Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-09 / 160. szám
À Városföldi Állami Gazdaság pártszervezete mozgósította a kommunistákat az aratásra A fulrtc*sog>0]*i tagjai be fogják bizonyítani Dózsa TSZ gabonáját is segítik aratni. A DISZ-szervezet taggyűlését a párt'taggyűlés után tartották meg. Ezen a párttitkár elvtárs is részt vett. A fiatalok azt a feladatot kapták, hogy a kombájnok után haladva betakarítsák a szalmát, csépléskor pedig biztosítsák a gabona behordását. A kombájn-szalma betakarítása igen fontos feladat, mert erre a gazdaság állattenyészetének van szüksége. Egyrészt az aljazáshoz, másrészt, -mert az idén kevesebb szénájuk termett. De fontos a szalma betakarítása azért is, hogy à másodvetésű takarmány A bajaszentistváni Micsurin TSZ idén 229 hold kalászosának gépi aratására kötött szerződést. ötven százalékkal több munkát igényeltek a gépállomástól, mint tavaly. Pálinkás György elnök elmondja, hogy a tagságban feloldódott a géppel szemben az elmúlt évek idegenkedése. Rájöttek, hogy a gép az ember legjobb barátja, segítője. Az idén ahányszor csak az aratásról esett szó, a tagok felvetették fejüket s azt felelték: —• azt majd elvégzi a gépállomás, mi a kezünk erejét másfelé hasznosítjuk. Az idén a Bajai Gépállomás is megvalósította a kombájn- aratás teljes gépesítését. 200 ölön mintaszérűt létesített s a tisztításra, szárításra sem kell már munkaerő, azt is a gépek végzik. A kombájn az egyik tábla szélén áll, exhaustorral felszerelve. Kiss Antal agronómus elmagyarázza rendeltetését. Ez amolyan fúvó-szívó szerkezet s légáramlással juttatja a szárításra váró gabonát a kombájnszérű ponyvájára. Rajta szabályozható csővezeték, hogy a Nagy öröm érte a hercegszántói délszláv úttörő kultúrcsopor- tot. Nemrégiben értesítést kapott, hagy a Délszláv Szövetség előadó körútra viszi a 30 tagú, kitűnő ifjúsági együttest. Az együttes délszláv népdalokat, jeleneteket, táncokat mutat majd be megyénk délszláv népességű községeiben. Az úttörők július 9-én indulnak Hercegszántóról körútjukra. minél hamarább a földbe kerüljön. Az eddigi eredményekből is láthatjuk, hogy a Városföldi Állami Gazdaság pártszervezete eredményesen mozgósította a kommunistákat az aratásra. — Hiányzanak azonban a kombájnokról, aratógépekről, traktorokról, Zetorokról a fiatalok. Helyes lenne, ha a DlSZ-szer- vezetet segítené a pártszervezet, hogy a jövőévi aratáskor már a fiatalok közül is miinél többen gépeket irányítva harcoljanak a szocialista mezőgazdaság győzelméért. gabona a szérű minden részébe eljuthasson. Csak ez az egy munkafolyamat 2—3 tag munkaerejét szabadítja fel. Nem kell ott állniuk a lezsákolónál s a gabonát a szérű ponyváján szétteregetniük. De nem kell az idén a tisztítást végző cséplőgépre sem lépcsőn felhordani a gabonát. A gépre egy lefúvó szerkezetet szereltek, amely az agronómus magyarázata szerint nem más, mint egy ventillátor. Légáramlattal fuvatja a tisztításra váró gabonát a rostára. Tíz óra alatt 150 mázsa gabona tisztítása végezhető el így. S felszabadul a négy munkaerő, aki eddig a hordást végezte. A kombájn mögött lehúzó szerkezet takarítja be a tarlót a szalmától s nyomban tárcsát lehet akasztani a földbe. Az aratás gépesítése a Micsurin TSZ-ben is meggyorsítja a betakarítást; hamarabb tudják teljesíteni az állammal szembeni kötelezettséget, előbb tudnak gabonát osztani a tagságnak: hamarabb kerül új kenyér a városi és falusi dolgozók asztalára. Első állomásuk Felsőszentiván lesz. Az utána következő napokon Dusnokra, Bácsbokodra, Csávolyra, Garára, Bácsalmásra és Katymárra látogatnak el, hogy műsorszámaikkal szórakoztassák e községek délszláv dolgozóit. A Délszláv Szövetség kiküldöttje már meg is érkezett Hercegszántóra, hogy a körút előkészítésének körülményeit véglegesen tisztázza. Roczó János, a Kiskunfélegyházi Gépgyár- lakatosa egy év óta pártcsoportbizalmi. Ez idő alatt nem végzett rossz munkát. Ha valakit, akkor őt elsősorban dicsérik. Nemcsak a termelő- munkában, hanem a politikai munkában is a legtöbbet adja. Jászszentlászlóról jár be az üzembe vonattal. Az utazási idő alatt bőven van ideje elgondolkozni az üzemi életről, a pártcsoport munkájáról és sok más egyéb dologról. Van kis jegyzetfüzeié. Ebbe írja be a fontosabb eseményeket. Legutóbb az új műszaki normák bevezetésének politikai tennivalóiról, agitációs módszereiről jegyezte fel tapasztalatait. Hogyan is magyarázza meg a pártcsoportnak, hogy az új műszaki norma elengedhetetlenül szükséges a termelékenység emeléséhez? A számítást mindjárt az elején kezdte. A munkakezdésnél. Már 7 órakor kiesik 10- 15 perc, mert nincs mindig előkészítve az aznapi munka. Napközben 10—15—20, néha több perc is eltelik anélkül, hogy valami különösebb termelő tevékenységet folytatna. Olyasmi is előfordul, hogy szerszám után kell járkálni. A sok kicsi sokra megy, főleg nyolc óra alatt. És érdekes, a versenytáblán neve mellett mégis 140 százalék díszeleg! Nem is csoda. A ^gázfejlesztő készüléknél a pótidők is növelték a teljesítményt.. így adódott aztán, hegy a teljesítmény egy kis igyekezettel legutóbb 150 százalékra nőtt.. Ezenkívül segít a gép is. Eddig a gázfejlesztő feltöltését vízzel, kéziszivattyúvals azelőtt pedig vödörrel végezték. Mikor ez megtörtént, akkor fogtak hozzá a nyomáspróba elvégzéséhez. Nemrégen a vállalat motoros szivattyút állított be. Ez nemcsak meggyorsította, hanem megkönnyítette a munkát. No, de nemcsak nekik, akik a gáz- fejlesztő készüléknél dolgoznak, hanem a pártcsoport többi tagjainak is segít a gép. Például a csiszolóknál az új, húsz lóerős levegőkompresszor beállítása lehetővé tette, hogy az itt dolgozók teljesítménye 120 százalékra emelkedjen. Mikor mindezeket így összegezte magában, kissé megnyugodott. Most már tényekkel tudja bizonyítani, hogy az új műszaki normák bevezetése mennyire szükséges. Nem i,s késlekedett sokáig, összehívta a pártcsoport tagjait, s ebédidőben megbeszélték az ezzel kapcsolatos tennivalókat. — Az új műszaki normát túl lehet és kell is teljesíteni. A siker csak tőlünk függ, — kezdte a beszédet Roczó János. A pártcsoport tagjai először kissé meglepődtek, de ahogy Roczó elvtárs tovább folytatta érvelését, mindannyiúkban az a vélemény alakult ki: valóban lehetséges teljesíteni új idővel is annyit, mint régebben. De mi ennek a módja? Reggelenként nem kell beesni a kapun pontban 7 órakor, hanem előtte 10 perccel már elő lehet készíteni a szükséges szerszámot, vagy a munkához kívánatos anyagot. Napközben a munkában eltöltött időt legalább 30 perccel növelni kell. A munkát csak csöngetéskor kell abbahagyni. Akár ebédkor, akár a munkaidő végeztekor. Ha minden brigád ezenkívül még jobban megszervezi az egyes munkafolyamatokat, akkor minden megerőltetés nélkül az új normaidőben végzett munkát 5 százalékkal túl liehet teljesíteni. Egy-két új munkamódszer minden dolgozónak tarsolyában van. Ezeket hasznosítva — bár nem az első hónapban, lehet, hogy nem a másodikban —, de a későbbiek folyamán már elérheti azt a teljesítményszázalékot, mint az ezelőtti hónapban. így vélekedett a pártcsoport- gyûlésen a szőkehajú, igyekvő Erdei Pali, Papp Ferenc, Szik- szai Alajos, Farkas Mátyás, Tresz Ferenc és Gallé József. Erdei Pali elmondta, ő úgy dolgozik már július első napjától kezdve, hogy a hó végére 130—140 százalék között legyen a teljesítménye. Roczó elvtárs erre azt válaszolta: — én sem adom alább 130 százaléknál. Roczó elvtárs példáját követik a pártcsopcrt többi tagjai is. Nem kétséges, mint kommunisták, mint a párt áldozatkész harcosai, példás munkával bizonyítják be dolgozó társaiknak, hogy az új normát túl lehet teljesíteni. INNEN—ONNAN — A Kunfehértói Magtermel- tető Vállalat 12—14 éves fiúkat s lányokat vitt Tihanyba gyógynövénygyűjtésre. A 26 fiú és a 14 kislány levendulát szednek s közben nyaralnak is. — A dávodi Szabadság Termelőszövetkezetben megkezdték az árpa csçplését. — Érsekcsanádon az állami gazdaság az idén rekordtermést ért el árpából. Holdanként 25- mázsás termésátlagot takarítottak be. Rájöttek: a gép a legjobb barát... Elöadókörútra indul megyénk délszlávlakia községeibe a hercegszántói délszláv úttörő kultúrcsoport Nagy és felelősségteljes feladat az aratás, különösen olyan helyen, ahol több tízezer métermázsa gabonáról van szó. Ezért a Városföldi Állami Gazdaság pártszervezete — mint minden nagyobb feladat alkalmával — most az aratás előtt is megtárgyalta a tennivalókat. Dolgozó népünk kenyeréről, életszínvonalának emeléséről van szó. Az állami gazdaságok jelentős részét adják az ország kenyérgabona-szükségletének. — Ebben a gazdaságban — a terméskilátásokat tekintve — egy százalékos szemveszteség több, mint két vagon gabonát jelent. Feladatunk: a kenyérgabonatermésünk veszteségmentes betakarítása. Ennél a harcnál is a kommunistáknak az első vonalban van a helye — mondotta a taggyűlési beszámolójában S eh w asz ta elvtárs, a gazdaság párttitkár helyettese. Ezután már nem volt sok magyarázatra szükség. A kommunisták megértették miről van szó. Balázs Mihály elvtárs, sztahanovista kombájnvezető mind- annyiok elhatározását juttatta kifejezésre, amikor kimondta a szót — szemveszteség pedig nem lesz! — Vállalták, hogy erre mozgósítják a pártonkívülieket is. Az aratás megkezdődött. A kommunisták szava tettekké ko- vácsolódott. A 238 holdas őszi árpa területet valóban szemveszteség nélkül aratták le. Ebből 80 holdon kombájn vágta a gabonát. Eredménye 1531 mázsa szemtermés. Ez 19.2 mázsa átlagtermésnek felel meg. De volt 19 hold olyan területük is, ahol 26.5 mázsát fizetett az őszi árpa. A gazdaság 3 vagon őszi árpát tervezett beadásra. Ezt 10 vagonra tudják növelni. Öt vagonnal már el is szállítottak. Az aratás idején óráról órára változnak az eredmények. Az őszi árpával egyidőben 130 hold rozs is lekerült a lábról. Hét kombájn és öt kévekötő arató- gép vágja a gabonát. Mind harcol a szemveszteség nélküli aratásért. A gazdaság kommunistái a szövetkezeti gazdálkodás ügyét is magukénak vallják. Őszre egy új tsz létrehozását tervezik. Jelenleg a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet fejlődését segítik, hogy ezen a tsz-en keresztül jó példát mutathassanak az egyénileg dolgozó parasztoknak. A szántás és növényápolás idején is segítették őket gépi munkával. Most elhatározták, hogy a ÚTIJEGYZET A kuantingi víztároló Méltóságosan hömpölyög a Jung- tingho, az egyik legnagyobb északkínai folyó sűrű, barnás színű vize. E nyugalmas hömpölygés láttán alig nilletjük, hogy a Jungtingho időnként a partmenti falvak, települések valóságos átkává is válhat... De a látszat csal. A Jungtingho már nem egyszer kicsapott medréből, elárasztotta a környező vidékeket, s dühöngő fenevad módjára egész falvakat elpusztított. A part mentén sok-sók kilométer hosszúságú földgát épült a földek megvédésére. A folyó 30 esztendő alatt, 1919-től 1949-ig hétszer törte át a gátat. 1939-ben több mint 500 négyzetkilométernyi területet öntött el. —• Tiencsinben, az egyik legnagyobb kínai városban, a lakosság csónakkal, dzsunkával közlekedett. ,Egy hűvös reggelen útrakeltünk Pekingiből Kalfcangba. A messzeségben hegyek ködlöttek, s úgy tetszett, mintha az út szürke szalagja a látóhatár szélén beleütköznék a kéklő ködfátyol mögül előbukkanó magas, hullámos hegyoldalba. A hegy lábához érve jobbra fordultunk, s egy tágas völgykatlanban lármás sürgés-forgás kellős közepébe jutottunk. El-elbődülő ökrök ládáikkal, kosarakkal, batyukkal megrakott szekereket húztak; nyomukban porfelhő lebegett. Egy idősebb paraszt hosszú fűzfavesszővel bozontos szőrű juhokat terelt. Áthaladunk egy falun. A házakból bútort hordanak ki, s szekerekre rakják. — Költözik a falu — tájékoztat bennünket utitársunk. Most éppen a készülő víztároló fenekén járnak. A kauntingi víztároló építése 1951 októberében kezdődött meg. Ilyen bonyolult és nagy feladat megoldására csak a népi hatalom vállalkozhatott. A Jungtingho megfékezése végett kiterjedt öntözőrendszer . épült. A kuantingi víztároló ennek az öntözőrendszernek egyik fontos alkotórésze: a hozzátartozó három víztároló egyike. Végre megpillantottuk a szürke gátat. Ez a gát akadályozza meg, hogy a folyó vize behatoljon a szűk kauntingi hegyszorosba. A tíz métçr széles gáton kényelmesen közlekednek az autók is. A folyó balpartjától betonba ágyazott vízlevezető csatorna indul ki. A munka dandárja már véget ért. a kuantingi víztároló már eredményesen teljesíti feladatát: megvédi a földeket az ártól, szárazság idején pedig vízzel táplálja az eltikkadt termőtalajt. Egy partmenti földszintes fehér házikóban megismerkedtünk Szun Jing- gal, a víztároló igazgatójával Szun Jing elvtárs a Jungtingho völgyében született, s nem egyszer saját bőrén tapasztalta a folyó szeszélyeinek következményeit. Egyes években akkora volt a szárazság, hogy minden kiégett —- meséli az igazgató. De az ellenkezője is előfordult: azért pusztult el minden, mert a vidék víz alá került. A kuomintangisták százszor is megígérték, hogy a Jungtingho mentén öntözőrendszert létesítenek. De ígéretük persze írott malaszt maradt. A parasztok már remélni sem merték, hegy valaha is megfékezhetik a vad Jungting- hót. Ezért, amikor a felszabadulás után egy évvel közölték velük, hegy rövidesen megkezdődik az építkezés, s javasolták nekik, hegy költözzenek el innen — senki sem akart mozdulni. De az emberek csakhamar meggyőződtek róla, hogy a népi hatalom ígérete nem pusztába kiáltott szó. A kommunista párt felhívására vagy 40.000 ember sereglett az építkezésre. A gátakon hangyaként sürgölődő munkások napról napra két-háromszoros normát teljesítettek. A hegyszcrcsbe'.i villamoserőmű építői is hősiesen dolgoznak. Szemünkbe ötlött egy fatáblára kiszögezett nagy, vörös papírlap. A papírra rótt öles fekete hieroglifák a következőket tudatták velük: »Éjfél felé a víz színe magasra emelkedett. Félő volt, hogy a víz elviszi a raktár mellett fekvő gerendákat. Kuo Csing-san, az őrség tagja és Kszie Csi meg Csia Csin-caj második brigádbeli munkások belevetették magukat a jeges áradatba, s addig nem nyugodtak, amíg biztonságba nem helyeztek minden gerendát.« S ez csak egy az építkezésen napról napra megismétlődő munkahőstettek közül. A pártszervezet és a szakszerveze1 az egész építkezést tájékoztatja ezekről a hőstettekről. Az idézett felirat igv végződik: »Tanuljunk tőlük!« Az építők összeforrott, baráti kollektívája lelkesen dolgozik. Mindenfelé ezt a jelszót olvashatjuk: »1955 végére áramot adunk Pekingnek!« ... Leszállt az éj. A völgy homályba borult. Körülötte a hegyek körvonalai sötétlenek. De íme, hirtelen ezernyi láng gyűl ki a telepen, s ragyogó fénynyel árasztja el a szorost. Szun Jing kíséretében kilépünk az igazgatósági szobából. Az éjszaka csendjében a hegyoldalról ezerszeres erővel verődik vissza a tovarobogó csillék dübörgése. Vidáman visszhangzik a .fűrészek csengő éneke. Itt, a víz partján, nemsokára üdülőket építünk — mondja Szun Jing. 1— Parkokat, ligeteket varázsolunk ide. S a tavon motorcsónakok sétáltatják majd meg azokat, akik ide jönnek, hogy felüdüljenek, s új erőt merítsenek a további munkához. így van ez most Kinaszerte. Az emberek még a jelent építik, de már látják a jövőt, s kirajzolódik előttük a jövendő boldog. élet képe. L, Gyei juszt a.
