Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-16 / 166. szám

r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ára 50 fillér 1955 JÜLIUS 16. SZOMBAT A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága plénumának N. A. Bulganyin beszámolója alap­ján elfogadott határozata. — Kunfehértón egyre töo- ben új útra lépnek. — Milyen közszükségleti cikkeket készít a szövetkezeti ipar? — Mezőgazdasági tanács­adó. — Hogyan kamatoz az államnak eladott gabona- felesleg V J Jó munkát a cséplőgépeknél Jelentések a gabonabetakarításról Az esős időjárás kissé késlel­teti az aratást és a cséplést. Éppen ezért kell minden percet kihasználni a munka jó és gyors elvégzésére. Megyénkben is sok helyen már munkához láttak a cséplőgépek és ha az idő engedi, a- jövő hét elején mindenütt teljes ütemben meg­indul a cséplés. Nem több csép­lőgéppel dolgozunk, mint ta­valy. Mivel a termés jobbnak bizonyul, több munka vár tehát a cséplést végző gépkezelőkre, a cséplőmunkacsapatok tagjaira. Az eddigi becslések szerint több n.int 30 vagon gabonát kell el­csépelni egy-egy gépnek. A cséplés rendkívül fontos munkaszakasza a gabona beta­karításának. A gépkezelőknek, a cséplőmunkacsapatok tagjai­nak ügyelniök kell, hogy minél kevesebb legyen a szemveszte­ség, minél kevesebb szem ke­rüljön a pelyvába és a szalmá­ba. A cséplési előkészületek leg­több helyen jól megtörténtek. Éppen azért az idén sokkal jobb munkát várhatunk a cséplőgé­pektől, mint tavaly. Legtöbb he­lyen már a gépek kint vannak a terv szerint megjelölt helyen. Most már egyik legfontosabb feladat, hogy minél több dolgo­zó parasztot meggyőzzenek a községek vezet'! a közös szérűn való cséplés előnyeiről és ezzel párhuzamosan mozgósítsák a termelőket a hordás meggyorsí­tására. Kétségtelen, hogy a kö­zös szérű sokkal előnyösebb, mintha a szétszórt paraszti ud­varokba hordják a gabonakévé­ket. Ez elsősorban időveszteség, mert a cséplőgépet naponta több­ször egyik udvarról a másikra húzatják. Ugyanakkor az üzem­anyagot is feleslegesen pazarol­ják. A közös szérűn jobban ele­jét lehet venni a tűzeseteknek. Jobban meg lehet óvni a ter­mést az esetleges tűzkártól. Megyénkben is egyre több községben jönnek erre rá a dol­gozó parasztok. Jánoshalmán például az idén két közös szé­rűvel lesz több, mint tavaly. A tapasztalt cséplőmunkások azt is jól tudják, hogy a közös szé­rűn kevesebb szemveszteséggel dolgozhatnak. Nem kell minden huzatás után újraállítani a gé­pet. A közös szérűn legfeljebb csak néhány méteres utat kell megtenni a gépnek — éppen ezért több a biztosíték arra, hogy jóminőségű lesz a cséplés. Ez pedig érdeke mindenkinek, a dolgozó parasztnak, a cséplő­munkacsapat tagjainak és az egész országnak. A cséplőgépnél dolgozóknak elsőrendű feladata az, hogy minél kevesebb legyen a szem­veszteség. A Minisztertanács az idei aratás és cséplési munkák­ról hozott határozatában meg­jelöli, hogy a szalmában, a tö­rekiben és a polyvában maradt szemek súlya nem lehet több az elcsépelt gabona súlyának félszázalékánál és a törött szem mennyisége sem haladd hatja meg a 3 százalékot. A cséplőgépnél dolgozóknak fel­tétlen kötelessége megtartani a határozatnak ezt az intézkedé­sét. Sőt arra keli törekedniök, hogy még ennél is kevesebb le­gyen a szemveszteség. Ha jól dolgoznak, hatalmas mennyisé­gű gabonát takaríthatnak meg. 100 mázsa gabonánál 3 százalé­kos szemveszteség 3 mázsát je­lent. Már említettük, hogy me­gyénkben több mint 30 vagon gabonát kell elcsépelnie egy- egy gépnek. Ha csak 30 va­gonra számítjuk a 3 százalékos szemveszteséget, az is 90 má­zsa. Száz gépnél 9000 mázsa, amely egy közepes falu egész­évi szükségletét fedezi. Ha ezt a veszteséget egy százalékkal csökkentjük, az előbbi számí­tást alkalmazva, 3000 mázsát menthetünk meg a népgazda­ságnak. A szemveszteség csökkentése nagymértékben függ az etetők munkájától is. A cséplőgép csak akkor működik tökéletesen, ha egyenletes a búgása, ha az ete­tő minden kévét gondosan széjjelterítve ereszt a gépbe. A cséplőgép működését a gépke-, zelőknek állandóan ellenőrizni kell. Figyelemmel kell kísérni­ük a szemveszteséget és ha va­lahol hibát fedeznek fel, akkor azonnal segíteniük kell azon. A gépek mellett dől el a be­gyűjtés sikere is. A cséplőmun- kacsapatck dolgozói sokat te­hetnek azért, hogy minden gaz­da nyomban a cséplés után tel­jesítse állam iránti kötelezett­ségét. Minden szem gabonára szükségünk van. A cséplés és a begyűjtés során nem engedhe­tünk meg semmiféle könnyel­műséget, lazaságot. Fontos sze­rep hárul tehát a gépnél dol­gozókra, hogy meggyőző szóval, minden kiló termés pontos nyilvántartásával gondoskod­janak arról, hogy az a gabona, ami az államot illeti, azonnal beszállításra kerüljön. A ter­melőknek magyarázzák meg, hogy saját érdekük a kötele­zettség teljesítése. Az értékesí­tési szerződésre beszállított ga­bona után magas árat fizet az állam és különböző kedvezmé­nyek illetik meg a termelőket. Mindezeket sokszor ismételni kell a népnevelőmunka során. Nem könnyű feladat, nagy erő­próbát jelent, mert meg kell értetni minden dolgozó paraszt­tal, minden termelőszövetkezet tagságával kötelezettségük tel­jesítésének szükségességét. A cséplőgépeknél dolgozó gépkezelők és cséplőmunkások vállvetve dolgozzanak tehát egészévi kenyerünk biztosításá­ért, a gyors gabonabetakarí­tásért. Július 20-ra teljesíti kötelezettségét a fajszi Vörös Csillag Termelő­szövetkezet A kalocsai járás egyik legnagyobb termelőszövet­kezete a fajszi Vörös Csillag. Tagjai elhatározták, hogy hírnevükhöz méltón, a környékben most is először teljesítik gabonabeadásukat. A kombájn tegnap kezdte meg az aratást a termelőszövet­kezet búzatábláján, mert rövid néhány nap múl­va — azaz július 20-ára — teljesíteni akarják összes gabonabeadásukat. Az időjárás sokáig késleltette a munkát, de a termelőszövetkezet tagjai úgy könnyítettek a dolgon, hogy köte­lezettségüknek csaknem felét, azaz 110 mázsa kenyérgabonabeadásukat ógabonából teljesítik még a napokban. A járás többi termelőszövetkezetei is szorgal­masan dolgoznak. Az uszódi Zójában megkezd­ték az őszi árpa cséplését, a géderlaki Úttörő Termelőszövetkezet tagjai már be is adták 78 mázsa árpabeadási kötelezettségüket. Majdnem öt vagon kenyérgabonát adtak be a héten a halasi járás tsz-ei Naponta újabb és újabb gabonaszállitmánvok érkeznek a Terményforgalmi Vállalat kiskun- halasi raktáraiba is. A hét közepéig csaknem hét vagon kenyérgabona gyűlt be s leszámítva a Tajói Állami Gazdaság 84 mázsás rozs- és 128 mázsás búzaszállítmányát, — valamennyit a termelőszövetkezetek vitték. Legutóbb a harka- kötönyi tsz-ek is szállítást jeleztek. Éjjel-nappal üzemben van a Terményforgalmi Vállalat szárítótelepe, ahol a nedvesség fokától függően naponta 300—400 vagon gabonát tudnák megszárítani. A szállítások meggyorsítására s a tsz-ek igaerejének kímélésére a vállalat tehergépkocsit állított be. Jelenleg egy dolgozik, de amint zöm­mel megindul a cséplés, újabb két autót helyez­nek üzembe. Ezek segítségével tehermentesítik majd a kis raktárakkal rendelkező községi tag­telepeket is. Csaknem 20 vagon gabonát szállított a Garai és Bácsalmási Állami Gazdaság A Bácsalmási Állami Gazda­ságban hat aratógép és kilenc kombájn vágja a gabonát. Árpá­ból eddig 300, búzából pedig 500 mázsát szállított a gazdaság a Terményforgalmi Vállalat raktá­rába.. A .nedves időjárás nem alkalmas ' a gabona szabadban való szárítására; ezért a mély­kúti és kiskunhalasi szárító­üzemek szárítják mesterséges úton, mielőtt továbbindítanák. Legutóbb 800 mázsa búzát vet­tek át a gazdaságtól a szárító­üzemek. A Garai Állami Gazdaságban három cséplőgép dolgozik a kombájnokon kívül. A hét kö­zepén 600 mázsa rozsot szállított a gazdaság a Terményforgalmi Vállalat bajai telepére. A terv szerint vasárnap reggelig újabb 15 vagont indítanak útnak, közte 2 vagon búzát. Július 20-ig pe­dig 28 vagonra növeli a gazda­ság az államnak átadott ter­ménymennyiséget. Ë cél megvalósításáért dol­goznak az aratógépkezelők is. Staller József 166, Jauk Jakab 160, Trabajkó Károly pedig 158 hold gabonát aratott le július 13-ig. Staller József és Trabajkó Károly szerdán kora hajnaltól késő estig egyenként 22—22 hold rozsot vágott le. A kecskeméti járásban kikelt a in ásod vetésű kukorica A kecskeméti járásban is a naponta megismétlődő, kiadós záporeső különösen kedvez a kapásnövényeknek. Az aratás­nál sem okoz jelentősebb ki­esét, mert eső után két-három A Kecskeméti Autóközlekedési Vállalat felkészült a betakarítással járó nagy forgalomra óra elmúltával a homokos ta­lajon folytatni lehet a munkát. Július 15-ig a kalászosok nagy- részét — azaz több mint 80 százalékát — learatták. Hetény- eigyháza, Tiszakécske határá­ban a búzának már csak 40 százaléka áll talpon. A fülöp- házi Szabadság Termelőszövet­kezet pedig a zabon kívül a' összes gabonáját learatta. A csapadékos idő különösen kedvez a máscdnövényeknek. A napokban az őszi árpa he­lyén, több mint 5000 holdon ki­kelt a rövidtenyészidejű kuko­rica. A munka továbbra is gyors ütemben folyik és az esős időt követő egy-két nap alatt befejeződik a tervteljesítéshez még hiányzó 3000 holdon is a máscdvetés. Miután esős nyár­ra van kilátás, igen megnőtt az érdeklődés a- másodvetemá- nyek iránt. A vetőmag-megren­delések alapján előreláthatólag, több mint 3000 holdon vetnek másodnövényként szudáni fü­vet és édescúkot. Kecskemét város határában is már többszáz holdon végez­tek a másodvetéssel. Eddig a Szabad Nép Termelőszövetke­zet, vetett legtöbbet (46 holdat), a Szabadságharcos és Vörös Csillag Termelőszövetkezetek­ben pedig 30—30 holdat. A kecskeméti Törekvésben még csak 20 hold tarlóba kerüit mag, de másodvetés-területüket több mint 80 holdra tervezik. Ez a termelőszövetkezet ugya­nis már túlteljesítette egészévi állatállományfejlesztési tervét és télire sok tápanyagdús ta­karmányra van szükségük. Azt pedig már tavalyról is tudják,1 hogy a másodvetésből készült siló takarmányt szívesen fo­gyasztják, jól hasznosítják az állatok. A Kecskeméti Autóközleke­dési Vállalat számolt a betakarí­tás idején megnövekvő gépkocsi­igénnyel és felkészült annak ki­elégítésére. A központi teleptől távoleső területeken, Solton, Kiskörösön, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán irányító-szol­gálatot létesített, ahonnan bár­mikor gyorsan munkába indul­hatnak a megrendelt kocsik. A járművek karbantartására a vállalat mozgó-javítóműhelyt he­lyezett készenlétbe négy szak­képzett szerelővel. Ezek a hely­színen végzik el a szükséges ja­vításokat. Bár a vállalat kocsijai a tervszerű megelőző karbantar­tás révén állandóan üzemképes állapotban vannak, a betakarí­tással kapcsolatos fokozott igénybevételre való tekintettel, a napokban általános műszaki szemle alá veszik azokat. Ennek során megállapítják a kocsik használhatósági százalékát s a legkisebb hibát is kijavítják, ne­hogy munka közben okozzon idő- veszteséget. A vállalat gondoskodott kellő­számú pótkocsiról is a gabona­hordásra. A fuvaroztatók helye­sen teszik, ha ezeket igénybeve­szik. Különösen a termelőszövet­kezetek járnak jól, mert a vál­lalat 50 százalékos fuvardíj-ked­vezménnyel segíti őket a beta­karításban. A begyűjtési miniszter utasítása a kenvérgabona gyorsbeadási jutalmáról A begyűjtési miniszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértve elrendelte, hogy a július 20-ig adóban, beadásra, gép­állomási tartozásra, értékesítési szerződésre, valamint szabad jellegre átadott kenyérgabona, valamint beadásra, gépállomási tartozásra, szabad jellegre átadott takarmánygabona (árpa, zab) után a gabona beadása alkalmával a terményforgalmi vállalatok telepei — a megállapított termelői áron felül — mázsánként 10 forint gyorsbeadási jutalmat kötelesek kifizetni, ha a beadott gabona az előírt minőségi követelményeknek megfelel és a 15 százalékos víztartalmat nem haladja meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek által a terményforgalini vállalatokkal meg­kötött gyorsbeadási szerződésekre. Ezekben az esetekben válto­zatlanul a megkötött szerződések az irányadók.

Next

/
Thumbnails
Contents