Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-05 / 156. szám

Pártépítés Népnevelőmunka a Kecskeméti Gépgyárban A Kecskeméti Gépgyár párt szervezete egyik legfontosabb feladatának tekinti a dolgozók körében végzendő politikai munkát a munka termelékeny­ségének emelése és az önkölt­ség csökkentés^ érdekében. — Ezért májusban átszervezték és politikailag lejlett elvtársakkal erősítet­ték meg a népnevelő gárdát. A népnevelő munkában részt vesznek a gyár vezetői, — igazgató, főmérnök — valamint a műszaki és műhelyvezetők is. A népnevelő utánpótlásról sem feledkeztek meg. A politikai munka végzésében járatlan, de lelkes áktív elvtársakat a több­éves tapasztalatokkal rendelke­ző népnevelők mellé osztották be. Azóta a népnevelő értekezleteket is rendszeresen megtartják. Az eredmények nem maradtak el. A népnevelők az elmúlt hónapban főleg az új műszaki normák bevezetésével kapcso­latos agitációs munkában értek el sikereket. Megmagyarázták a dolgozóknak, hogy az élet- színvonal emelése, a szocializ­mus sikeres felépítése, elvá­laszthatatlan a munka termelé­kenység emelésétől s az olcsóbb termeléstől. Ennek pedig elen­gedhetetlen feltétele az új mun­kamódszerek bevezetése s a technika állandó fejlesztése. A dolgozók megértették en­nek jelentőségét. Az újítások száma emel­kedett. Szaporodtak a munka terme­lékenységének emelésére s meg­könnyítésére beadott javaslatok. Az öntődében például a minta­készítők javaslata alapján olyan újítást vezettek be, melynek al­kalmazásával 40 százalékkal csökkentették a mintakészítés idejét. A kádkészítők azelőtt egy műszakban 9—10 kádat gyártottak, most a munka át­szervezésével 13 kádat öntenek, s javult a minőség is. Ezt úgy érték el, hogy míg azelőtt a formázok és öntők közösen vé­gezték a munkafolyamatokat, most szétválasztották. A for­mázó az öntésre használt időt formázásra fordítja, az öntőbri­gád pedig leönti az elkészített formákat. Az öntöde dolgozói a fürdőkályha gyártására is új módszert javasoltak. Homokfor­mázás helyett kckillaformázás- sal 12 perces időmegtakarítást érnék el. A tisztítóműhelyben több munkadarabnál a reszelés helyett köszörüléssel tisztítják az öntvényeket. így egyes gyártmányoknál 8 és fél perc munkaidőt takarítanak meg. Június 15-től 30-ig 18 időmeg­takarítást jelentő újítást jelen­tettek be a dolgozók. A párt- szervezet nagy gondot fordít az újítások bevezetésére. A párttit­kár, Mészáros elvtárs, egy-egy újítás kipróbálásánál rendszere­sen jelen van. Politikai tevé­kenysége mellett szakmai taná­csokkal is segíti a dolgozókat. A főmérnök elvtárs sem csak mint népnevelő beszél az újí­tásról.' 0 patronálja az újító- mozgalmat. Segítségének köszön­hető, hogy a beadott újítások 98 százalékát be is vezették. Az elért eredmények azt bizo­nyítják, hogy a gépgyárban a népnevelő munka színvqnala, minősége nagymértékben javult. A vezetők bevonása a népnevelő munkába helyesnek bizonyult, így még szorosabbá vált a dol­gozókkal való kapcsolatuk. To­vább kell fejleszteni ezt a ter­mékeny kapcsolatot, melynek keretében a mérnökök, műszaki vezetők segítenek a munkások­nak újításaik kidolgozásában. Elősegíthetik az újítást azzal is, hogy a munkások figyelmét azokra a termelési problémák­ra irányítják, amelyeknél külö­nösen nagy szükség van az új, jobb munkamódszerek beveze­tésére. Tovább bővítik a Baja és Vidéke Földimlvcss/övetkexet taríósító üzemét A Baja és Vidéke Földműves­szövetkezet az idén tartósító tizemében az elmúlt évnél is na­gyobb mennyiségben készít kü­lönböző savanyúságot, paradi­csomot és pácolt halat. Az elmúlt évben 250 mázsa, az idén 500 mázsa káposzta, zöld paradicsom, uborka, paprika ke­rül savanyításra és több főzött paradicsom kerül majd árusí­tásra. A tartósító üzem az idén meg­kezdte a gépesítést. Villamosí­tották az eddig kézzel hajtott káposztagyalugépet és gép végzi majd a káposzta torzsoíúrását is. A gyalúgép átállításával vé­gezhetik majd az uborka, pap­rika és hagyma szeletelését. ■ Bővült az üzem is. Uj feldol­gozó műhely épült és kibővítet­ték a tárolphelyeket. Uj készít­ményként az idén bevezetik a zöld dinnyék savanyítását és a tárolóhelyek bővítésével az idén alma- és zöldségtárolást is vé­geznek. A tartósító üzem szükségletét szabad felvásárlással biztosítja. A tárolóedények mellett a tar­tósító üzem gondoskodott kellő mennyiségben üvegekről is, melyben készítményeit forga­lomba hozza. Az idén a tiszta­ság és a higiénia fokozására víz­vezetéket szereltek a feldolgo­zó műhelyekbe. A vízellátást egy beszerelt motor biztosítja. A tartósító üzem olcsó és íz­letes termékeivel ott lesz majd a város minden árudájában. Az eddiginél is nagyobb mennyi­ségben készülnek majd a pácolt és göngyölt halak, A dolgozók javaslatait felhasználják — olcsóbb lesz a termelés Húszezer négyzetméter szövet terven [eiüi... — Húszezer négyzetméter szö­vetet készítünk a harmadik ne­gyedévben terven felül — mond­ja határozott hangon Sebestény János, a Bajai Gyapjúszövetgyár »örök-mozgó«, fáradhatatlan fő­mérnöke. — Húszezer négyzetméter... — ismételgetem magamban. Nem lesz ez sok egy kicsit? — kér­dem. — Nem! Megtakarított anyag­ból készül — teszi hozzá kiagé- sítésül Sebestény János főmér­nök. Ezután arról váltogatjuk a szót, hogy miképpen valósui meg ez a terv. — A dolgozók javaslatainak felhasználásával, meg a műsza­ki intézkedésekkel, — adja meg a további felvilágosítást a fő­mérnök. No, akkor nézzük meg, ho­gyan is használja fel a gazda­ságvezetés a dolgozók javaslatát és ez hogyan segíti az olcsóbb termelést? A fonodában — Ha itt minden úgy halad, mint a karikacsapás, nem iesz semmi baj — vélekednek a fono­dái dolgozók. Tudják, hogy ne­kik kell a legtöbbet tenni. Raj­tuk áll vagy bukik a 20 ezer négyzetméter szövet terven fe­lüli elkészítése. Úgy kell dol­gozniuk, hogy év végére 2.4 szá­zalékkal csökkentsék a fonal­feldolgozás önköltségét. Már tud­ják, hogy a harmadik negyed­évben az egy orsó-órára eső fo­nalmennyiséget 0.5 százalékkal, a fonó-órára erő méterteljesít­ményt pedig 6.7 százalékkal kell emelni. A kártolóban pedig a harmadik negyedévben egy százalékkal kell növelni a ter­melékenységet, S ami igen fon­tos: a gépek állásidejét is 0.3 százalékkal kell megrövidíteni. Ez is sokat nyom a latba az ol­csóbb szövetkészítésnél. Többet, jobbat, olcsóbbat! De hogyan? Ezt kérdezték önma- guktól is a fonóda dolgozói. S a legjobbjai már megmutatták a helyes utat. Krikx András javas­lata alapján a porológépnél a tisztátlanságot ventilátorral tá- voiítják el. Ezzel naponta más­fél qrát takarítanak meg. Ez idő alatt 70—80 kilogramm nyers­anyag porolását végzik el. Nemrég Krikx András meg Zengődi Gusztávpé így szólt Se- bestány János főmérnökhöz: a farkasológépen a zsíros gyapjú Lazítását kellene megoldanunk. Ha ez sikerül, nem kerül majd csomókba a nyersanyag a mo­sógépbe. De meggyorsul a szá­rítás is. Papíron bebizonyítot­ták, hogy egy-egy nagyobb mennyiség szárítását három óra helyett két és fél óra alatt le­het elvégezni. Mivel a főmérnök a tettek embere, így hát csak annyit mondott; adjátok be újításként, s már holnaptól kezdve ezzel a módszerrel dolgozzatok. A mosás problémája is nagy gondot okozott. Ennek megol­dásában a Füredi-brigád segí­tett. Részletesen elmagyarázták, hogyha három fő dolgozik egy műszakban és a negyedik a műszak után takarítja a mosó­gépet, akkor ez célravezetőbb. Az eddigi hat ember helyett négy ember is el .tudja végezni a mosás munkáját. A javaslatot elfogadták. Azóta így folyik a mosodában a munka. Pintér Je­nő újításának alkalmazása a műszálaknál a szárítási időt rö­vidíti meg egy órával. A dolgozók javaslata alapján a második negyedévben 2000 kilogrammal több nyersanyagot szárítottak meg, mjnt az első negyedévben. A javaslatok segí­tenek az előírt 1.8 tonna nyers­anyag megtakarításában is. A. szőrödében Két tonna fonalat kell meg­takarítani. Ez csak együttes erő­vel lehetséges. Éppen ezért az üzemrész legjobbjai már meg­tették javaslatukat. Haffenscher Fereinc, Juhász Lajos szálvisz- szakereső automata újítását már 35 gépen alkalmazták. Ezzel mintegy 0.7 tonna anyagot ta­karítanak meg, megkímélik a szövőt a fáradságos ide-oda való szaladgálástól, növelik a szövés minőségét. Horváth Fe­renc a Sophiana keresztorsózó- gépet átalakította több sebes­ségre. Ez az újítás jelentős mértékben csökkenti a szálsza­kadást. A harmadik negyedév­ben mintegy 12.100 forinttal csökkenti a szövetek önköltségét. Lőv Ottó javaslatot tett a fű­zésnél a fonalhuiladék henge- x-enkénti csökkentésére. Javas­latát elfogadták és alkalmazták. A napi 15 deka fonalhuiladék két dekára csökkent, ami azt jelenti, hogy naponta másfél méter szövetnek való anyagot takarítanak mag vele. A kiltészíiöbeti Nemrégiben Dunai Frigyes és Petrovácz János javasolták a vegyszerekkel való takarékosko­dást. Javaslatukat elfogadták s így az előzetes számítások szerint 8—10 ezer forinttal ol- csóbbították a szövetgyártást. Még hosszan lehetne ••.orolni a dolgozók javaslatait, melyek je­lentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalat a harmadik ne­gyedév végére 20 ezer négyzet- méter szövetet adjon terven fe­lül az országnak. * Sisák Péter teljesíti megbízatását glőljáróban annyit, hogy Sisák Péter, a kiskunmajsai 71-es választókörzet tanácstagja 1950 óta. A községtől 7 kilo­méterre lakik a Csólyospálos felé vezető úton. Mindig elsők kö­zött teljesíti állam iránti kötelezettségét, példamutatóan gaz­dálkodik, népszerű a községben. Meg kell említeni még róla, hogy nagyon szeret ianulnu Igaz, most szoros a munka, mégis este, lefekvés előtt ő és csa­ládja legalább egy órát szakít az olvasásnak. Míg felesége az elbeszéléseket szereti, ő inkább a mezőgazdasági irodalmat ked­veli. Amit olvas, tanul, azt szívesen alkalmazza a gyakorlatban. Nem csoda, hogy az idén is 16 mázsa őszi árpatermést vár egy holdról, hiszen jól megműveli a földet. Tanácstagi körzetéhez 92 választó tartozik. Vannak nála idősebbek, de azok is »apjuknak« tekintik. Ez azért van, mert az egész választókörzet lakói megosztják vele örömüket, bána­tukat. Sisák Péter szívesen segít bajaikon és ha kötelezettség­teljesítésről van szó, elsősorban türelmes szóval próbál ered­ményt elérni. özvegy Bozóki Dömötömé három évig nem teljesítette ser­tésbeadását, ezért a télen sem kapott vágási engedélyt. Sisák Péter megmagyarázta neki, hogy addig nem kap engedélyt, míg nem teljesíti a beadást. A felvilágító szóra Bozókiné teljesítette kötelezettségét és kapott engedélyi sertésvágásra, J/álasztóival való jó kapcsolatát helyesen használja fel ' Sisák Péter arra is, hogy őket a közös munkára, egymás segítésére nevelje. E célból még az aratás megkezdése előtt meg• egyezett dolgozó paraszttársaival, hogy segítenek egymásnak a munkák végzésében. Sisák Péter eddig négy társának segített aratni. A behordást, rakodást közös szérűre öten végzik. A szom­szédja tábláján hét Icasza vágta a gabonát. A júniusi tanácsülésen a tanácstagokat megbízták, hogy lá­togassák meg választóikat és beszélgetés közben ismertessék velük az aratásra, cséplésre és beadásra vonatkozó rendelkezé­seket, intézkedéseket. Sisák Péter vasárnaponként keresi fel a dolgozó parasztokat, elbeszélget velük. Ilyenkor szervezi a ver­senymozgalomhoz való csatlakozást is. Körzete Kis Bús Dávid tanácstag körzetével versenyez. Szeretnének elsők lenni. Gyakran megfordul Sisák Péter a begyűjtési hivatalban és az adóügyi csoportnál is. Mivel névszerint ismeri választópolgá­rait, mindig érdeklődik, hogyan teljesítik kötelezettségüket. O maga félévi adóját már túlfizette, esedékes beadási kötelezettsé­gét rendezte. Felvilágosító munkájának köszönhető, hogy kör­zetében Tóman Pál is teljesítette 12 kilogram baromfihátralékát. H. Pintér János pedig 300 forint adótartozását. C'is'áfe Péter a szakigazgatási szervektől elvárja, hogy a tör- vényes utat tartsák be. Az elmúlt évben például Behány Lajos beadott sertésének árát az egyik adóügyi megbízott elsik­kasztotta. Sisák Péter addig járt az ügyben, míg az igazság ki­tudódott és felelősségre nem vonták a sikkasztót. Az elmondottak a mindennapi élet, a tanácstag munkájá­nak apró tényezői. Sisák Péter népe iránti szeretettel igyekszik megbízatását teljesíteni. A kenyérgabona betakarítása, begyűj­tése a tanácstagok erőpróbája is. Ha tanácstagjaink követik Sisák Péter példáját, győztesen kerülnek ki e harcból. Koós Zoltán 244 új „márkás44 cikket ^yárt az ipar Nemrég újszerű árubemutatót és ankétsorozatot tartott a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző^ In­tézet a »márkás« áruk körének kiszélesítése érdekében. A be­mutató és az ankétok, amelye­ken a kereskedelem és az ipar egy-egy ágának képviselői vet­tek részt, meglepően jó ered­ménnyel zárult. Az egyes iparágak képviselői nemcsak a kereskedelem által javasolt 185-féle műszaki cikk, kisebbfajta gép, ruházati cikk, vegyiáru és élelmiszer »márká­zásához« járultak hozzá, hanem további 59-féle cikket javasol­tak »márkázásra«. Ami magya­rán annyit jelent, hogy vállal­ták az ezzel járó felelősséget és hajlandók szavatolni a szóban- forgó áruk állandó, kimagasló minőségét. Olyan árukról van szó, mint a Gábor Áron-vasöntöde k\jko- ricamorzsolója és szőlőzúzója, a Szentgotthárdi Kaszagyár sar­lói, kaszái, a Telefongyár pa- radicsompasszírozója, a Fémfel­dolgozó KTSZ villanyvasalói, a Gamma kávéfőzője és öngyújtó­ja, a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár mosógépe, egész so­rozat Élzett-zár, az RM Kerék­párgyár Robusta-kevékpárja, a Hazai Fésűsfonp »Erőd« nevű gyapjúszövete, egész sor kész- ruhamodell, fehérnemű- és kö­töttáru, bizonyos konzervek, hen­tesáruk, édességek és italok, — hogy csqk néhányat említsünk a közel kétszázötvenféléből. Per­sze, van az említett cikkek kö­zött több ojyan is, amely csak bizonyos minőségjavítással üti majd meg a »márkás« áru kö­vetelményeit. Ezt az érdekelt gyárak képviselői is elismerték. A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű. Az egyes ankétokon ugyanis a problémák egész so­ra merült fel, amelyeknek nagy íésze még megoldásra vár. így mindenekelőtt biztosítani kell a -márkás« cikkeket gyártó üze­mekben a folyamatos, szabvány- szerinti nyersanyagellátást, a műszaki adottságok teljes ki­használását, a szigorú technoló­giai fegyelmet, a tudományos kutatás legújabb eredményeinek alkalmazását. A kiváló minőségű áruk »márkázása« nem alkalmi, ha­nem állandó feladat. Ehhez vi­szont lehetőséget kell biztosíta­ni arra, hogy az ipar kísérletez­hessen. A jelek szerint a keres­kedelmi szervekben megvan a hajlandóság arra, hogy vállalják az ezzel kapcsolatos többletkölt­ségeket. Ugyanakkor az ipar leiadata, hogy a prémiumfeltéte­lek megfelelő módosításával az egyes gyáraknak és az egyes dolgozóknak is »érdemes« legyen -márkás« árut gyártaniok. A megbeszélések legjelentő­sebb eredménye azonban az az újszerű, értékes kapcsolat, amely az ipar és a kereskedelem kö­zött kialakulóban van. A kap­csolat ugyanis eddig túlnyomó- részt a terv »keretszámainak-' forintban vagy tonnában va­ló »kitöltésére« korlátozódott Olyasfajta kapcsolat, amely­nek középpontjában maga az árut vásárló fogyasztóközön­ség áll, alig volt. Ezért nagyje­lentőségű azoknak az állandó jel­legű bizottságoknak a közeli megalakulása, a-fnelyek esetrő esetre nemcsak egy-egy árucso­port »márkázásának« kérdéseit vitatják meg, hanem minden fontos minőségi problémáját. INNEN —ONNAN — A napokban adták át Sol­ton a 40.000 forintos költséggé: épített új járdát. — Baján a József Attila kul- túrházban Mucsi Ferenc, a Mun­kásmozgalmi Intézet munkatár­sa nagysikerű előadást tartott »Az 1905-ös oroszországi forra­dalom és magyar hatása« cím­mel. Az előadást vita követte. — Társadalmi segítséggel egy tanteremmel bővítik Jánoshal­mán a kiserdei iskolát. Az anya­got a tanács biztosította és a szülők vállalták a tanterem fel­építéséi.,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents