Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-31 / 179. szám
Hatvány Lajos: LT PETTŐIFi (I. kötet) Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1955. Megyénk nagy szülöttje, Petőfi Sándor halálának évfordulójára emlékeznek ma megyénk dolgozói. Ebből az alkalomból közöljük az alábbi könyvismertetést, Hatvány Lajos új könyvének rövid értékelését.- Hatvány Lajosnak ez a műve Ferenczi Zoltán híres Petőfi- életrajza, Endrődi Sándor »Petőfi napjai az irodalomban-“, és Illyés Gyula Petőfi könyve után negyedik jelentős mű a nagy költőről szóló irodalomban. — Majdnem fél évszázad kutatásainak eredményét összegezi benne újszerű, érdekes formában. A magyar irodalom fejlődésének nagy tanúja, »irodalom- barát és szenvedélyes olvasó« volt Hatvány, ahogy önmagát jellemzi. Nagy forradalmár költőink kortársa és barátja, pártfogója. Egy Adyhoz intézett levelében több műgondot merészkedett tőle követelni, ennek eredménye a »Hunn új legenda« c. verse volt. (Erről ő maga emlékezik meg az Irodalmi Újság 1955 május 14-i számában.) A fiatal József Attila is bemutatta verseit a Tanácsköztársaság bukása |után Bécsbe emigrált Hatványnak. Der kortársa volt, későn -született1*kortársa Petőfi Sándornak is, akinek az életét senki sem igyekezett olyan , elmélyülten és szenvedélyesen feltárni, mint ő. A múlt század ötvenes éveinek elejétől fogva szinte hét évtizeden keresztül százával jelentek meg Petőfi kortársairiak a feljegyzései. '»Ezeknek hosszú sorát '"'alighanem t én zártam le, — -írja'Hatvány —, amikor 1918 őszén ■ Debrecenben jártamkor meginterjúvoltam Könyves-Tóth Kálmán tiszteletes urat, aki mint pátriárka azon a házon vezetett végig, amelyben mint si- heder^találkozott Petőfivel.« Az irodalomtörténészek Petőfiről írt tanulmányai helyétt Hatvány visszatér a szem- és íültanu kortársak nem', mindig elfogulatlan emlékezéseihez. Innen ered művének sajátos ' jellege és szerkezete, anyagközlő és érte!» mező módszere: Petőfi életének ' egyes mozzanatainál megszólaltatja a kortársak megemlékezéseit. Az egymásnak ellentmondó, »feleselő« adatok között a lap alján közölt jegyzetekkel és az egyes fejezeteket követő sum- mál ások ban »tesz igazságot«. Evvel a dialektikusnak nevezhető eljárással maga az olvasó is cselekvőén vesz részt az igazi Petőfi-kép kialakításában. Az igazat írók apró tévedéseit könnyű kijavítani. De tanúja •lesz az olvasó a »legendaképződéseknek« is, amikor a későbbi nagy forradalmár költő eszméit és ■ lelki tulajdonságait vetítik vissza a költő ifjúkorába. A könyv Petőfi életét 18-ik életévéig tárgyalja, amikor 1841. február 28-án obsittal elbocsátják a »zöldihajtókás, sárgapity- kés }közlegényt«. Megismerjük szüleit, .követjük életüket Szabadszálláson, Kiskőrösön, Féi- egyházán, majd újra Szabadszál tiás on. Szinte megelevenedik élőt tünk a kis »Vicskó« (Hruz Erzsiké Kecskeméten nevezte így Petőfit a Petrovics név végéhez tett kicsinyítő képzővel), akiből tanulmányai folyamán »Könyves Sándor« lesz. Szinte együtt szenvedünk az »ölő vad kínok öröm- telen ifjával«, a meggondolatlanul katonának állt 16 éves fiúval. » Lázas nyugtalansággal keresi és mutatja meg az író a fiatal Petőfi " környezetét, az íróval együtt mi is a korabeli Kiskőrös, Félegyháza, Kecskemét, Pest,' Aszód. ■ Selmec, Sopron utcaiban a régi házak között já s-uhfcés,úgy.dát-juk a házakat é: ahogy Petőfi ' láthatta (Megismerjük tanárait, iskolatár- lisait, rokonait, szállásadóit. Figyelmesen olvasva a könyvet sok érdekes adatra bukkanhatunk. Petőfi tanulótársa volt az a Hirsch Gusztáv, aki később Zerffi néven a Honderűben élesen, kíméletlenül, kitartóan támadta őt. A kecskeméti származású Hcmckay Pál alapította 1826-ban a selmeci magyar önképzőkört, amelynek Petőfi is lelkes munkása volt. Kollár János, a pesti evangélikus szlovák egyház lelkésze, a kiváló szlovák költő Petőfinek nemcsak hittantanára, hanem bérmaatyja is volt. Petőfi a 48-ik számú Goil- ner gyalogezredben együtt »szolgált« báró Jellasicii József őrnaggyal, a későbbi dicstelenül szereplő horvát bánnal. A Bács megyei olvasókat azért is nagyon érdekelheti ez a könyv, mert megismerhetik belőle a Petőfi szülőhelyéről folyt vitákat is. Pásztor Ferenc félegyházi ügyvéd »Félegyháza jussát Kiskőrössel, Szabadszállással s a józan ésszel szemben« három évtizeden át vitatta és a vita már-már kialvó parazsát hárem ízben is felszította. Hatvány ismeri dr. Mezősi Károly kéziratos tanulmányát, amelyben szerzője Petőfi félegyházi szü'etését bizonygatja »logikusan, elmésen, de nem meggyőzően«, mert tárgyi bizonyítékokat nem tud felsorakoztatni, legfeljebb a túlbuzgó kiskőrösieket leplezi le, akik a kiskőrösi születést bizonyító hiteles adatokat még néhány hamis adattal is megtoldottak. Ugyancsak ismeri Hatvány Kiss Béla ny. kiskőrösi tanító Petőfi kiskőrösi születését bizonyító'könyvét is. Túllépné ennek az ismertetésnek szűkre szabott kereteit, ha részletesen, beszélnénk a Petőfi szülőhelye ■ körül támadt »évszá zad-cs perről«. Erről’ talán majd más alkalommal, másutt be szélhetünk részletesen. Zárjuk le Hatvány szavaival: »...Kiskőrös, Félegyháza és Szabad- szállás Petőfi-kultusza csak úgy és csak akkor válhatok termékennyé, ha az életrajzírók ezentúl, miután megállapították, hogy a költő születési helye valóban Kiskőrös volt, ennek a mellékes kérdésnek, melynek a fejlődéséhez és a művéhez semmi köze sincsen, mennél gyorsabb elintézése után úgy olvasztják össze a három városnak a költőjükre való hatását, ahogy ő a falaik között szerzett -benyomásokat zengő egységben vitte magával életéből a költészetébe.« Hatvány könyve jelentős al kotás. »így élt Petőfi« — ennek a bemutatását »felelősséggel és mégis jó lelkiismerettel« vállalta és meg is valósította, mert (az ő szavait idézve) művének halott lapjait, mint a szellő a nyárfák levelét, az élő Petőfi leheletének forradalmas fuvalma rezegteti. Várjuk a mű folytatásét. Kiss István tanár, a TTIT tagja. Megszépülnek a dunavecsei járás iskolái Gyermekeink most vidám szórakozással, üdüléssel, hasznot hozó munkával töltik szabadidejüket, vagy pedig nevelőik vezetésével nagy kirándulásokat tesznek, ismerkednek országunk szép tájaival. Az iskolák pedig ezalatt megfiatalodnak, A dunavecsci járásban például majdnem 180.000 forintot fordítanak az iskolák, óvodák, napközi otthonok rendbehozására, tatarozására, hogy új külsővel, sok helyen korszerűbb elrendezésű helyiségekkel, megszaporodott tantermekkel várják a kipihent, -tudásvágytól duzzadó ifjúságot. A legkisebbek második otthonai, az óvodák is alapos változáson mennek át ebben a szünidőben. Az elmúlt évben alakult például Dunavecsén a 2-es számú óvoda, az »Újvárosban« ahol nagyrészt termelőszövetkezeti tago-k élnek. Egy év alatt annyira megszerették a duna- vecsei tsz-tagok gyermekei ezt az új intézményt, hogy második óvónőt is -be kellett állítatni az egyre növekvő létszám miatt. Ez az óvoda azonban nem az egyetlen büszkesége a veeseiek- nek, a gyönyörű, korszerű épületben elhelyezett nagylétszámú napközi otthon is jelentős fejlődésen ment át: megyei minta napközi otthonná vált. Mindkét intézmény megfiatalodott külsővel várja az új esztendőt. Az oktatási költségvetés észszerű és okos fel-használása alapján — amely Bo-Ivári László, járási oktatási csoportvezető érdeme — Dunaegyházán, Kissolton és Solton is lehetőség nyílott még egy óvodaépület létesítésére. Hartán például úgy jutnak második óvcdaheiyiséghez, hogy az eddig vele egy épületben lévő konyhát a szomszédos házba helyezik át, a foglalkoztató termek számát pedig növelik. Solt Petőfi-teiepen új óvodaépületet vásárolt az állam, őszre társadalmi segítséggel ebben is megindul az élet. Ordason különösebb anyagi befektetések nélkül, hasonlóan korszerű óvodaépülethez jut a község, mint amilyenben a dunavecsei minta ■napközi működik. A dunavecsei járás iskolái több mint 129.009 forintot kapnak épületeik rendbehozására. Solton például a régi iskolaépület tantermeinek egészségtelen, kétoldalú megvilágítását az ablakok áthelyezésével szüntetik meg és megjavítják az iskola vízvezetékhálózatát. Hartán nevelőtestületi szobát létesítenek. Szalkszenímártom-ban jelentős tatarozásokat és javításokat hajtanak végre az iskolán. Aposta- gon a nemrég létesült ákcskerti iskolát korszerűsítik, Dunavecsén főleg a tanyai iskolákat hozzák rendbe, a csanádpusztai iskola új kutat kap. Kijavítják a dunatetétleni Micsurin TSZ- ben működő iskola kerítését. Államunk nagyértékű támogatása mellett az idén is, mint minden esztendőben, biztosan számítanak oktatási szerveink a falusi sz-ülők sokoldalú támogatására, közös munkájára, mely- lyel gyermekeik második otthonát, az iskolát, varázsolják szebbé, otthonosabbá. Eddig a szülők -bejelentése szerint 20— 25.000 forint értékű társadalmi munkára kerül sor a dunavecsei járás iskoláiban, mire megkezdődik az új t ainév. Petőfi halála 106. évfordulójának megünneplése Kiskörösön Nagyszabású ünnepséget tartanak ma Kiskőrösön Petőfi halálának 106. évfordulója alkalmával. Délelőtt 11 órakor megkoszorúzzák Petőfi Sándor szobrát. A róla elnevezett parkot a községi tanács az évfordulóra megnagyobbította és felújította mintegy 30 ezer forintos költséggel, amit a községfejlesztési alapból fedeznek. A szobor koszorúzása után a parkot átadják rendeltetésének. A Petőfi Társaság este 7 órai kezdettel pedig ünnepi közgyűlést tart. A közgyűlés előadója Gyenes Dienes András, tudományos kutató, aki »Petőfi halálának és segesvári sírhelyének kérdése« címmel tart előadást. Az ünnepségen a MÁV szim- 1 fónikus zenekara játszik. i Képek a népi demokráciák éleiéből Fejlődik a Német Demokratikus Köztársaság hajóipara. A wismari »Matthias Thesen« hajógyárat a felszabadulás után rendbe hozták és ma már a népi tulajdonban lévő hajógyár kábeldarui messziről hirdetik az egyre fokozódó munkát a gyárban. — A képen: Hajófelszerelési partfal, ahol három folyami sétahajó berendezését készítik. Ilyen gyönyörű épületekben üdülnek Romániában a gyerekek j gabonaraktárak Bulgáriában. Ez az új tolbuchini gabona« raktár Dobrudzsa szivében van. A Koreai Népköztársaság békés építkezései gyorsan haladnak. Kép: A Phongjangi Textilüzem szövődéjeben.
