Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-27 / 201. szám

Párfépítés A kerületi pártszervezetek munkájáról ; A bájai járásban végeztek a csépléssel Fontos feladatuk kerületi párt- szervezeteinknek a városi lakos­ság körében végzett politikai ne­velő munka: népszerűsíteni a párt politikáját, mozgósítani a lakosságot a párt- és kormány- határozatok eredményes végre­hajtására. A kerületi pártszer­vezeteknek engesztelhetetlen harcot kell folytatni a megbúvó ellenséges elemek, azok nézetei és a klerikális reakció ellen. Fel­adatuk, hogy segítsék, irányít­sák a területükön lévő tömeg- szervezetek, a DISZ, az MNDSZ, a békebizottságok, stb. munká­ját, egyszóval gazdái legyenek a kerületben folyó politikai mun­kának. Kecskemét város kerületi pártszervezetei a fetszabaü'iiiás utáni években eredményes műnkét végeztek. A legjobb kommunisták bevoná­sával mozgósították a lakossá­got a munkásosztály hatalmának kivívásáért, majd a szocialista építésért vívott harcokra. Figye­lemre méltó munkát végeztek a lakosság kulturális nevelése te­rületén is. Pártszervezeteink je­lentős számú népnevelő gárdával rendelkeztek, melyek rendszere­sen látogatták a családokat és elvitték hozzájuk a párt szavát. Eleven, pezsgő élet folyt a tö­megszervezetekben. A VI. kerü­letben 100, az I. kerületben 50 tagú MNDSZ-csoport tevékeny­kedett. Valamennyi kerületnek volt kultúrgárdája. A Voelker- telepnek például 40 tagú ének­kara, 50 tagú színjátszó csoport­ja volt. A kultúrcsoportok gyak­ran rendeztek kultúresteket, sőt a környező községekben is sze­repeltek műsorukkal. Kerületi pártszervezeteink te­vékenysége az elmúlt évek so­rán, és különösen 1953 óta, fo­kozatosan gyengült. Legfeljebb csak kampányok idején (válasz­tás, békekölcsönjegyzés) végez­tek rendszeres politikai tevé­kenységet. A közbeeső időkben tevékenységük — a kevés kivé­teltől eltekintve — az esetenként megtartott ve­zetőségi üléseken, a havon­ta megtartott taggyűléseken és a tagdíjfizetésben merült ki. A lanyhulás oka egyrészt az, hogy 1949 után megalakultak üzemi, termelőszövetkezeti és vállalati pártszervezeteink, ame­lyek elvitték a kerületi pártszer­vezetek tagságának nagy részét. Az üzemi, termelőszövetkezeti és vállalati pártszervezetek meg­alakulása a szocializmus építé­sének követelménye. A párt nem öncél, a párt a szocializmus épí­tésének eszköze, tehát nélkülöz­hetetlen a pártszervezet ott, ahol a szocializmus építéséért harcolnak. Azonban, hogy az üzemi, vállalati pártszervezetek megalakulásával egyidejűleg ily nagy mértékben gyengült a ke­rületi pártszervezetek munkája, ennek nemcsak az az oka, hogy az üzemi pártszervezetek elvit­ték a párttagság aktívabb részét, hanem elsősorban az, hogy a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság — az üzemi és termelőszövetkezeti pártszervezetek mellett, — elhanyagolta a kerületi pártszervezetek irányítását. 'lem segítette eléggé őket sokol- lalú, bonyolult feladataik vég- ■ehajtásában. A pártbizottságon >éldául olyan vélemény alakult ci, hogy a kerületi pártszerveze- eknek nincs perspektívájuk, tem életképesek, így történhe- ett meg az, hogy a végrehajtó lizottság megszűntette a területi •ártszervezetet a Hunyadi vá- osban és a hetedik kerületben. A területi pártszervezeteknek felszabadulás utáni években égzett munkája és az élet az! izonyítja, hogy ükség van rájuk, mert a .«legek nevelésében fontos szerepet töltenek be. Központi Vezetőség határoza­tának megfelelően, a párt-végre­hajtóbizottság napirendre tűzte a kerületi pártszervezetek mun­káját. A határozat szellemében A kerületi pártszervezetek ve­zetőségébe a meglévő vezetőségi tagok mellé olyan elvtársakat javasolunk beválasztani, akik je­lenleg az üzemi pártszervezetek­hez tartoznak és gazdag párt­munkás-tapasztalatokkal rendel­keznek. Ezek az elvtársak a jö­vőben lakóterületükön, a kerü­letben végezzenek pártmunkát. A párt-végrehajtóbizottság a jö­vőben külön foglalkozik a kerü­leti párttitkárokkal, ahol meg­beszéli velük sajátos feladatai­kat, egyes párthatározatok vég­rehajtásával, a párttagság neve­lésével, aktivizálásának módsze­reivel és a tömegszervezetek irá­nyításával kapcsolatban. Az ilyen értekezleteken alkalmuk lesz a titkár elvtársaknak meg­ismerni egymás módszereit, ki­cserélni tapasztalataikat. Felszámoljuk üzemi, vállalati pártszervezeteinknél azt a hely­telen nézetet, amely szerint ki­sebb értékű munka a kerületben végzett politikai munka. A ta­nyai patronázs területtel nem rendelkező üzemi és vállalati pártszervezetek a jövőben a kerületi pártszervezettel együtt fognak politikai munkát végezni. Megszervezzük a kerületi pártszervezet és a patronáló pártszervezetek legjobb ak­tivistáiból az állandó népne­velő-gárdát. Fontos kérdés, hogy a népneve­lők állandóan ugyanazon csalá­dokhoz járjanak népnevelő mun­kára, ismerkedjenek meg kerü­letük minden problémájával. A népnevelők számára havonta — szükség esetén sűrűbben is — színvonalas tájékoztatást adunk a kül- és belpolitikai események­ről, a megjelent párt- és kor­mányhatározatokról, hogy ezál­tal a népnevelők választ tudja­nak adni a dolgozók problé­máira. A kerületeden harcos politikai ttimegmunkát keJ folytatni. A dolgozók széles tömegeire támaszkodva le kell leplezni a dolgozók érdekeit veszélyeztető spekuláns elemek tevékenységét. A pártvezetőség a népnevelőkön Nem hiányzik a bányászszor­galom a keceli bányászokból. Ezt bizonyítja az év első négy.- dében elnyert élüzemi cím is. A bányásznapot is rendszere­sen megünneplik a keceli bá­nyászok. A vállalat vezetősége most is sokat beszél arról, hogy a dolgozók az ünnep tiszteleté­re. — már mint a bányász­nap tiszteletére — szocialis­ta versenyben dolgoznak, kü­lönböző felajánlásokat, válla­lásokat tettek, amelyek teljesí­tése majd szebbé, magasztosab- bá teszi az ünnepet. Ám a dolgozók erről mit sem tudnak. Ök csak azt tudják, hegy az éves terv határidő előtti befejezéséért vállaltak versenyt, de a bányásznap tiszteletére rekik nem mondta senki, hogy tegyenek vállalást. Pedig tennének szívesen, sőt egyik-másik brigád már el is határozta, hogy mit vállal. Sin­ger Gábor, DISZ vontatósbrigád fiataljai úgy látták, hogy a napi 20 vagon helyett 26 va­gonnal is el tudnak vontatni. Mindjárt nyélbe is ütötték a vállalást. Pedig sok Singerékhez ha­sonló brigád dolgozik a tele­pen, akik csak azt várják, hogy felkeresse őket a versenyfelelős és elbeszélgessen velük. A sze­letes kézi termelésnél Kornóczi József brigádja is szeretett volna kidolgozta azokat a feladatokat, amelyek alkalmasak a kerületi pártszervezetek munkájának megjavítására. : keresztül tájékozódjék a lakos- ! ság véleményéről, hangulatáról, I mert így tudja helyesen meg- ! szabni a feladatokat. A politikai tömegmunkában támaszkodja­nak pártszervezeteink a tömeg­szervezetekre. Alakítsák meg minden kerületben a DlSZ-szer- vezetet, foglalkozzanak behatóan az ifjúság nevelésének problé­máival, vonják be ebbe a munkába az iskolák nevelőtestületét és a szülői munkaközösségeket. A felszabadulás utáni évekhez ha­sonlóan elevenítsék fel az MNDSZ tevékenységét, amely nagy munkát képes vé­gezni a háziasszonyok politikai nevelésében. Nem hanyagolhat­ják el a békebizottságokat sem, melyek eddig is bebizonyították, hogy kellő irányítás mellett, na­gyon hasznos munkát tudnak végezni a nemzetközi események ismertetésével, béke-kisgyűlések tartásával a békéért folyó harc­ban. Kerületi pártszervezeteink vonják be területük problé­máinak megoldásába a ta­nácstagokat, ugyanakkor segítsék azok mun­káját. Ismerjék meg és vonják be a munkába a Hazafias Nép­front kerületben lakó tagjait, a háztömbbizalmiakat és mindazt az erőt, amely rendelkezésre áll, amely megfelelő irányítás mel­lett szívesen kapcsolódik be a szocializmus építéséért folyó harcba. Szervezzenek pártszerve­zeteink a tömegszervezetekkel karöltve természettudományos előadásokat, kultúresteket, klub­esteket, amint azt a felszabadu­lás utáni években tették és amit joggal hiányolnak ma a kerület dolgozói. A lakosság között folytatott politikai munkának ezek a mód­szerei alkalmasak arra, hogy fel­lendítsék a kerületi pártszerve­zetek munkáját és nagy mérték­ben hozzájáruljanak a párt és a tömegek kapcsolatának további javításához. Sziklai Judit, a kecskeméti városi párt- bizottság titkára. felajánlást tenni. Nem kérték tőlük, hát maguk határoztak. A múlt havi tervüket 260 szá­zalék körül teljesítették, s most a bányásznap tiszteletére köz­akarattal szavazták meg a 300 százalékot, amihez tartják is magukat. íme, a példa. A dolgozókban él a versenyszellem, csak szí­tani, szervezni kellene. A vál­lalatra is ráférne, meg az ün­nep tisztelete is azt kívánná. Az idei esős idő ugyanis komo- Ijan hátráltatta a termelés elő­rehaladását. Többnapos áram­szünet is volt a telepen. Ezáltal lemaradtak a tervteljesítésben. Augusztus első. dekádjában is közel 19 százalékos volt a terv- iepiaradás a gépi gyúrt tőzeg­termelésnél. Ha a vállalat vezetősége to­vábbra is elhanyagolja a ver­senyt, kétséges az éves terv tel­jesítése, illetőleg az 5 százalék­kal való túlteljesítés is. Nyilvánvaló, hogy úgy nehéz versenyt szervezni, ha az üzemi bizottságnak két hónap óta nincs elnöke, csak helyettese. Bár ő sem tud a telepen tartóz­kodni, miután a beosztása a vállalat központjához köti. Nézzen utána alaposan a hibáknak a pártszervezet, meg a vállalat vezetősége. Javítsa ki a hibákat, ne engedje, hogy csorba essék az élüzem hír­nevén, A bajai járásban befejezték a cséplést. Erőteljes igyekezet folyt az esős napok idővesztesé-, geinek behozatalára. A járás községeinek zöme augusztus 20 —21-re végzett a csépléssel. Há­rom községben — Bátmonosto- ron, Hercegszántón és Dávodon Az idei nyáron a hűvös, csa­padékos időjárás ellenére is, kö­zel másfélszeresére növekedett Kecskemét vízfogyasztása. Na­ponta átlag 6000 köbméter vizet szállítottak a fővezetékek a vá­ros minden részébe. A megnö­vekedett fogyasztási igényt si­került kielégítenie a Vízművek­nek. Folyt a víz az utcai háló­zati kutakból éppen úgy, mint a legmagasabb épületek csap­jaiból. A még bőségesebb vízellátás érdekében a napokban újabb kút fúrási munkálatait indítot­ták el. A kút a 223 000 forintnyi nyereségrészesedésből épül — sőt egy újabb kút csöveit is le­rakják ebből az összegből. De­cember 31-re az új kút vize is Régen volt már, amikor a Császártöltési Gépállomás dol­gozóinak is keményen kellett hadakozniok az ostoba, ku- lák-agyalta jóslások ellen: »a tiaktor megnyomja a földet, az aratőgép kiveri a szemet«, stb. Olyan megszokottak már ezek a gépek a határban, mintha soha mással nem dolgoztak vol­na. A kombájnt már megszerették Az idén már a kombájn is megbecsülést szerzett. Maga a masina ellen ugyan eddig sem veit kifogás. De azért néhol zúgolódott a tsz-tagság, hogy a szalmát úgy kell a gép után felvillázgatni. Lassú munka ez; a polyva az emberek nyakába hullik, a kocsikról külön kell kazalozgatni. Nos, egyik napon munká­ba állt a gép. Nyomában egy iga várakozott a szalmahordás­ra. Amikor már jókora tarló volt, egyszercsak becikázik ám a táblára Nébl János zetoros. A traktorra akasztva valami vonószerkezet. A gép odafarol az egyik szalmacsomóhoz, a le­húzó villa alácsúszik. Egy kar­mozdulat a Zetoron s a felölelt szalmacsomó a magasba emel­kedik. — Hol kazaloznak? — kiabál le Nébl János. — Amoda a tanyában! — mutat vagy két kilométerre a tagság. Ez meglepetés volt. A gépál­lomás olyan szalmalehúzót szer­kesztett, amelyet csak a zetoros kezel egymaga. A hidraulika se­gítségével állítani lehet a vil­lákat s így nemcsak a tábla széléig vonszolja le a szalmát, hanem tetszőleges távolságra el is viszi. Tetszett ez nagyon a tsz-eknek. Hiszen a szalmát majd mindenütt nem a tarlón, hanem az istálók mellett ka- zalozzák, hogy télen kéznél le­gyen az alomnak való. Aztán boszorkányosán gyorsan is dol­gozott a gép. Amíg az igával hármat fordultak, addig a Ze­címmel értékes, szép kiállítás nyílt a kecskeméti Helyőrségi Tiszti Klubban. A képekkel, ízlé­ses grafikai megoldásokkal ké­szült 15 tabló ötéves tervünk nagyszerű eredményeit doku­mentálja. A kiállítás meggyő­zően bizonyítja, hogy a szocia­lizmus építésének fő eszköze a szocialista iparosítás, bemutatja a gépipar fejlődését, könnyű­iparunk eredményeit. Több tabló foglalkozik mezőgazdasá­gunk fejlődésével, a szocialista szektor növekedésével, emelke­— folyt még a nagy küzdelem. A melegre fordult idő, a csép­lő-munkacsapatok versenye, a járás községeiből összpontosított gépek segítségével ezekben a községekben is sikerült a csép- lóst befejezni. Minden szem ga­bona zsákokba került. táplálja majd a víztorony ha­talmas tárolómedencéjét. Szeptember 1-én — a déli kör­vezeték bővítése folytán — üzembe helyezik a Csongrádi utca és Kereszt utca sarkán az új ejektoros kutat. Jövő héttől az ittlakóknak nem kell majd­nem fél kilométert gyalogolniok a friss ivóvízért. A máriavárosi lakók pana­szának még a második félévben véget vetnek a Vízművek dol­gozói. Ugyanis a Hétvezér utca minden esőzéskor kisebbfajta tengerré alakul, mert ebbe a mélyebben fekvő utcába gyűlik össze a környék vize. Rövide­sen megkezdik a csatorna épí­tését és így megoldódik az eső­víz azonnali elvezetése. tor kereken 20 útat csinált meg. Egycsapásra megnőtt hát a kombájn becsülete s 77 holdon felül meg annyi munkája lett. hogy tervét 123 százalékra tel­jesítette. A burgonya betakarításában is segít a gép A tsz-ek most újabb felada' elé állították a gépállomás szak­embereit. — Bebizonyítottátok hogy ügyesek vagytok. Okos­kodjatok ki valami gépet a krumpliszedéshez is, másként nem győzzük — kérték hetek óta úton-útfélen az igazgatót. Tényleg, évek óta gond a búr- genyabetakarítás. A tsz-ek nagj táblákon termelik. Felszedése lassú munka s miatta más fon­tos tennivaló is késedelmet szen­ved. Az őszi árpa például több­nyire a burgonyaföldbe kerül s ha elhúzódik a szedés, kései s szántás és vetés is. Aztán sok termés is a földben marad, hi­szen a lóeke csak ' feléből-nagy- jából túrja fel a földből. Dobler igazgató, Walter fő- gépész és Wessenhoffer Antal kovács összedugták fejüket egy napon. Többféle elgondolás, sok próbálkozás után el is készük a burgonyaszedőgép egy mintá­ja. Zetorra akasztva működik két keréken jár. A kiemelő ekf mozgása szabályozható, attó függően, hogy milyen mélyer eresztik a földbe. Az ekével ki- szántott burgonya egy kardán­meghajtással működő, rácsos kidobó szerkezet villái közé ke­rül, amely forgásában egyúttal a földtől is megtisztogatja 8 burgonyát s a mellé szerelt ponyva segítségével egy sorban rakja le a barázda szélére. Az emberek csak zsákokba szedik. A mintadarabot most próbál­ják, igazgatják a gépállomáson; Ha beválik, nagy-nagy segítsé­get jelent a teimelőszövetkeze* teltnek. Legalább negyedére csökkenti a betakarítás idejét és költségeit s tökéletesen fel­szedi a termést. dő terméseredményeivel. A ké­pek bizonyítják, hogy fejlődött közlekedésünk, gyors ütemben bontakozott ki kulturális forra­dalmunk, hogy korszerű fegyve­rekkel felszerelt, ütőképes had­seregünk van. Az egész kiállítás híven tükrözi, hogy ötéves ter­vünk eredményei bizonysága an­nak, milyen óriási teremtő, al­kotóerő rejlik a felszabadult nép­ben; bizonysága annak, milyen eredményekhez segítette népün­ket a párt, a marxizmus-lenxniz- mus igazsága. A legfontosabb feladat : emelni a pártvezetés színvonalát Mi akadályozza a versenyt a keceli tőzegkitermelésnél? r Uj kutak, csatornák Kecskeméten Bnrgonyaszedőgépet szerkesztenek a Császártöltés! Gépállomáson „Alkotmányunk fényében épül, fejlődik drága, szabad hazánk"4

Next

/
Thumbnails
Contents