Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-21 / 170. szám

A négy harmánylő genii tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) vül bonyolult: sok szempontot kellene ehhez összeegyeztetni. Q — Eden — egyszerűbbnek tartaná saját javaslatát, mely szerint a négy nagyhatalom és az egyesített Németország kös­sön biztonsági szerződést. Ezután Bulganyin mondott rövid beszédet, és ebben hangsú­lyozta: Németország egyesítésé­nek kérdése, és általában a né­met kérdés a háború utáni problémák egyik legfontosabbi­ka. Hogy megoldást lehessen el­érni, a kérdést azzal összefüg­gésben kell megvizsgálni, és azt figyelembe véve kell döntést hozni, hogy Németországot fel- íegyverzik és katonai csopor­tokba vonják be. A jelenlegi helyzetben, amelyet az jellemez, hogy Nyugat-Németország belé­pett a Nyugateurópai Unióba és a NATO-ba, a körülmények még nem alkalmasak az egysé­ges Németország megteremtésé­hez. Az egyesítés feladatát más­képpen kell megvalósítani, lépés- röl-lépésre és az idő segítségé­vel. Bulganyin ezután ismét hang­súlyozta, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése és a haté­kony európai biztonsági rend­szer megteremtése nagymérték­ben megkönnyítené a német kérdés megoldását, megterem­tené a szükséges előfeltételeket Németország békés és demo­kratikus alapokon végbemenő egyesítéséhez. Ezzel kapcsolatban utalt az államok közti bizalom helyreál Utasának szükségességére. Eisenhower felszólalásában rá­mutatott: kötelességének tartja leszögezni, hogy a NATO vé­delmi szerv és semmiféle fenye­getést nem jelent senki számá­ra. Németországot — mondotta Eisenhower*— olyan helyzetbe kell hozni, hogy senkit se tá­madhasson meg és senkit se fe­nyegethessen. Ami Amerikát il­leti, az Egyesült Államok semmiféle támadó háborúban sem vesz részt és ilyent nem támogat; háborút csak akkor viselne, ha megtámadnák. Eul- ganyin erre azonnal megje­gyezte: megelégedéssel veszi tu­domásul Eisenhowemek ezt s kijelentését, hisz Eisenhower elnöknek és ezt a bejelentését nagy fontosságúnak tartja; Ei- senhowert egyébként is kitűnő államférfinak és hadvezérnek ismeri a Szovjetunió. Végezetül az elnöklő Faura miniszterelnök leszögezte, hogy a német kérdésben véleménykü­lönbségek állnak fenn a kifej­tett szempontok között, de re­méli, hogy ezeket összhangba lehet hozni. Ugyanakkor bízik abban, hogy a. későbbiekben majd lehetőség nyílik a meg­egyezésre és egységes megoldás­ra jutnak. A kérdést igen jól megvitatták s a vita igen tár­gyilagos és hasznos volt. Ezután a kormányfők elhatá­rozták, hogy a külügyminiszte­reket megbízzák azzal, hogy a kérdést a szerdai ülésen részle­teiben tárgyalják meg és tegye­nek javaslatokat, hogy később visszatérhessenek a kérdésre. * Hírmagyarázók szerint Bul­ganyin elvtárs a keddi ülésen rámutatott arra, hogy Nyugat- Németország részvétele az At­lanti Szövetség szervezetében és a nyugat-európai szervezetben, olyan feltételeket jelent, ame­lyek mellett a Szovjetunió nem látja érettnek Németország egyesítésének lehetőségét. A fel­adatot másképpen kell megol­dani — mutatott rá Bulganyin elvtárs. — Németország egyesí­tését — mert másképp nem megy — lépésről-lépésre kell megol­dani. Bulganyin elvtárs az euró­pai kollektív biztonság rendsze­rére tett javaslatát alkalmazva, javasolta, hogy először, a két Németország bevonásával a kol­lektív biztonság rendszerébe ké­szítsék elő a német kérdés megoldását is, majd a kollektív biztonság rendszere további fej­lesztésével, annak második foká­nál az államok közötti bizalom megerősödése és a katonai tömbök megszűnése a német egység kérdésének megoldását is elő fogja segíteni. A megegye­zésre való törekvés van hivatva a német kérdés megoldásának helyes útját, a megoldás módo­zatait megmutatni. Megkezdődött a külügyminiszterek szerdai ütése GENF. (MTI) Mint a Reuter idő szerint 12 órakor összeültek jelenti, a négy nagyhatalom kül- második megbeszélésükre. (MTI) ügyminiszterei szerdán, magyar A külügyminiszterek szerdán déleit, a kormányfők szerdán délután folytatták tanácskozásaikat Geníüen GENF. (MTI) Az értekezlet megfigyelői körében már most sok szó esik a négyhatalmi kor­mányfői értekezlet után sorra kerülő külügyminiszteri érte- kjzletről. Egyesek szerint — mint ismeretes — ezt a külügy­miniszteri értekezletet New- Yorkban kellene megtartani az ENSZ következő ülésszaka után. Mások viszont valószínűbbnek tartják, hogy az értekezletre ok­tóber második felében Genfben kerül majd sor. Az eddigi két tonfi értekezlet ugyanis bebi­zonyította, hogy ez a megoldás technikai szempontból nagyon sok előnnyel jár. Faure francia miniszterelnök egyébként kedden este fogadta Biankenhornt, Nyugat-Német­ország NATO-megbízottját, a genfi értekezlet nyugatnémet megfigyelőjét. Az United Press jelentése sze­rint a német megfigyelők kül­döttsége nyugtalanságát fejez­te ki amiatt a szívélyesség mi­att, amely az értekezlet során az amerikai és a szovjet kül­döttek kapcsolatait jellemzi. Ezeket az érintkezéseket »várat­lan bajtársias érzelem megnyil­vánulásoknak« minősítik. Kedden este az angol küldött­ség vacsorát adott a szovjet küldöttség tiszteletére. Felépült Varsóban a tudomány és kultúra „J. V. Sztálin“ palotája VARSÓ. (TASZSZ) Varsóban befejeződött a tudomány és kul­túra J. V. Sztálin palotájának építése. A palota a Szovjetunió ajándéka a népi Lengyelország­nak. Július 21-én Varsóban ün­nepélyes keretek között adják át a palotát a lengyel kormány­nak. (MTI) Befejeződött a külügyminiszterek második munkaüiése GENF. (MTI) A négy nagyha­talom külügyminiszterének má­sodik munkaülése szerdán, ma­gyar idő szerint 14 óra 2 perc­kor ért véget, A négy külügyminiszter elha­tározta, azt ajánlja a kormány­főknek, hogy szerdán délután a napirend második pontjával: az európai biztonság kérdésével foglalkozzanak. Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, va­lamint a dolgozók anyagi helyze­tének és kulturális színvonalá­nak alakulását 1955 második negyedévében a következő ada­tok jellemzik, Ipar — Építőipar 1955 második negyedévé­ben tovább folytatódott az ipar kedvező fejlődése, amely a múlt évi visszaesés után az első negyedévben kezdődött meg: az ipar túlteljesítette ter­melési és termelékenységi tervét, csökkentette a termékek önkölt­ségét. 1955 második negyedévi ter­melési tervét a szocialista ipar 105.2 százalékra, első félévi tervét 104.9 százalékra teljesí­tette. Az Állami Építőipar is teljesí­tette második negyedévi ter­melési tervét. Az ipar 1955 második negyed­évében terven felül termelt sze­net, villamosenergiát, jelentős mennyiségű kőolajat, hengerelt­acélt, téglát, cementet, tehergép­kocsit, kerekes traktort, fogatos- ekét, magtakaró- és nehézboro­nát, gyapjúszövetet, kötöttárut, bőrlábbelit, férfi öltönyt, stb. E cikkekből lényegesen többet termeltek, mint 1954 azonos idő­szakában. 1955 második negyedévében a szocialista ipar termelése 7.6 százalékkal, a minisztériumi iparé 5.6 százalékkal, a helyi iparé 21.8 százalékkal, a kisipari szövetkezeteké 14.6 százalékkal haladta meg az 1954 második negyedévi termelést, 1955 első félévében a szocia­lista ipar termelése 9.5 szá­zalékkal, a minisztériumi iparé 7.7 százalékkal volt több, mint 1954 első félévében. A negyedév folyamán számos ipari beruházást helyeztek üzembe és kezdtek meg: többek között új üzemrészekkel bővült az Ajkai Timföldgyár, az Almás­füzitői Timföldgyár és a Péti Nitrogénművek. A Lenin Kohá­szati Művek erőművében új gépegység kezdte meg működé­sét, a Borsodi Hőerőmű második gépegysége is megkezdte a próbaüzemeltetést, bővült a Komlói Kenyérgyár és a Pápai Húsüzem. A második negyedév folyamán megkezdték az Ajkai- I notai 120 kilovoltos távvezeték építését. Az ipar a negyedév folyamán a műszaki fejlesztés terén is ért el eredményeket: sikerrel alkalmaztak egyes új technikai eljárásokat, előállítottak néhány fontos új gyártmányt: elkészült a 120 kilovvattos rövidhullámú adóberendezés, továbbá több közlekedési eszköz (Ikarus 66 városi autóbusz, 130 lóerős Die­sel mechanikus mozdony, stb.) prototípusa. A munkafegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és i észben a műszaki fejlesztés eredményeképpen is, a termelés növekedését az ipar elsősorban a termelékenység növelésével érte el. A szocialista iparban az egy munkásra jutó termelés a második negyedévben 5.1 szá­zalékkal, az első félévben 6.8 százalékkal múlta felül az 1954 azonos időszakának viszonylag alacsony termelékenységi szín­vonalát, az 1953 azonos idősza­kának termelékenységét azon­ban csak némileg haladta meg. Az építőiparban a termelékeny­ség nem emelkedett, A minisztériumi iparban az önköltség — az első negyedévi eredmények után — a második negyedév folyamán is általában tovább csökkent. Az eredmények mellett az ipar és az építőipar fejlődése a negyedév folyamán nem min­den tekintetben volt kielégítő. A termelés nem volt eléggé tervszerű. Az ipar egyes fonto­sabb termékfajtákból a terve­zettnél kevesebbet termelt. Nem teljesítették a második ne­gyedévben például a nyersvas, az acélöntvény, a timföld, a motorkerékpár, a kolbászfélék, a szappan termelési tervét. Az építőipar számos létesítményt pem fejezett be az előírt határ­időre és nagyrészt ezért több beruházás második negyedévre tervezett üzembehelyezése el­maradt, Egyes ipari termékek minősé­ge még mindig nem kielégítő: a második negyedév folyamán például len-kender szövetből, férfikabátból, női ruhából, férfi­ingből kisebb volt az elsőrendű termékek aránya, mint az előző időszakban, A műszaki fejlesztési tervben előírt feladatok jelentős részét nem teljesítette az ipar, Mezőgazdaság A késői kitavaszodás miatta tavaszi munkákat a szokottnál később kezdték el, de a vetése­ket sikerrel befejezték. Kukoricát 150.000 kataszii’á- lis holddal nagyobb területen vetettek, mint egy évvel ezelőtt, a rizs vetésterülete a keleti fő­csatorna építési munkálatainak előrehaladásával kereken 15.000 katasztrális holddal növekedett. A zöldség- és főzelékfélék ve­tésterülete is nagyobb a múlt évinél. A szerződéses növények vetéstervét a mezőgazdaság tel­jesítette. A kedvezőtlen tavaszi időjá­rás a növények fejlődését hát­ráltatta. de az utóbbi hetek jobb időjárása következtében a terméskilátások lényegesen ja­vultak. A kalászosok várható termésátlaga magasabb a múlt évinél. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek várható termésátlagai jobbak, mint az egyéni gazda­ságoké, Burgonyából és egyes gyümötlcsfélékből kiemelkedő­en jó termés várható. Kedve­zőek a kukorica és a szőlő ter­méskilátásai is. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben al­kalmazták a fejlettebb agro­technikai módszereket. A ter­melőszövetkezetek a kukorica vetésterületének több mint 40 százalékán végeztek négyzetes vetést és mintegy 30.000 katasz­trális holdon hibrid-kukoricá1 vetettek. Az állami gazdaságok a kenyérgabona vetésterületé­nek közel 40 százalékán minő­ségi vetőmagot termelnek, A mezőgazdaság 1955 első félévében több mint 3000 trak­tort (ebből 1100 universal trak­tor), 2300 traktorekét és 550 cséplőgépet kapott. A gépállo­mások a tavaszi kampányban közel 100.000 normálholddal több talaj munkát végeztek, mint az előző évben. A termelőszö­vetkezetek mellett nagy segít­séget nyújtottak az egyénileg dolgozó parasztoknak is, mint­egy 40 százalékkal több talaj­munkát végeztek részükre, mint a múlt évben. A tavaszi nö­vényápolási munkáik elvégzésé­nél sem a gépállomások, sem az állami gazdaságok nem hasz­nálták ki megfelelően a ren­delkezésükre álló gépeket. 1955 első félévében tovább erősödött a mezőgazdaság szo­cialista szektora. Június 30-ig 113 új tsz alakult és 28.000 tag lépett be a termelőszövetkeze­tekbe. Közlekedés 1955 második negyedévében vasúton lényegében ugyanannyi árut és utast, tehergépkocsin 1.9 százalékkal, hajón 19.8 százalék­kal kevesebb árut szállítottak, mint a múlt év azonos idő­szakában. 1955 első félévében vasúton 7.1 százalékkal, tehergépkocsin 4.5 százalékkal, hajón 8.9 szá­zalékkal több árut szállítottak, | mint 1954 első félévében, A második negyedév folya­mán átadták a forgalomnak a több, mint 50 millió forintos költséggel újjáépített újpesti összekötő vasúti hidat, Áruforgalom A kiskereskedelem 1955 má­sodik negyedévi eladási tervét 100.3 százalékra teljesítette. A második negyedévi forgalom 2.4 százalékkal, az első félévi for­galom 3.9 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A fontosabb élelmiszerek kö­zül lisztből mintegy 30 százalék­kal, tejből 4 százalékkal, vajból 8 százalékkal, sajtból 53 szá­zalékkal többet adott el a kis­kereskedelem, mint 1954 má­sodik negyedévében. Húsból és egyes hentesárukból az ellátás nem volt kielégítő. A második negyedév folya­mán iparcikkekből nagyobb és szélesebb választékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésére, mint tavaly. Ruházati cikkekből valamivel kevesebb, az egyéb iparcikkekből lényegesen több volt a forgalom, mint 1954 má­sodik negyedévében. Különösen növekedett egyes tartós fogyasz­tási cikkek vásárlása; bútorból mintegy kétszerannyit, tűzhely­ből 48 százalékkal, kerékpárból 16 százalékkal, edényáruból 43 százalékkal többet adtak el, mint a múlt év azonos időszakában. Egyes cikkekből azonban — például simabőrű férfi szandál­ból. egyes méretű gyermekszan­dálokból, különféle gyapjúszöve­tekből, egyes típusú rádiókból, stb. — a keresletet nem tudták megfelelően kielégíteni. Jelentősen nőtt az építőanyag- forgalom is, több cikkből másfél—kétszerannyit adtak el, mint a múlt év második negyed­évében. Egyes építőanyagok azonban nem mindig álltak ele­gendő mennyiségben és meg­felelő minőségben rendelkezésre.­Budapestre és a megfigyelt városok piacaira a termelők 1955 második negyedévében több élő- és vágottbaromfit, és tojást hoz­tak fel, mint 1954 második ne­gyedévében. A zöldség-, főzelék- és gyümölcsfélék a kedvezőtlen tavaszi időjárás következtében később kerültek forgalomba, mint tavaly. Június második felé­től kezdve a felhozatal e cikkek­ből jelentősen megnövekedett. Szociális és kulturális eredmények 1955 második negyedévében tovább javult a dolgozók szo­ciális és kulturális ellátottsága. Több új szülőotthon kezdte meg működését. A csecsemő­halandóság az elmúlt év azo­nos időszakához viszonyítva 19 százalékkal csökkent. A ne­gyedév folyamán több új böl­csőde létesült (például Szom­bathelyen a megyei tanács te­rületi bölcsődéje, a Kőbányai Fonógyár üzemi bölcsődéje, stb) a negyedév végén a böl­csődei férőhelyek száma közel 22.500 volt, egy év alatt 24 százalékkal növekedett, óvodai ellátásban 160.000 gyermek ré­szesült, számuk az előző év azonos időszakához képest 10 százalékkal emelkedett. Az általános iskola VIII. év­folyamát mintegy 100.000-en vé­gezték el. A középiskolák nap­pali tagozatain közel 25.000-en tettek érettségi vizsgát. 1955 második negyedévében a kiadott művek példányszáma megközelítette a 10 milliót. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a szépirodalmi és ifjúsági művek példányszáma több mint kétszeresére emelke­dett. A filmszínházak látogató* inak száma 1954 második ne­gyedéhez viszonyítva 17 száza­lékkal nőtt és meghaladta a 27 milliót, a rádióelőfizetők szá­ma a negyedév folyamán 36 ezerrel emelkedett. Budapest. 1955. július 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents