Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-10 / 161. szám

A Központi Vezetőség határozatának teljesítését tesszük párt- gazdasági munkánk központi feladatává es Pikkel Sára gyakorlóagronómus készül a Világítjúsági Találkozóra A Tiszakécskei Állami Gazdaság fiataljai Pikkel Sára gya­korló agronómust küldik a Varsóban tartandó Világifjúsági Ta­lálkozóra. Pikkel Sára nem régen került a gazdaságba, de iTtáris nagy megbecsülésnek örvend, különösen a }iala’ck köré­ben. Szakmai munkája mellett szívesen, odaadással végzi a DISZ-titkári teendőket is, — mert a helybeli fviialok ezzel u bizalommal is megajándékozták. Nem is csalódlak benne. A UtSZ a. kongresszusát megelőző hetekben jó munkával 50 u' taggal erősítette meg az üzemi DISZ-szcrvczctet. A termelő munka is jobban halad., amióta Pikkel Sára áll a DISZ-szervezet élén. Kora hajnaltól késő estig dolgoznak n fiatalok az egyénekre felosztott, parcellákon. DISZ-csoportok ügyelnek a munkafegyelem megtartására. Rövidesen DIS?, gyű­lésen vonják felelősségre azt a. négy fiatalt, akik igazolatlanul maradtak távol a munkából néhány napja. A fiatal agronómus javaslatára a gazdaság 20 holdnyi zárt gyümölcsösében egy nyolctagú export-brigád gondozza a fákat, 4 fiatalok vállalásukhoz híven mindent elkövetnek azért, hogy n várható termésnek minél nagyobb százaléka exportképes l gnrn. A napokban befejezték a gyümölcsmoly elleni permeV zist és jelenleg a koronák alatt lazítják a talajt. Pikkel Sára úgy tervezi, hogy mielőtt útnak indul a. Vi­lági} júsági Találkozóra, mégegyszer megpermetezik a fákat ét, felkarózzák az ágakat, hogy le ne roskacljanak a dús termet alatt. Közben szakmai tanácsokkal látja el a fiatalokat, akik vállalták, hogy távolléte alatt is derekasan helyt állnak a munkában. ooooooooooooooo-ooooo-ooooooooooooooooooooo-o-oooc A gépműhelyben még olcsóbban tudnának termelni A Központi Vezetőség június 8-i határozatának megtárgyalá­sára gyűltek össze a Kunfehér­tói Állami Gazdaság kommu­nistái cs termelésben élenjáró dolgozói. Megvitattuk a mező­gazdaság szocialista átszervezé­sével kapcsolatban ránkháruló feladatokat. A pártszervezet beszámolója ismertette elért ter­melési eredményeinket, s rész­letesen rámutatott a hibákra is. A beszámolóban fő feladatként a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése dom­borodott ki. Ebből a szempont­ból vizsgáltuk meg. a gazdaság első félévi eredményeit Ezeket illetően az alábbiakról számolhatunk be: Első féléves tejtermelési ter­vünket 120 százalékra teljesí­tettük, terven felül 28.838 liter tejet termeltünk. Az állami kö­telezettségnek 163.77 százalék­ban tettünk eleget, terven fe­lül 48.472 liter tej beadásával járultunk hozzá dolgozó népünk jobb ellátásához. Gazdaságunk kiváló fejőgulyásokkal dicsek­szik. Szabó Mihály 125, Piller Imre 121, Bánóczki Sándor 117 százalékra teljesítette első fél­éves termelési tervét. Hasonló eredményekről számolhatunk be a szarvasmarhatenyésztés egyéb ágaiban is. A sertéstenyésztésben az első féléves szaporulati tervet 130 százalékkal, a malacleválasztá- si tervet pedig 144 százalékos eredménnyel zártuk. Maruzsa István ellető kanász-brigádja a mangalica törzsnél 6.5 darab választási átlagot ért el, s a vá­lasztási átlagsúly 15,70 kg volt. Maruzsa Mihály ellető kanász eredménye a keresztezett fal­kánál 8.2 darab választási át­lag mellett 15.80 kilogramm vá­lasztási súly. Mindkét eredmény jóval a tervezett felett van. A beszámoló felhívta figyel­münket ' a száiastakarmányok condos és szakszerű kezelésére, a fokozottabb gépesítésre és a munkafegyelem megszilárdítá­sára. E téren az állami gazda­ságok igazgatói, párttitkárai és DISZ-titkárai részére tartott kecskeméti aktivaértekezlet nyújtott számunkra különösen értékes útmutatásokat. Az ak­tivaértekezlet után pártszerve­zetünk vezetősége és a gazda­sági vezetők megtárgyalták a ránk háruló feladatokat. Úgy döntöttünk, hogy a tervezett veszteséget 20 százalékkal csök­kentjük. A most megtartott párttag- gyűlésen a gazdaság vezetősé­ge ezzel kapcsolatban is ko­moly eredményekről tudott be­számolni. A megtakarítás na­gyobb része munkabérből ered, ezt viszont a gépi munkák széleskörű alkalmazásával értük el. További lehetőségünk e téren, hogy ahol lehet —, mint például a gazdaság gyü­mölcsösében ~r- bevezetjük a talajmunkáló gépek ésszerűsí­tését. Kiválónak mutatkozott például a gyümölcsösök tavaszi gyomtalanításakor a közönséges fogas lúdtalpas átalakítása. Ezt a módszert átvette a kertimag- termelő gazdaság is. A taggyűlés határozata ér­termében szakítunk azzal a módszerrel, hogy a munkafe­gyelem megszilárdításáért csak népnevelő munkát végzünk. El­sősorban ez a legfontosabb, de nem egyedüli alapja az ered­ményes munkának. Emellett rendszeresen él a gazdaság ve­zetősége a fegyelmezés eszkö­zeivel is. Pártszervezetünk foglalko­zott a most folyó, közvetlen munkánkkal, az aratással is. Ebben is vannak már komoly eredményeink. Befejeztük az eszi árpa aratásét, s július 4-ig a rozsból is learat­tunk 40 holdat. Ifjú Fehér László kévekötő-aratógépével 70 holdat takarított le. A párt- szervezet cs a gazdaságvezetö- ség úgy határozott, hogy va­sárnap is aratunk. A legutóbbi két vasárnap már dolgoztak gé­peink. A taggyűlésen a pártszerve­zet beszámoltatta a gazdaság vezetőket így elértük, hogy valamennyi dolgozónk tisztán látja a gaz­daság eredményeit, hibáit, is­meri az előttünk álló feladato­kat és ezeket tudva, még ered­ményesebb munkára képes sa­MINDEN DOLGOZÓ PA­RASZT TUDJA, hogy minél hosszabb a levágott gabona út­ja a zsákbaeresztésig, annál több »elkopik« belőle. Pereg, veszelődik, apad a szeme s a késedelmes csáplés sok mázsá­val kurtíthatja meg a termést. Abba pedig bizony sok idő te­lik, amíg a mi terjedelmes ta­nya világainkban minden kicsi szérűre eljut a cséplőgép, — nem is beszélve arról a sok-sok elpazarolt, drága üzemanyagról, amely húzatás közben fecsérlő- dik. MEGYÉNK SZAMOS KÖZ­SÉGÉBEN sikerült mindezt megértetnie a termelési bizott­ságnak, tanácsnak a dolgozó pa­rasztokkal s legtöbb helyen jó­val több közös szérűt szervez­tek, mint tavaly. A BÁCSALMÁSI JÁRÁSBAN arra törekednek, hogy még a búzaaratás megindulása előtt munkába álljanak a cséplőgé­pek. Katymáron, Tataházán és Mátételkén kezdik meg elsőnek Ezekben a hetekben folyik az elit-vetőmagok kijelölése me­gyénk gabonaföldjein. A mi­nősítést a Megyei Állami Velő- ma g felügy elő se g irányítása és személyes ellenőrzése mellett végzik a járási tanácsok föa.g- ronómusai és a Földművelés- ügyi Minisztérium leküldött szakemberei. A Vetőmag}elügy élőség jó eredményeket állapit meg a nemesített búza, rozs, árpa és zabvetések szántóföldi szemléi­nél. A megyében összesen 37 kísérleti, állanii és tangazdaság, valamint 182 termelőszövetkezet termelt nemesített magot ebben az évben. Az Állami Vetömag- felügyelöség minden szaporító tételt még aratás előtt meg­szemlél és megállapítja a sza­porítás fejlettségét, egyenletes­ségét, idegen kultúrmagvaktól való mentességét és a gyom magvak százalékos arányát. Továbbszuporításra csak azok­nak a parcelláknak termése ke­rülhet, amelyek a szemle al­kalmával kifogástalannak mi­nősíthetők. Az őszi árpa és rozs minősí­tése már befejeződött és több Jónak ígérkező szőlőtermé­sünket napjainkban súlyosan veszélyezteti a percncszpóra. A csapadékos, párás, ködös idő elősegíti a betegség terjedését. Ezért a napokban minden sző­lőtermelő elsősorban saját ér­dekében igyekezzék a megelőző védekezést elvégezni. A permetezés mellett, most elsősorban a fürtporozásra kell figyelemmel lenni, ugyanis a fertőzés lehetősége a koc ián vö­kön keresztül a jelenlegi iüő­ját területén. A gazdasági ve­zetők hozzászólásaikban kértek a pártszervezet segítségét, rend­szeres ellenőrzését. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy gazdaságunk élete, munkája egyre inkább a he­lyes úton halad. A gazdasági vezetés rendszeresen támaszko­dik a pártszervezetre és útmu­tatása szerint dolgozik. Ezen az úton továbbhaladva, bízunk abban, hogy eddigi eredménye­inket növelni tudjuk, s gazda­ságunkat a megyében az elsők közé emeljük. Kovács István Korányi István párttitkár igazgaló zös szérűn. Katymáron és Ma­darason például elérték, hogy egy gazda sem kért a tanácstól külön rakodási engedélyt, vala­mennyien közös szérűre horda­nak. JÁNOSHALMÁN A TERME­LÉSI BIZOTTSÁG és a gazda­körök szervezésére az idén 16 közös szérűn folyik a cséplés, a tavalyi tizennéggyel szemben. Uj közös szérű létesül a kiser­dei tanyavilágban, ahol már a hordást is közösen, egymást se­gítve végzik a gazdák. A má­sik közös szérűt a tataházi és bajai műút találkozásánál te­rülő lakottabb tanyavilágban állítják fel. JÁSZSZENTLÁSZLÖN IS úgy szervezték meg idén a 22 kö­zös szérűt, hogy jórészük a ta­nyavilágban lesz, — tehát a ta­nyasiak is gyorsabban jutnak gabonához, határidőre teljesít­hetik a beadást, ennek révén megkapják a mázsánkénti kor­pajuttatást s maguk is hama­rabb süthetnek kenyeret a friss­őrlésű lisztből, szaporító gazdaságban kiváló eredményeket állapítottak meg a szakemberek. A Solti, Bajai, Hildpusztai és Városföldi Állami Gazdaságban példáid a 20 má­zsás holdankénti átlagot is el­éri az őszi árpa elit-vetőmag termése. A Kecskeméti Sertés­tenyésztő Vállalat miklóstclepi célgazdaságában pedig 15 má­zsára becsültek a mintegy két és félméter magasra nőtt rozs holdankénti termését 20 hold. te­rületen. A lsz-ek velömagfel- újítási parcellái is jók s bizto­sítják a szövetkezetek jövőévi jóminüségü, betegségmentes ve­tőmagszükségletét. összegezve az eredményeket, megállapítást nyert, hogy a nemesített sza­porítások hozama 20—25 száza­lékkal több, mint az azonos ta­lajerőben lévő területre vetett leöregedett vetőmagvaké. Kormányzatunk az állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek mellett az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is lehetőséget nyújt, hogy kiöregedett, szokványmi­nőségű vetőmagjaikat bőven- termő, nemesített fajtákkal cse­réljék ki. szakban csak fokozódik. A po­rozást lehetőleg reggel végez- zük, holdanként legalább 6 ki­logramm rézmészper felhaszná­lásával. Gondoskodnunk kell arról, hogy a tőkéken minden egyes fürt külön-külön megfe­lelő mennyiségű rézmászport kapjon. Gondos porozással ele­jét tudjuk venni á peronosz- póra fertőzésnek és meg tudjuk menteni szőlőtermésünket. Bank Gyula, megyei főagronómus. A hceskeméti Gépgyár volt az első megyénk üzemei közül, ahol bevezették, s azóta is sikerrel alkalmazzák — szov­jet tapasztalatok alapján — az önelszámolási rendszert. Énnek lényege az, hogy minden üzem­rész a hó elején a tervteljesí­téshez szüle séges munkáslétszá­mot, segédanyagot, bért meg­kapja, s azután úgy gazdálko­dik mindezzel, hogy ne érje szó a ház elejét. Az önelszámolási egység dol­gozói, vezetői versenyeznek. A verseny célja: ki termel a leg­gazdaságosabban? Az öntöde előtti versenytábla azt mutatja, hogy legolcsóbban a gépműhely dolgozói termeltek. Júniusban 5.19 nappal előbb fejezték be havi tervüket, 97.6 százalékos tervszerűséggel. 11.64 százalék­kal termeltek többet, mint má­jusban. Említésre méltó még az, hogy ezt a szép feladatot ke­vesebb fizikai dolgozó bevoná­sával érték el, mint amennyit a terv megjelölt. Nem szabad el­hallgatni azt sem, hogy a selejt is csökkent. A kimutatás sze­rint 0,006. Mi a titka ennek? Az összes módszerek felsoro­lására nehéz vállalkozni, de egyet-kettőt feltétlenül meg kell említeni. A legfontosabb, ami Kárpáti elvtárs, üzemvezető nagyszerű munkáját dicséri, az, hegy a dolgozók a munkaidő minden percét jól tudják hasznosítani, mert anyag, szerszám biztosítva van számukra. Ez döntően hoz­zájárul ahhoz, hogy az üzem dolgozóinak fele 150 százalék fe­lett, 40 százaléka pedig 140 szá­zalék felett teljesíti normáját. Tehát olcsóbban, többet és job­bat termelnek, ötletesen oldják meg termelési feladataikat. ötletességben nincs hiány. A legjobb esztergályosok, mihelyt kézbe vesznek egy-egy munkát, befogókészüléket készítenek hoz­zá, vagy pedig egy-két munka­fogás ésszerűsítésével felére csökkentik az egyes gyártmá­nyok megmunkálási idejét. Mostcha György. Dukai György és a többi sztahanovisták egy­ben újítók is. Sokan vannak olyanok, akik nem közük úir­tásukat, de alkalmazzék anél­kül, hogy a technológiai utasí­tást megsértenék. As eredmény, _ .then nagy része van az itt tevékeny­kedő párttagoknak, szakszerve­zeti bizalmiaknak, akiknek pél­damutató munkája serkentőleg hat többi társaikra. Bár elsők az üzemrészek kö­zötti versenyben a gépműhely dolgozói, mégis elégedetlenek munkájukkal, hisz tudják, hogy még olcsóbban is tudnának ter­melni. Nem is kell ehhez külö­nösebb erőfeszítés. Mégis, ho­gyan látják az üzem dolgozói az olcsóbb termelésnek »új« módszereit? Az idősebb, szakmájukat ala­posan ismerő esztergályosok, s a fiatalok közűi is a legjobbak elmondják, hogy bizony a sétái- gatás, az igazolatlan mulasztás visszaveti őket a munkában. Például Dezsőíi Ferenc és Se­bestyén Mihály nemcsak el­hagyja a gépét, hanem adódik olyan nap, hogy a gép hiába várja gazdáját, mert elfelejtett bejönni. Mivel próbálják megmagyarázni az ilyen kima­radást. A vidám kedélyű eszter­gályosok közül ilyenkor többen mc'ndják: »A nagymamájuk es­küvőjére járnak.« No de ez hagyján, ügyesebb, ötletesebb kifogásaik is vannak a mulasz­tóknak. Ha szüleik hétfőn reg­gel munkába küldik, akkor azt felelik: »délutánosak vagyunk«. Fia délután siettetik gyermekeik munkábaállását, akkor e/.t a vá­laszt kapják: »délelőtt, — éjsza­ka dolgozom.« Ezek az iljú em­berek csodálkoznak akkor, ha teljesítményük csak 80 száza­lék. Ilyenkor azt mondják, hogy szoros a norma. Sok fejtörést, bosszúságot ckoz az esztergályosoknak, túrósok­nak a szerszám törés. Például a »Villesz« dobozok észtergályozá- sánál a közepes nagyságú vidia- kés (15 milliméter széles, 20 milliméter hosszú, 5 milliméter vastag) 3—4 nap alatt tönkre­megy a tervezett 20 nap helyett. Egy ilyen késnek 20 forinttól 100 forintig terjedő ára van Ezenkívül naponta nem kétszei hanem 8- 10-szer kell élesíteni a kést, ami igen sok időt vesz el a termelőmunkából. Növeli emellett a gyártmány költségét is. Hasonló a helyzet a fúróknál. Az export «fürdőkályháknál hasz­nálatos fúrók az öntvény ke­ménysége miatt hamar tönkre­mennek. Naponta kettővel töb­bet használnak fel az előírtnál. Az a kérésük a gépműhelyi dol­gozóknak, hogy az öntödében szorgoskodók ügyeljenek arra is, hogy az öntvények a megfe­lelő keménységűdé legyenek. A gépműhely dalgospl augusztus 20-ra készülnek. Ter­vük az, hogy a versenyt meg­nyerik, ismét elsők lesznek, ol­csóbban, többet és jobban ter­melnek. Ha az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a munkafe­gyelem megszilárdítására és a szerszámokkal való takarékos­ságra — biztosan teljesíthetik az alkotmány ünnepére tett szép felajánlásaikat, Egyre több gazda érti meg : közös szérűn jobb, gyorsabb a cséplés a csépiest, — többségűben ko­Kiváló termést hoztak a nemesített vetőanártáblák Védekezzünk a peronoszpdra kártétele elSen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents