Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-21 / 170. szám
Tőámni iiafL története (Qmtalján Futótűzként terjedt a hír Csátalján, hogy új termelő- szövetkezet alakult. Gábor Áron néven, 12 taggal, 122 hold földön, A két meglévő szövetkezet: a Budai Nagy Antal és Kossuth — evek óta bizonyítja, hogy többet elérni, kevesebb fáradsággal dolgozni csak. a közös, nagyüzemi gazdálkodás útján lehet. A Budai Nagy Antal TSZ-ben például 1953-ban 34 forint volt a munkaegységenként jutó részesedés, — az idén 50 forintra tervezik egy munkaegység értékét. Árpájuk a tervezett tízzel szemben 14 mázsát adott. Az év- ről-évre növekvő jövedelemből jutott Nagy Jánosnak házvételre, számos tagnak háztáji tehénre s szinte mindegyiknek kerékpárra, Gál Endrééknek egyszerre háromra is, Július 8-án alakult meg az előkészítő bizottság s rá három napra már az új szövetkezet alakuló ülését tartották. A három nap története érdekes, tanulságos. Mindjárt az előkészítő bizottság megalakulását követő első napon Szabó Zsigmond beszélgetésbe elegyedett Böthe Lászlóval, a bizottság egyik tagjával. — Belépnék én is közétek, csak nem ismerem az egész szövetkezeti élet csinját-binját. Böthe László beszélni kezdett róla. Hiszen alaposan átrágta magát a mintaalapszabályon. — Ami a gazdálkodást illeti, nem félek tőle... De a sok embert összetartani?... No, még gondolkodom — tétovázott akkor Szabó Zsigmond. — Gondolkodj, aludj rá egyet! — így váltak el. Közben már gyűltek a belépési nyilatkozatok. A nevek, mint pecsétek a szerződésen: László Domokos 7 holdas, Nagy Lajos 5 holdas, Pap István és Pap Péter 7 holdas, Pál Ambrus 8 holdas ... Másnap este megbeszélésre gyűlt az újdonsült tagság. Szg- bó Zsigmond is betoppant. A szoba sarkába húzódott, hívatlan vendégnek érezte magát. De a többiek közelebb tessékelték. — Jó volt-e az álmod, Zsiga? — kérdezte mosolyogva Böthe. Ifj. Nagy János többet is mondott: — Idehallgass, Zsiga bácsi, neked is köztünk a helyed. Láthattad évek során: mire képes a szövetkezet. De arra is rájöhettél: ami rosszat a tsz-ről beszélnek, csak száj-jártatás, a kidák szajkózza. Ekkor nyílt az ajtó és belépett György Gábor. Halkan köszönt és arra a székre húzódott, amelyről az elébb Szabó állt fel. Nagy Lajos pedig odasúgta a többieknek: — Egy órája sincs, hogy találkoztam György Gáborral. Akkor azt mondta; — Alakuljatok, ha akartok, de nincs olyan Isten, hogy én közétek álljakl Ifj. Nagy János pedig csak folytatta Szabó Zsiga felé, ahol abbahagyta: — A jövőről, a családodról van szó. Ezt kell megérteni. Ki nem akar többet, jobb életet? György Gábor minden szóra figyelt. Fel is állt, mintha közelebb lépve valamit mondani szeretne. De meggondolta magát. Újra leült. Még mindig Nagy János beszélt: — Magad láttad, hogy a csoportokban géppel kapálnak, géppel aratnak. így lesz nálunk is... Az egyetértés? Azt is kikovácsoljuk, hiszen ettől a perctől kezdve mindegyikünk felelős a szövetkezeiért, egymás tudta nélkül nem intézkedünk.. ; Itt elakadt a szava. Szabó Zsigmond vágta el: — Igazatok van, belépek! — De én is! — szólalt meg György Gábor. Szaporán az asztalhoz lépett s a belépési nyilatkozatra, amelyet Szabó Zsigának készítettek elő, — a maga nevét kanyarította. Harmadnap estére így lett az új szövetkezeinek tizenkét tagja, Elnöknek Bölöny Pétert választották meg. A Gábor Áron tagjai az őszre, a közös munka megindítására készülnek, tervezgetnek. Mindent a maguk erejéből akarnak megvalósítani. Amit a tsz-látogatások során tapasztaltak, sorra hasznosítják majd. Úgy akarnak a közös szövetkezeti élet iskolájának első osztályába lépni, hogy már az első évben kitüntetéssel vizsgázzanak. A Budai Nagy Antal TSZ- töl biztatást kaptak: segítenek nekik. Pataki János tsz-elnök külön még azt is üzente: — Ne féljetek- ha valahol csikorog, majd mi olajozunk! S Csátalján sok-sok egyéni gazda hasonlítgatja össze ezekben a napokban a maga kis parcelláinak termésátlagait a szövetkezetek eredményével. Gondolkodnak, számolnak s a levont tanulság máris harminc egyéni gazda lépteit irányította a termelőszövetkezetek felé. Mostmár három termelőszövetkezet kitárt kapuja várja az egyre nagyobb számban érkezőket: a szocialista Csátalja meg- alakítóit, B. L. MIRŐL BESZÉL A 480 PERC? A munkának szükségszerű velejárója a fegyelem. Jól dolgozni csak fegyelmezett magatartással lehet. A fegyelem az emberben előbb szokássá, majd később készséggé alakul, hogy állandó jellemvonás váljék belőle. Nézzük meg egy üzem keretén belül ezt a dolgot. Vegyük például a Kecskeméti Lakatosipari vállalatot. 4 80 perc a napi munkaidő. Tehát minden munkásnak van nyolc órahosszá ja gr» ra, hogy dolgozzon. Igaz a közmondás, ki mint vet, úgy arat, ki mint dolgozik, úgy halad, de módosítsuk is egy kicsit és tegyük hozzá, — úgy keres. Tehát arról van szó. ki hogyan és mjre használja fel a 480 percet. íme, Horváth László pártvezetőségi tag és annak brigádja, mint lakatosok dolgoznak, átlagos keresetük igen magas. Többek kozott Horváth Lászlóé 1730 forintig fut. A titka, (nincs is) egyszerű: a munka helyes megszervezése és az idő gazdaságos kihasználása. De úgy is föl lehet ezt fogni, hogy nem engedik magukat becsapni sajátmaguk által. Ök becsületesen dolgoznak, minden percet alaposan kihasználnak. A munkaidő megkezdése előtt néhány perccel előkészülnek a munkára: kikészítik a szerszámokat, előkészítik az anyagot és pontosan látnak munkához. Közülük egyet se lehet látni az dűvaron őgyeleg- ni, vagy ».hosszúlélegzetű« cigarettaszünetet tartani. Mindent egybefoglalva: — fegyelmezett munkások. • S ok hozzájuk hasonlót lehetne még említeni. Ám nézzünk szét alaposan minden" felé és hallgassunk meg egy epizédot, Pulai Sándor szaktárs- roi szol. Volt rá eset, amikor Pulai szaki alaposan beengedte magát csapni. »Elfelejtette« kihasználni a munkaidőt, s így nem voltak »munkasikerei«. Hol itt, hol ott lehptett rátalálni munkaközben, ide-oda csúszkált. mászkált. Fizetéskor a boríték sovány volt és vékony. A művezetője figyelmeztetését figyelembe se vette. Áthelyezték egyik műhelyből a másikba —- alig használt. Végül ra- portra kellqtt mennie az igazgatóhoz. — Nézze, szaktárs — mondta az igazgató — ez lehetetlen állapot, hogy ön a múlt hónapban is (május) 560 forintot keresett! Ha továbbra sem hajlandó változtatni a munkaviszonyán, keressen magának máshol munkát. Erélyes volt a felszólítás ... Pulai Sándor a következő hónapban 1300 forintot húzott ki a borítékból. Bár azt beszélik róla, hogy még mindig többre képes, még mindig van nála »üresjárat«. Ügyes ember, szakember, többet várnak tőle. Neki se mindegy az, hogy többet-e avagy kevesebbet keres. A munkaidő jobb kihasználása 740 forintot »hozott neki a konyhára«, egyik hónapról a másikra. Most már kezdi belátni Pulai Sándor, hogy milyen csúfosan megbosszulja magát a hanyagság. Az a fizetéskülönbsóg, amit hónapok óta elszalajtott, már szép összeget tenne ki együtt. Csak májusban: egy öltöny tropikál ruhát és egy gyönyörű inget, esetleg: egypár szanaalt é. egy pár szép cipőt. Sorolhatnánk még. És mindez azon múlott, hogy a napi 480 percből mennyit tudott felhasználni a köz- és saját hasznára? pgyedülálló példaként emit iegetik a vállalatnál, de nem dicséretére Lenkei Margit hegesztőt. Ádáz ellensége magának azáltal, hogy nem azt adja — nem azt kapja —, amit kellene. Mint szakmunkás, nem használja ki a munkaidőt, sokat tereferél és azért keveset keres. Átlagos keresete csak 600 forint körül mozog. Vajon, miért van ez? Miért nem határozza el már Lenkei Margit komolyan, hogy többi szaktársához hasonlóan becsülettel kihasználja azt a 480 percet, amelyet az üzemben tölt. Mi érteimé van annak, hegy nap mint nap, hétről- hétre, hónapról-hónapra becsapja magát és az üzemet? • Hlyen dolgokról tudósít a II 480 perc. Az idő nem vár senkit, eltelik, — aki dolgozik az segíti a nép államát, az keres, aki lazsál, az becsapja a közösséget, de magát is. Többszáz béhevédelmi szerződést kötöttek a falusi dolgozók a kalocsai járásban A kalocsai járás békeharcosai élénk politikai tevékenységet folytatnak éppen most az aratás-csépi és megindulása után, abból a célból, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak a kenyércsata jelentőségét, a békeharc perspektíváit. Igen lelkesen veszik ki a részüket a békeagitációból a járás pedagógusai, akik vállalták, hogy meglátogatják községeik dolgozó parasztjait s összegyűjtik azokat a vállalásokat, felajánlásokat, melyek az aratás, a csép- lés és a begyűjtés meggyorsítását célozzák és az állampolgári fegyelem megszilárdítására serkentik a dolgozókat. Eddig közel 400 békevédelmi szerződést kötöttek a kalocsai járásban a pedagógusok jó munkája következtében és előreláthatóan 7—800 ilyen békevédelmi szerződésre lehet számíteni. Sok dolgozó paraszt vállalta a szerződés aláírásával, hogy cséplőgéptől teljesíti a terménybeadást, másodvetéssel növeli takarmányalapját, kukoricáját háromszor kapálja meg. Nem egy vállalás szemveszteség nélküli aratásra szól, vagy éppen az élőállat-, a tojás-, a baromfibeadás teljesítését ígéri határidő előtt. A békevédelmi szerződésük kötelezettségeit teljesítő falusi dolgozókat a járási békeiroda levélben is üdvözli. A járás békeharcosai hasonlóan leveleket küldenek azoknak is, akik elfeledkeztek vállalt kötelezettségeik teljesítéséről. ; Saját tapasztalataink győztek meg a másodvetés hasznosságáról AZ UTÓBBI KÉT ÉV ALATT számszerűleg sokat fejlődött állatállományunk. A minőségi állattenyésztésben azonban nem tudtunk jó eredményeket elérni a megfelelő takarmány- alap hiányában. Az idén persze már erre fordítunk különösen nagy gondot. Most építettünk egy korszerű, 40 férőhelyes szarvasmarhaistállót. Ezzel állományunkat egy helyre tudjuk összevonni, gazdaságosabban tudunk takarmányozni is. Azután, mint legfontosabbról 1— gondoskodtunk a bőséges takarmányról. Az idén különösen jól fizetett az árpánk. Az őszi árpa holdanként megadta a 15 mázsát, a tavaszi a tizenegyet. Éz összesen 783 mázsát jelent, melyből a beadás teljesítése után meghagytunk az állatállomány részére 460 mázsát és ezen felül még két kilót osztottunk ki a tagoknak előlegként egy-egy munkaegységre. A terven felül termelt árpa huszonöt százalékát — 63 mázsa 58 kilót — is kiosztottunk prémiumként a tagok között. Ezzel a tagság is megvan elégedve, az állatállományunknak is bőségesen megvan a télirevalója. A KUKORICÁNK SZINTÉN jó termést ígér, — tehát a legfontosabb takarmányokból lesz elegendő. De nagyon nagy hiba lenne —, ha mint az előző években — megfeledkeznénk a másod ve tésről. Tavaly bizony egy talpalatnyit sem vetettünk, de meg is bántuk, mert hiánya a tehenek tejhozamán, s az ellésre való előkészítésükben mutatkozott meg. Okultunk saját kárunkon, s most hamarjában az őszi árpa tarlójába, meg aztán a muhar és köles helyébe elvetettünk 31 hold gyorsan- érő, száznapos kukoricát, amely már akkora, hogy rövidesen kapálni is lehet. Még újabb 34 holdon készítettük elő a taiajt a napokban. Ebből 24 holdon számítunk még kukoricát vetni, 18 holdon pedig kölest. Ha jó lesz a nyár, a másodvetésű kukoricából 10 mázsás átlagot is könnyen elérhetünk. Ez pedig 550 mázsa nyereséget jelent nekünk kukoricából. A jól beérett kukoricát hizlaláshoz is felhasználhatjuk, ami nem érik be, azt pedig a szárral együtt besiiózzuk, ami szintén növeli a silótakarmány értékét. Azt pedig már az élenjáró termelőszövetkezetek tapasztalatából tudjuk, hogy a silótakarmányt milyen jól hasznosítják az állatok. Ezért a télen mi is elhatároztuk, hogy építünk két darab 75 köbméteres silót. Tervünket már meg is valósítottuk — a betonsilóink is készen állnak, s számításunk szerint nem lesz gond megtölteni őket. PERSZE NEMCSAK A SZARVASMARHA- és sertésállomány bőséges takarmányáról gondoskodtunk előrelátóan az idén, hanem szépen fejlődő baromfiállományunkról is. Baromfitörzsünk 230 darabra szaporodott, s a 10 holdnyi másodvetésű köles mintegy 30—40 mázsa takarmányt jelent az ő számukra is. A köles szalmáját pedig szívesen elropogtatják a birkák, de még a tehenek is. így győztek meg bennünket a saját tapasztalataink a másodvetés hasznosságáról, arról, hogy ha minőségi állattenyésztést akarunk folytatni, nem feledkezhetünk meg a vitamindús másodnövények termeléséről sem. Nem sok fáradságba kerül — viszont állattenyésztésünket teszi még jövedelmezőbbé, s ezzel gazdagabbá az egész tagságot. Greksa Ferenc, a géderlaki Úttörő Termelőszövetkezet elnöke A Minisztertanács rendeletben további kedvezményeket biztosított a terhesanyák részére a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben A Minisztertanács a termelőszövetkezeti tagok anyasági segélyének folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kiegészítette. Eszerint, ha az anya nem szövetkezeti tag, de mint családtag dolgozik a mezőgazda- sági termelőszövetkezetben és legalább nyolcban munkaegységet, férje pedig legalább 160 munkaegységet teljesített, a térje jogán anyasági segélyben vészesül. Az első gyermek után 40U forint, a második és minden további gyermek után 300 forint anyasági segélyt folyósítanak. A családtagként dolgozó anyát az anyasági segély akkor is megilleti, ha a férje — katonai szolgálat, vagy bentlakásos tanfolyamon való részvétel miatt — a kötelező munkaegységet nem tudja teljesíteni. Ikerszülés esetén az anyát saját jogán az első szülésnél minden gyermek után — 500—500 forint, minden további szülésnél gyermekenként 400 forint anyasági segély, a férje jogán pedig az első szülésnél minden gyermek után 400—400 forint, a további szülésnél gyermekenként 300 forint anyasági segély illeti meg. A halvaszületett gyermek után 120 forint anyasági segélyt kell folyósítani. A határozat kimondja, hogy az anyasági segélyt abban az esetben is folyósítani kell, ha az előírt munkaegységet, —• napközi otthon hiányában —• kettőnél több tíz éven aluli gyermek gondozása miatt az anya nem tudja teljesítem. A jogosultság megállapításához a községi tanács végrehajtó bizottságának és a termelőszövetkezet vezetőségének igazolása szükséges. (MTI) Purasztfiatalok! Vár benneteket a Mohácsi Mezőgazdasági Szakiskola Mezőgazdaságunk rohamos gépesítése új munkamódszereket és szakképzett dolgozókat kíván. Ezért a földművelésügyi minisztérium Mohácson Általá' nos Mezőgazdasági Szakiskolái szervez. A kétéves kiképzés alatt a tanítás, elhelyezés és ellátás ingyenes. A tanulók munkaruhát és előmenetelüktől függően ösztöndíjat is kapnak. A végzett tanulók »aranykalászos mezőgazda« címet nyerpek, amely nagyüzemekben irányító beosztásra ké- pesít. A megyéből a bajai, bácsalmási és kiskunhalasi járásból 17 —28 éves korig, mezőgazdasági üzemekből és egyénileg dolgozó parasztfiatalok jelentkezhetnek. A felvételre kérvényeket a Mohácsi Mezőgazdasági Szakiskola igazgatójának kell beküldeni. Bővebb felvilágosítást adnak a helyi tanácsok és az általános iskolák igazgatói.
