Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-17 / 167. szám
KALÁSZGYUJTI Reggel fél nyolc tájban gyülekeznek a félegyházi József Attila Iskola úttörői az udvarban. Négy lány és tizenkét fiú jött össze eddig. Türelmetlenül váriák a munkásokat szállító autót. Az egyik úttörő fehér inge alatt, mint valami furcsa kinövés, ott iudorodik egy nagy labda, hátha össze lehetne kötni kalászgyűjtésnél a kellemest a hasznossal. — Fogadjunk, tanár bácsi, hogy eső lesz! — Nem lesz — felelem félvállról, határozott biztonsággal. — Hiszen már csepereg is...!? — Ugyan? — nevetem. (Csak néfn eilgedeth, hogy pesszimista gondolatok támadjanak az én úttörőim lelkében — ébredt fel bennem a pedagógus.) A tizenhat gyermekféj félém fordul és kórusban azt mondja hamiskásan mosolyogva, szikrázóén vidám szemekkel: — No fogadjunk. Mibe? És fogadunk. Látom, hogy derül a társaság. Nyolc óra. Az autó vezetője jön, jelenti, hogy a sarkon vár bennünket a kocsi. Vidáman kúsznak fel a vezetői fülke mögé és á várakozás izgalmával fészkelődnek a padokon. Elindulunk. Az úttörők dudol- gatnak és boldogan nyújtogatják a nyakúkat, a jólismert utcák házai felé. — Meddig megyünk? — kérdezik. — A tangazdaság területére. — Kiszállás! — rikkant az egyik, amikor megállunk a határban, négy—öt kilométerre a várostól. Az autó visszaindul, mi pedig libasorban a megjelölt rozstáblákra vonulunk. Tőlünk jobbra kézi erővel aratnak, mert megdőlt a műtrágyázott, súlyos- kalászu búza. Amott távolabb a tarlóhántást végzik és vele egyidőben csalamádét vetnek. Valahonnan a város felől mély búgás hangjai repdesnek a szellő szárnyán — ott árpát arat a kombájn. Körülöttünk keresztberakott rozskévék. Itt már megtörtént a szétszórt kalászok összegereb- lyezése is. Ez a mi területünk, itt fogjuk szedni a kalászt. A felhők világosodni kezdenek a fejünk felett. — No, Pista — bökök az ég felé — mi lesz a fogadással? — Hát, nem esik — hanzik a filozófus válasz. — De még eshet ...! A fiúk rövid nadrágban süt- tetik magukat az időnként felbukkanó bágyadt napfényben, a lányok lerakják meleg kabátjukat és mint valami kedves nyuszi-raj futkosnak kalásztól- kalászig. F el-felkiáltanak, amikor egy-egy kupacban több kalászt is lelnek. — Idegyertek, itt a jó hely! Három csoport alakul, az egyik közülük öiidlló útra indul. Ugy- látszik verseny lesz belőle. Es valóban gyűlnek a kalászcsokrok, mutogatják egymásnak fáradhatatlanul. — Nekem már három csomóm van! — Nékem négy! A nevelők titokban hol az egyik, hol a másik csoport » gyűjteményébe« csempészik a maguk- gyüjtötte kalászcsokrot. — Milyen jó itt kint! — Milyen friss a levegő! Nagyszerű a nap! Ez aztán az egészség! A felnőtt munkások közül hárman felmérik a gyűjteményt. Bizony, néhány nagyobb fiúnak és lánynak egész kévére való van. A «■becsüs« bácsik mosolyognak. Az úttörők komolyan lesik az ítéletet. — 58 kilóban egyezünk meg — mondja ki a szentenciát az egyik munkás. Kipirulnak az arcok, a csapat elégedett. Azután ballagunk ki az útra. Egyesek jóleső harapásokat mélyesztenek a madárlátta, szikkadt kenyérbe, amit magukkal hoztak. — Csak mi gyűjtünk? kérdezik. — Dehogy . -, minden iskola úttörőcsapatából járt kint a határban egy-egy csoport. — Űk mennyit gyűjtöttek? — Sajnos csak a mi eredményünket tudjuk: két nap alatt egy mázsa. A kis fejek gondolkodnak, őrlik, feldolgozzák a gyermeki agyvelők a látottakat, a hallottakat. — Ha nem gyűjtöttük volna össze, elveszett volna a sok kalász. Utbaejtjűk a kombájnt. Lassan, fölényesen halad el mellettünk. — Mennyi emberi erőt lehet vele megtakarítani! — Hallgatjuk a búgását, ahogy jó étvággyal fogyasztja az érett kalászokat. Bent vagyunk Félegyháza házai között, az iskola előtt elbú- csúzkodunk. Velem néhány utcán keresztül ott ballag néhány gyerek. El-elmaradózik közülük egy-egy csengő köszöntéssel. Béla inge alatt még mindig ott dudorodik a labda. Pistával együtt ballag velem. Búcsúzáskor kezetnyújtunk egymásnak, mint a felnőttek, a jó munka egyformává tett bennünket. Pista az égre sandít. — Ugylátszik, elvesztettem a fogadást.., de nem bánom! Pusztaszeri Sándor, Kiskunfélegyháza. A kecskeméH városi tanács egészségügyi osztálya a nyári betegségek megelőzéséért A nyári hónapokban fokozottan fennáll a lehetősége a különböző fertőző betegségek terjedésének. Ezek közül különösen a tífusz és a bélhurut igen veszélyes, amely ha elterjed, sok dolgozót elvon a munkától. A betegségek megelőzését, illetve terjedésének megakadályozását tartja most legfontosabb feladatának a kecskeméti városi tanács közegészségügyi osztálya és közel 100 főnyi aktívahálózata. Az egészségügyi állandó bizottság és annak speciális albizottságai szélesméretű felvilágosító, ellenőrző tevékenységet fejtének ki városszerte. A bizottságok rendszeresen ellenőrzik a piacra felhozott és az üzletekben árusított élelmiszereket, fagylaltféléket és húsárukat. Az üzemi konyhákon és szociális intézményekben ismét más aktívák ügyelnék a dolgozók és gyermekek egészségére. Az ellenőrzések alkalmával nem egy súlyos megbetegedésnek veszik elejét. A mostani esős időjárás alatt például megnövékedett a piacon a gombafelhozatal. Ezt igen sokan kedvelik, de mérgező fajtáit már kevesebben isA kecskeméti békeharcosok munkája, élete nagy eseményének lesznek tanúi július 19-én, kedden este Kecskemét dolgozói. A Kecskeméti Városi Békebizottság rendezésében ezen a napon tartott békenagygyűlésen Vándor Vera, az Országos Béketanács munkatársa, a Helsinkiben járt magyar béke- küldöttség egyik tagja számol be a finn fővárosban lefolyt hatalA Magyar Állami Operaház szólótáncosaiból alakult balett- agyüttes július 22-én este 8 órasor vendégszerepei Baján, a tanítóképző szabadtéri színpadán. Az együttes tagjai: Csinády Dóra, Müller Margit, Rácz Boriska, ösy János, Bozsó Ármerik. Az egészségügyi osztály gombaszakértői ilyenkor naponta ellenőrzést tartanak a piacon és a mérgező hatású, állott, vagy az egészségre más okból káros árut azonnal megsemmisítik. Ugyancsak naponta ellenőrzik a tejpiacot is, ahol a termelőket elsősorban felvilágosító szóval győzik meg arról, hogy romlott, vagy hamisított termékekkel a fogyasztók egészségének ártanák. Ha ennek ellenére ismételten romlott, vagy hamisított árut találnak a termelőnél, megteszik a feljelentést. A múlt héten például 30 termelőt büntetett meg az egészA kun3zentmiklósi járási DÍSZ- bizottság újszerű kezdeményezéssel akarja felélénkíteni a járásban működő ifjúsági kultúr- csoportok műsorát. A járási tanács népművelési osztályával karöltve a napokban pályázati felhívást tett közzé olyan egymás jelentőségű béke-világtalálkozó eseményeiről, az ott szerzett élményeiről. A kecskeméti Ujkollégium udvarán rendezendő nagyméretű békegyülést meglátogatja Fernand Vigne, a francia országos béketanács titkára. A neves külföldi vendéget ünnepélyesen fogadják a gyűlés előtt a város békeharcosai. pád és Galambos Iván Csajkovszkij halhatatlan zenéjére mutatnak be nagyobb összefüggő részleteket a »Hattyú halála« című balettből. A kíséretet a MÁV filharmonikusok zenekara adja, Pécsi István vezényletével, ségügyi osztály, egyenként 100— 150 forintra, tejhamisítás miatt. A városi lakosság mellett nagy figyelmet fordít az osztály a külterületen élő dolgozók egészségvédelmére is. Ez a tevékenység a szétszórt egyéni gazdaságokban nehezebben oldható meg, de az állami gazdaságokban, tsz-ekben és gépállomásokon rendszeres. E szektorokba nyári időben hetenként kijárnak a körzeti orvosok és megvizsgálják a dolgozók szálláshelyét, a konyhát és a kutak vizét. Ahol nincs megfelelő ivóvíz a közelben, ott naponta sósavval, vagy más módón fertőtlenítik az ivóvizet. felvonásos színmű Írására, amely tartalmánál, mondanivalójánál fogva az irodalom sajátos eszközeivel segíti elő a mezőgazdaság fejlesztését. A pályázat beadásának határidejét október 1- ben állapították meg és szép összeget tűztek ki a nyertesek jutalmazására. Az első pályadíj 1000, a második 800, a harmadik 500 forint. A pályázat iránt máris nagy az érdeklődés járásszerte — különösen a falusi pedagógusok körében. A biztató jelek szerint sok értékes, aktuális témájú, helyi érdekességű egyfelvonásos színműre lehet számítani ősz- szel. INNEH—ONNAN — A kecskeméti termelőszövetkezeteknél a szövetkezeti psztatlan vagyon 1953-ban 13 millió forint volt. Ez az elmúlt évben 18 millióra növekedett. — A Balatonkörnyéki Kiskereskedelmi Vállalat 200.000 forint beruházással , haltartósítóüzemet létesít Siófokon. Az üzemben a népszerű balatoni garda-keszeget dolgozzák fel. Rékenagygyűlés Kecskeméten Az Operaház szólótápcosai Baján DISZ-pályázat egyfelvonásos színmű írására a kunszentmiklósi járásban Vessünk minél több másodnövényi! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége júniusi ülésén foglalkozva a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladataival, valamint az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseivel, ismételten megállapította, hogy eddig nem sikerült szilárd takarmányalapot teremteni jószágállományunk számára. Állatállományunk ma nagyobb, mint a felszabadulás előtt volt, azonban sem a takarmánytermő terület, sem a takarmánynövények termésátlaga nem növekedett kielégítően. Emiatt alacsony az állatállomány, különösen a szarvasmarhaállomány hozama. Ezért állapította meg Központi Vezetőségünk, hogy az állatállomány számára mielőbb olyan szilárd takarmányalapot kell teremteni, amely még viszonylag kedvezőtlen időjárás esetén is megoldja jószágáüo- mányunk kielégítő takarmányellátását. Már ebben a gazdasági évben igen nagy lehetőségek állnak rendelkezésünkre, hogy - a párt júniusi határozatának idevonatkozó részének végrehajtásához hozzákezdjünk. Egyik lehetőség, hogy most az aratással egyidő-. ben minél több tarlóvetést végezzünk. Az idei mostoha tavaszi időjárás nem volt kedvező a takarmánytermelésre. A tavasszal és koranyáron letakarításra került takarmányok mennyisége alatta rharadt a vártnak. Most tehát kétszeresen fontos, hogy a takarmánytermelésre alkalmas nyári és őszi hónapokat másodnövények vetésére és termesztésére kihasználjuk. Az időjárás csapadékossá vált. Megyeszerte jól átázott a talaj, ezért másodnövények részére kiválóan alkalmas a tarló. A vetőmagvak nedves földbe kerülve, a meleg és csapadékdús időjárási viszonyok között, hamarosan fejlődésnek Indulhatnak. Megvan tehát a lehetőségünk, hogy a kedvezőtlen tavaszi és nyáreleji Időjárás következtében takarmánytermelésünk mennyiségében mutatkozó kiesést pótoljuk és megyénk egyébként is szűkős takarmánytermelési- helyzetén a tarlóvetések széleskörű alkalmazásával segítsünk. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem mindenütt ismerték fel megyénk dolgozó parasztjai, termelőszövetkezeteink vezetői, a gépállomások igazgatói, a járási mezőgazdasági osztályok vezetői, a kihelyezett termelőszövetkezeti mezőgazdászok a tarlóvetések fokozására kínálkozó lehetőségeket és ezért egyes helyeken vontatottan halad a másodnövények vetése. A termelőszövetkezetek a tervezett 8905 katasztrális hold tarlóvetésből július 10-ig 1991 katasztrális holdon végeztek másodvetést. Vannak azonban olyan járások, mint például a kiskunfélegyházi járás, ahol a tervezett tarlóvetés 52.3 százalékát már elvégezték, ugyanerre az időre. A bajai járásból július 10-ig még nem érkezett jelentés tarlóvetésekről. A dunávecsei járásban pedig csak 20 százalékig teljesítették a tervet. Ugyanakkor például a bajai járás termelőszövetkezeteinek takarmánymérlegében 6517 mázsa szálastakarmányhiány van, a dunávecsei járás termelőszövetkezeteinek takarmánymérlegében pedig 17.742 mázsa lédús takarmányhiány mutatkozik. A termelőszövetkezetek megyei takarmányméríege szálasból 117.000, lédúsból 602.000 mázsa takarmáhyhiáriyt mutat a következő év terméséig. Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink takarmánymérlege egyensúlyba jöjjön, az általunk tervezett 6905 katasztrális hold másodvetés helyett 7800 katasztrális hold má- codnövényt kell vetni. Ez egyáltalán nem lehetetlen feladat, utalva a mindnyájunk által ismert jelenlegi kedvező időjárási viszonyokra. Most az a feladat, hogy termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink minden erejükkel igyekezzenek a tarlóvetések útján minél nagyobb mennyiségű takarmányt termelni. Éppen ezért kell a vetéssel igyekezni, hogy a tarlók felszabadulása után nyomban következzenek a másodvetések. Egy heti, vagy még hosszabb késedelem, a termények fejlődésére nagy kihatással lehet és könnyen bekövetkezhet, hogy a későn teljesített vetés miatt a betakarítás már a fagyveszélyés időszakra tolódik ki. Sürgősségi sorrendet kell felállítani a másodvetésre alkalmazott takarmánynövények vetésénél és számításba kell venni a tenyészidőt, éppúgy, mint az előirányztát felhasználási módot; A mi viszonyaink között tarló vetésre kukoricacsalamádé, szudánifű, édescirok, tarlórépa, spenót, köles és mohar ajánlható. Mélyebb fekvésű, de nem hideg talajokon korai vetéssel takarmánykáposztát is lehet alkalmazni. Sorrendben a kukori- cacsalamádét, az édes cirkot és a szudánifű vetéseket kell előny-' ben részesíteni, majd a tarlórépa, spenót, köles, végül a mohar következzék. A takarmány- káposzta a hideg időjárással szemben nem érzékeny, ha már kifejlődött, még a téli zord idő sem árt neki és decemberben is a földről etethető. A juhászattal rendelkező termelőszövetkezetekben és egyénileg dolgozó parasztoknál a szálastakarmányok pótlásának egyik módja a mesterséges téli juhlegelő létesítése is. Katasztrális holdanként tíz kilogramm repce és ötven kilogramm másodosztályú rozs felhasználása mellett 25—30 felnőtt birkára kell számítani egy katasztrális hold vetést. Ezt úgy alkalmazzuk, hogy a legelőkeverék magját augusztus hónapban juttassuk a földbe és legkésőbb májusban, amikor már egyéb takarmány is van, a területet más kapásnövénnyel vessük be. Ezzel a vetésforgó megbontása nélkül be lehet iktatni a mesterséges j uhlegelő t, amely megkönnyíti a juhok téli tartását és megoldja a juhoknak téli zölddel való ellátását. Az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították, hogy az aratással egyidőben végzett tarlóvetés még száraz időjárás esetén is közepes termést hozott, A késői vetések azonban nem mindig sikerültek, mert a mi időjárási viszonyaink mellett, már októberben lehet fagyokra számítani; Takarmánynövényeink pedig a fagyokkal szemben nem mindig ellenállóak. A Földművelésügyi Minisztérium megyénknek is biztosított rövidtenyészidejű kukorica, szudánifű, édescirok, tarlórépa, köles és spenót magvakat. Megvan tehát a lehetőség, hogy a tarlóvetésnél mutatkozó lemaradást pótoljuk. A járási mezőgazdasági osztályok vézetői- nek, a gépállomások igazgatóinak, főagronómusainak, a községi tanácsok vezetőinek és a termelőszövetkezetek elnökeinek kell elsősorban megérteni és ismertetni a másodtermelés nagy jelentőségét. Mohácsi Károlyi mezőgazdasági igazgató. Merre tart az arab vitás? Az Országos Béketanács külpolitikai füzetét Matolcsy Károly írta: »Merre tart az'arabvilág« címmel. A füzet a Közel- éS Közép-Kelet eseményeivel foglalkozva leleplezi az amerikai—angol imperialisták aknamunkáját, amelynek célja a közel- és középkeleti népek leigázása, háborús támaszpontként való felhasználása. A füzet megismertet bennünket az arab világ népének életével, a szabadságért, függetlenségért, fel- emelkedésért folytatott harcával, tmely elválaszthatatlanul csz- szefonódik a békéért vívott harccal. A sok fényképpel, térképpel illusztrált füzet a város*, kerületi, községi, üzemi békemegbi- /.cttaknál, továbbá a hírlapárusoknál kapható 1 forintos áron.
