Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-04 / 182. szám

Mit kell tudni a kenyérgabona állami szabadáron történő felvásárlásáról ?

Népünk államának egyik fontes feladata dolgozó népünk szervezett kenyér- és lisztellátásának biztosítása. Ennek pedig egyik fontos feltétele, hogy államunk hazai termésből megfelelő készleteket biztosíthasson. Az elmúlt évek során — hogy népünk állandóan növekvő szükségleteit kielégíthesse — államunk a gabonakészletek egy részét külföldi behozatalból biztosította. Viszont köztudomású dolog, hogy öt évvel ezelőtt még jelentős mennyiségű gabonát szállítottunk külföldre. Sok dolgozó paraszt tudja, hogy a magyar acélos búza világhírnevet szerzett a külföldi piacon. Hogy az utóbbi években mégis behozatalra szorultunk, annak nem az az oka, hogy talán kevesebbet termelünk, mint évekkel ezelőtt. Idei szép terméseredményeink is az bizonyítják; tudunk annyi gabonát termelni, hogy készleteinket a magunk

terméséből biztosíthassuk; A hiba ott van, hogy az utóbbi években igen elterjedt nálunk a gabonaspekuláció, a gabona hanyag pocsékolása. Szinte szokássá vált már nem egy paraszti gazdaságban, hogy búzát szórtak a baromfi elé, lisztet kevertek a malacoknak a korpa közé. Egyszóval szokássá vált a drága ke- nyérnekvaló pocsékolása, herdálása.

Éppen ezért államunk, hogy saját termésünkből biztosíthassa a készleteket népünk élelmezésére, és gátat vethessen a gabona pocsékolásának — rendelkezést hozott a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozásáról. A rendelkezés szerint azok a termelők, akik a beadási kötelezettségüket (beleértve a szerződésben lekötött mennyiséget is) a cséplőgéptől számított 24 órán belül teljesítik, az alábbi kedvezményekben részesülnek:

Az egyénileg dolgozó parasztok számára nyújtott kedvezmény

1. Az értékesítési szerződésre beadott minden mázsa búza 240 forint, a rozs 220 forintos mázsánkénti árban kerül kifizetésre. Az átadott gabona minden mázsája után 20 kilogramm korpa 150 forintos egységáron történő vásárlására kap a termelő jogosítványt. Ezenkívül az alábbi kedvezmények között választhat;

a) Kedvezményes műtrágya- juttatás. Minden mázsa átadott kenyérgabona után 30 forintos árengedménnyel számított műtrágya-juttatás. Éspedig minden beadott mázsa búza, vagy rozs ellenében a termelő 66 kg szuperfoszfátot vásárolhat 100 kilogrammonként 18 forintos áron, illetve 1 mázsa beadott búza, vagy rozs ellenében 66 kilogramm kálisót vásárolhat 100 kilogrammonként 15 forintos áron.

b) Ha a termelő a műtrágya- juttatásra ,nem tart igényt, úgy minden mázsa eladott kenyér- gabona után az általa a gépállomással végeztetett mélyszántás díjából 30 forint engedményt kap.

2. Ha a termelő nem tart igényt a kedvezményes korpajuttatásra, úgy minden mázsa búza 260 forintos, a rozs 240 forintos áron kerül átvételre. Emellett azonban még kedvezményes műtrágya-, illetve mélyszántási juttatás között választhat.

3. Ha a termelő csak a kedvezményes korpajuttatásra tart igényt és a kedvezményes műtrágya-, illetve mélyszántási juttatást nem veszi igénybe, úgy a beadott minden mázsa búzáért 260 forintot, a rozsért pedig 240 forintot fizet mázsánként államunk.

4. Ha a termelő semmiféle kedvezményes juttatásra nem tart igényt, úgy minden mázsa beadott búza után 280 forintos, 1 mázsa rozs után pedig 260 forintos átvételi árat fizet államunk.

Nézzünk egy példát: Gazdik György, Kecskemét, ballószögi dolgozó paraszt 10 mázsa búza és 10 mázsa rozsra kötött értékesítési szerződést az állammal. A szerződésre kötött gabonamennyiséget a cséplőgéptől az állami raktárba beszállította. Miután sem a mázsánkénti 20 kilogrammos korpajuttatásra, sem a kedvezményes műtrágya vásárlásra, illetve mélyszántásra nem tartott igényt, így a búzát mázsánként 280 forintos, a rozsot pedig mázsánként 260 forintos áron fizette k,i államunk, így Gazdik György 5412 forint kapott kézhez. Bárki is kiszámolhatja: jól jár-e a termelő, ha felesleges terményét államunknak adja el? Gazdik György, s számos paraszt tettekkel bizonyította, hogy igen!

A termelőszövetkezetek részére nyújtott kedvezmény

1. A termelőszövetkezet minden beadott q búza után 240 Ft-ot, minden beadott q rozs után pedig 220 forintot kap. Ezenfelül minden mázsa beadott kenyérgabona után 20 kilogramm korpa 150 forintos egységáron történő vásárlására kap jogosítványt. Ezenkívül az alábbi kedvezmények közül választhat:

a) Kedvezményes műtrágya. Minden mázsa átadott kenyér- gabona után 35 forintos árengedménnyel számított műtrágya juttatás. Minden beadott mázsa kenyérgabona ellenében 66 kilogramm szuperfoszfátot vásárolhat 100 kilogrammonként 10.50 forintos, vagy 66 kilogramm kálisót 100 kilogrammonként 7.50 forintos áron, vagy 50 kilogramm pétisót vásárolhat 100 kilogrammonként 26 forintos áron.

b) Ha a kedvezményes műtrágya-juttatásra nem tárt igényt, minden mázsa beadott kenyér- gabona után az általa a gépállomással végeztetett mélyszántás díjából 35 forintos engedményt élvez.

c) Ha a kedvezményes műtrágya-juttatásra vagy mélyszántásra nem tart igényt, igényt tarthat iparcikkjuttatásra. A termelőszövetkezet a következő zárolt iparcikkféleségek fogyasztói áron történő vásárlására kaphat utalványt: 50 kilogramm kenyérgabona eladása esetén 1000 darab tégla vásárlására, 250 kilogramm kenyérgabona eladása

esetén 1000 darab cserép vásárlására, 250 kilogramm kenyér- gabona eladása esetén 100 négyzetméter (600 darab) pala vásárlására, 1000 kilogramm kenyérgabona eladása esetén 1 köbméter fenyő-fűrészeltáru vásárlására, 1000 kilogramm kenyérgabona eladása esetén t köbméter bárdolt-fa vásárlására, 200 kilogramm kenyérgabona eladása esetén 1 köbméter fenyő- gömbrúd vásárlására. A rendelkezés értelmében azonban a termelőszövetkezet állami fogyasztói áron történő faanyagvásárlására csak 10 mázsán felü’i kenyérgabonabeadás után tarthat igényt.

2. Ha a termelőszövetkezet kedvezményes áru korpajuttá- tásra nem tart igényt, úgy a búza mázsánkénti 260 forintos, a rozs pedig mázsánkénti 240 forintos egységárban kerül átvételre. Ez esetben azonban a termelőszövetkezet a kedvezményes műtrágya-juttatásra, mélyszántásra vagy iparcikkjuttatas- t'a tarthat még igényt.

3. Ha a termelőszövetkezet nem tart igényt a kedvezményes műtrágya-, mélyszántási-, illetve iparcikkjuttatásra, úgy a beadott búza mázsánkénti 260 forintos, a rozs pedig mázsánkénti 240 forintos egységáron kerül átvételre.

4. Ha a termelőszövetkezet semmiféle kedvezményes juttatásra nem tart igényt, úgy a búza mázsánkénti 280 forintos, a rozs pedig mázsánkénti 260 forintos egységáron kerül kifizetésre.

Nézzünk egy példát: a borc- tai Vörös Október Termelőszövetkezet 350 mázsa búzára kötött az állammal értékesítési szerződést. Miután a termelő- szövetkezet a cséplőgéptől teljesítette kötelezettségét, az alábbi kedvezményekre tarthat igényt;

A termelőszövetkezet, ha igénybe veszi a kedvezményes korpajuttatást és műtrágyajuttatást, akkor készpénzben a búzáért fizetnek neki 84.000 forintot, 70 mázsa korpát vásárolhat mázsánként 150 forintos áron és vásárolhat 231 mázsa szuperfoszfát műtrágyát, 100 kilogrammonként 10.50 forintos áron.

Ha a termelőszövetkezet a műtrágya-juttatásra, vagy mélyszántási kedvezményre nem tart igényt, de igényt tart iparcikk- juttatásra, például téglára, akkor a beadott 350 mázsa búza után 700.000 darab téglának fogyasztói áron történő vásárlására kaphat utalványt.'

Ha a termelőszövetkezet semmiféle kedvezményes juttatásra nem tart igényt, úgy a beadott 350 mázsa búzáért 98.000 forintot kap az államtól. Ez a példa is bizonyítja, hogy termelőszövetkezeteink is jól járnak, ha felesleges gabonájukra szerződést kötnek az állammal.

Pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tesz a Központi Vezetőség június 8-i határozatának megvalósításáért, igen nagy összegeket fordít a mezőgazda- sági termelés fellendítésére, de ha államunk ilyen nagyarányú támogatást ad a falunak — a falu érdeke és becsületbeli ügye, hogy példamutatóan, pontosan teljesítse az állam iránti kötelezettségét. Tehát dolgozó parasztságunknak is saját érdeke, hegy teljesítse állampolgári kötelezettségét és gabonafeleslegét eladja jó áron az államnak. Ha elegendő kenyérgabona lesz az állam kezén, ha nem kell külföldről búzát, vagy rozsot behoznunk, — ezzel lehetővé válik, hogy jelentősen növeljük a mezőgazdaság további fellendítéséhez szükséges iparcikkek és nyersanyagok behozatalát. Ez pedig nemcsak állami érdek, hanem minden dolgozó paraszt egyéni érdeke is.

INNEN —ONNAN

— Űjfajta nylon-zoknik kötését kezdte meg a Budapesti Harisnyagyár. A krepp-nylonnak nevezett sztatétikus fonalból készült harisnyák nem selymes fényűek, hanem inkább a pamuthoz hasonlóak. Legfőbb előnye, hogy fonala rugalmas, ennélfogva kellemes viselet. — Gyermekharisnyákat is készítenek belőle. Ebben a negyedévben már mintegy 350.000 pár krepp-nylon zoknit gyártanak.

— Havonta 40 új fazonú bizsut, valamint aranyárut készítenek. Az Országos Kultúrcikk Kiskereskedelmi Vállalat szocialista szerződést kötött az Állami Pénzverővel és megállapodtak abban, hogy a pénzverő a jövőben çsak olyan ékszereket és bizsukat készít, amelyeket u vásárlók kívánsága szerint, a vállalat megrendel. Ez a szerződés egyben azt is jelenti, hogy a nagymultú magyar ötvösművészet ismét fejlődésnek indul.

— Az idén ismét megrendezik

az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a tárgysorsjátékot. A sorsjegyek 3 forintért már elővételben vásárolhatók. Több, mint 5000 nyereménytárgyat sorsolnak ki, köztük egy-egy 300, 180, illetve 160 kilós hízót, továbbá konyhabútort, mosógépet és sok egyéb értékes tárgyat, ,

c/íz tiso admis

Alkotmányunk 4S. §-a első pontja: ,,A Manyar Népköztársaság biztosítja a dolgosoknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát."

yf Kecskeméti Cipőgyárban Balogh János bácsit igen ked- vélik. Az ulintisztitó gépnél csinosítja a gyermekcipőket. Naponta 840 párat. Jókedvében néha 900-at is. Nemrég egyik délután a munkaidő végén nem volt olyan vidám, mint amilyen szokott lenni.

Meg is kérdezték tőle barátai: — Mi a bajod, János? Olyan vagy néha, mint az alvajáró lélek.

— Fáradtnak érzem magam — válaszolt Balogh János. Ezután nem időzött az üzemben, hanem sietett haza.

Utravalóul csak annyit szóltak társai: — Ha fáradtnak érzed magad, miért nem mész üdülni. Neked sem ártana.

Hazafelé menet megkérdezte önmagától: miért is nem megyek üdülni? De jó is azoknak, akiknek a beutaló a zsebükben van. S milyen vidámak, frissek, mikor visszatérnek.

Mig így morfondírozott, eljutott addig: mehetnék én is, de mindig közbejön valami. Mikor pedig Bartók József ÜB-elnök javasolta üdülésre, mindig talált valami kifogást: befőzéshez kell a pénz. Ruhát, cipőt akarok venni. Dolgom van, stb. S ki tudja, még mi mindent hozott fel indokolásul.

*

Kfalogh bácsi nemrég az egyik ilyen beszélgetés alkalmával ugyancsak elámult. Nem így ismerte Bartók József ÜB- elnököt. Akkor is kötötte az ebet a karóhoz, hogy még nem gondolt az idén sem az üdülésre.

— Fáradt vagy, te is mondtad. Sok port szívsz magsába. Szükséged lenne a pihenésre — mondta az ÜB-elnök Balogh bácsinak. De az csak a dolgára hivatkozott. Bartók József ÜB- elnök arca haragossá vált, majd kibökte; — Rojtosra beszélhetem a szám, de csak mindig a magadét fújod. Jobb lenne neked is, ha pihennél. Bíz szívesen mentél volna üdülni, amíg maszeknál dolgoztál!?

Balogh János pár pillanatig nem tudott szólni, mert elevenjébe vágott az igaz szó. Gondolkodott is ezen nem egy napig, míg aztán végleg eldöntötte: igaza van Bartók József ÜB-elnök- nek.

«

Június első napjaiban ismét szó esett az üdülésről. Balogh János munkaidő után odasomfordált az ÜB-elnökhöz. Csak any- nyit mondott: — elmennék én üdülni, ha van beutaló.

— Van. Az olyan dolgozóknak, mint te vagy, azoknak van, — felelte örömmel Bartók József.

Balogh bácsi hazaérve nyomban elújságolta feleségének; —1 üdülni megyek!

Felesége meg a fia igen megörültek. Segítettek neki a készülődésben. Mielőtt elindult, mégegyszer megnézte, hova is szól az üdülőjegye. — Mátraháza — olvasta fennhangon. Szép vidék lehet, hisz olyan sokat és jót modanak e helyről.

*

A vonatban egy percre sem ült le. Az ablaknál élvezte .az ■f*- utazás szépségét. Magába itta a természet csodálatos pompáját, mint a szomjazó ember a vizel. Mire Mátraházára ért, nem érezte, hogy elfáradt, sőt felvidult. S ami itt folytatódott, azt kifejezni nem igen lehet. Operett-est, filmelöadás, kultúrműsor, különféle szórakozási lehetőség. A nagy kényelem kedvessé és felejthetetlenné tette az eltöltött órákat, perceket.

Balogh János bácsi már az első nap feltalálta magát -a tanítók, tanítónők, vezető elvtársak társaságában. Nem is szólították másképpen, csak Jancsi bácsinak.

— Megyünk Gallyatetőre, vagy Kékesre — hívták a többiek. S János bácsi ment. Nem volt a jónak elrontója. Ott érezte jól magát, ahol nagy volt a társaság, s otthonos a vidámság. Ha kellett, hegyet mászott, majd énekelt, de a tréfákból is kifogyhatatlan volt.

Úgy eltelt a két hét, mint a szélkergette tovasuhanó felhő. Eljött a legnehezebb perc: a búcsúzkodás is. Furcsa volt elszakadni az üdülök vidám társaságától. Most győződött m,eg, hogy az üdülő azoké, akik megérdemlik: a dolgozóké.

Hazaérkeztekor az első szava ez volt feleségéhez: — Ha lehetséges, jövőre is elmegyek üdülni, — de akkor már te is eljóss3 velem,

Venesz

LEVELEZŐINK ÍRJAK

Segítettek a díszisták

A miskei DISZ-szervezet fiataljai elhatározták, hogy önkéntes aratóbrigádot szerveznek és segítséget nyújtanak az arra rászoruló családoknak.

Az alkalom nem váratott sokáig magára, özv. Vörös Fe- rencné, dolgozó parasztasszony 2 holdas búzatáblája július 23-án kasza alá érett és a miskei diszisták már másnap megkezdték az aratást. Az aratóbrigád tagjai Lakatos László, DISZ-titkár vezetésével még délelőtt folyamán befejezték az aratást és a levágott gabonát keresztekbe rakva hagyták el a tarlót.

Szabó Attila, Kalocsa.

A mi hazánkban minden fiatal tanulhat

Saját meggyőződésem alapján írom, hogy a mi hazánkban minden munkásfiatal tehetsége szerint tanulhat, mert a tudomány várának kapuja mindenki előtt nyitva áll. Az idén kél nagy öröm is ért. Leányom óvónőképzőt végzett, fiam pedig jó eredménnyel vizsgázott a vasöntő szakmában. Nekünk, szülőknek, a műit nem adta meg azt a lehetőséget, hogy tanuljunk, de most mi is forgathatunk könyveket kezünkben. Üzemünkön belül csoportvezető-képző tanfolyamot tartunk, ahol üzemünk dolgozói az iparvezetés kérdéséről is tájékozódnak.

Szabadi 'Józsafné.

Kalocsa.

Boldogan üdültünk

Nem hallgathatom el azt a nagy örömet, mely közelmúltban ért több munkatársammal együtt. Mihó Rozália, szakszervezeti bizalmi felkeresett bennünket a munkahelyünkön és közeit« velünk, hogy mehetünk Bujákra üdülni. Bizony a nehéz munka, és a sok éjszakázás után jól esett a pihenés. A. bujóki üdülőben kiváló volt az ellátás. A dolgozók minden étkezésnél dicsérték a szakácsnéniket, akik délben és este is ízletes ételekkel vártak bennünket. Sok élménnyel gazdagodva tértünk vissza. Azóta sokat meséltünk munkatársainknak, Bolvári Mártának és Bakula Ádámnénak, akik most mennek a kétheti boldog üdülésre.

Sereg Eszter, Dúsnak,

,Viziszárnyastelep,