Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

A kalocsai járás szorosan felzárkózik a többi járáshoz A begyűjtést felülvizsgáló brigád negyedik napja Négy nap telt el azóta, hogy a megyei vezetőkből álló brigád a kalocsai járásban dolgozik. Négy nap nem nagy idő, de aka­rattal, lelkesedéssel ilyen rövid idő alatt is lehet nagy dolgokat cselekedni. Ezt bizonyítja a ka­locsai járás megváltozott be­gyűjtési munkája is. 24-én ar­ról adtunk számot, hogy a já­rásban még soha nem látott eredmény született a 97 vago- nos kétnapi begyűjtéssel. Most újólag nagy örömmel és elisme­réssel köszönthetjük a legutóbbi két nap eredményét, mely mesz- sze túlszárnyalta az előző két napit is. A járási eredmény ugyanis a 24-i és 25-1 felvásárlás alapján: 164 vagon! A kalocsai járás ezzel még nem előzte meg a többi járásokat, utolsó továbbra is, de már szo­rosan felzárkózott. Tervteljesí­tése 78 százalék. A járás minden községében élénk, mozgalmas az élet. A he­lyi kommunisták, a járásiak és a megyeiek segítségével, min­den tőlük telhetőt elkövetnek, hogy tervüket a vállalt határ­időre teljesítsék. Különösen szembetűnő változás történt Dusnokon. Éz a község begyűjtés szem­pontjából mindig utolsó volt a járásban, terveit sohasem telje­sítette 100 százalékra, de hason­lóan gyengén állt Szakmár is. A hét elején például Dusnokon még csak 20 százalékra álltak a tervteljesítéssel és Szakmár sem igen állt jobban. Azóta azonban már csak néhány vagon gabona hiányzik tervteljesítésükhöz. A legutóbbi két nap alatt Dusnokon nem kevesebb, mint 25 vagon gabonát gyűj­töttek be, Szakmaron pedig 30 és fél vagont. Ousnokon az utóbbi napokban még éjjel sem szünetelt a gabo­naátvétel. Kitartó lelkesedéssel, az ügy iránt érzett felelősséggel dolgoztak a helyi kommunisták. Ha valami baj volt, gyorsan ösz- »zeült a «-haditanács«: a község párttitkára, tanácselnöke és Ko­vács elvtárs, a járási pártbizott­ság kiküldött munkatársa, hogy azonnali intézkedéssel megszűn­tessék az akadályokat. Gyorsan, leleményesen dolgoztak. Túlzsúfolt volt a forgalom az átvevőhelyen? Gyorsan nyitottak egy negyediket, hogy a munka zavartalanul folyhasson. A tanácselnök és a helyi vezetők Szakmáron is dicséretet érde­melnek, de nem kevésbé Zsíros elvtárs és Nagy elvtárs is, akik a községeket járva állandó opera­tív segítséget nyújtottak a mun­kában. Mintha megváltozott volna az élet s az emberek is a kalocsai járásban. Elmondhatjuk, hogy végre feloldódott az az érdekte­lenség, amely eddig a járásra és vezetőire jellemző volt e téren és eddig nem látott lelkesedés­sel, az ügy iránti szeretettel, meg nem alkuvással törnek a cél l'clé. Négy nap alatt több, mint 40 százalékot emelkedett a já­rás tervteljesítése. Természetesen az alapos felvi­lágosító munka mellett helyen­ként keményebb intézkedésekre is sor került. Ezt szintén követ­kezetességgel hajtották végre a járás és helyi tanácsok vezetői. Homokmégyen, ahol két nap alatt nem kevesebb, mint 20 vagon gabonát gyűjtöt­tek be, még mindig van egy sor nátralékos. A helyi tanács mosl már kemény kézzel hozzálátott a hátralékosok felszámolásához. A notórius lculákhátralékoscknál kezdték az elszámoltatásokat. Vén István alsóhomokmégyi ku- lák ellen szintén eljárást indí­tottak, aki gabonáját a cséplő­géptől nem szállította be és la­kásán vizes, nedves állapotban tárolta. Nem kevesebb, mint 20 má­zsa kenyérgabonát dohosított meg a kulák, annak ellenére, hogy a gabona szárítására többször figyelmez­tették. Vele egyidejűleg elszá­moltatták Romsics Lajos, Rom- sics Károly és Kákonyi Mátyás hátralékos kulákokat is. Az el­számoltatott hátralékosok neveit dobszó és hangoshíradó útján hozták a község lakóinak tudo­mására s ez nagy hatással volt a többi hátralékosokra is és a begyűjtés újra gyors ütemben in­dult meg. Most már öt átvevő­helyen dolgoznak a Terményfor­galmi Vállalat dolgozói Ho- mokmégyen. A Ter meny forgalmi Táltalat még nem intézkedett Továbbra is és ismételten fel kell hívni a figyelmet a ter­ményforgalmi telepek munkájá­ra. Már hangsúlyoztuk azt előző napokban, hogy a Terményfor­galmi Vállalatra milyen nagy feladat hárul a gabonabegyűjtés során. Mégis sok helyen még Bündig nem intézkedett a tele­pek adminisztratív erővel való megerősítésére. Sok helyen — mint például Fajszon is — a be­gyűjtött gabonának csak mint­egy 50 százalékát vétclijegyezik, mert az átvevő nem győzi a munkát. Előfordul ez más he­lyen is. A Terményforgalmi Vál­lalat vezetőjének, Tóth elvtárs­nak, keményebb, odaadóbb, pár­tosabb magatartást kell tanúsí­tania az ügy érdekében. Ezt már egyszer megírtuk, s reméljük, hasonló hibák miatt nem kell még egyszer szólnunk. Haladéktalanul adjanak se­gítséget a terményátvevőhe­lyekre olyan községekből, ahol már a begyűjtést befejezték, vagy leg­alábbis befejezés előtt állnak. — Erre megvan a lehetősége, csu­pán a gyors intézkedés hiányzik. Á Bajai és Garai Állami Gazdaságokban megkezdték az őszi vetőszántást A Bajai és Garai Vörös Trak­tor Állami Gazdaságokban meg­kezdték az őszi vetőszántást. A Bajai Állami Gazdaságban 2350 holdon fognak vetőszántást vé­gezni. A betakarított borsó- és lucernaföldeken már 250 holdon végeztek a munkával. Azokon a táblákon, ahol őszi takarmány­keverékét termesztettek, folyik a trágyázás. A Garai Vörös Traktor Álla­mi Gazdaságban az idén több mint 4000 holdat készítenek ele őszi és tavaszi vetés alá. 456 hold őszi vetőszántással és 93 hold mélyszántással már végeztek. Mind a két gazdaságban, amint egy-egy tábla betakarításával vé­geztek, azonnal hozzálátnak azok felszántásához. így akarják az esős időjárás okozta idővesztesé­get a munka gyorsításával pó­tolni. ' Újfajta fogatosekék, boronák, vetőgépek a földművesszövetkezeti boltokban — Hát embere válogatja — feleli önkéntelenül, nem sejtve azt, hogy itt most nem is egy emberről, vagy az emberek egy kis csoportjáról van szó. — Hát, hogy világosabban ártsd. Azt akartam ezzel mon­dani, hogy a párt adta a földet, a forintot és még sok-sok egye­bet és ezzel igen-igen megnyer­te a magunkfajta parasztok bi­zalmát. De most, hogy a közös gazdálkodást hirdeti, bízha­tunk-e ugyanúgy? Bízhatunk-e abban, hogy a párt szava, aka­rata nyomán még jobb lesz dol­gunk, nekünk parasztoknak? — Persze, akkor még igen ke­vés szövetkezet volt az ország­ban és pláne a határunkban. Mi, akik elején kezdtük, kevés példát tudtunk felhozni egyrészt a magunk és a többiek meggyő­zésére. A kolhozok eredményei­ről tudtunk és olvastunk, meg azoknak szavát lestük, akik kint jártak a Szovjetunióban és lát­ták a sok gépet, a nagytőgyű te­heneket, a kolhozparasztok autó­ját, villanyt minden házban, kultúrotthont, lánytraktorost. — Márton komám csak gon­dolkodott, nem szólt egyszerre, mert hát arra feléjük még nem dagadt gonddá a belépés. A megr fontolt embernek meg egyébb- ként is sajátja a csendes mérle­gelés és az, hogyha szól, annak legyen teteje. Az egyik keze az asztalon babrált, szeme a gyere­keket simogatta. — Ebbe még nem törődtem, de ha a véleményemet akarod hal­lani, akkor hát hallgasd. Emlé­kezz csak vissza, földosztáskor hogyan volt. A földesúri inté­zők «-jóindulatúan« figyelmeztet­tek valamennyiünket, hogy a földet el ne fogadjuk, mert ma­gunk isszuk meg a levét. A kom­munisták ezzel akarnak behá­lózni — mondták. — Sokan meginogtak persze, később jöt­tek, de akkor már nem volt föld. Azóta öt év telt el, de miénk az ajándékozott és az urak által sokszor elátkozott föld. Ügy lát­szik, hogy a grófok átkát, mire hozzánk ért volna, áldássá fají- totta az isten. — De figyelj tovább, hogy ho­va akarok kilyukadni — folytat­ta a komám, Márton. Igaz, hogy ez csak okoskodás, de úgy gon­dolom, hasznos. Okoskodás csak azért, mert én nem vagyok tag, így a magam példáját nem hoz­hatom. A közösről beszéltél. Em­lékszel, negyvenhat kora tava­szára. Veszélyben volt a föld! De milyen veszélyben. A fiskálisok pertengert zúdítottak ránk. Én­rám éppen nem, de sok ilyent tudok. Hát magad.mentél-e vol­na valamire? A fiskálisok meg­ettek volna éhgyomorra. De ösz- szefogtak a parasztok, kivált­képp a munkások. A párt volt velük! Nagy tüntetés Pesten, meg azév márciusában — úgy emlékszem rá, mintha máma lett volna — és úgy elhúzódtak a földácsarkodók, mint à lompos- farkú róka. — Ez lehet előnye nemcsak a tüntetésben, harcban, hanem a gazdálkodásban is a közösködés- nek. Én csak azt tudom monda­ni, cimborám, hogy ha felétek már ilyen szél fúj, akkor ne gon­dolkozz, hanem vágj bele, aztán csináld... rossz biztos nem le­het. . i — Mostmár hatodik esztendeje vagyok tsz-tag, de ha újra szü­letnék, újra csak a szövetkezet­be lépnék. Nem cserélnék én, hallják a régi módommal, csak úgy, ha nagyon sokat tennének rá. De mivel nem tesz rá senki semmit — de ne is tegyen — így hát maradok, míg csak élek. A pad imitt-amott csikorgóit, egy kicsit hosszú volt a mondó­ka, hát többen mozgolódtak. — Persze, a hely sem volt valami kényelmes. Csókás szól elsőnek. Ügy mondják, ő a legbővebb beszédű a határban és nincsenek is mesz- sze az igazságtól. Szeret rigmu­sokban beszélni. Többen ráfog­ták, hogy biztosan vőfélykedik, ám ő határozottan tagadja. — -Na, ne gondolják, hogy nincs itt errül beszéd. Több, mint gondolnák. Csak még igen kevesen tudják, hogy mi az a szövetkezet. Ország bátyánk el­mondta, hogy miként lépett be, meg hogyan kapott tanácsot, de hogyan mozognak a kerekek be­lül, azt nem tudjuk, mert nem láttuk. Azt kéne valahogy kicsi­nálni, hogy elmenjünk egy szö­vetkezetbe: hogy lássunk, okul­junk, vakok ne maradjunk és aztán határozzunk. Ezt megint rímbe mondta a többiek derülé- sére. Szíjj Balázs, a tsz párttitkára kapott a szón és kedves vendég­ként hívta meg mindannyiójukat a következő vasárnapra. — Tehát vasárnap találko­zunk! Weither Dániel A Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat az őszre több típusú éá nagyságú ekét, boronát, valamint vetőgé­pet hoz forgalomba. A könnyebb talajokra 4—A je­lű, egyvasú ekét árulják, amely egy lóval is könnyen vontatható és 13 centiméter mélyre lehet szántani vele. Az eke taligával és tartalékekevassal együtt 500 fo­rintba kerül. Az 5—A jelzésű, egyvasú eke már nagyobb súlyú és ezzel 16 centiméter mélységig szántanak, fogyasztói ára 540 fo­rint. Kötöttebb talajokra 18 cen­timéterre süllyedő, 85 kilós eke­vasat hoztak forgalomba. Nagyobb kereslet várható a boronákból. A kétlevelű, negy­ven foggal ellátott szerszám egy menetben 156 centiméter széles földsávot munkál meg. Ára 520 forint. A háromlevelű borona 238 centiméter szélességű és 770 forintért kapható. A harmadik fajta ugyancsak háromtagú bo­rona, egyszerre 280 centiméter szélesen boronái. A dolgozó parasztok kérésére háromfajta fogatos vetőgépet is hoztak forgalomba. A 12 soros, kanalas típus könnyebb talajok­ra való, 350 kiló súlyú és két ló­val könnyen vontatható. Ára 4470 forint. A másikfajta 14 so­ros, és 410 kilós, ez 6300 forint­ba kerül. A harmadik, nehezebb talajokra való, 300 kiló súlyú, tolóhengeres vetőgép. Érdemes zöldségtermelési szerződést kötni A zöldségfélék fogyasztásának nagy jelentősége van a népélel­mezésben. Igen fontos, hogy egyre több zöldség- és gyümölcs- féle kerüljön dolgozóink aszta­lára. E cél érdekében jelentős mértékben növelni kell a kerti és a szántóföldi zöldségtermelé­sünket. A zöldségtermelés fejlesztése érdekében a Minisztertanács ha­tározatot hozott, mely szerint az 1955—56-os gazdasági év­re termelési szerződést lehet kötni a zöldségfélékre. A termelési szerződéskötés 18 cikkféleségre terjed ki. Ilyenek a hagymafélék, káposztafélék, zöldborsó, zöldbab, uborka, zöld­paprika, paradicsom, sárgarépa és egyéb gyökérfélék. A szerző­déses zöldségtermelés eléggé is­mert az egyénileg dolgozó pa­rasztság és a termelőszövetke­zetek körében. Bizonyítja ezt, hogy a tavalyi szerződéskötési előirányzatot több, mint 30 szá­zalékkal túlteljesítettük. Zöldségtermelési szerződést köthetnek a termelőszövet­kezeti csoportok, önálló me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek és egyéni termelők is november 30-ig. A termelési szerződéskötés je­lentős anyagi előnyöket biztosít. A leszerződött területre vetőma­got, illetve dugványt — a zöld­bab, zöldborsó és hagymafélék kivételével — díjtalanul kapnak. Ezenkívül művelési előleget és műtrágyát biztosítunk részükre kamatmentes hitel formájában A termelési szerződésben szerep­lő mennyiség átadása esetén mentesülnek a terület után járó termény-, állat-, tojás- és hús­beadási kötelezettség teljesítése alól. A hagymaféléknél a szer­ződéses terület másfélszerese mentesül a terménybeadási kö­telezettség alól. A fenti kedvezményeken kívül a szerződéses alapon termelt pa­radicsomért és zöldborsóért az érvényes napi felvásárlá­si áron felül 10 százalékos felárat kap a termelő. Paradicsomnál exportminőségű áru átadása esetén további 20 százalék exportfelár kerül kifi­zetésre. Hagymaféléknél a szer­ződéses mennyiségen felül be­adott áru után a termelő külön prémiumban részesül. A termelési szerződéseket £ Megyei Zöldség- és Gyümölcsér­tékesítési Szövetkezeti Közpom felvásárló telepein és szerződés- kötésre kijelölt földművesszövet­kezeteknél lehet megkötni, aho részletes felvilágosítást kapna! a termelők. Nádas János ZÖLDSZÖV termeltetési csoportvezető A későn érkezett nyár meg­hozta a jégesőket is. Különösen az utóbbi napokban volt gyakori megyénk egyes helyein a jégeső. Kalászosokban néhol okozott kárt a jégverés, inkább a szőlők­ben és a dohányban, valamint a kapásnövényekben mutatkozna,^ említésre méltó károk. A jégkárosultaknak a kötelező mezőgazdasági tűz- és jégbizto­sítás alapján kártérítés jár. En­nek előfeltétele, hogy a termelők jégkáraikat a törvényben meg­szabott öt napon belül bejelent­sék. A kárbecslést az Állami Biz­tosító mezőgazdasági képesítés­sel rendelkező kárbecslői vég­zik, a helyi tanácsok segítségé­vel. A kalászosokban keletkezett Az Állami Biztosító tóbbezer egyéni gazdának és termeiőszövelkezelnek fizetett jégkárlérílésl jégkárok kifizetése folyamatban van. Az Állami Biztosító már többezer egyéni gazdának és ter­melőszövetkezetnek fizette ki a kártérítést. A szeremlei «Béke- Termelőszövetkezetnek pl. 47.740 forintot, a csolyóspálosi »Lenin* Termelőszövetkezetnek 37.900 fo­rintot, a csikériai »Uj Barázda* Termelőszövetkezetnek 15.970 fo­rintot, a szeremlei dolgozó pa­rasztoknak összesen 24.749 forin­tot fizetett ki, kártérítésképpen, Ez természetesen csak a kalá­szosok utáni kártérítés, a kapá­sokban, szőlőkben és gyümölcsö­sökben keletkezett károkat Uoyanis csak későbbi becslés után lehat megállapítani. „Egyetlen udvar sem maradion juh nélkül“ Kiskunfélegyházán a Gyapjú- begyűjtő Vállalat irodájának Kirakata előtt sűrűn áll meg kisebb-nagyobb embercsoport, főleg dolgozó parasztok. A vál­lalat ügyes, ízléses képekkel, tényekkel agitál a juhtartás naszna mellett. Az egyik kép például szemléltetően felsorolja, mennyi mindent: — tejet, gyap­jút, trágyát, bárányt, húst és bőrt — ad a juh s számokkal igazolja, hogy a birka egyetlen év alatt visszatéríti termékek­ben saját értékét. Azt is meg­tudja a kirakat nézője, hogy mi' ad a begyűjtő vállalat a juh- tartó gazdának? Kap a gyapjú­ért k iónként 36 forintos közép­árat, családtagonként fél kf. tiszta gyapjúfonalat, szerződött bárány után kilónként 8 forin­tot, sajtkészítéshez tejoltót s az átteleltetéshez szükséges takar­mányt. A kirakat előterében r ntát is láthatunk különféle állapotban lévő gyapjúból, fi­nom gyapjúfonalból. Az ötlet kitűnő, a kivitelezés nagyon szép, — dicséret illeti érte a vállalat dolgozóit. Bírósági ítélet Deli András, a Garai Föld* művesszövet k s-et volt felvásár­lója sertésekkel üzérkedett • és egy kényszervágott sertés húsát nem szolgáltatta be a Vágóhíd Vállalatnak, hanem azt kimérte.; A bajai járásbíróság közellátást veszélyeztető bűntett miatt egy­évi börtönre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents