Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

A kommunisták marxista—leninista nevelése A kommunista és a munkás­pártok, amelyeket egész tevé­kenységükben a legyőzhetetlen marxista—leninista elmélet ve­zérel, egyik igen fontos felada­tuknak tekintik az ideológiai munkát, a kommunisták eszmei­politikai nevelését. A kommu­nista és a munkáspártok széles körben felhasználják a Szovjet­unió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatait, s évről év­re jobban szervezik meg a párt­oktatást, a marxista—leninista elmélet propagandáját. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai most összegezik az elmúlt párt­oktatási év eredményeit, s előké­szítik az új, 1955—1956-os tan­évet. Az elmúlt tanévben a Kínai Népköztársaságban és a többi népi demokratikus országban a pártszervezetek jelentősen meg­javították a kommunisták marx­ista—leninista nevelésének irá­nyítását, s nagyobb figyelmet fordítottak a pártoktatás eszmei tartalmára. Ezekben az orszá­gokban kiépült a tanulókörök, a szemináriumok, az iskolák és a tanfolyamok kiterjedt hálózata; növekedett az előadóirodák, a pártoktatási házak és a könyv­tárak száma; azok számára, akik egyénileg tanulmányozzák a marxista—leninista elméletet, előadásokat tartanak, konzultá­ciókat rendeznek; tömeges pél­dányszámban adják ki az okta­táshoz szükséges segédkönyve­ket; javul a propagandista káde­rek kiválasztása és képzése. A pártszervezetek fokozták a marxista—leninista klasszikusok műveinek, a központi bizottsági ülések, a kommunista és a mun­káspártok konferenciái és kon­gresszusai határozatainak propa­gandáját. Javult a marxista—le­ninista politikai gazdaságtan ta­nulmányozása; sok országban a tavalyinál jóval szélesebb kör­ben szervezték meg az SZKP történetének tanulmányozását. A mindennapos politikai kép­esnek, a marxista-leninista el- nélet propagandájának megvan az eredménye. A népi demokra­tikus országok kommunistái mind tevékenyebben, mind na­gyobb kötelességtudattal mű­ködnek mint a tömegek igazi szervezői a szocialista építés minden területén, kíméletlenül harcolnak a burzsoá ideológia ellen, a marxista—leninista el­mélet vulgarizálása és meghami­sítása ellen. Nagy hiba volna azonban, ha beérnék az elért eredményekkel, s nem látnák a fogyatékosságo­kat, amelyek még ma is meg­vannak a párttagok és a tagje­löltek marxista—leninista neve­lésének megszervezésében. Mint a népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai vezető szerveinek határozatai megállapítják, a propaganda- és agitációs munka még mindig el­marad az élet által diktált égető feladatok, a szocialista társada­lom építésének feladatai mögött. A szocialista építés nagy ügye megköveteli, hogy az összes kom­munisták, de különösen a párt- funkcionáriusok rendszeresen munkálkodjanak eszmei-politikai színvonaluk emelésén, állandóan és kitartóan tanulmányozzák a marxista—leninista elméletet. De a valóságban korántsem ez a helyzet. Például, mint a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége megállapította, az önkéntesség elvének helytelen értelmezése arra vezetett, hogy egyes pártszervezetekben a kom­munisták nagy részét nem von­ták be az állandó politikai okta­tásba. Ugyanez volt a helyzet ta­valy Lengyelország, Csehszlová­kia, Románia, Bulgária és más országok egyes pártszervezetei­ben is. Világos, hogy ezzel meg­szegik a szervezeti szabályzat egyik legfontosabb követelmé­nyét, amely előírja, hogy min­den kommunista állandóan mun­kálkodjék öntudata fejlesztésén, Igyekezzék elsajátítani a marx­izmus—leninizmus tanításait. A múlt tanév során kitűnt, hogy számos pártszervezetben a pártoktatásnak súlyos fogyaté­kossága, hogy még alacsony a pártoktatási foglalkozások esz­mei-elméleti színvonala. A pro­pagandisták még nem mindig kapcsolják össze az elméleti té­teleket a közvetlen gyakorlati feladatokkal, amelyeknek meg­oldásán a párt fáradozik, kevés­sé tárják föl a marxista—lenin­ista tanítás alkotó jellegét. A marxista—leninista elmélet nem dogma, hanem a cselekvés ve­zérfonala. A marxista—leninista elmélet propagandája akkor a leghatékonyabb és csak akkor eredményes, ha harcos, támadó jellegű, ha közvetlenül segíti a szocialista építés nagy feladatai­nak megvalósításáért, a régi, az elhaló ellen, az új, az élenjáró megszilárdításáért vívott harcot. A pártoktatás sikere nagyrészt attól függ, hogyan irányítják a pártszervezetek a kommunisták oktatását, hogyan ellenőrzik az iskolák, a tanulókörök, a szemi­náriumok és az egyénileg tanuló kommunisták munkáját. Egyes vezető pártfunkcionáriusok azon­ban édeskeveset törődnek a pártoktatás színvonalának eme­lésével, gyengén ellenőrzik a pártoktatás különböző láncsze­meinek munkáját és gyakran csupán a statisztikai adatok ösz- szegyűjtésére szorítkoznak. Eh­hez még hozzá kell tennünk, hogy sokan közülük különféle »objektiv« okokra, többek közt bokros teendőikre hivatkozva nem fordítanak kellő figyelmet saját eszmei-politikai képzésük­re, és nem mutatnak példát az egyszerű kommunistáknak. En­nek következtében ők is elma­radnak, s rosszabbul teljesítik kötelességeiket. A kommunista és a munkáspártok vezető szer­vei helyesen teszik, hogy har­colnak a politikai oktatás elha­nyagolása ellen. A kapitalista, a gyarmati és a függő országok kommunista és munkáspártjai munkájuk bo­nyolult körülményei és nagy ne­hézségeik ellenére jelentős erő­feszítéseket tesznek tagjaik po­litikai képzésének megszervezé­sére. Az Olasz Kommunista Párt például elérte, hogy több száz­ezer tagja szívósan és kitartóan munkálkodik eszmei-politikai színvonalának emelésén. Meg­szervezték a különféle tanuló­körök és tanfolyamok kiterjedt hálózatát, amelynek az a célja, hogy a párt kádereit felvértezze a marxizmus—leninizmus alap­jainak szükséges ismereteivel. Olaszországban csupán 1951-től 1954-ig több mint 257 000 hall­gató végezte el a pártoktatás különféle tanfolyamait. Tavaly csupán az egyhónapos tanfolya­mokon 1316 kommunista tanult; több százezer kommunista más oktatási formákban vett részt. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága által szer­vezett pártiskolákon, a megyei és az üzemi pártszervezetek is­koláiban jelenleg több száz ve­zető pártfunkcionárius részesül marxista—leninista képzésben. A megyei és az üzemi pártszer­vezetek a pártaktiva száméra szemináriumokat rendeznek. A pártsejtekben szervezett nevelő jellegű vitaelőadásokon rengeteg kommunista vesz részt. Németország, Nagy-Britannia, Ausztria, Indonézia, Japán, Bra­zília, Argentína és más országok kommunista pártjai nagy esz­mei-nevelő munkát végeznek tagjaik körében. Kanada Haladó Munkáspártja például a pártak­tíva számára iskolahálózatot szervezett, a nagyvárosokban pe­dig megindította a dolgozók esti főiskoláit. A marxista-leninista elmélet aktív propagandája se­gít a kommunista és a munkás­pártoknak abban a harcban, amelyet a munkásosztály egysé­géért, a dolgozók életbevágó kö­veteléseiért és demokratikus jo­gaiért, a nemzeti függetlenségért és a tartós békéért vívnak. Több kommunista és munkás­párt központi vezetősége nemrég tartott ülésén gondosan elemezte a pártoktatás megszervezésének eredményeit és fogyatékosságait, és kijelölte a kommunisták esz­mei-politikai nevelése megjaví­tásának útjait. A vezető párt­szervek abból indulnak ki, hogy a mai nemzetközi helyzetben, amikor a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a dolgo­zók létérdekeiért vívott harc­ban bonyolult feladatok hárul­nak a pártokra, különösen nagy gondot kell fordítani a kommu­nisták eszmei felvértezésére. Va­lamennyi pártban nagy figyel­met fordítanak a propagandista káderek képzésére, a pártokta­tás egyes formáiban részvevő párttagok helyes kiválasztására, az elméleti oktatás és a közvet­len gyakorlati tevékenység szo­rosabb összekapcsolására. A pártok központi bizottságai a konkrét feltételekből kiindulva dolgozzák ki a tanterveket és a tematikai terveket az új tan­évre. A pártszervezetek, abból ki­indulva, hogy a politikai okta­tás legfontosabb formája a kom­munisták egyéni tanulása, min­dent megtesznek, hogy a tanév folyamán állandóan megfelelő segítségben részesítsék az egyéni tanulókat. A marxizmus—leninizmus a kommunista és, a munkáspártok erejének és életképességének ki­meríthetetlen forrása, biztos iránytűjük, vezércsillaguk. A kommunista és munkáspárrok a marxista—leninista elmélet se­gítségével eligazodnak a kon­krét körülmények között, a kon­krét helyzetben, és megtalálják a legbonyolultabb feladatok megoldásának helyes útjait. A marxista—leninista elmélet al­kotó elmélet, amely szakadatla­nul fejlődik és új tapasztalatok­kal, új következtetésekkel és tételekkel gazdagodik. Az új tanév késedelem nélküli és szervezett előkészítése sokban hozzá fog járulni, hogy a kom­munisták még jobban elsajátít­sák a munkásosztály nagy, fel­szabadító ideológiáját, s hogy a kommunisták nagy tömegei még elmélyültebben tanulmányozzák Marx, Engels, Lenin, Sztálin ha­talmas, életigenlő tanítását, amely a kommunista és a mun­káspártokat felvértezi a társa­dalmi fejlődés és az osztályharc törvényeinek ismeretével, a bé­ke, a demokrácia és a szocializ­mus ügyének legyőzhetetlensé­gébe vetett nagy hittel. (A Tartós békéért, népi demo­kráciáért! legújabb számának vezércikke.) Az amerikai mezőgazdasági küldöttség vezetője a Szovjetunióban tett útjáról WASHINGTON (TASZSZ' Dr. Lambert, a Szovjetunióból visz- szatért amerikai mezőgazdasági küldöttség vezetője a nemzeti sajtóklubban adott villásregge­lin beszédet mondott. Lambert a küldöttségnek a Szovjetunióban tett útját »nagy­szerűnek« mondotta, hozzátette, hogy az amerikaiaknak alkal­muk volt megfigyelni a szovjet mezőgazdaságot. »Láttuk — mondotta — milyen sikereket érnek el. Valóban érnek el sike­reket. Sok olyat láttunk, amiből hasznunk lesz, épp úgy, ahogy az Egyesült Államokban járt szovjet küldöttség is sok olyat látott, ami nekik hasznos lesz.« Lambert jellemezte a szovjet mezőgazdaság struktúráját és számadatokat idézett a Szovjet­unió kolhozairól és szovhozairól. »A Moszkvai Egyetem a leg­nagyszerűbb egyetem, amelyet valaha is láttam a világon« — mondotta a továbbiak során. (MTI) j Kenney folytatja ? George Kenney nyugdíjas ♦amerikai tábornok augusztus •15-én az amerikai hadirokkant Iszövetség 34. kongresszusán fel­ihívást tett, hogy segítsenek a ♦ csangkajselustáknak betömi a JKínai Népköztársaság területére. íEgészen nyíltan beszélt: »A Jcsangkajsekisták betörhetnek a Jkínai partvidékre és mi közre- fműködhetünk ebben.« ♦ Ezt olvasva az ember aka- Jratlanul is felteszi a kérdést: xhallott-e a tábornok a négyha- ftalom kormányfőinek genfi érte- ♦kezletéről? Mert mintha nem •volna tudomása arról sem, hogy Ijelenleg is Genfben a Kínai ♦ Népköztársaság és az Egyesült jAllamok hivatalos képviselői egy lasztalnál ülnek és megvitatják |a Kínai Népköztársaságot é6 az ♦Egyesült Államokat érintő gya- Ikorlati kérdéseket. I Kenney a »hidegháború« ide­ijén divatban volt rémmesékkel Jborzolgatta hallgatósága idegeit. jHolmi fenyegető orosz veszélyt lemlegetett, s harciasán arra ♦ szólította hallgatóit: »ne várja- Snak addig, amíg csapás éri az I Egyesült Államokat.« Tetejébe (illetlen kifejezésekkel nyilatko- fzott a Szovjetunióról. ♦ Egy valami menthetné Ken- |ney furcsa beszédét, egy pecsé­tes orvosi igazolás, miszerint |»George Kenney az év folya­mmán, egészen augusztus 15-ig lletargikus álomban volt.« Mint- ihogÿ azonban az United Press I hírügynökség, amely Kenney be- lszédét közölte, ilyen orvosi iga- lzolásról nem tesz említést, fel íkell tételezni, hogy a nyuga­lomba vonult tábornok nem lázért mondta, amit mondott, imintha nem volna tudomása a »világon végbement változások­tól, hanem merőben más okok­iból. a „hidegháborút Mit tartsunk Kenney nyugdí­jas tábornoknak az amerikai hadirokkant szövetség 34. kon­gresszusán elmondott beszédé­ről? Értékelni mindig valamiféle kritériumok segítségével szokás; Az adott esetben tegyük meg kritériumnak Eisenhower elnök­nek a genfi értekezlet után mondott rádióbeszédét. Az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy a béke kivívá­sa érdekében kész együtt­működni a Szovjetunióval és bármely más néppel, mindaddig* míg biztos a célkitűzések őszin­teségéről és az előrehaladás őszinte óhajtásáról. Kenney vi­szi nt, mint láttuk, a béke és a szovjet néppel való együttműkö­dés ellen emelt szót. Eisenhower elnök utalt arra* hogy Genfben »mindegyik fél biztosította a másikat többek kö­zött arról, miszerint őszintén hajlandó a megbeszélés új szel­leméhez tartani magát.« Kenney viszont azon van, hogy elássa ezt az új, nemes szellemet. Eisenhower felhívást tett, hogy »őrizzék meg azt az égő tüzet, amelynek szikrája Genfben lob­bant fel«. Ezzel szemben Ken­ney el akarja taposni a genfi szikrát. Ilyenformán George Kenney beszéde ellentétben van Genf szellemével, a béke érdekeivel, ellentétben van az amerikai tár­sadalom széles rétegeinek ér­dekeivel és beállítottságával is; : :. Kenney keblében egyetlen óhaj ég: mindenáron babérko­szorúval övezni körül magát a hideg-, sőt melegháború bajno­kának kétes mezében. A nyugalomba vonult tábor­nok jobban tenné, ha meleg paplannal övezné körül magát; fi Minisztertanács rendeiete a magánkisiparosok exporttevékenységének előmozdítására A Minisztertanács legutóbbi ülésén rendeletet hozott az olyan magánkisiparosok részére nyúj­tandó kedvezményekről, akik exportcikkeket, illetve importot helyettesítő anyagokat állítanak elő. A rendelet többek között ki­mondja, hogy a magánkisiparo­sok kizárólag exportcikkek, va­lamint importot helyettesítő anyagok, termékek előállításá­ból eredő jövedelmeik után —1 egyéb jövedelmeiktől elkülönít­ve — kedvezményes jövedelem­adót fizetnek. Az ilyen tevékenységet foly­tató kisiparosok az alkalmazot­tak után fizetendő jövedelem­adóból ötven százalékos kedvez­ményt kapnak. (MTI) Holnap indul a megyei Totó Lapunk holnapi számában in­dítjuk el ismét sportrejtvény- pályázatunkat, az »Őszi megyei Totó«-t. Olvasóink hétről hétre minden szerdán lapunk sportrovatában találják meg a tippszelvényt, me­lyen legtöbb esetben a megyei NB H-es, megyei I. és II. osztá­lyú labdarúgó-csapatok mérkő­zéseire lehet tippelni. Az eddigi sportrejtvény-pályá- zatunk a sportkedvelők táborá­ban igen népszerű volt és hisz- szük, hogy az »Őszi megyei Totó« is kedves szórakozása lesz a sportot kedvelő olvasóinknak. Az »őszi megyei Totó« érté­kelése hetenként történik. A leg­több találatot elérő tippelők kö­zött 1 db 150.— Ft-os, I db 100.— Ft-os, 1 db 50 Ft-os vásárlási utalványt osztunk ki. A tippszelvényt ügy kell be­küldeni, hogy az szombaton délig megérkezzék Kecskemétre. A tippelés megkönnyítése érdeké­ben a tippszelvénnyel együtt Totó-tájékoztatót is közlünk. Még ma gondoskodjék szerdai Népújságról a postás kézbesítő­nél. VI ta sarok Hozzászólás a „Vajon magánügy-e" c. levélhez A házasság: nem futókaland Sokat vitáztunk ismerőseim­mel erről a »vitáról«. Egyesek nem helyeslik, hogy az újság foglalkozik ilyen magánüggyel. Szerintem kell ilyen kérdések­kel is foglalkozni. Ugyanis na­gyon sokan a házaséletet csak átszállójegynek tekintik. Azt gondolják, ha nem sikerül há­zaséletük, elválnak, vagy a tör­vényes együttélésen belül más­nál keresnek vigasztalást. Pedig a házasság nem futó kalandot jelent, hanem életre szóló együttlétet; Ne csak a boldogságot osszuk meg élettár­sunkkal, hanem ki kell tarta­nunk — é3 itt mutatkozik meg, hogy a házasság tartós-e, — akkor is, ha nehézségek van­nak. Különösen ott, ahol már gyerekek is vannak. Mert a gyermek, mikor még kicsi, főleg csak anyai gondozásra szorul, de mikor már nagyobb, akkor apai nevelésre van már szük­ség. Olyankor egy anya már kevés és itt kell helytállnia az apának. H. I. minderről elfeledkezik* csak a saját kényelmét keresií Elfelejti azt, hogy felesége nem mindig volt beteg, gyermekeket hozott a világra. Ez minden valószínűség szerint is hozzáse­gítette a betegséghez és ezt még fokozza férje hűtlensége. H. I.« nek rosszul esik, hogy gyerme­kei vádolják, hát ez csak tér« mészetes, mikor látják édes­anyjuk szenvedését. H. X. próbáljon újra vissza­térni családjához. Meg fogja látni, hogy milyen szeretettel fogadják. Gondoljon arra, hogy nem marad örökké fiatal és ezt megérteni csak a feleség tudja. Győri Ernőné. Kecskemét1

Next

/
Thumbnails
Contents