenőrzik a minőséget. Ráczné is megtanulta már az el­lenőrzést, pillanatok alatt meg­győződik arról, hogy teljes-e az üvegek töltött súlya és ugyanak­kor küllemileg megállapítja azt is, hogy nincs-e a jamban vala­mi idegen anyag. Szerencsére ez olyan ritkán akad, mint fekete hollók között a fehér A kép felső részén hátul Kiss Miklósné minőségi ellenőr keze alatt fordulnak, meg a cseresz­nyével telt üvegek és mint első- osztályú áruk kerülnek rendben egymás mellé és fölé, ahonnan rövidesen külföld felé irányít­ják őket. A hatalmas konzervgyárnak »elég jó étvágya van«. Van olyan nap, amikor Ráczné 15 000 töltött üveget is átvesz. Ezek szerint van mivel foglalkozni a raktárban tevékenykedőknek. Annak da­cára, hogy több, mint ötvenen dolgoznak benne, alaposan meg­találják a munkát. De nagyon szeretnek vele dolgozni, mert ahogy ők mondják, olyan szépek a befőttek, hogy éppen csak hogy nem mosolyognak. 1955 ALIG, 31. SZERDA A Borsodi Vegyikombinát üze­mei közül a gázgyár, a kéntele­nítő, az oxigén üzemek, a víz­művek, a vízlágyító, a gőzkazán- házak próbaüzemüket már meg­kezdték, Augusztus második fe­lében megindult a termelés a hatalmas műtrágyagyárban is. A képen: ötéves tervünk egyik büszkesége, a vegyikombinát műtrágyagyára. Állami gazdaságok gépesítési tapasztalatcseréje Baján Az őszi betakarítás, a szántások mielőbbi el­végzése a szokatlanul esős nyár miatt az idén szorgalmasabb munkát követel. S ebben a leg­nagyobb szerep a gépekre vár. A Bajai Állami Gazdaságban a megye ál­lami gazdaságainak műszaki vezetői, igazgatói és vezető agronómusai tapasztalatcsere-értekezletet tartottak. Az egyes gazdaságok felvonultatták az őszi betakarításban alkalmazásra kerülő gépe­ket, bemutatták a gépeken végzett újításokat, ésszerűsítéseket. A Bajai Állami Gazdaság újításai között sze­repelt a Zetor-vontatta barázdabehúzó, amely lényegileg egy fordított hóeke. Nagy érdeklődést keltett a T—330-as eke tartós élesítése. Ez a módszer megszünteti a 10—12 munkaórás élesí­tést. A bemutatott tartósan élesített eke már 200 munkaórán volt használatban s éle még teljesen kifogástalan volt. A bemutatón legnagyobb sikert a Garai Vö­rös Traktor Állami Gazdaság burgonyaszedó kombájnja aratta. A kombájnt Yig Pal, a gazda­ság főmérnöke tervezte. A kombájn felszedi a krumplit, osztályozza és zsákba rakja. Teljesít­ménye óránként 4 hold. Négy fő szükséges a ke­zeléséhez, szemben a kézi szedéshez szükséges 40 fővel. Bemutatták a kombájnra szerelt napraforgó- arató készüléket is. A napraforgó aratására és cséplésére átalakított kombájnt a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság tavaly már eredményesen alkal­mazta, naponta 8—10 holdról takarítja le a ter­mest. Nagy érdeklődést keltett a szakemberek kö­rében a Bácsalmási Mátétclki Állami Gazdaság által konstruált kender-aratógép, amely most vá­lik időszerűvé. A bácsalmásiak újítása a fűka­szára szerelt terelő és a marokrakó készülék. Ez a típus nádgazdaságokban is eredményesen alkal­mazható. A Mohácsszigeti Állami Gazdaság mű­szaki vezetői nyomban meg is állapították mére­teit s általuk készített rajzok alapján otthon ké­szítik el. A Bajai Állami Gazdaság a silózás meggyor­sítására egy tranzmissziós átvitellel két silótépőt működtet egyszeri meghajtással. Nemcsak, hogy 600 mázsa silótakarmányt készítenek el ily mó­don, de 50 százalékos üzemanyag-megtakarítást is elérnek. Bemutattak még különféle típusú bur- gonyaosztál yozókat, magkendcr-cséplőt, szártepőt, — valamennyit gyakorlati munkában is. Az egésznapos tapasztalatcsere eredményeit a látogatók megvitatták s hazatérve azokat ar őszi munkáknál hasznosítják. Dokumentumfilm készül megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődéséről A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei pártbizott­ság javaslatára keskeny doku­mentumfilmet készített megyénk termelőszövetkezeteinek fejlődé­séről. A film ismerteti az 1948— 1955. évek közötti fejlődést. Té­nyek bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét és a gaz­dasági lehetőségek kihasználá­sának módját. A felvételek 21 termelőszö­vetkezetben készültek. Ez csak­nem egy hónapi munkát jelen­tett és 1200 méter filmet hasz­náltak fel. A képeket Búza Gyula operatőr, a »Bács-Kiskun megye 10 éve« című film ope­ratőre készítette. A bemutatás­ra kerülő film hossza körülbe­lül 350 méter, vetítési ideje 35 —40 perc. A film összeállítását Kecskeméten, a hangosítás és a sokszorosítás munkáját pedig Budapesten végzik. Felvétel készült többek között a jászszentlászlói Lenin, a gátéri Vorosilov, a bácsbokodi Uj Ott­hon, a páhi Uj Tavasz és Kun- fehértón július 14-én alakult Rákóczi Termelőszövetkezetben. A Kalocsai Kísérleti Gazda­ságba is ellátogattak a felvéte­lezök, ahol az egyik legfonto­sabb exportcikkünkkel, a kalo­csai paprikanemésítéssel foglal­koznak. A korszerű gazdaságban ötfajta paprikát termesztenek s közel 900 törzzsel folytatnak kí­sérletet. A kísérleti gazdaság je­lentős segítséget nyújt a járás termelőszövetkezeteinek, hogy minél több és jobb minőségű paprikát termelhessenek. 20 mázsán felüli búxaclőlegct kaptak Tagjaink szorgalmas munkája meghozta a maga eredményét. Száraz József 26,60, Vigh Gábor és id. Veres Sándor 24,25—24,25, Jenei Ambrus 21,45, Bergmann József 20,65 mázsa búzaelőleg­hez jutottak. A megmunkálási ide 0,5 perc 19 perc helyeit Orgoványi István, a szakma kiváló dolgozója, nyughatatlan ember. Már több éve dolgozik a Kecskeméti Gépgyárban. Úgy ismerik, mint aki sohasem tud megállapodni. Mindig valami újat akar.' Az elmúlt hónapban hétszer jegyezték nevét az újítási naplóba. A hét újításával 37 500 forintot takarít meg népgazda­ságunknak. Ebből négy terme­lési ésszerűsítés. Nem tetszett neki, hogy a köpőcsésze-öntvény fogainál a technológia kézi reszelést írt elő. Ez a munka igen fárasztó, hosszadalmas. — Ne kínlódjunk annyit, — gondolta magában. Mi lenne, ha köszörűkővel csi­nálnánk. A gondolatot tett kö­vette. Kisebbalakú köszörűkö­vet készített a bevágásokhoz. Már az első kjséiiet jól sike­rült. A megmunkálási idő en­nél a részmunkánál egy darab­nál 19 percről 8,5 percre csök­kent. Hasonlóképpen rövidítette meg a falitámasz (mosdótartó) meg­munkálását. A kézi reszelés he­lyett gépi köszörülést alkalma­zott. 3,5 perccel csökkentette a megmunkálási időt. A vállalat- vezetés eddig 1300 forint újítá­si jutalmat utalt át részére. — Ez csak a kezdet. Fejlődik a technika, fejlődni kell nekünk, munkásoknak is — szokta mondani társainak Orgoványi elviére, Megkezdtük a kendervágást; Jó termés ígérkezik ilt is. Kapnya László könyvelő, vaskúti Dózsa TSZ. Bácsalmáson a Családos dűlő­ben is az egyénileg dolgozó pa­rasztok megtalálták a helye? utat, Schleicher János, Fetrány József és Zemkó Mihály belep­tek a Táncsics TSZ-be. A kénen: Schleicher János ű tsz tag,

Next

/
Thumbnails
Contents